Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-29 / 261. szám

12 OLDAL » ÁRA V% DINÁR Poštarina plaćena XXVI. évfolyam 261. szám Megjelenik minden reggel> ünnep után é^jkétfőu. \^ . . Szerke»*tőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciere-palola) Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. SzerkeS a Előfizetési ár negyedévre 150 din. Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-palola) Pax nobiscum A genfi konferencia záróülésén a konferencia elnöke meleghangú beszédet mondott. Felhívta a kon­gresszus tagjainak figyelmét arra az oltárképre, mely Genf egyik templomát ékesíti. A kép Pál apos­tolt ábrázolja, aki a világ minden tájáról összegyűlt tanítványaihoz szól. A kép alá irt szövegből ki­tünően a festőművészt az a pilla­nat ihlette meg, amikor Pál apos­tol a következőket mondotta tanít­ványainak : — Nincsenek zsidók és nincse­nek görögök. Nincsenek rabszol­gák és nincsenek szabad emberek. A genfi konferencia elnöke Pál apostol szavait idézte s az apos­tol szavait ezekkel az apostoli szavakkal toldotta meg: — Nincsenek győzők és nincse­nek legyőzőitek I Nincsenek el­nyomottak és nincsenek zsarno­kok, mert mindnyájan egyenlőéi vagyunk az igazságban és a bé­kében I A suboticai evangélikusok kis gyülekezete ünnepet tart. Huszon­öt éve annak, hogy a hitbuzgo­­ság, áldozatkészség, a munkában és kitartásban való alázat templo­mot emelt az isten dicsőségére s a lelkek megvigasztalására. Hu­szonöt éven keresztül teljesítette földöntúli hivatását a kis templom: hirdette Krisztus igéit, magához ölelte a hitetlenség sivatagjában tévelygőket, térdre kényszeritette a gőgöt, gyámolította a szegényt a biblia szavával s a szeretet mannájával. A templom köré most összesereglettek a hívek. Ám nem­csak azok jöttek el, akik dogmái igazságát vallják, eljöttek azok is, akik a krisztusi szereiéiben és krisz­tusi béketürésben akkor is testvérek­nek érzik és vallják magukat, ha máskép mutatják is be hódolatukat és alázatukat a fölöttünk lakó örök hatalomnak. Az Összetalálkozás egyik emel­kedett szellemű szónoka emlékez­tetett arra, hogy másfél évtized­del ezelőtt, amikor a suboticai görög keleti templomot újra fel­szentelték, a szerbség ünnepében résztvett őszintén örvendező lélek­kel az egész város. Sem vallás, sem nemzetiség, sem az uralom­ban való részesség birtoka, sem az uralomból való kitaszítottság bélyege nem választotta el egy­mástól a város népét, amikor résztvehetett a görögkeleti tem­plom felszentelésének ünnepén. Szubotica város görögkeleti lelkésze vallomást tett amellett, hogy a krisztusi békének és krisz­tusi szeretetnek minden nyelv egyformán állhat szolgálatába s hogy ő, a lelkipásztor, Krisztus nyájának pásztora a lelke mé­lyéig megérti azt, amire nemcsak a jelen, de a múlt is kötelez. Test­véreim, aki hisz istenben, nem gyűlölheti az embert. Az én nyel­vemet, az én nemzetiségemet, az én fajtámat is az az isten terem­tette, aki a tiedet s talán azért volt a bábeli zűrzavar is, hogy necsak egy nyélv uniszónó-ja, de ezer nyelv egybecsengő harmó­niája dicsőíthesse a Végtelen Jó­ságot és Végtelen Kegyelmet. Semmi sincs e Földön, ami az akarata ellenére van. Gázolha­tod-e testvérem isten teremtmé­nyét s a gyűlölet sarát ráfrecs­­csenthet?d-e arra