Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-06 / 238. szám
1925. szeptember 6. BACSMEGYET NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Elei Az erdélyi magyar párt központi irodája nyilatkozatot adott ki. melyben erélyesen megcáfolja azt a hirt, mely szerint paktumtárgyalásokat folytat a nemzeti párttal »A magyar párt és a nemzeti párt között — mondja a nyilatkozat — semmiféle megegyezés nem jött létre és illetékes szentélyek hivatalos megbeszéléseket e tárgyban nem folytattak. Ha magánszemélyek folytattak ilyen megbeszéléseket, akkor ezek teljesen magánjellegű akcióié voltak és legfeljebb ad referendum jelleggel bírhatnak, vagyis utólag az elnöki tanács elé terjesztendő!' és ennek határozatától függ, hogy ezek a magánbeszélgetések utólag hivatalos színezetet merhetnek vagy sem. Tény azonban az. hogy a pártvezetőség tudomása szerint eddig iiyen magánmegbeszélések sem folytak, a pártvezetőségnek ilyeneket be nem jelentettek és egyes orgánumoknak errevonatkozó közleményei merő fantasztikumok.« A hivatalos nyilatkozat megjelenése után Sándor József képivselő, a párt vezeőségének tagja eg.v újságíró előtt a következőket mondotta: »Ami a romániai politikai párokkal váló érintkezés felvételét illeti, sohasem titkoltam azt az álláspontomat, hogy elsősorban a többi kisebbségi pártokkal és a román nemzet! párttal óhajtom felvenni az érintkezés fonalát. A kisebbségi pártok egyenlő sorsban vannak velünk: a nemzeti pártot pedig, amely liberális lelkületét a parlament legutóbbi ülésszakában is megmutatta, a gyulafehérvári határozatok kötik.« * Az irredentizmus vádját Csehszlovákiában is igen könnyen osztogatják. A Livodé Noviny kormányap legújabban a szlovák néppártra sütötte rá a bélyeget, melynek hivatalos lapja a Slovak. mint ismeretes nyilt levelet, intézett Massaryk elnökhöz. A livodé Noviny szerint a nyílt lévé» nem tekinthető egyébnek, mint irredentával való fenyegetőzésnek. »A szlovák klerikálisok — ÍTta — azért elégedetlenek, mert nem kapták meg mindazt, amiért más nemzetek — igy a csehek is -r- évszázadokon át küzdöttek. Ennek azonban nem a köztársaság az oka, hanem a saját gyengeségük és hibás politikájuk.« $ Tanulságok címmel hosszabb cikkben foglalkozik az erdélyi magyar párt szerepével Koos Károly, a kalotaszegi magyarság vezére. A cikkben a magyar párti politikus rámutat arra, hogy milyen nagy hiba volt, hogy a pártvezetőség a mezőgazdasági kamarai válaszások alkalmával nem adott ki nyilt és egyenes utasítást a vidéki szervezeteknek, majd ezeket irja! Az Erdélyi Gazdasági Egyesület igaz, kiadta a maga utasítását és a magyarság egyrésze — nem fogadta azt e.1 magára nézve kötelezőnek. Megtörtént éppen két legmagyarabb vármegyénkben, hogy a nép kétfelé szavazott. Háromszéken a párttagozat a bivataíos listát támogatta, a nép viszont az ellenzéki listát segítette győzelemhez. Udvarhelyt a párttagozat ellenzéki listát jelölt és a nép a — hivatalos listát vitte diadalra. Tanulságok: 1. a közponi pártvezetoség akkor határozatlan, habozó, amikor pedig minden körülmény a legnagyobb határozottságot parancsolna. 2. A vidéki tagozatok vezetőségének egyrésze hasonlóképpen határozatlan és habozó. 3. A magyarság megszervezve még tiszta magyar vármegyékben sincsen és a vármegyei vezetők elszalasztották sokhelyütt a választási mozgalmakat felhasználni a szervezésre, pedig ezek a legkedvezőbb alkalmak voltak. 4. A vezetőségben magában neiérvényesül a pártfegyeleni és a »magyar egység«-et éppen azok nem respektálták, akiknek szájából legtöbbet hangzott ez a jelszó.