Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-20 / 252. szám
IWZ5 szeptember 'ŽO. 15. oldat. BACSMEGYEl NAPLÓ kül nem sikerül soha. A csöndnek égés'/; óceánját kell áthasitani, amíg az élőszót fel tudja fogni Edison és a mentáik; világból furcsa kongó hangján, amely úgy hangzik, mintha a. triposon Pythia szájából 'törne elő, válaszolni tud reá. És Edison mégsem akar ebbe a világba visszatérni. Akinek gramofonja megőrizte a világ számára olyan emberek szavát, akiket már elnyelt a sir és az élet nagy szimfóniájához millió uj han got adott, nem akarja elfogadni az élettől a tartozástörlesztést és ' élő anakronizmusként fogja leélni közöttünk hátralevő napjait. (f. n.) Az orvosgép A dr. Abrams-féle gyógykezelés Edison azért maradi süket, hogy nyugodtan tudjon gondolkozni Meg lehetett volna menteni hallását de nem engedte Newyork, szeptember A Colliers cimü hetilapban interjút olvasok, amelyet Edison felesége adott Edison családi életéről, házirendjéről és szokásairól. Van ebben az interjúban egy pont, amely Edison siketségével foglalkozik és ennek kapcsán azt az eddig teljesen ismeretlen és szenzációs megállapítást 'teszi, hogy Edison száműzetése a világ lármájától — önkéntes, amelytől megszabadulhatott volna egy ! jelen'téktelen operáció árán. Ötven évi siketség után a múlt nagy csendjéből bekapcsolódhatott volna a jelen lármájába, a nagy feltaláló azonban érett megfontolás után úgy határozott, hogy munkájáért meghozza az utolsó áldozatot és az élet lármájától, amely megnehezítené gondolatainak koncentrálását, továbbra is távot tartja magát. Elmondja az interjúban Mrs Edison, hogy az ő feladata mindig az volt, hogy gondját viselje otthonának annyira, hogy ezzel a lehető legteljesebb mértékben elősegítse a feltaláló munkáját. A munka volt a családban az első. És az otthont, a családi életet úgy rendezték be, mint a laborátoriumot. Edisonnak nagyon kevés barátja van. A munka annyira lekötötte mindig, hogy csak magának élt és a társadalmi kapcsolatoktól, . amik minden embernek nyitva állanak, távol tartotta magát. Intim viszonyt talán egyedül Fordákkal tartott fenn és ez is az automobilnak volt köszönhető. Az autó t. i. valóságos Isten áldása volt Edisonra nézve. Az orvosok mindenkinek előírnak bizonyos mennyiségű testgyakorlatot, mozgást. Edison, a világ egyik legtöbbet, legszorgalmasabban dolgozó embere soha egy órai testgyakorlatot nem végzett. Az összeesküvés, hogy felkeltsék a golf iránt az érdeklődését, meghiúsult és már feladtak minden reményt, hogy huzamosabban kicsalják otthonából, amikor jött az automobil és először mechanizmusával, később, sebességével felkeltette Edison éredklödését. Az autózás az egyetlen sport, amely iránt Edison érdeklődését felkelteni sikerült és amely hetekre ki tudta csalni laboratóriumából. Ami Edison süketségét illeti, arról Mrs Edison szerint már sokszor volt szó. Edison maga régen beletörődött. Tudja, hogy kellemetlen és zavarbaejtő, de itgy vette, mint amin nem lehet segíteni. Mrs Edison azonban nem adta fel a reményt és végre 'talált egy specialistát, aki osztotta hitét. Rábeszéli Edisont az orvosi vizsgálatra, nem tartozott a legkönnyebb feladatok közé. De sikerült és az eredmény igazolta Mrs Edison reményeit. A specialista kijelentette, hogy fé! évszázad óta tartó síkétség után aránylag egyszerű operációval vissza tudja adni Edison hallását. Az. operáció napját kitűzték. Edison ezen a napon elgondolkozó arccal jelent meg laboratóriumában. Egyszerre odafordult a titkárához és azt mondotta: — Apropo, telefonáljon a doktornak, hegy ne jöjjön át. Nem akarom operáltatni magam. Pár pillanatnyi szünet