Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-22 / 254. szám
6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 22, Veszedelmes betörőt fogott a netrováczi csendőrség Gyémánttal vájta keresztül az ablakot Szombaton éjjel három órakor Djina Pál bácspetrováci asztalos gyémánttal keresztülvágta Trijasko Pál kölpényi gazda ablakát, amelyen keresztül a lakásba hatolt és onnan arany- és ezüsttárgyakat és 2500 dinár készpénzt lopott el. Vasárnap délelőtt kilenckor Friedmann Ignác kuipini kereskedő házába hasonló módon hatolt be és épen a szekrény fosztogatásához fogott, amikor Friedmann szolgája, Bazsel Pávcl hazajött és a belülről bezárt lakásban megpillantotta a szekrényfosztogató Djina Pált, aki azalatt, rnig Bazsel az ajtót döngetté, az ablakon keresztül megszökött és Bácspetrovácra menekült, ahol a közben telefonon értesített tsendőrség már várta, elfogta és a novisadi ügyészség fogházába bekísérte. Djina Pál egyike a legveszedelmesebb betörőknek. Evek óta betörésekből él. Specialitása a gyémánttal keresztülvágott ablakokon át való betörés. 1019. november 11-én Bácspetrovácon H'avúcs Ján házába hasonlóképen behatolt és a szekrényből 2000 dinár készpénzt lopott el. 1921. január 3-án Bácspetrövácon Eckstein Henrik textilkereskedő raktárának üvegablakát átvágta, a raktárba hatolt, ahonnan 40 méter szövetet, 1921. április 21-én ugyancsak Eckstein Henrik texülkercskedőnél uiabb betörést követett el és pénzt és csizmát lopott, 1921 junius 16-án Bácspetrovácon Csányi Máriától hasonlórnódon elkövetett betörés alkalmával 750 dinárt lopott, de ezzel még sokára nincs Djina Pál bünlajstroma kimerítve, mert Bu!keszen is több betörést követett el. 1922-ben ezekért a bűncselekményekért 3 évi fegyházra Ítélték, amely büntetését ezévi május 19-én töltötte ki és azóta ismét több betörést követett el. KÉPTELEN KRÓNIKA © E© A VIRÁGOS BOLT kirakata előtt találkoztam legigazibb szeretőmmel, a krizantémmal. Ó. hát ismét itt vannak a krizantémok, már megint ősz van, pedig mintha csak tegnap lett volna; hogy megállottám egy virágosbolt kirakatánál és fájdalmasan konstatáltam le magamnak: nini, már megint itt vannak a krizantémek, már megint ősz van, Mint amikor az ember tükörfolyosón jár és mögötte, előtte százszor látja közeledni és távolodni önmagát, mindegyre kicsinyedéin. Csodálatos az évszakok játéka, ez a nagy bujósdi az élettel, halállal, a tavasz virágai sohasem állítanak meg, hogy megdöbbenve eszméljek rá egy-egy uiabb esztendő múltjára eljöttére, csak az ,ösz duruzsolia fülembe évről-évre ugyanazt a meglepetten fájó dalt, mely az Idő örök folytonosságát, távolodó életet jelenti. Ki tudja, miért? Talán azért, mert az őszről még annak is az elmúlás jut eszébe, aki nem olvasott egyetlen őszi verset sem életében? De hiszen minden elmúlás egyúttal megújhodás is és a tavasz sem emlékeztet másra, mint uj virulásra a régiek helyén? A krizantémek puha, hűvös, borzas bóbitái az elmúló élet fáklyái, kisirt asszonyszemek, a krizantém nekem a legszebb, legkedvesebb, a négy szer változó Természet minden virága közt. A krizantém azt a távoli és hűvös szépséget jelenti, melyet mindnyájan imádva csodálunk, ha mindnyájan más és más alakban is. Mert a krizantém a Szépséget jelenti, a Szépséget, melyré ránézni már bucsuzás és