a nyelvre, mely éppúgy zengi isten dicsőségét, mint a tiéd ? Ami tizenöt évvel ezelőtt tör­tént s ami tegnap végbement, nem szabhatná-e meg örökér­vénnyel a szavak értelmét s a cselekedetek útját? Ne várjunk addig, inig templomi ünnepség hívó harangja gyűjt bennünket össze, mindennap templomot épí­tünk magunknak, ha csak egy kavicsot tolunk el a krisztusi sze­retet és a krisztusi béke útjáról. Miért nem fognak egyszer össze Politikai körökben nagy feltű­nést kelt az a spliti hir, hogy Alekszandar király fáradságára, valamint a közben felmerült fontos bel- és külpolitikai ügyekre való tekintettel meg fogja rövidíteni dal­máciai utjai. E! fog maradni Imot­­ski, Sinj, Vrlica, Benkovác, Bio­­grád és Susak meglátogatása. A király és Mariora királyné csak két napig maradnak Splitben és onnan október 1-én Sibeniken ésZag­­rebon keresztül Beogradba utaznak. Alekszander király ésMariora ki­rályné visszatérése alkalmával résztvesz a zagrebi millenáris törté­nelmi kiállítás megnyitásán. Emiatt Radios litván is megrövidíti párisi tartózkodását, hogy a megnyitó ün­nepségen ö is Zagrebban lehessen. A királyi pár dalmáciai utjának megrövidítéséről szóló hir annál inkább foglalkoztatja a politikai köröket, mert az uralkodó kísére­tében még Dalmáciában maradt minisztereket is felkérték, hogy utazzanak mielőbb Beogradba. Hétfőn Alekszandar király és Mariora királyné meglátogatták Korcsula és Hvar szigeteket, ahol mindenütt lelkes fogadtatásban ré­szesítették a királyi párt. Délután három órakor érkezett a Kira­­gyorgye-ha]ó Hvar szigetéhez, amelynek fogadására számos fel­díszített kisebb hajó és csónak ment ki a nyílt tengerre, ame­lyek a kikötőig kisérték a király szlávok és nemszlávok, magya­rok és nem magyarok, hogy végre békességet teremtsünk a magunk otthonában. A győzőnek is addig kell csak a harc, amíg nem győzött s a legyőzött vere­ségét és szégyenét feledteti a rég sóvárgott béke. Csak mi ne tud­nánk megbékélni, akiket össze­terelt a sors, testvérekül tett a végzet, s kiknek útjait egymás mellett rajzolta meg az isteni gondviselés s az eleve elrendel­­tetés. Miért mardossuk, miért Űz­zük, kergetjük egymást, miért tesszük nyugtalanná egymás nap­jait s lázassá az éjtszakáit. Miért nem megyünk azon az utón, me­lyet Krisztus szolgái jelölnek ki szántunkra, ajkunkon a krisztusi igékkel, szivökben a krisztusi szeretettel. Nincsenek zsidók és nincsenek görögök. Nincsenek győzők és nincsenek legyőzőitek. Csak em­berek vannak, gyöngék és esen­dők, vakon tévelygők s erőtlenül botorkálok. Miért nem fogjuk meg végre egymás kezét ? ' hajóját. Legelőször Dubrovnik fő­ispánja üdvözölte az uralkodót és a lakosság háláját tolmácsolta a legmagasabb látogatásért. A ki­rályi pár délután autón bejárta a sziget nevezetesebb részeit, este pedig nagy népünnepély volt a tengerparton. Hvarból kedden a királyi pár Lis szigetére, onnan pedig Splitbe utazik. A királyi látogatás alkalmával Split város tanácsa elhatározta, hogy szobrot emel a királynak. Krajacs miniszter nyilatkozata A B icsmegyei Napló munkatársa felkereste dr. Krajacs kereskedelmi minisztert, aki a kereskedelmi mi­nisztérium legközelebbi feladatá­ról a következőket mondotta : — A kereskedelmi minisztérium mindent elkövet, hogy az ország külkereskedelmi