Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-29 / 261. szám
12 OLDAL » ÁRA V% DINÁR Poštarina plaćena XXVI. évfolyam 261. szám Megjelenik minden reggel> ünnep után é^jkétfőu. \^ . . Szerke»*tőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciere-palola) Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. SzerkeS a Előfizetési ár negyedévre 150 din. Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-palola) Pax nobiscum A genfi konferencia záróülésén a konferencia elnöke meleghangú beszédet mondott. Felhívta a kongresszus tagjainak figyelmét arra az oltárképre, mely Genf egyik templomát ékesíti. A kép Pál apostolt ábrázolja, aki a világ minden tájáról összegyűlt tanítványaihoz szól. A kép alá irt szövegből kitünően a festőművészt az a pillanat ihlette meg, amikor Pál apostol a következőket mondotta tanítványainak : — Nincsenek zsidók és nincsenek görögök. Nincsenek rabszolgák és nincsenek szabad emberek. A genfi konferencia elnöke Pál apostol szavait idézte s az apostol szavait ezekkel az apostoli szavakkal toldotta meg: — Nincsenek győzők és nincsenek legyőzőitek I Nincsenek elnyomottak és nincsenek zsarnokok, mert mindnyájan egyenlőéi vagyunk az igazságban és a békében I A suboticai evangélikusok kis gyülekezete ünnepet tart. Huszonöt éve annak, hogy a hitbuzgoság, áldozatkészség, a munkában és kitartásban való alázat templomot emelt az isten dicsőségére s a lelkek megvigasztalására. Huszonöt éven keresztül teljesítette földöntúli hivatását a kis templom: hirdette Krisztus igéit, magához ölelte a hitetlenség sivatagjában tévelygőket, térdre kényszeritette a gőgöt, gyámolította a szegényt a biblia szavával s a szeretet mannájával. A templom köré most összesereglettek a hívek. Ám nemcsak azok jöttek el, akik dogmái igazságát vallják, eljöttek azok is, akik a krisztusi szereiéiben és krisztusi béketürésben akkor is testvéreknek érzik és vallják magukat, ha máskép mutatják is be hódolatukat és alázatukat a fölöttünk lakó örök hatalomnak. Az Összetalálkozás egyik emelkedett szellemű szónoka emlékeztetett arra, hogy másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a suboticai görög keleti templomot újra felszentelték, a szerbség ünnepében résztvett őszintén örvendező lélekkel az egész város. Sem vallás, sem nemzetiség, sem az uralomban való részesség birtoka, sem az uralomból való kitaszítottság bélyege nem választotta el egymástól a város népét, amikor résztvehetett a görögkeleti templom felszentelésének ünnepén. Szubotica város görögkeleti lelkésze vallomást tett amellett, hogy a krisztusi békének és krisztusi szeretetnek minden nyelv egyformán állhat szolgálatába s hogy ő, a lelkipásztor, Krisztus nyájának pásztora a lelke mélyéig megérti azt, amire nemcsak a jelen, de a múlt is kötelez. Testvéreim, aki hisz istenben, nem gyűlölheti az embert. Az én nyelvemet, az én nemzetiségemet, az én fajtámat is az az isten teremtette, aki a tiedet s talán azért volt a bábeli zűrzavar is, hogy necsak egy nyélv uniszónó-ja, de ezer nyelv egybecsengő harmóniája dicsőíthesse a Végtelen Jóságot és Végtelen Kegyelmet. Semmi sincs e Földön, ami az akarata ellenére van. Gázolhatod-e testvérem isten teremtményét s a gyűlölet sarát ráfrecscsenthet?d-e arra a nyelvre, mely éppúgy zengi isten dicsőségét, mint a tiéd ? Ami tizenöt évvel ezelőtt történt s ami tegnap végbement, nem szabhatná-e meg örökérvénnyel a szavak értelmét s a cselekedetek útját? Ne várjunk addig, inig templomi ünnepség hívó harangja gyűjt bennünket össze, mindennap templomot építünk magunknak, ha csak egy kavicsot tolunk el a krisztusi szeretet és a krisztusi béke útjáról. Miért nem fognak egyszer össze Politikai körökben nagy feltűnést kelt az a spliti hir, hogy Alekszandar király fáradságára, valamint a közben felmerült fontos bel- és külpolitikai ügyekre való tekintettel meg fogja rövidíteni dalmáciai utjai. E! fog maradni Imotski, Sinj, Vrlica, Benkovác, Biográd és Susak meglátogatása. A király és Mariora királyné csak két napig maradnak Splitben és onnan október 1-én Sibeniken ésZagrebon keresztül Beogradba utaznak. Alekszander király ésMariora királyné visszatérése alkalmával résztvesz a zagrebi millenáris történelmi kiállítás megnyitásán. Emiatt Radios litván is megrövidíti párisi tartózkodását, hogy a megnyitó ünnepségen ö is Zagrebban lehessen. A királyi pár dalmáciai utjának megrövidítéséről szóló hir annál inkább foglalkoztatja a politikai köröket, mert az uralkodó kíséretében még Dalmáciában maradt minisztereket is felkérték, hogy utazzanak mielőbb Beogradba. Hétfőn Alekszandar király és Mariora királyné meglátogatták Korcsula és Hvar szigeteket, ahol mindenütt lelkes fogadtatásban részesítették a királyi párt. Délután három órakor érkezett a Kiragyorgye-ha]ó Hvar szigetéhez, amelynek fogadására számos