Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-20 / 252. szám
6. oTcTal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 20, Mi történt 99 a budapesti Est-moziban ?“ Zárt tárgyalás után nyilatkozattal fejeitek be az ügyet Budapestről jelentik: A budapesti ügyészség Lcvászy Károlyt, a »Vágóhíd,: cimii lap szerkesztőjét sajtó utján elkövetett hitelrontás ciméu megvádolta a hetilap 1924 december 8-iki számában »Mi történt »Az fist?-moziban» cimen megjelent cikk miatt. Az érdekes hiteirentási pert szombaton tárgyalta a budapesti büntetötőrvényszék Schadl-tanácsa. — Mit mendanak a mentők? Mit mond a rendőrség? Mit mondanak a Szent István kórház sérülési osztályán? — •szólott a cikk. Ezekkel a kérdésekkel ostromolják egymást az emberek. Előkelő zsurokon összedugják fejüket a nők, suttogva beszélnek a történtekről, a feleség a férjet ezekkel a kérdésekkel ostromolja, az ucca egyik oldaláról a másikra kiáltanak át az emberek. Elterjedt a hire, kegy meghaltak az illetők, már a vidék is^ megmozdult. Az Est-mozi iigyc ma már annyira közérdekű, hogy végre meg keli tudni az igazat. — Az Est-mozi — Folytatta a cikk — a Belvárosban van. 1924 november (0-étt pentosan este hét órakor történt az eset. A film hirtelen elszakadt és a világosság nyomán támadt ijedség okozta a balesetet. A mozi jcgyszédő-személyzotőben is többrendbeli változás történt. Azt a jegyszedőt, aki azon a helyen rendezett, az emlékezetes este óta nem lehetett szolgálatban találni. A mentők kivonultak a helyszínére és az eset főszereplőit elszállították. — A mentők: vannak olyan esetek, hogy az Önkéntes Mentő Egyesületnek nagyobb alapítványt adnak és bizonyos események ilyenformán nem kerülnék bele a mentők, naplójába. — A főkapitányság sérülési osztályán vi Itak az akták és onnan valamilyen más hatósághoz vagy osztályhoz mentek át. v — A Szent István kórházban, ahová hir szerint a szereplőket elvitték, minden bővebb felvilágosítást megtagadtak. — Egy rendőrorvos mondta: Teljesen kizártnak tartom az esetet, egyszeri! hóbortos híresztelés, hegy a szerencsétlenség folytán mindketten meghaltak volna, vagy csak az egyik is. Hasonló eset körülbelül 15 esztendővel ezelőtt volt egyetlenegy esetben prakszisomban. A cikk felolvasása után Schadl elnök Lovdszyt hívja a bírói pódium elé. Lovászy kijelenti, hogy a cikket ő' irta, a felelősséget magára vállalja, a vádat megértette. Aztán Így védekezik: Hitelrontásról szó sem lehet. Nem a mozi ellen, hanem a kávéházakban, zsurokon, a társasági életben oletykázó tipikus pesti közönség ellpn akart ez a cikk dörgedelmes szatíra lenni. Műiden társaságban, csak erről beszéltek, Becsben a vonatról húzták le az embereket, hogy megkérdezzék, mi történt Budapesten Az Est Moziban? Beszéltek különféle • szereplőkről. Azt mondták, hogy az ügy egyik szereplője egy lipótvárosi nagykereskedő leánya. Volt szó egy rendőrtanácsosról, a nemzeti hadsereg egy őrnagyáról... Tovább nem folytathatta beszédéi a vádlott hírlapíró, mere Szokolav ügyész fölállott és a következőket mondta: — Tekintetes királyi törvényszék! Méltóztassék a közerkölcsiség szempontjából a hallgatóságot kizárni a tárgyalóteremből. — Szó sincs arról. — felelte a védőügyvéd — hogy mi itt a történteket bizonyítsuk nyilvános tárgyaláson. Az elnök: De nekünk tudni keli, hogy tulajdonképpen mi történt, hogy a cikkíró vádlott tulajdonképpen mire célzott, mit akart megírni? — Zárt tárgyaláson elmondok mindent, — jelentette ki Lovászv Károly, — mire a bíróság elrendelte a zárt tárgyalást. Félórás zárt tárgyalás után Schadl elnök ismét beengedi a közönséget a terembe: —■ Folytatjuk a főtárgyalást — szól az elnök. — Kérem, arról van szó. — fordul most a vádlott Lovászy felé az elnök — hogy ön olyan nyilatkozatot tesz, amelyet a sértett cég elfogadhat. — A cikk írása úgy indult meg. — jelenti ki ezután Lovászy — hogy az elterjedt híreszteléseket