után magyarázatként hozzátette: — Úgy tanultam meg gondolkodni, hogy a zajtól és lármától el voltam zárva. Még nagyon sok gondolkodni valóm van, mielőtt meghalok. Ha megjavítják a fülemet, meg kell tanulnom elölről a gondolkodást. Nincs elveszteni való időm. Hogy mennyi erő kellett ehhez a hősies elhatározáshoz, azt nem tudja elképzelni az, aki Edisonnal sohasem beszélt. A szentimentálizmustól eltekintve, amit a madárdalról és a zenéről való örök lemondás kivált, keresztet jelent Edison siketsége, mert a megértés és a megértetés verejtékes munka nélNem messzire, — csak két évtizedre menjünk vissza az emberiség történetében, — két évtizedre, amely idő csak egy pillanat századrészét képezi az emberiség száz és százezeréves történetének, és ha csak két évtized előtti nézőpontból szemléljük az azóta létrejött csodákat, amiket a technika, a tudomány létrehozott, úgy el kell ismernünk, hogy nincs az a regényírói fantázia, amely mindezeket csak meg is közelíthetné. Ilyen csodák közé tartozik egy sanfranciskói orvosnak az a felfedezése, hogy a betegségek nagy tömegét: ideg, vérbajokat, gerincbajt,' tuberculozist, rosszindulatú képződményeket, bénulásokat, érelmesszesedést, neurasztheniátí izületi bántalmakat, — és még sok más betegséget képes az általa feltalált két egymással összefüggő géppel nemcsak diagnostiälni, hanem meg is gyógyítani. A beteg egyetlen csep vérének rádióaktivitása alapján állapítja meg a diagríosist, és a felkutatott betegséget, radioaktiv sugarakkal! szinte megdöbbentő eredménnyel gyógyítja is. — Szinte elképzelhetetlen az a hősi küzdelem, amit az orvostudomány évszázadok óta folytat az emberiség legnagyobb ellensége, a betegségek ellen, és meg kellene döbbennünk azon, ha a világ legkiválóbb orvosprofesszorainak véleményét megkérdeznek azoknak a betegségeknek a meggyógyitása felől, amelyek leginkább tizedelik meg az emberiséget. Be kellene ismerniök, hogy a belgyógyászat még mindig csak tapogatódzik, csak diagnózist ad, de gyógyszereik, eljárásaik hatása még mindig teljesen okkult, a legtöbb esetben kétes értékű. Valóságos forradalmat keltett az orvosok körében Dr. Abrams Albert sanfranciskói orvos felfedezése, aki gépével — amely oly kicsiny, hogy egy asztalkára elfér, — nemcsak a dignósist állapítja meg, de a betegséget egyúttal meg is gyógyítja. — Dr. Abrams dúsgazdag ember volt* aki egész vagyonát találmányára költötte és már az aggkor határán állott, amikor most, mintegy 10 év előtt előállott szinte hihetetlennek látszó találmányával Tiz év előtt, amikor még világok, és világok milliói állottak harcban egymással, természetes, hogy ez a felfedezés alig haladt át a felfedező szíikebb hazájának határain, de most már nagy. lépéssel halad azon az utón, hogy az egész emberiség közkincsévé váljon. Az Abrams-féle gyógymódnak ma már nagy irodalma van. Három héttel ezelőtt jelent meg Sir James Barr hires angol orvos tollábái egy vaskos kötet, amely az Abrams-féle gyógymód meglepő eredményeit bizonyítja, Upton Sinclair, világhírű amerikai iró, akinek müvéből idézni fogunk, a világ legnagyobb lángelméjének és jóltevőjének mondja; — Sir Thomas Hordez, Anglia egyik legkiválóbb belgyógyásza, a walesi herceg háziorvosa, aki szintén alávetette magát az Abrams-féle kezelésnek, azt mondja: »ha elméletileg nem. is magyarázható meg a dolog, a tények döntő érvei előtt a tudománynak meg kell haiolnia«. — Lángelméjét egysorba állítja Jenner, a himlőoltás,. Harvey, a vérkeringés, és Lister, az antisepsis felfedezőivel. Abrams dr. kísérleteiről először Upton Sinclair Amerika legnagyobb élő Írója és újságírója adott számot a nagy nyilvánosságnak. Mintegy