« A német kisebbségek. berlini kongresszusán, mint a német iapok írják, figyelemreméltó beszédek hangzottak el. A csehszlovákiai németek delegátusa, Harnisch professzor élesen támadta a csehszlovák földreformot. — melynek éle a német és a magyar kisebbség ellen irányul. A kongresszuson, mely tiltakozó határozatot hozott a néniét kisebbség elnyomása ellen, Stresemann külügyminiszter is fölszólalt. Beszédében többek 'között Németországnak a Népszövetségbe való belépésével foglalkozott, aminek következtében Németország hatékonyan működhetne közre a német kisebbségek érdekében. A külügyminiszter kitért Kramar beszédére is. aki annak idején Németországnak a Népszó' vétségbe valló belépése ellen foglalt állást. Kramar akkor ezeket mondta: »Az aztán igazán szép volna, ha Németország belépne és ilyen módon a legyőzött ellenőrizni tudná, hogy mit határoznak a győztes államok«. »Meg kelt jegyeznem, — mondotta Stresemann. — hogy ebből a szájból és ebben az összefüggésben a győztes álam szót nem értem teljesen«. Stresemannak ezt a kijelentését viharos derültség fogadta. Ä kisajitant küISgymlniszterel vasárnap délután Sínek össze Genfben A kisebbségi kérdés és a görög népszövetségi terv h tanácskozás tárgyn Géniből jelentik: A kisantant külügyminisztereinek első genfi összejövetelét vasárnap délutánra tervezik. Ez az összejövetel nem függ össze a népszövetségi konferenciával, hanem egyike azoknak a tanácskozásoknak. amelyeken a kisantant államait érdeklő ügyeket szokták a külügyminiszterek szóbelileg megtárgyalni. A vasárnapi konferencián természetesen szóba kerülnek azok az ügyek is, amelyekről a népszövetségi közgyűlésen tárgyalni fognak és a kisantant államait közvetlenül érdeklik, igy a kisebbségi kérdés, az osztrák és magyar szanálás ügye is, továbbá a S. H. S. királyság Bulgáriához és Görögországhoz való viszonyának rendezése. Ezzel kapcsolatban szóba fog kerülni Rentis görög külügyminiszter terve is, külön balkáni Népszövetség alakítására vonatkozólag. Rentis terve tekintetében, mint ismeretes. a tbcogrudi kormánynak az a véleménye, lm"«« a javaslattal mindaddig nem lehet foglalkozni, mig a balkáni államok közt függőben levő vitás kérdések nem tisztázódnak. Azt hiszik azonban, hogv ha ezeknek a tisztázása sikerül, akkor az uj Népszövetségre egyáltalán nincs szükség, mert ebben az esetben a beogradi kormány olyan szövetséget hajlandó kötni Görögországgal, amilyent Csehszlovákiával már megkötött. son annyira tisztázták, hogy minden valószínűség szerint már a jövő hónapban meg lehet tartani a szövetséges külügyminiszterek konferenciáját Stresemannal. Francia és spanyol kudarcok Marokkóban A spanyolok nem tudtak Alhucemasnál partraszáilni A druzok elfoglalták Szuleidát Parisból jelentik: A szepember 1-i véres kudarc után, negyvennyolc órával később a megerősített spanyol és francia^ hajóhad felvonult Aldjir partvidékén és vehemens bombázást indított meg az Alhucemastól északnyugatra és Sdélke- Setre terjedő szakaszon. Repülőgép-rajok mélyen benyomultak a szárazföld fölé és hathatósan támogatták a hadihajók munkáját. A bombázás egy újabb nagyszabású partraszállás előkészítése. Már két nap óta ágyuzzák az aihucemasi öbölben a rifkabilok fedezékeit a spanyol és francia hadihajók ütegei és a tüzelés nagy pusztításokat tesz az ellenséges hadállásokban, de csapatokat még nem lehetett AUiacéxiasnál partraszállitanl. Csupán spanyol csapatokat aka»nak partra tenni, ezekben a hadműveletekben francia csapattestek nem vesznek részt. ‘ A spanyol parancsnokság jelentést küldött Madridba, hogy a rifkabilok Tetuan szakaszában erős támadást intéztek a spanyolok ellen, de az egész vonalon vereséget szenvedtek. Jeruzsálemből jelentik: A francia hivatalos jelentésekkel szemben a druzok jelentik, hogy szeptember 2-án bevették Szuleida legutolsó erődítményét is. Maga a város már két hét óta a druzok birtokában volt, a franciák csak néhány megerősített kaszárnyában tartották magukat, most azonban ezeket is feladták. Az utolsó citadella elfoglalása alkalmával a druzok százötven foglyot ejtettek, három tankot, több ágyút és rengeteg sok hadianyagot zsákmányoltak. Megegyeztek a németekkel a londoni tanácskozáson A háborúról és békéről a Népszövetség dönt Londonból jelentik: A szövetségesek és Németország jogi szakértői két