Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-26 / 258. szám

1925. szeptember 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei ® E • A magyar egység gondolata egyre jobban tért hódit Szlovenszkóban. A kisgazdapárt után a szlovenszkói ke­resztényszocialista párt foglalt állást az egységfront mellett, amelyet még a parlamenti választások előtt szeretne .tető alá hozni, hogy a választáson már nagyobb eséllyel -vehessék föl a harcot a kormánykoalíció ellen. A magyar pártok tervéről nagyon idegesén Írnak a prágai kormányüapok, melyek attól félnek, hogy a magyar pártok kqzös frontja esetleg kiszélesedik: Hlinkáék is megegyezést létesítenek velük és ezzel úgyszólván egész Szlovenszkó szembe­fordul Prágával. A Lidove Novifiy kü­lönösen heves 'kirohanást intés a ma­gyar egység ellen. »Szüllö Géza, a ma­gyar keresztényszocialista párt elnöke, — Írja — a magyar és szlovák ellen­zék győzelméről álmodik. Az ótátrafü­­redi gyűlés után, ahol a magyar pár­tok egységfrontja mellett nyilatkozott, rögtön elutazott Rózsahegyre és ott a közös választási harc ügyében tárgyalt Hl'inkával, az autonomista szlovákok vezérével. A kormányzó-pártok vigyáz­zanak, nehogy meglepetés érje őket a szlovenszkói végeken.« • * Az erdélyi románok és a regátbeliek között az ellentétek egyre jobban mé­lyülnek és egyre áthdalhatatlanabbá lesznek. A román nemzeti párt a na­pokban népgyülést rendezett Déván, amelyen Vajda Sándor volt miniszter­­elnök és Maniu Gyula beszéltek. Vajda éles támadást intézett a regátbeliek el­len, akik — mint mondotta — ki akar­ják zsákmányolni, tönkre akarják tenni Erdélyt. Hasonló szellemben beszélt Ma­niu is, aki azt hangoztatta, hogy az erdélyi őslakosoknak, — románoknak, magyaroknak, szászoknak. — össze kell fogniok a kormánypártok káros és végzetes uralma ellen. * A csikvármegyei szenátorválasztás után, amelyen tudvalevőleg a magyar párt jelöltjét: Gyárfás Elemért a leg­szégyenletesebb eszközökkel ütötték el a mandátumtól, Erdélyi Jáons dr. ro­mán ügyvéd egyik erdélyi lapban nyi­latkozatot tett közzé, melyben élesen támadta a liberális pártot. A cikk mi­att a brassói vizsgálóbíró elrendelte a vizsgálatot Erdélyi ellen azon a címen, hogy a kisebbségeket a román állam és. a román alkotmány ellen izgatta. Erdélyi, akit a napokban hallgatott ki a vizsgálóbíró, az ellene indított eljárás­ról a következőket mondotta: »A vizs­gálóbíró előtt kijelentettem, hogy a vád egyszerűen nevetséges, mp.rt hiszen pszichológiai Lehetetlenség, hogy én, akinek meglehetős nagy részem van Nagyrománia megalkotásában, aki tős­gyökeres román vagyok, aki az anya­országhoz csatolt Erdély meghatalma­zott minisztere voltam Budapesten, — izgassam a magyarságot Nagyrománia ellen.« & Uj kurzus kezdődik állítólag a román kormány kisebbségi politikájában. A kö­zel jövőben bekövetkező fordulatról az egyik bukaresti lap a következőkben számol be: »A legjobb helyről kapott információ szerint a kisebbségekkel szembeni eljárás tekintetében a közel jövőben teljesen uj kurzus kezdődik, amely alkalmas lesz arra, hogy a ki­sebbségek sérelmi panaszait esyszer­­smindenkorra megszüntesse. A kor­mánynak határozott szándéka orvosol­ni mindazokat a sérelmeket. amelyek a kisebbségek érzékenységét sérthetik, hacsak meggyőződik a kisebbségek lo­jális magatartásáról. Bizonvos körök véleménye szerint a kormánynak Géni­ből adtak ilyen irányú tanácsot, ahol a külügyminiszter beható eszmecserét folytatott a kisebbségi kérdésröl.A kö­zel jövőben maga Dúca külügyminisz­ter fog ebben az irányban kapcsolatot keresni a kisebbségek vezetőiver és az­után a megfelelő minisztériumok kikül­döttei fognak tárgyalni a speciális kér­désekről a kisebbségek megbieottaivaU * A Wiener Allgemeine Zeitung a kise-nevi pörrel kapcsolatban cikket közölt a román kisebbségek helyzetéről. A lap a román kisebbségi politika jellemzé­sére ugyanis megírta, hogy a turnsze­­verini tanári kar a kisebbségi kérdés elintézésére azt javasolta a kormány­nak, hogy minden öt évben kiutasítás utján távolítsák