három év előtt könyvet irt Abrams dr. laboratóriumáról »A csodák háza« címen, amely már a világ majdnem minden nyelvén megjelent, és legközelebb magyarul is I meg fog jelenni.. Upton Sinclair teljesen 1 komoly, szavahihető, meglehetősen szkepticus és tudományosan gondolkodó ember, tehát legjobb, ha rövid kivonatban elmondom azt, amit ö saját tapasztalatai alapján megirt: »Abrams dr., aki már azelőtt is jónevü tagja volt az amerikai orvostársadalomnak, sokat foglalkozott a modern atomelméleítel, amelynek értelmében az atom — a parány — nem oszthatatlan egység, mint eddig hitték, hanem egy positiv elektromos magból áll, amely körül negativ apró testecskék finom rezgéseket végeznek. Ezeket a milliónyi apró vibráló testccskéket a tudomány elektronoknak nevezi. Ez a Rutherfordféle elmélet, amelynek megállapítása óta ennek a gondolatnak megfordította hódította meg a modem természettudományt, s ez az: hogy nincsen anyag villamosság nélkül. A rádióaktivitás az elektronok mozgásával összefüggő jelenség, és csakis az elektron elmélettel magyarázható, meg. Az elektronok megmérhetetlen gyors mozgása közben egyesek messze esnek a vonzási közpönttó', úgy, hogy kilökődnek — emanálnak — és ez a radioaktivitás. Vannak elemek, amelyeknél ez a kilökődés, kisugárzás, olyan nagyfokú, hogy láthatóvá válik. Az uránium és a rádium olyan erővel emanálnak, hogy sáppadt fénynyel, világítanak örökké, soha tó1 nem fogyva. Ezekután Abrams dr. egy készüléket szerkesztett, a rheostatot,. amelynek segítségével számokban megállapította az egyes betegségek egymáshoz való vibrációs erőviszonyát a rendes emberi vérkeringéshez. A gépen megcsinálta a betegségek számskáláját, minden szám egy betegségnek felel meg. És ezzel hozzáfogott a gép gyakorlati alkalmazásához. Az orvos a beteg ujjából néhány csepp vért rácsepegtet egy itatós papírra, ezt a vérpróbát aztán beküldi Abrams dr.-nak, vagy másnak. akinek ilyen rheostátja van. A betegnek tehát nem kell jelen lenni a diagnózisnál, lehet akár 1000 kilométer távolságban is. Az orvos az itatóspapírt behelyezi a rheostat nevű elektromos készülék egy kis kazettájába, azután a gép számozott korongjait beigazitja valamelyik számra — Hetven szám van, minden számcsoport egy-egy betegségfajtának fele! meg. A kazettából egy vezeték nyúlik ki, amely egy úgynevezett elektródban végződik, amely körülbelül olyan alakú mint egy pecsétnyomó: A gép összeköttetésben van egy izoláló íémlemezzeil, amely a földön fekszik, és amelyre az orvos egy egészséges embert, egy u. n. szubjektum, a kazettával kapcsolatban álért van szükség, mert ennek a testén méri az orvos a, beteg vérének vibrációs erejét. Az idegrendszer működése ugyanis millió és millió apró vibrációból áll, amelyeken Abrams kísérletei alapján az összes betegségek vibrációs erői lemérhetök. Az orvos tehát forgatja a fogantyút egyik számról a másikra, próbálja, hogy melyik számra reagál a beteg vibrációs ereje. A szubjekum a kazettával kapcsolatban álló elektródot a homlokához nyomja, miáltal! testének egy bizony,os jellegű vibrációs erőt kölcsönöz. Ez keresztül áramlik a testen, és a megfelelő idegvégződéseken mutatkozik. Ahová ez az áramlás elérkezik, ott megerősíti a sejtek aktivitását, a vér ezekre a helyekre tolul és a sejtek kitágulnak, az orvos forgatja a fogantyút, és közben minden egyes számnál megkopogtatja a félig levetkezett szubjektumot a köldök táján; ha a szám megegyezik a beteg vére által képviselt vibrációs erővel, aklior a kopogtatásnál tompuiat mutatkozik, ami a sejtek előbb emitett kitágulásában nyeri magjrarázatát, vagyis a szubjektum testében a beteg vérének vibrációs ereje reagál a egkercsctt szám áltai képviselt vibrációs. erőre. A -U*cs szám pl. megfelel az egészséges emberi vér vibrációs erejének. Az öröklött vérbajnak is megvan a száma; ha az orvos a gépet erre a számra állítja, tompuiat muj íajkozík a kopogtatásnál, a páciens vér- i bajos... És igy tovább a gép segítségével egyetlen csep vér radioaktivitása alapján megtudja az orvos a csodálatos gép segítségével állapitan!, hogy a páciensnek rákja, tuberkuiósisa, neurastheniája, ércimesszesedése. asthir.