ülést tartottak és estére befejezték a biztonsági paktum irányelveinek megvitatását. A Times szerint teljes á megegyezés, a Daily Telegraphy diplomáciai munkatársa pedig részleteket is tud a konferencia eredményéről. Szerinte tisztázták azt a kérdést, hogy, milyen nézeteltérések és konfliktusok tartoznak a Népszövetség döntése elé és milyen esetekben határozhatnak maguk az érdekelt hatalmak. A jogi szakértők arra a megállapodásra jutottak, hogy minden olyan esetet, amely háborús támadásra vezethet, a Népszövetség döntésének kell átengedni. Ellentétek vannak még akörül, hogy a Népszövetség határozatának egyhangúnak kcll-e lennie, vagy szótöbbséggel is hozhatják. Azt elv gyanánt állította föl a szakértő bizottság, hogy semmi szín alatt sem dönthetnek maguk az érdekelt hatalmak a háború és béke fölött. Nem találkozott általános helyesléssel Németországnak az a kívánsága, hogy minden konfliktust a Népszövetség döntése alá kell (bocsátani, még flagráns támadás esetén is. A Daily News genfi értesülése szerint amikor Chamberlain megkapta az értesítést a jogi szakértők munkájának eredményes befejezéséről. üeníbe tanácskozásai ült öszsze Briand-tial és Vapdervelde-vel. A biztonsági paktumról tárgyaltak és a konferencia közel két óráig tartott. Az a hir. hogy a biztonsági paktum főbb eb eit ezen a tanáeskozá-Meggyilkoltak egy bo gár fölkelővezért Brio jovan vojvadát megölte két macedón Szófiából jelentik: A lapok értesülése szerint a macedóniai szabadcsapatok Vezérét Brio Jovan vojvodát Tyuszdendilben két macedón ielhelö meggyilkolta. Brio Jovan társa volt az egy évvel ezelőtt megölt Aleksandrov Tódornak, az ismert bolgár felkelövezérnek, akivel együtt többször betört Jugoszláviába. Hogy miért tették el Brlot láb alól, azt egyelőre nem sikerült megállapítani, mert a két macedón gyilkos elmenekült és a hatóságoknak még nem sikerült őket elfogni. A bolgár ellenzéki körökben a gyilkosságot összefüggésbe hozták a kormán■»««'»k a macedón-szervezetek elleni akciójával, mellyel ,£ankov a Jugoszláviával való viszonyt akarja r”''~iávitani. Szófiában az a hir terjedt el, hogy Brlot maga a kormány tette el láb alól, hogy igy megszabaduljon attól az állandó befolyástól, melyet a macedóniai felkelők gyakoroltak a kormányra. A felkelővezér meggyilkolásának előreláthatólag komoly következményei lesznek és a Cankov-konnány el lehet rá készülve, hogy a felkelők a vojvoda meggyilkolásának hírére szembefordulnak Szófiával. Megkezdik az adóhátralékok behajtását A pénzügyminiszter sürgető rendeleté a pénzügyigazgatóságokhoz A pénzügyminisztérium nemrég rendeletét adott ki, amelyben utasítja a pénzügyigazgatóságokat, hogy az állampénztár kinnlevőségeit, köztük az adóhátralékokat is, a legrövidebb időn belül hajtsák be. A rendelet a napokban érkezett meg a szuboticai pénzügyigazgatósághoz, amely végrehajtás céljából szombaton küldte meg a városi adóhivatalnak. Szutboticán az adókivetések ugyan nagyobb részt megtörténtek, azonban a rendelet végrehajtása még sem fog hamarosan bekövetkezni, mert az adóhivatal még nem készült el az adóhátralékosok kiírásával. A városi adóhivatal tisztviselői ugyanis már napok óta a viharok okozta kár összeírásával vannak elfoglalva és ez a munka eddig teljesen lekötötte idejüket. A városi adóhivatal erről értesítette is a pénzügyigazgatóságot, egyben ígéretet tett arra, hogy a napokban megkezdik az adóhátralékosok öszszeirását és a hátralékos adók behajtását. Mint értesülünk, a rendelet értelmében a városi adóhivatal, az adóhátralékok behajtása körül a legnagyobb szigorúsággal fog eljárni és a nem fizető adózókat kíméletlenül végrehajtja. A rendelet természetesen nagy nyugtalanságot keltett az adófizetők körében, annál is inkább, mert az lehetetlenné teszi számukra, liogy horribilis adójukat részletekben törlesztessék le. Egyes adófizetőkre olyan magas adót vetettek ki. hogy annak egy összegben való kifizetése szinte lehetetlen.
