Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-30 / 262. szám

12 OLDAL * ÁRA 1'/, DINÁR Postarma pía&ná «§ ^ I IWegjeleink minden reggel, ünnep után és hétfőn 4fl^sn Telefon szám: Kiadóhivatal 8—&8. Szerkesztőség 5-—10. Szufeotica, SZERDA 1925 szeptember 30. 262* szám mi»«...................................................................................................................................................................................................................................................................................................... iig Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciére-palota) Előfizetési ár negyedévre 150 din Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l (Lelbach-paiota) Csieserin Varsóban (x) Csicserinnek ugylátszik még- Í3 sikerül felborítani az angol kül­politika mestermüvét: a garancia­­paktumot. Varsóban, ahova a szovjet népbiztos tegnap megér­kezett, olyan parázs tüntetést ren­deztek tiszteletére, hogy aligha tévedünk : ebből az orosz-lengyel barátkozásbó! kikerül a szövetség, a katonai blokk, a legfurább, amit az utóbbi hat esztendőben meg­ért az ijedős Európa. Látszatra, a varsói siker talán nem nagy­jelentőségű, de Oroszországnak, ha valóban kiugraszthatja Len­gyelországot az angolok elleni csataláncból, elég lesz arra, hogy Chamberlain diplomáciai manő­verét homokba fulassza. Berlinben akár hüVös is lehet a fogadtatás, a német reakció akár beleszalad­hat az antant ölelő karjaiba, ha a lengyel slachták fölesküdnek Moszkvára: Csicserin helyben vén, vége, fuccs a garanciapaktumnak. A célját mindenesetre eléri Orosz­ország : a brit politikát megaka­dályozza abban, hogy ellene egy európai blokkot hozzon ögsze, antibolsevista frontot, ahogy azt régen tervezi. Mert, bár Strese­­mann, az angolok strohmannja jól játszotta a szerepét, mindenki tudja, hogy Angiia nem a néme­tek szép szeméért vesződött a biztonsági szerződéssel, hanem hogy a bolseviki birodalmat, ezt a régi és halálos ellenségét sa rokba szorítsa egy kontinentális békével. A garanciapaktum Euró­pának szól, de Ázsia van mö­götte: azok a végtelen gyarma­tok, ahova sűrűn bújnak át bol­seviki ügynökök, hogy az angol imperializmus ellen fölsorakoztaS* sák a benszülött népeket. Cham­berlain, amióta Macdonald örökét átvette, soha egy pillanatra sem adta föl azt a napóleoni ötletet, hogy a középeurópai országokkal — kéz a kézben — meginduljon Moszkva leigázására. De a vörös diplomácia pápája nem az a le­gény, akin könnyű kifogni ; Orosz­ország csak várta a kedvező pil­lanatot, hogy az angolok számí­tását keresztülhúzza, hogy egy váratlan lépéssel a tervet meg­hiúsítsa. A biztonsági szerződés épen kapóra jött Csicserinnek, mert Lengyelországot, azt, ame­lyik eddig az antibolsevista-front élén állott, egyszerűen bekergette az orosz szövetségbe, a cseh­szlovák politikát pedig, a leg­­rosszab esetben, semlegesítette. A helyzeten nem igen javít, hogy! viszont Németország hűséges va­zallusa lesz Chamberlainnek, ha a rajnai szerződést nyélbeüti. Amit a német reakcióval nyer az angol politika, azt bőségesen el­veszti azzal, hogy Franciaország, mely mindeneken túl, mégis csak ragaszkodik a lengyel és cseh­szlovák barátsághoz, esetleg meg­gondolja magát és a tánctól visz­­szalép. Az orosz diplomácia Var­són keresztül Parist is ostromolja és Briand se süket, hogy a var­sói ucca tüntetését ne halija. Gyönyörű ideál : Középeurópa békéje, de ezért a békéért Len­gyelország nem bolond átadni egy tappodat földet sem, különö­sen akkor, ha béke nélkül is egész jól megélhet. Oroszország egyelőre csak Angliát fenyeget , illetőleg az angol gyarmatokat Ázsiában — mi értelme volna, hu a brit domíniumokért akár­csak egy katonát is áldozna Len­gyelország ? Bismarck mondotta azt a hires szállóigét, hogy Tö­rökországért egyetlen pomerániai gránátost sem ad; a lengyelek most csupán megismétlik, amit a vaskancellár üzent valamikor a monarchiának. Ha két rossz között kell választani, akkor inkább vá­lasztja az ember a kisebbet, azt, aminek semmi köze a zsebéhez és a — Visztulához. Oroszország, az igaz, még szövetségesnek is veszélyes, de legalább nem kér sem földet, sem kikötőket. A né­met kormány akárhogy fogadko­­zik és prédikál is most, a végén mégis csak megkísérelni vissza­szerezni Danzigol és Sziléziát. A lengyel siachtákoak pedig fonto­sabb Szilézia, mint az ázsiai an goi gyarmatok, fontosabb a ma guk sült pecsenyéje, mint — Ázsia nyugalma és a brit hata­lom dicsősége. A királyi pár íismepiése Spüitben A dalmát lakosság lelkes és díszes fogadtatásban részesíti Alekszandar királyt és Mariora királynét —- Október 4-én tér vissza a királyi /^'ár Beogradba Splitből jelentik : A királyi pár kedden a meglátogatott szigetek és városok lakosságának lelkes fogadtatása mellett folytatta útját Dalmáciában. Alekszandar király és Mariora királyné kedden délelőtt F/s szi­getére tettek kirándulást, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták az uralkodó párt. Feldíszített