amelyre nem tekinthetünk anélkül, hogy elfogyó életünkre ne gondoljunk. Milyen irtózatos, milyen gyilkos szomorúság, hogy igy állok itt évek óta már és hogy egykor nem fogok itt állani többé. De a krizantémek akkor is itt lesznek, mert a krizantém, a Szépség örök és az élet agysem több. mint bucsuzás, ami szép... #TELJES sebességgel rohaut egy; motorbícikli, rajta két utas, az egyik hajadoníőtt, a másik embriósapkában. A korzó sarkán hirtelen teherkocsi kanyarodott elő, az úttest másik oldalán egy konflis kocogott, a vezető keze bizonytalanná vált a váratlan akadály láttára, gyorsan fékezett, a bicikli első kereke imbolyögnj kezdett s a végén félkörében úgy bukott ki a két utas a nyeregből, mint a pinty. Nem tudjuk, hogy a pintyek olyan sebesen feltápászkodtak volna az aszfaltról ilyen erős bukás után, mint ők, de annyi bizonyos, hogy nagyobb baj nem történt. Arra azonban jó volt ez a pottyanás, hogy egy pillanatra őszintén megnyilvánuljon az ucca hangulata. Nos, ez a hangulat nem font babért az iíiu motorosok fejére. Egy sajnálkozó szót nem mondott senki, senki nem ijedt meg, senkiben nem ébredt részvét. — Úgy kell nekik, — mondták kárörvendöen, — bár maradtak volna ott palacsintának és a többi. Ennyire népszerűtlen a motorbicikli. Viszont megértjük a népszerűtlenségét. Nem városba való közlekedési eszköz és a legsúlyosabb rendszabályokkal és büntetésekkel kellene megrendszabályozni a sebességét. És nagyon meg kellene adóztatni már a hangja miatt is. Ez a. hang maga az iszonyat, pokol, a halál csinadraítája. A kisantanl magyarázatot kért Csicserín varsói látogatásáról Orosz—lengyel tárgyalások nyugtalanítják Romániát hogy a Párisból visszaférő Skrzynsk• lengyel külügyminiszter milyen meg" állapodásra jutott Brianddal. Bukarestből Jelentik: Jacovache, Románia varsói meghatalmazott minisztere kormánya megbízásából megjelent a lengyel külügyminisztériumban és magyarázatot kért Csicserín orosz külügyi népbiztos tervbevett varsói látogatásának céljáról. Jacovache után a kisantant többi államára* követei is magyarázatot kértek ez ügyben a lengyel kormánytól. Csicserín varsói látogatásáról diplomáciai körökben azt tartják, hogy Összefüggésben van a nyugati államok külügyminisztereinek a biztonsági paktum ügyében tartandó értekezletével, amely az orosz külpolitikát erősen nyugtalanítja. Csicserín a további lépesek előtt tárgyalni akar a paktumtervezette! szintén elégedetlen lengyel külpolitika vezetőivel. Az eredmény nagyrészben attól függ, Csicserín varsói látogatását rövid időre tervezi. Onifian Berlinbe megy, ahol Stresenwnn külügyminiszterrel óhajtja ismertetni Oroszország álláspontját a garancia-egyezmény kérdé seben. Hire jár, hogy Csicserín utjának tulajdonképpeni célja az, hogy a garanciaszerződés konferenciájára Oroszország részére is helyet biztosítson. Csicserinnek ugyanis az az álláspontja, hogy a garanciapaktum megvalósítása különösen akkor, ha a keleti határokra is kiterjed, Oroszország érdekeit is veszélyezteti. Csicserín Stiesemannal való tárgyalása után Briand-t készül felkeresni, majd azután valamelyik osztrák fürdőhelyre megy. A 10755-ös számu vagon Őt gyermekével és feleségével vagonban lakik egy suboticai köztisztviselő A vagonlakó a háborús idők kreációja, sötét emlék, sötét világból, amelyre