feldíszített kisebb hajó és csónak ment ki a nyílt tengerre, amelyek a kikötőig kisérték a király szlávok és nemszlávok, magyarok és nem magyarok, hogy végre békességet teremtsünk a magunk otthonában. A győzőnek is addig kell csak a harc, amíg nem győzött s a legyőzött vereségét és szégyenét feledteti a rég sóvárgott béke. Csak mi ne tudnánk megbékélni, akiket összeterelt a sors, testvérekül tett a végzet, s kiknek útjait egymás mellett rajzolta meg az isteni gondviselés s az eleve elrendeltetés. Miért mardossuk, miért Űzzük, kergetjük egymást, miért tesszük nyugtalanná egymás napjait s lázassá az éjtszakáit. Miért nem megyünk azon az utón, melyet Krisztus szolgái jelölnek ki szántunkra, ajkunkon a krisztusi igékkel, szivökben a krisztusi szeretettel. Nincsenek zsidók és nincsenek görögök. Nincsenek győzők és nincsenek legyőzőitek. Csak emberek vannak, gyöngék és esendők, vakon tévelygők s erőtlenül botorkálok. Miért nem fogjuk meg végre egymás kezét ? ' hajóját. Legelőször Dubrovnik főispánja üdvözölte az uralkodót és a lakosság háláját tolmácsolta a legmagasabb látogatásért. A királyi pár délután autón bejárta a sziget nevezetesebb részeit, este pedig nagy népünnepély volt a tengerparton. Hvarból kedden a királyi pár Lis szigetére, onnan pedig Splitbe utazik. A királyi látogatás alkalmával Split város tanácsa elhatározta, hogy szobrot emel a királynak. Krajacs miniszter nyilatkozata A B icsmegyei Napló munkatársa felkereste dr. Krajacs kereskedelmi minisztert, aki a kereskedelmi minisztérium legközelebbi feladatáról a következőket mondotta : — A kereskedelmi minisztérium mindent elkövet, hogy az ország külkereskedelmi mérlegét megjavítsa. Azon van, hogy Csehszlovákiával, Magyarországgal, Németországgal és Angliával minél előbb létrejöjjön a kereskedelmi szerződés, mely jelentékenyen megjavítja a jugoszláv gazdasági élej hitelét és nemzetközi viszonyait. Az eddig megkötött lengyel, olasz és osztrák szerződések is már számhajöhető mértékben kibővítették a jugoszláv ipar piacát. Törvényesen akarjuk azonban megakadályozni, hogy jugoszláv árut idegen etikettel vigyenek ki külföldre, sőt abban a tekintetben is mindent elkövetünk, hogy belföldi kereskedők jugoszláv eredetű áruit külföldön lássák el hamis etikettel. A kereskedelmi élet és a jugoszláv export megkönnyítésére is igen sok gondot fordítunk. Az idén különösen a szilvaexportörök pmiaszkodu.k ragonhiányról, a minisztérium sürgős i'.özbelépésére azonban a szilvaexport részére is biztosított vagonokat. De nem csak azt igyekszünk elérni, hogy külföldi piacokat teremtünk az ország iparának, hanem azt is programba vettük, hogy az ország határain belül szerezzünk fogyasztókat a jugoszláv termésnek és kereskedelemnek. Ezt a célt kitünően szolgálják a kiállítások és vásárok, melyeket már ebben az évben több helyütt sikerrel rendezlek az ország kereskedelmi és mezőgazdasági szervezetei. A kormány a jövőben is hathatósan fogja támogatni a kiállításokat és vásárokat, a minisztérium azonban tartózkodni fog attól, hogy állammal rendeztessen messéicet, mert az az álláspontja, hogy a privát kezdeményezés ezt sokkal nagyobb sikerrel tudná elvégezni. A minisztérium több törvényjavaslat elkészítésével foglalkozik, melyek közűi a legfontosabbak az érvényben levő kereskedelmi törvények egységesítéséről és a közgazdasági tanács szervezéséről szóló törvénytervezetek. — A modern jugoszláv aviatika fejlesztésére — folytatta nyilatkozatát dr. Krajscs miniszter — szintén igen sok gondot fordít a minisztérium. Az a tervünk, hogy a fontos ipari és kereskedelmi centrumok között repülőjáratot létesítsünk. melyek egyrészt személyszállítással, másrészt postaforgalom lebonyolításával szolgálnák az ország gazdasági és ipari érdekeit. A legközelebb tárgyalások indulnak meg arra vonatkozólag, hogy Zagreb és Beograd között az első modern repiitőforgalmat beállítsuk. A kereskedelmi miniszter végül nyilatkozott a politikai helyzetről. — Ami a politikai helyzetet illeti — mondotta — egyáltalán nem igazak a lapoknak azok a jelentései, hogy a minisztertanács foglalkozott az ősijeid párlhutúroiátokkal. A kormány tagjai között a" legteljesebb egyetértés uralkodik és működését nem pártszempontok, hanem országos érdekek szabják meg. Nincsics a kisebbségek helyzetéről A L’Europe Nouvelle egyik legutóbbi száma tudvalevőleg Radics István cikkét közölte, most pedig dr. N ncsics külügyminiszter irt a lápba cikket, amelyben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozik. A cikkben a külügyminiszter foglalkozik a litván javaslattal, amely szerint a nagyhatalmakat A királyi pár megszakítja dalmáciai utját Október elsején tér vissza a királyi pár Beogradba — Krajacs miniszter nyilatkozik a Bácsmegyei Naplónak a kormány kereskedelmi politikájáról s a kereskedelmi jog egységesítéséről