megtámadja a cikk. Éppen a mozi érdekeit akarta megvédeni a cikk, hogy a fenforgó híreszteléseket megcáfolja. Saját nyomozásom és a rendőri riporterek segítségével lefolytatott nyomozás során megállapítottuk, hogy Az Est Moziban semmi sem történt. Ezután az ügyész is elejti a vádat, s a törvényszék megszünteti az eljárást a nagy közönséget vonzó perben. „A pap ne csináljon üzleteket“ A budapesti főrabbi, a csodarabbikultasz ellen Friedländer Hermann olaszliszkai csodarabbi bünpere körül felvert hullámok még mindig nem ültek cl. A Bdcsmegyei Napló budapesti munkatársa felkereste dr. Hevesi Simon főrabbit, hogy mit tart a zsidó egyház a csodarabbikról. A tudós főpap a következő érdekes választ adta: — Az egyházi szervezet hivatalosan nem ismer csodarabbit. Senkit sem lehet megválasztani vagy kinevezni csodarabbinak. A rabbik ordináció utján kapják megbízatásukat hivatásuk teljesítésére. Valakit csodarabbinak vagy a közönség naiv hite, vagy a saját egyéni önmagáról alkotott véleményé minősiti. — Voltak esetek, hogy csodarabbi hírében álló emberek mintegy a maguk szellemét átruházni próbálták egy-egy követőjükre, vagyis annak a maguk nimbuszából kölcsönöztek. Maga a csodarabblsdg azonban ellentétben dll a rabbinikus iránnyal. Lelkiismereti kérdésekben és lelki ügyekben forduljanak a hívek papjukhoz. Ez nem zárja ki, hogy a pap bátorító szavai a beteg gyógyulását elősegíthetik, vagy a papnak tanácsa bonyolult helyzetekben a küzdő embernek javára nem szolgálhat, de ezt a papnak ingyen kell tennie, üzletet csinálni ebből nem egyeztethető össze a papi hivatás méltóságával. Mi a magunk részéről óva intjük a híveket, hogy arra az útra térjenek, amely ilyen csodát váró és amellett emberi erővel öszszefüggő módszerektől vár kivételes segítséget. könyveket is. Az indokolás szerint nem kelytálló az ügyészi indítvány, mert ha az lenne, ugyanilyen alapon elkellene kobozni az Evangéliumot, a Koránt és más szent könyveket. A politikai részre vonatkozólag a törvényszék megállapította, hogy államellenes tendencia nem nyilvánul meg a könyvben, sőt a leghizelgöbben állítja be a szlávok világhivatását. Az ügyész, mint megírtuk, jogorvoslást jelentett be a végzés ellen. Visszaadták Aszláisyi Dezső elkobzott könyveit Az ügyészi indítvány alapján az Evangéliumot is el keltene kobozni — mondja a becskereki törvényszék Aszlányi Dezső „Világállam“ című könyvét — mint már megírta a Báesmeptjei Napló — az uj sajtótörvény 19-ik paragrafusába ütköző vallásellenes izgatás cimén elkoboztatta a becskereki ügyészség. Az elkobzás indokolása két részből áli. Az ügyészi indítvány teozófiai érvekkel igyekezett bizonyítani, hogy a könyv vallásellenes izgatást tartalmaz. Az inkriminált fejezet arról szól, hogy a zsidók hiába várják a Messiást, mert az csak egy volt: Jézus. A könyv politikai része „Szlávia" néven egy uj államot képzel el, ez a fejezet, az ügyész szerint, szlávellenes kijelentéseket tartalma;-. A becskereki törvényszék, amely nemrégen foglalkozott ezzel at üggyel s az elkobzást megsemmisítette, most kézbesítette ki a végzést Aszlányinak és egyben visszaadták az elkobzott Hétezer gépet töret össze Ausztriában a nagyköveti tanács, mert alkalmasak hadianyag gyártására Becsből jelenük: Mint Parisból táviratozzál:, a nagyköveti értekezlet határozatban kimondta, hogy a hadicikkek gyártására is alkalmas mintegy kétezer munkagépet meg kell semmisíteni, a gépek magántulajdonban vannak s az osztrák államnak kártalanítania kell a tulajdonosokat. Ez a határozat, amely a st. germaini békekötés szakaszaira hivatkozik, nagy megdöbbenést keltett Ausztriában. Azokat a lőszergyárakat, amelyekben hadianyagot gyártottak, már régen átalakították más ipari termékek előállítására. A wöllersdorfi, az enzesíeldi, a hirtenbergi gyár, a Rótn-féle töiténygyár és a steyri fegyvergyár jöhetnének számításba. Ezeknek azonban csak