még emlékezni se jó. Szubotica fölött azonban nem múltak el a lakásnyomoruság fekete felhői, Szuboticán még mindig vannak vagonlakók, akik évek óta, — zord teleken és kánikulás nyarakon át élnek, a szűk, kényelmetlen és egészségtelen vagonlakásokban. Családok laknak itt számkivetésben, örökké utrakészen, a lármás, kormos vonatok között, amelyek azonban nem indulnak el velük soha. A családfő napközben bejár a hivatalába dolgozni, a gyerekek bejárnak az iskolába és a feleség főz, süt, mos és nagy-takarit a rácsos, kerekes »házban«, amelynek kapuján ez a jelige ékeskedik:-»Negyven ló és hat ember«. Tekintve, hogy a vagoniakók még nem viszik olyan nagyban a fényűzést, hogy paripákat is tartsanak, hat ember helyett tizenkettő is lakik egy vagonban, köztük apró gyerekek, akik itt látták meg a napvilágot, itt cseperedtek fel a fénylő sínek és dübörgő mozdonyok társaságában, álmukból vad, dühös füttyök verik fel őket és még sohasem, láttak meleg, párnás, sokdunndju hálószobát. * Fekete Pál vasúti, szertárfőnök négy gyermekévei, feleségével és anyósával 1924 április elsején költözött ki Faja Dobanovacska ullcai lakásából, ahol felmondtak nekik. Az akkori nyomasztó lakásviszonyok arra kényszeritették a szegény házaspárt, hogy a kétszobás, konyhás lakásból a vasúti állomás g. g. 10.755. szánni vagonjába hurcolkodjanak be, amelyet Fekete Pál felebbvalói a családfő iránti megbecsülésből utaltak k> számukra. Mert ez egy kivételes kedvezmény volt részükről. Ilyen kétes szerencséjük volt Feketéiknek. A vagonlakásban eltöltött idők alatt a na- I gyóbbik Fekete lány\ súlyosan megbetegedett, úgy, hogy az orvosok lemondtak az életéről. A szertárfőnöknek 2200 dinár fizetése van. ebből kell eltartania héttagú családját. A nyomor olyan sokféllé. Vannak szegény emberek, akik azzal kérkednek, hogy becsületben őszültek meg. Es rongyos nadrágban. De ml ebben a hősies, a lélegzetelállító, vagy impozáns? A becsületes embert senki se veszi észre. A szegény, de becsületes ember elmegy a lakáshivatalba és megkéri szépen az urakat adjanak számára egy, vagy két szobácskát, hogy ismét embernek érezhesse magát. Feketéék már tíz lakást igényeltek, de még nem kaptak egy lakost sem. Egj előre tehát nincs mit aggódniok, hogy netán hamarosan lakáshoz jutnak és ki kel! majd költözniük a kedves, meghitt vagonlakásból. Alkalmam volt nia délelőtt beszélgetni Feketén ével. Komoly arcú, intelligens uriasszony. aki igy mesél a saját bajáról: — Szegények vagyunk, a mostani eszeveszett lakásárakat nem bírjuk megfizetni ebből a nyomorúságos fizetésből. Heten vagyunk uram, heten, mint a gonoszok és én már kezdem hinni, hogy tényleg valami fátum üldöz bennünket. Folyton csak küzdeni, sirni és este azzal a fekete reménységgel feküdni le: majd holnap. És másnap újra kezdődik az a körbe-körbe cirkusz. Lakás! A délibábot előbb lehet két kézre markolni. Talán majd a lakáshivatal — mondja meggyőződés nélkül. Ekkor iszonyú sípolással egy tűzifát szállító tehervonat állott közibénk és eltakarta előlem Feketéék rezidenciáját. A »házszámot« azonban megjegyeztem: gg. 10.755. szánni vagon, jobbra a tizenharmadik vágányon, mindjárt az alagút mellett. (—). A varázsló Uferin Budapesten a nézőtéren keresztül a redörségre hurcolták az előadó bűvész feleségét és fiáé