el a magyar, zsidó és ukrán lakosság 20 százalékát és akkor 25 év múlva egységes állam lesz Ro­mániából. Daca román külügyminiszter a buka­resti Argus cimü lapnak nyilatkozott a Párisból jelentik: Madridi jelentések szerint a spanyolok uj támadása is si­kert hozott. A spanyol csapatok nehéz harcok árán az alhucemasi öböltől húsz kilométerre jutottak előre és elérték a Heljes-nél . elhúzódó hegységet. A har­cokban a spanyolok igen súlyos veszte­ségeket szenvedtek, mert a legtöbb he­lyen szuronyrohammal kellett a rifkabi­­lok állásait elfoglalni. Az újabb jelen­tések szerint az a két spanyol hadihajó, a XIII. Alfonz és a Don Jaime, amely Alhucemas erőditéseit ágyuzta, a rif­­kabilok ágyulövedékeitől harcképtelen lett. A két cirkálót spanyol kikötőbe vontatták és nagy sérüléseit most ja­vítják. Newyorkbó! jelentik : A francia­­amerikai adósságok rendezésére megindult tárgyalások már az első napon kritikus stádiumba jutottak. Az adósságokat rendező bizottság amerikai tagjai ugyanis a francia javaslatokat bárgyúnak, képtelennek nyilvánították és ala­pos megbeszélések után úgy ha­tároztak, hogy a javaslatot visszautasítják. Minthogy a bi­zottság mégsem akarja a vissza­utasítás ódiumát viselni, úgy döntött, hogy előbb a kormány elé terjeszti a visszautasítás ja­vaslatát. A kormány részéről is jóváhagyott határozatát azután a két bizottság együttes ülésén fogják közölni a francia delegá­tusokkal. Ennek ellenére Caillaux opti­mista és szerinte egyáltalán nem valószínű, hogy megszakadnak a tárgyalások. A hozzáforduló uj ságiróknak is arra a kérdésére, hogy a javaslat után mi lesz Franciaország utolsó szava, azt a választ adta : — A diplomácia sohasem is­mer utolsó szót. A Matin részleteket közöl abból a javaslatból, amelyet Caillaux a washingtoni adósságrendezö tárgyalásokon az amerikai kor­mánynak előterjesztett. A javaslat főbb pontjai a következők: 1. Franciaország elismeri há­borús tartozásait 2932 millió dol­lár összegben és ennek vissza­fizetésére készségét nyilvánítja. 2. Azt kívánja, hogy b 407 genfi eredményéről. Kijelentette, hogy Románia meg lehet elégedve a genfi eredményekkel; először azért, mert a jelenlegi ülésszak elismerte az egyes ál­lamok közötti külön szerződéseket, mint a legjobb eszközt a békére. Még azok is elfogadták ezt az álláspontot, akik az el­múlt évben támadták Romániát, mivel külijn szerződéseket kötött. Másodszor morális elégtételt szerzett Romániának, mert a Népszövetség és a népszövetségi tanács mindinkább elismerik, hogy a ki­kisebbségek problémája nem lehet egye­sek számára csak a kötelességek forrá­sa,, másoknak pedig agitációs ürügy, ha­nem a problémát két oldalról kell meg­tekinteni és pedig a többségnek a ki­sebbségnek a többség iránt vállalt kö­telességei szempontjából. A francia hadszíntérről érkező jelen­tések különös eseményekről nem szá­molnak be. Megállapítható, hogy a francia hadvezetőség feladta azt az ed­digi álláspontját, hogy sikert csak a legszélesebb keretek közt végrehajtott támadásokkal lehet elérni, minthogy az offenziva eddig semmi különös eredmény­nyel nem járt. A rifek ugyanis a töme­ges támadások elől mindig ügyesen ki­tértek és újabb állásokban várták be a francia csapatokat. A francia hadvezető­ség most azt tervezi, hogy a lassú le­­gázolás taktikáját fogja alkalmazni és a front különböző részeken állandó táma­dásokkal fogja az ellenséges haderőket I kifárasztani és megadásra kényszeríteni, millió dollárt, amelyet a francia­­országi amerikai élelmezési rak­tárak költségei emésztettek föl, az általános adósság összegébe vonják bele, ugv hogy az adós­ság végösszege 3240 millió dollár. 3. Elfogadja a visszafizetésre az amerikai kongresszus által ki­kötött 62 évi törlesztést és ajánlja, hogy az első öt éven út 25 millió dollárt fizethessen bezárólag az­zal a 20 millió dollárral, amely az amerikai katonai raktárak költségeire esik, a következő öt évben évenkint 30 millió dollárt fizet az Egyesült-Á'lamoknak, majd tiz éven át 45, legföljebb 50 millió dollárt és 1946 tói kezdve a hátralévő 42 éven at évenként 80 millió dollárt. 