a nevük utal már egykori tevékenységükre, mert ma már csak az ipari gazdálkodás céljaira szolgáló eszközök készülnek bennük. Ha ezeknek a gyáraknak átalakított munkagépeit lerombolnák, az egyenesen katasztrofális csapás volna az osztrák iparra. Valószínű az is, hogy e gyárak munkássága, amelynek ekszisztcnciális érdeke a gyárak üzemben tartása, ellenszegülne az ilyen intézkedés végrehajtásának. A kormány hivatalos értesítést eddig nem kapott és csak magánúton értesüít a nagyköveti értekezlet feltünéstkeitő határozatáról. A kormány köréből kijelentik, hogy a hadianyagok gyártására szolgáló gépek a békeszerződésben meghatározott mennyiségen felül nincsenek Ausztriában, mert ezeket a munkagépeket már rég átalakították a magángazdálkodás céljaira. Vasúti tolvajok Egy kereskedő sikeres magánnyomozása Stark*Lajos noviszadi kereskedő 1924 február 14-én a noviszadi vasúti állomásra ment, hogy onnan négy láda élesztőt vegyen át. Már az átvételnél észrevette, hogs- a küldemény hiányos és erről azonnal jelentést is tett az állomásfőnöknek. A ládákat megtnázsáiták, de a mázsálásnál jelen volt vonatvezető kijelentette, hogy a súly megfelel a fuvarlevélben megállapított súlynak. Stark Lajos hazaszállította az élesztőt, de ekkor kiderült, hogy a szállítmányból hat kilogramm hiányzik. Stark tisztában volt azzal, hogy az élesztőt csak vasutasok lophatták el és gyanúját csak fokozta az, hogy a vonatvezető hibásan mérlegelte az árut. Ezért elhatározta, hogy maga indítja meg ebben az ügyben a nyomozást. Stark a Darányi-telepi Szabó nevű pékhez mert el, akitől megkérdezte, hogy nem kinált-e néki valaki nagyobbmennylségj élesztőt eladásra. Ugyanekkor lépett be a péküzletbe Paska István vasúti fiitő felesége, aki nagyobb csomag élesztőt akart eladni. Stark maga is vásárolt az élesztőből egy kilogrammot és azt a rendőrségre vitte, a mely megindította a nyomozást. Paskáéknái házkutatást tartottak és ez alkalommal az egyik szekrénybe rejtve újabb öt csomó élesztőt találtak. A tolvaj házaspárt azonnal letartóztatták, de őrizetbe vették Mihajlov Zsárkó vonatvezetőt is. Az ügyészség azzal vádolja a letartóztatott alkalmazottakat, hogy a Szenta és Novlszad között közlekedő vonat egyik vaggonját feltörték és két láda élesztőből tizenkét csomagot kivettek. A tárgyalást a biróság ebben az ügyben a jövő hétre tűzte ki. TINTA 9 'SS. ® Két spanyol vers IV. Filipe — Manuel Machado. — Nincs finomabb és úribb senki nála, Fülöp királynál — kit óvjon az Ur - mindig egész fekete a ruhája Arcán az alkony sárga lángja gyűl s hajának hullámos aranyja fáradt, félénk szemébe reszket az azúr. Melléről a iönség fuvalma árad S fekete bársonya egy bus anyag, nem bolygatják láncok, kösöntyű-zár akt Király-jogdr helyett pedig hanyag gőggel szarvasbőrkesztyüt tart kezéber\ melyen a kék erek hullámlanah, Tierra hidalga r~ Enric/ue de Mesa, —j Egy szélmalom, akár a szél is erre lusta. Egy bus harang cseng valahol Egy por-halom ködében vész az ut, a puszta, meddő barázda ez, spanyol. Az ugarán nincs nyáj se. S nincs egy árva kút, frissíteni azt aki rója. Mint hajdanán bus népe cepeli a but, Rocinante petyhüdt utódja. Egy korcsma. Szutykos, kövér zsellér, silány rabszolga-sors iizöttje, már korcsma. Lassan megy álmos csacsiján . . Don Quijote nem jön többé e földre. Csak távolabb egy földesur, úrhatnám és hivalgó, kiben egy jó spanyol paraszt veszett el Csatlósodat nem látni itt, lovag: s nem hütöd a józan paraszteszeddel a tébolyt, amit müveit a Hidago. Kosztolányi Dezső. ......... ■■'■"■■■nagnaTOTOflPg^ ■— ---(BIZTOS kenyér külföldön is, ha tud autót vezetni. Leggyorsabban kiképzi, hatóság előtt levizsgáztatja és állásba segiti Részletekben fizethető olcsó tandíj 1 Nappali különórák! Előadások kívánatra szerb, orosz, német, magyar nyelven Modern tanuló autóki Beiratkozás d. e. 12-tSS fél 2-ig Városi iroda: 8089 VASS ÁDÁIV3 HÁZBAN