Uferini, az ismert bűvész — akit a novisadi és a szuboticci közönség is jól ismer — most a Budai Színkörben produkálja magit. Szombaton este Volt Budán az első előadás és a nagyszámú közönség türelmesen várta, hogy megkezdődjék az előadás. Uferini mester és csa’ádja mindent előkészítettek a színpadra: az ilyen illuzionistának ezer eszköze van, amelyet gondosan preparálni kell, elrendezni és sorba rakni, •mert ettől függ az előadás és az egyes j mutatványok sikere. Amikór ezzel a fáradságos és nagy gondot igénylő munkával elkészültek, öltözködéshez fogtak, • hogy az előadást megkezdhessék. Ekkor jött az inspekcüós rendcrii-ztviselő, ; dr. Bodor Laios a színpadra. Odament az asztalokhoz, hol a bűvész trükjeihez szükséges rekvizitumok szép sorrendben várták, hogy rójuk kerüljön a sor és elkezdett bennük turkálm. Uferini mester felesége, aki véletlenül a közelben tartózkodott, ijedten szaladt oda és kérte a rendortisztviselöt, hogyne nyúljon a dolgokhoz, mert tönkreteszi az előadást. Á kapitány azonban nem törődött a tiltakozással, hanem folytatta megkezdett „el enörző“ munkáját; összevisszadobálta a rekvizilumokat, Uferinine kétségbeesett tiltakozása ellenére, A nagy zajra Uferini egyik fia is kirohant és megmagyarázta, hogy ezekhez a dolgokhoz nem szabad hozzánya’ni. Nekem mindent szabad! jelentette ki Bodor dr., majd amikor a fiú hevesen tiltakozott ellen, tulharsogta : — Azt teszem, amit akarok, itt én vagyok az ur ! Érre már az egész színpad megtelt, küohant az egész Uferini-család, a diszitömunkásók és a színpadi személyzet is összefutott, nagy lett az izgalom, Uferini Frcdy nevű fia magánkívül kiáltozott : — Bejártuk az egész világot, fejedelmek előtt játszottunk,, de ilyesmi még nem történt velünk! — Fogják meg ezt az embert! -— parancsolta Bodor dr. a rendőröknek és Uferini fiát a nézőtéren keresztül három rendőr vitte az inspekciós szobába, ahová bezárták, rendőrt áliitva az ajtó elé. Uferininé szivgörcsöt kapott, A rendőrtisztviselő erre utasítást adott Uferininé őrizetbevételére is, amire az asszonyt három rendőr emelte le a színpadról s a zsúfolt nézőtéren keresztül pongyolában cipelték be az inspekciós szobába. — Igazolják magukat! — adta ki a rendeletet. — Amig nem mutatják be útleveleiket, nem engedélyezem az előelőadást. Hiába hivatkoztak arra, hogy már több mint félesztendeje játszanak Magyarországon, hogy Budapesten is már száznál több előadást tartottak, a kapitány nem engedett. Az előadást nem lehetett megtartani. A nagy izgalomban a színház helyettes igazgatója, telefonon fölhívta Sebestyén Gézát, aki a Városi Színház premierjén volt, hogy csináljon valamit, mert baj van. Sebestyén Géza, aki kevéssé volt informálva, a következő tanácsot adta telefonon: — Mondd meg Uferininek, most megmutathatja, mit tud. Tüntesse el a rendőrkapitányt ! Végre előkerült UferinLk impresszáriója, aki fölmutatta a játszási engedélyt és az útleveleket, amire Bodor dr. szabadonbocsátotta az artistákat és végre megkezdődhetett a — második előadás, amelyet most már Uferiniék maguk rendeztek, rendőri segédlet nélkül. so Sir Mié 22 Hr az ára nálam 10 elsőrangú kottaslágernek míg a készlet tart. Küldjön be 22 dinárt nekem azonnal, bámulni fog hogy milyen jó kottákat küldök önnek REBHÖLZ FERENC VEL.-KIKINDA 0993