5. Azt kívánja Franciaország, hogy a fizetésrendezéshez függe­léket csatoljanak, amely kimondja, hogy mindig tekintettel kell lenni fizetőképességére és ha a vizsgá­lat azt állapítja meg, hogy nem képes kötelezettségének eleget tenni, akkor haladékot kapjon. Newyorki jelentés szerint Coo­­lidge elnöklése alatt pénteken Washingtonban minisztertanács volt, amely után folytatták a fran­ciák amerikai adósságainak ren­dezésére vonatkozó tárgyalásokat. Az amerikai sajtó értesü!ése sze­rint a három részletben kibocsá­tandó hatmilliárdos francia kölcsön pcrfekluálasa most már csak az egyezmény aláírásától függ. A párisi Soir jelentése szerint Caillaux javaslatát illetően a hi­vatalos amerikai körök vélemé­nye megoszlik. U'ilston pénzügyi alnllamtitkár a francia javaslatot Ifogadlutónak mondotta, mivel az amerikai delegáció többségé­nek véleménye szerint a francia jüves at n tárgyalásokra megfelelő alapot nyújt. izgalom Londoniban az iraki csapatösszevosás miatt förökorszSg eí akaija zárni a Etardanellákat Londonból jelent ik: Az Irak határán történő török csapatösszevonásokról szóló jelentések nagy nyugtalanságot keltetlek Londonban. Angol diplomá­ciai ügyvivők jelentése alapján közli a Foreign Office, hogy Törökország négy hadosztályt vont össze Irak mentén. Hit szerint a Dardanellák elzárása küszö­bön áll. A Nemzetek Szövetségének tanácsa elhatározta, hogy azonnal kiküldi kép­viselőjét a Törökország és Irak közti ideiglenes határvonalra, aki jelentést fog tenni az úgynevezett brüsszeli vona helyzetéről, miután kívánatos, hogy aj Anglia és Törökország által elfogadót' kötelezettségeknek megfelelően necsak a status quo maradjon fenn, hanen, hogy elkerüljék azokat a káros követ; kezményeket is, amelyek a nehezei felülvizsgálható helyi összeütközések miatti kölcsönös vádaskodásokból szár mazhatnak. Amery angol gyarmaiügyi miniszte, követelte a lehetőleg gyors vizsgálatot hogy a tanács már a legközelebbi ülés szakon véglegesen eldönthesse a kér* dést. Tevfik bég azt kérte, hogy a Nem' žetek Szövetségének képviselője roellí mindkét részről kísérőt adjanak. Genfi jelentés szerint a török dele gáció tagjai hirtelen hazautaztak. A Mépszövetség és a sajtó A hatodik albizottság határozata a sajtó függetlenségéről Géniből jelentik: A Népszövetség, amely eddig soha sem avatkozott bele a sajtó dolgába, a politikai kér­déseket tárgyaló hatodik albizott­ságban Yanez chilei delegátus: indít­ványára határozatot fogadott el, a mely hangsúlyozza, hogy a sajtó a. leghathatósabb eszköz az erkölcsi leszerelés szellemének előkészítésé­re, ez viszont az előfeltétele a fegy­verkezés korlátozásának. A Népszövetség tehát utasítja a tanácsot, hogy vegye fontolóra, váj­jon nem volna-e célszerű az összes államok sajtójának képviselőiből szakbizottságot összehívni és a vi­lág sajtóját a béke megalapozása ér­dekében megszervezni. Evégből in­tézkedések kellenének, hogy a sajtó könnyebben végezhesse közhasznú feladatát, olcsóbban közvetíthesse a népek kölcsönös megértésére irá­nyuló közleményeit s ugyanez a bi­zottság hasson oda, hogv az egyes államok sajtója a hivatása körébe eső kérdéseket közmegnyugvásra irányítsa. Hosszú vita fejlődött ki a javaslat­ról, amelyet azután Hymans előadó pótinditványával együttesen fogad­tak el. Ebben a függelékben kifeje­zésre jut, hogy »a sajtó, mint min­den nagyhatalom, rendkívül félté­keny a maga függetlenségére, a Nép­­szövetség tehát csak akkor szóljon bele a sajtó ügyeibe, ha maga a sajtó folyamodik hozzá segítségért.« A határozati javaslat kapcsán arra is nyomatékosan fel kell hívni a Nép­­szövetség tanácsának figyelmét, hogy semmiesetre sem lehet felada­tta azoknak a sajtóegyesületeknek A spanyolok súlyos veszteségeket szenvedtek Marokkóban A francia hadvezeiőség a legázolás taktikáját alkalmazza a rifkabiíok ellen „Bárgyuak a francia javaslatok" — mondják a francia adósságot rendező bizottság amerikai tagjai Caillaux még mindig optimista

Next

/
Thumbnails
Contents