á-iá van-e, ts még valami tizféie betegséget. Abrams dr. csodálatos gépe nemcsak S azt jelenti, hogy a betegnek nem kell je- I len lenni saját betegségének rnegállápij tasánál, hanem főként azt, hogy ez a készülék, a szervezet legfinomabb elváltozásait is napvilágra hozza, ellentétben az eddigi orvosgyakorlattal. Köztudomású fizikai csoda. hogyha egy poharat megütünk és ez hangot ad, most ugyanezt a hangot ráénekeljük a pohárra, akkor ez összetörik. Abrams dr. ugyanez utón próbálta megszerkeszteni ezt a gépet, amelynek segítségével a beteg szervezetbe belevezethető leime az a vibrációs erő, amely az illető betegségnek megfelel. A kísérlet sikerült. A gép neve ösciiloclast. Abrams dr. csodákat müveit vele. És ahogyan a pohár összeroppant amikor ráénekelték az általa intonált 'hangot: a betegség csirái megbomlottak mikor az oscilloclast a nekik megfelelő rádioktivitást elközvetitotte hozzájuk. Minden betegségfajtának van a gépen egy megfelelő száma, amelyet beigazitanak, s a beteg testébe a megfelelő erejű radioaktív sugarakat bebocsátják, A kezelés naponta 1—2 órát vesz igénybe s a beteg semmit sem érez, fekszik a nyugágyán, s az elektródon át a testébe hatolnak a titokzatos radioaktiv sugarak. Ezren és ezren keresték fel a kiváló orvost, páciensek és kollegák, és az eseteknek megszámlálhatatlan százai tanúskodnak az emberiség legnagyobb kincsének csodás hatásáról. Különösen a rák gyógyításánál ért el nagy sikereket Abrams dr. Egy előrehaladott gyomorráknál pl. megállapitást nyert, hogy az osciiloclast a rákos daganatot kötszövetté változtatta át. Eddig szól kivonatosan Upton Sinclair könyve. Az Abrams-féle gyógykezelést Európában először Londonban honosították meg, majd később Berlinben és Varsóban, és mintegy két hónapja már Budapesten is. A budapesti intézet kiváló vezetőorvosa, Nógrádi dr, hónapokat töltött Londonban az Abrams-féle gyógymód tanulmányozása céljából, és elhozta magával a szükséges gépeket is. Én magam is hosszabb ottartózkodásom alatt számtalan esetben győződtem meg attól, hogy a gép, az intézetbe beküldött vérpróbából, egyetlen egyszer sem tévedve állapította meg biztosan a betegséget és alkalmam volt ott több beteggel, akik ott bajukra gyógyulást kerestek, érintkezhetni. K. B. dr. egy müncheni földbirtokos, akinek súlyos ásthmája volt ezt mondta: Uram, két hét előtt, ezer métert sem voltam képes . járni, s ma már a a Citadellához felsétálok egész könnyedén. M. M. budapesti magántisztviselő, akinek súlyos tüdőcsucshu-* ruíja van, három heti kezelés után kijelentette, hogy közérzete lényegesen javult, s a láza megszűnt. Egy. súlyosan, dadogó mérnök, alig észrevehető dadogással mondja: egészen könnyén beszélek, amint látni tetszik... Mindent próbáltak már velem, és csak az Abramskura segített rajtam. Hogy milyen végtelen jelentősége van az Abrams-féle gyógykezelésnek, azt hiszem, hogy az elmondottakból teljesen kiviláglik, és kétségen kívül csak idő kérdése, hogy mikorra válik az egész emberiségnek közkincsévé; — ez idő szerint még egyik legnagyobb akadálya a mérhetetlen drágaság, amelybe a gépek beszerzése kerül. Dr. Vécsci Jenő.