ha­jók és csónakok mentek a Kara­­gyorgye hajó elé, amelyet a kikö­tőbe kisértek. A partraszálláskor Mardesics kerületi elöljáró üdvö­zölte a királyt és királynét és kenyeret és sót nyújtottak át. A királyi pár a lelkesen éljenző nép sorfala közt vonult végig az út­vonalon és az ünneplő tömegből igen sok embert megszólításukkal tüntettek ki. Ezután autókirándu­lást tettek a sziget érdekesebb pontjaira. Délután három órakor a király és királyné hajóra szálltak és a lobogókkal feldiszitett Brad és Hvar szigetek közt Splitbe hajóz tak, ahova négy órakor érkeztek meg. A királyi hajó érkezését százegy ágyulövés jelezte. Split városa eddig még soha nem látott fénnyel és ünnepé­lyességgel várta a királyi párt. A stojan-móló előtt — melynek déli oldalán a Karagyorgye hajó' ki­kötött — feldiszitett bárkákból és csónakokból az állami lobogó színeit állították össze. A parton az állami cimer formájában meg­épített, bársonnyal és szőnyegek* kék díszített kioszk állt. Itt dr. Tartaglia spliti polgármester üd­vözölte a királyt és királynét és a hódolat jeléül kenyeret és sót nyújtott át Alekszandar királynak. A fogadtatásnál megjelentek a külföldi diplomaták, a dalmáciai polgári, egyházi és katonai ható­ságok fejei, a testületek, hazafias és kulturális egyesületek vezetői. A királyi pár a hazafias egye­sületek sorfala közt haladt ét a Wilson-mólón, a királyi autó előtt lovas kürtös ment. A házak lobo­gókkal, szőnyegekkel voltak dí­szítve és ablakokból virágesövel halmozták el a királyt és királynét. Este a várost díszesen kivilágí­tották, este hét órakor pedig zeneszó mellett nagy fáklyásme­net vonult végig a városon. A királyi pór szerdán megte­kinti Split város nevezetességeit, a múzeumokat, templomokat, isko­lákat, csütörtökön pedig Sibenik­­be megy. Itt már várja az udvari vonat a királyt és királynét, akik este visszaindulnak Bzogradba. A beogradi lapok jelentései arról, hogy Alekszandar király megszakítja dalmáciai utazását és vissz'aérkezik Beogradba, a leg­különfélébb kombinációkra ad okot. Bár a hivatalos politikai té­nyezők erélyesen cáfolják, hogy a király visszatérésének politikai okai volnának, mégis politikai körökben az időelőtti visszaérke­zés okaira nézve kétféle verzió tartja magát. Az egyik szerint a király az albániai zavarok miatt tér vissza Beogradba. Ennek a verziónak kevés a valószínűsége. Sokkal valószínűbb az a kombi­náció, amely a jelenlegi kormány­koalíció kiszélesítésével hozza kap­csolatba a király visszatérését- Mindezekre a kérdésekre csak a legközelebbi napok eseményei adnak választ. Tény azonban, hogy a királyi pór október elején meg zákitja dalmáciai útját. Őfel­ségének eltökélt szándéka, hogy azokat a dalmáciai városokat. amelyeknek felkeresésére most 'nem került sor és ó!ta;ában Észak-, Dalmáciát legkésőbben a tavasz­­szal meg fogja látogatni. Udvari körökből származó in­form ció szerint a királyi pár visszatérésének az a legfőbb oka, hogy Mariora királynét a tizen­négy napos ut nagyon kifárasz­totta. A királyi pár október 4-én érkezik vissza Beogradba. Október 72-én hívják össze a parlamentet A parlamentet október 12-ikére hívják össze. Az uj ülésszakon elsősorban a rokkanttörvényt fog­ják letárgyalni, aztán a íizenket­­ted-javaslat kerül sorra. Beogradba érkező hírek szerint Radojevics Ante közlekedésügyi miniszter megérkezett Monte- Carlóba és nyomban megláto­gatta Pastes miniszterelnököt, aki­nek beszámolt a pofuikaij hely­zetről. A közlekedésügyi n^inisz­­ter visszatérésének ideje még nincs megállapítva, de valószínű, hogy Pasics miniszterelnökkel fog Beo­gradba visszatérni. Megnyitották a szerémségi és szlavóniai német iskolákat A szerémségi, és szlavóniai is­kolák tagozatait a közoktatásügyi minisztérium még a múlt hónap­ban rendeletileg bezáratta. Schu­machernémet képviselő a napokban eljárt a közoktatásügyi miniszter­nél, aki a szerémségi és szlavó­niai iskolák német tagozatának megnyitását elrendelte azzal, hogy csak a négy alsó osztályban kezd­jék meg a tanítást, az ötödik és hatodik osztályok továbbra is zárva tarta'ndók. Perics Ninko Hágában Perics Ninko október 8-ikán Hágába utazik, ahol Jugoszlávia képviseletében résztvesz a nem­zetközi magánjogi konferencián. A francia és az osztrák követ a külügyminiszter helyettesénél Grenard francia követ és Hof­­finger osztrák követ kedden dél­előtt megjelentek Markovics Jovan külügyminiszter-helyettesnél, aki­től felvilágosítást kértek a külföldi munkások tartózkodási engedélye ügyében a szociálpolitikai miniszté­rium hétfői ankétjén hozott határo­zatáról. Tudvalévőén Grenard eb­ben az ügyben szombaton memo­randumot nyújtott át a külügymi­nisztériumnak és ez íette szüksé­gessé a szociálpolitikai minisztérium ankétjének sürgős összehívását. A két követ a külügyminisz­tériumtól nyert értesítést tudo­másul vetfe. Polisriandis görög követ is fel­kereste a külügyminiszter-helyet­test, akivel tárgyalást folytatott a jugoszláv-görög tárgyalások felvé­telére vonatkozóan.

Next

/
Thumbnails
Contents