mérlegét megjavítsa. Azon van, hogy Csehszlovákiával, Magyarországgal, Németországgal és Angliával minél előbb létre­jöjjön a kereskedelmi szerződés, mely jelentékenyen megjavítja a jugoszláv gazdasági élej hitelét és nemzetközi viszonyait. Az eddig megkötött lengyel, olasz és osztrák szerződések is már számhajöhető mértékben kibővítették a jugoszláv ipar piacát. Törvényesen akarjuk azonban megakadályozni, hogy jugoszláv árut idegen etikettel vigyenek ki külföldre, sőt abban a tekintetben is mindent elköve­tünk, hogy belföldi kereskedők jugoszláv eredetű áruit külföldön lássák el hamis etikettel. A keres­kedelmi élet és a jugoszláv export megkönnyítésére is igen sok gon­dot fordítunk. Az idén különösen a szilvaexportörök pmiaszkodu.k ra­­gonhiányról, a minisztérium sürgős i'.özbelépésére azonban a szilva­export részére is biztosított vagono­kat. De nem csak azt igyekszünk elérni, hogy külföldi piacokat teremtünk az ország iparának, hanem azt is programba vettük, hogy az ország határain belül sze­rezzünk fogyasztókat a jugoszláv termésnek és kereskedelemnek. Ezt a célt kitünően szolgálják a ki­állítások és vásárok, melyeket már ebben az évben több helyütt sikerrel rendezlek az ország keres­kedelmi és mezőgazdasági szerve­zetei. A kormány a jövőben is hathatósan fogja támogatni a ki­­állításokat és vásárokat, a minisz­térium azonban tartózkodni fog attól, hogy állammal rendeztessen messéicet, mert az az álláspontja, hogy a privát kezdeményezés ezt sokkal nagyobb sikerrel tudná elvé­gezni. A minisztérium több tör­vényjavaslat elkészítésével foglal­kozik, melyek közűi a legfontosab­bak az érvényben levő kereskedelmi törvények egységesítéséről és a köz­­gazdasági tanács szervezéséről szóló törvénytervezetek. — A modern jugoszláv aviatika fejlesztésére — folytatta nyilatko­zatát dr. Krajscs miniszter — szin­tén igen sok gondot fordít a mi­nisztérium. Az a tervünk, hogy a fontos ipari és kereskedelmi cen­trumok között repülőjáratot lé­tesítsünk. melyek egyrészt sze­mélyszállítással, másrészt posta­­forgalom lebonyolításával szolgál­nák az ország gazdasági és ipari érdekeit. A legközelebb tárgyalá­sok indulnak meg arra vonatko­zólag, hogy Zagreb és Beograd között az első modern repiitőforgal­­mat beállítsuk. A kereskedelmi miniszter végül nyilatkozott a politikai helyzetről. — Ami a politikai helyzetet illeti — mondotta — egyáltalán nem igazak a lapoknak azok a jelentései, hogy a minisztertanács foglalkozott az ősijeid párlhutúro­­iátokkal. A kormány tagjai között a" legteljesebb egyetértés uralko­dik és működését nem pártszempon­tok, hanem országos érdekek szab­ják meg. Nincsics a kisebbségek helyzetéről A L’Europe Nouvelle egyik leg­utóbbi száma tudvalevőleg Radics István cikkét közölte, most pedig dr. N ncsics külügyminiszter irt a lápba cikket, amelyben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalko­zik. A cikkben a külügyminiszter foglalkozik a litván javaslattal, amely szerint a nagyhatalmakat A királyi pár megszakítja dalmáciai utját Október elsején tér vissza a királyi pár Beogradba — Krajacs miniszter nyilatkozik a Bácsmegyei Naplónak a kormány keres­kedelmi politikájáról s a kereskedelmi jog egységesítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents