Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-23 / 255. szám

1925. szeptember 23. BACSMEGYEl NAPLÖ 5. oldal Szálló Béla gyilkolta meg Tisza Istvánt A volt népbiztos Sztanykovszkíva! és négy tiszttel hatolt be a Tisza-vüláfaa — Hüttner, Gärtner, Kéri és Dobó nem vettek részt a gyilkosságban — Hüttnert kegye m! ígéretekkel és pénzzel bírták rá a hamis vallomásra Sztanykovszki Tibor szenzációs vallomása Budapestről jelentik: Sztanykovszki Tibor, aki a Tisza-gyilkosság miatt reá kirótt büntetését tölti a szegedi Csillag­börtönben, mint ismeretes, már régeb­ben levelet irt Földvdry Béla ügyvéd­nek, Gärtner Marcell volt védőjének, hogy keresse őt fel a börtönben, mert Tisza István meggyilkolásának körül­ményeire vonatkozóan uj adatokat akar yele közölni, amelyek a gyilkosság va­lódi körülményeit teljesen tisztázzák. Az igazságügyminiszter engedélyével Föld­vdry dr„ — mint már jelentettük, — hét­főn felkereste Sztanykovszkit, aki hál- . romórás, négyszemközt történt beszél­getés során közölte az ügyvéddel a gyilkosság lefolyását. — Tudom, — mondotta Sztanykovszki — hogy a pör ujrafelvétele rajtam nem 'sokat segíthet, mert valóban ott voltam Tisza István meggyilkolásánál, Sőt az is lehet, hogy súlyosabb ítéletet fogok kapni, de hosszú évek súlyos töp­rengései után elhatároztam, hogy az ártatlanul elitéltek megmentése érdekében megmondom az igazsá­got. Ki kell jelentenem, hogy a gyil­kosság nem előzetes megállapodás, vagy megbeszélés folytán, hanem szinte véletlenül történt. Én, aki. a katonatanács tagja vol- j tani, többedmagammal parancsot kaptam, hogy a városban a polgári egyénektől és katonáktól kobozzuk el a fegyvere­ket. Október 31-ikén délután katonai au­tóval a Baross-tér és a Keleti pálya­udvar környékén cirkáltunk. Velünk volt egy Faragó nevű tüzér­­főhadnagy, Szántó Béla későbbi népbiztos, Ko^inyi Árpád 26-os kö­zös gyalogezredbe!! hadnagy, Layer 26-os hadnagy, Gírtíer huszárfőhad­nagy, akit később Siófokon megöl­tek. Az autóval a Városliget felé mentünk, inajd a Hermina-ut felé kanyarodtunk, inert ott nagy tömeg lövöldözött. Itt egy nagyobb tömeghez érkeztünk és megkérdeztük, hogy miért csoportosul­nak az emberek. Azt válaszolták, hogy itt van Tisza villája és a tömeg be akar eda hatolni. Az információ után Szántó Béla indítványára elhatároz­tuk, hogy ha már itt vagyunk, Ti­szát, mint a forradalomra veszélyes személyt elíogjuk és bekísérjük a nemzeti tanácshoz, vagy a katona­­tanácshoz. A villa kapuja zárva volt és csak hosszas dörömbölés után nyitotta ki a házmesterné. Egy Sándor nevű egyén, 1— akinek, nem tudom, hogy ez a ke­resztneve, vagy vezetékneve volt-c, ve­zetett be bennünket az alagsorba, ahol a csendőrök voltak. \ csendőrök minden ellenállás nél­kül megadták magukat, mire én, Kóvinyi és Faragó a Kereske­delmi Muzeum felé, száz lépésre, elki­­sétük őket, azután visszamentünk a Ti­­sza-villába. Mikor a hall feljárójához érkeztem, akkor dördültek el a lövések és azt hittem, hogy Tisza gróf használt fegyvert. Hogy ezt megtudjam, a hallba rohantam, amely tele volt puskaporfüst­tel, Tisza István gróf pedig vérében fet­­rengett. A lépcsőn ugyanekkor rohantak le Szántó, Kovinyi, Layer és a Sándor nevű egyén. Velük együtt én is kisza­ladtam az autóhoz. A gépkocsiban meg­kérdeztem Szántót, hogy miért lőtték agyon Tiszát, mire ez azt válaszolta, hogy Tiszánál revolver volt és ellenállás­tól tartottak, mert Tisza nagyon da­cosan és büszkén fogadta őket, mire felbőszültek. — Ez volt a sorsa, — jegyezte még meg Szántó. > Sztanykovszki kijelentette ezután, hogy Hütter, Dobó, Gärtner és Kéri Pál teljesen ártatlanok a gyilkosságban és arról nem tudtak előre. Földvdry ügyvéd a meglepő vallomás után megkérdezte Sztanykovszkitól, mivel magyarázza azt, hogy a tárgya­láson Hüttner magára vállalta a gyilkos­ságot, Sztanykovszki erre elmondta, hogy Hüttner a kommun alatt besúgója volt Korvin Ottónak és az ő feljelenté­sére végezték ki Nikolényi rendőrfogal­mazót és dr. Stenzer budapesti ügyvé­det. Amikor a Tisza-gyilkosság gyanúja alatt letartóztatták, Hüttnert egyes befolyásos szemé­lyek, akik a fogházban hozzáférhet­tek, rábírták, hogy vállalja a gyil­kosságot, amiért csak kisebb büntetést, esetleg kegyelmet kap, a kommun alatti szerep­lését pedig nem bolygatják, A szeged—kikindai vasútvonal meg­nyitása ügyében, mint már jelentettük, a jugoszláv és magyar delegátusok egyezményt dolgoztak ki, amelyben meg­állapították a két ország közti forgalom szabályozásának alapelveit. Az egyez­mény nemrégiben aláírásra is került, a vasútvonal megnyitása azonban kése­delmet szenvedett, mert a két ország közti forgalom részletkérdéseit a jugo­szláv és magyar delegátusok eddig nem rendezték. A vitás kérdések letárgyalására szer­dán Suboticára érkeznek a magyar kor­mány kiküldöttei, akik a jugoszláv de­legációvá', melynek tagjai a közlekedési Géniből jelentik: A Nemzetek Szövetségének közgyűlése kedden délelőtt plenáris ülést tartót. Az ülésen a hatodik altbizottság jelenté­sét tárgyalták a kisebbségek védel­me tekintetében követendő eljárás­ról. Az albizottság a kisebbségek vé­delméről a következő javaslatot ter­jesztette a plenum elé: — A Nemzetek Szövetségéinek közgyűlése helyesli a jelentésnek azt a részét, amely a tanács müvé­ről, a titkárság munkájáról, vala­mint azokról az intézkedésekről Szól, amelyeket a közgyűlés határo­zatának végrehajtása érdekében tet­tel* A jelentésnek ez a része a ki­­sebDségek védelme ügyében a ki­egészítő jelentés 6-ik szakaszának 7-ik fejezete értelmében követendő eljárással foglalkozik. Miután Litvá­nia képviselője visszavonta az ál­tala 1925 szeptember 14-ikén be­nyújtott javaslatot, a közgyűlés fel­kéri a Nemzetek Szövetségének fő­titkárságát, ismertesse a tanács előtt a Csiliagbörlönücn — Hüttner ezzel magyarázta hamis vallomását és kijelentette azt is, h: gy a felebbviteli tárgyaláson ezt a vallo­mást vissza fogja vonni. Ezután velem együtt kórházba került, ahol kétszer felkereste egy nagyon elő-* kelő ember, aki rábírta, hogy val­lomását tartsa fenn. Ez időtől kezdve Hüttner a kórházban minden héten ezer koronát kapott, amit egy Frimm nevű kórházi altiszt vett fel számára. Egy napon Hüttner ér­tesítést kapott, hogy a váci fegyházba viszik, ami miatt nagyon elkeseredett és elhatározta, hogy hamis vallomását visszavonja. Ekkor irta ismeretes leve­lét Gaál Jenő ügyvédnek, akit megkért, hogy keresse öt fel, amire azonban nem kerülhetett sor, mert közben Hüttner meghalt. f Ezt a vallomást Földvár:/ dr. írásba foglalta és Sztanykovszkival aláíratta. Kijelentette az ügyvéd, hogy ezt a val­lomást igaznak tartja és ezért az igaz­ságügyminiszternél megteszi a szüksé­ges lépéseket a pör ujraeflvétele és az ártatlanul elitéltek rehabilitálása érdeké­ben. minisztérium, a belügyminisztérium, a fővámigazgatóság és a vasutigazgatóság képviselői, konferenciát tartanak. A két delegáció csak egy napot tölt Suboti­­cán, csütörtökön Szegedre utazik, hhol befejezi tanácskozásait és kidolgozza azt a pótegyezményt, melynek ratifikálása után sor kerül a szeged—kikindai vonal megnyitására. A vasutigazgatóságtól nyert értesülé­seink szerint az egyezmény kidolgozása és aláírása hamarosan megtörténik és valószínű, hogy a szeged—kikindai vo­nalat, mely főleg Bánát részére nyit fontos exporlutat, már október elsején megnyitják. azt a vitát, amely ebben az ügyben a hatodik albizottság ülésén elhang­zott. A javaslathoz a magyar delegáció nevében Apponyi Albert gróf szólt hozzá. — A magyar delegáció. — mon­dotta Apponyi, — nem fogadhatja el a benyújtott javaslatot, amelynek értelmében a közgyűlés fentartás nélkül elismerést szavazna a Nép­­szövetségi Tanácsnak és a főtitkár­ságnak a kisebbségi kérdésben kö­vetett eljárásukért. Néhány nappal ezelőtt a közgyűlés ülésén rámutat­tam a kisebbségi eljárási szabályok hiányosságaira, melyek lehetetlenné teszik, hogy kielégítő eredményeket lehessen elérni. Fel is vetettem bi­zonyos eszméket, melyeket azonban nem formuláztam meg javaslatkép­pen, mert szerintem a közgyűlés nem hozhat határozatot a tanács El­járási módjára nézve, minthogy a tanács autonóm testület. Én tehát csak irányeszméket vetettem fel, a I melyeket a tanács figyelmébe aján­­! iottam. Ezeket az irányeszméket a bizottság tárgyalásai keretében bí­rálat tárgyává tették, ezeken a tár­gyalásokon azonban elutazásom mi­att nem vehettem részt. Nem volna helyénvaló ezekre a bírálatokra a közgyűlés ülésén válaszolni, hogy nem ál! az, ami a birálat sarkpontja volt, hogy tudniillik ezeknek az , irányeszméknek az elfogadása a ki­sebbségi szerződések módosítását ! tenné szükségessé. Ezért most újból a tanács figyelmébe ajánlom az j előbb említett irányeszméket és a : nélkül, hogy nészerinti szavazást j akarnék, kijelentem, hogy a magyar I delegáció, ha ilyen szavazást ren­delnének cl, a szavazástól tartóz­kodni volna kénytelen. Utána Huysmans belga delegátus szólalt fel. Kijelentette, hogy azokat az eszméket, amelyeket Apponyi fel­említett, behatóan megtárgyalták és illetékes mérlegelés céljából a Nem­zetek Szövetségének tanácsához tet­ték át. He Jouvenel francia delegátus fel­szólalásában kijelentette, hogy a je­lentésben foglalt javaslatot a hato­dik bizottságban minden vita nélkül, egyhangúlag fogadták el. Ezután a Népszövetség közgyűlé­se elfogadta a hatodik bizottság je­lentését és a kisebbségi kérdésben beterjesztett határozati javaslatát.------- II. — .1 m I ff, II TM W— I1.I.I-Leszállították . a munkásadót A kétszázalékos adó járulékait redukálta a pénzügyminiszter A kereskedelmi és iparkamarák nem­régiben küldöttségileg keresték fel a pénzügyminisztériumot és a munkásadó leszállítását kérték. A küldöttség ada­tokkal mutatta ki, hogy a munkásadó jelenlegi formájában súlyos terhet je­lent a munkásosztályra, amely egyéb­ként a legnagyobb anyagi nehézségek­kel küzd. A minisztériumban a küldött­ség kérésére megígérték, hogy a mun­kásadóról szóló rendeletet enyhíteni fogják. Az eredeti rendelet szerint a ti­­zennyold-hatvanöt éves fizikai munká­sok bérjövedelmük után, amennyiben az meghaladja az évi ötezer dinárt, két­százalékos munkásadót, négyszázalékos ro'kkantadót, kétszázalékos kamarai il­letéket és harmincszázalékos rendkívüli pótadőt, valamint négyszázalékos vá­rosi adót tartoznak fizetni, ami összesen fizetésük tizennégy és félszázalékát te­szi ki. A pénzügyminisztérium most enyhí­tette a munkásadóról szóló rendeletet. Az erre vonatkozó 21925. számú rende­let kedden érkezett meg a szuboticai pénzügyigazgatósághoz. A rendelet sze­rint- a kétszázalékos munkásadó meg­marad, azonban a négyszázalékos rok­kantadót félszázalékra, a kétszázalékos kamarai illetéket 0.20 százalékra és a harmincszázalékos rendkívüli pótadót 0.60 százalékra szállította le a pénzügy­minisztérium. Ezzel egyidejűleg a városi adóhivatal főnöke, Jakovljevics Obrád is javaslatot dolgozott ki a városi munkásadó-száza­­lék leszállításáról. A javaslat, amelyet Jakovljevics adófőnök szerdán terjeszt a tanács elé, a négyszázalékos városi pótadót három és félszázalékban kíván­ja megállapítani. Az esetben, ha a ta-‘ nács elfogadja még azt a javaslatot is, hogy a városi pótadót és. az iskolaadót ne számítsák be abba az adóalapba, a mel-y után a munkásadó-százalékot ál­lapítják meg, akkor a munkások csak egy és egynegyed százalék városi adót fognak fizetni. j A városi adóhivatal egyébként felhí­vást intézett a munkaadókhoz, hogy ál­landó alkalmazottaikat október ötödi­kéig jelentsék be a városi adóhivatalban. Azok ellen, akik elmulasztják bejelente­ni alkalmazottaikat, a törvény szerint fFgnak eljárni. Október elsején megnyitják a szeged-kikindai vasútvonalat Szerdán lesz Subo'/icán a jugoszláv—magyar vasutügyi konferencia A Népszövetség ragaszkodik az eddigi eljáráshoz a kisebbségek védelme terén Apponyi beszéde az albizottság javaslata ellen

Next

/
Thumbnails
Contents