Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-18 / 250. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 19n5. szeptember 18 CIRKUSZ «ae Kölniviz-dalok Amerikában a szigorú alkoholtilalom folytán újabban kölni vizet isznak azok, akik másképp nem tudnak alkoholhoz jutni. A kölni viz ivók számára bordalok helyett alábbiakban néhány kölnivizdalt szállítunk. Reméljük cserébe majd az amerikaiak dollárokat szállítanak nekünk, /. Kölni vizt ittam az este Ragyogó csillagom, galambom Most is szagos vagyok tőle, Ragyogó csillagom, galambom. Hej! Más szagot alig-alig érzek Kölni szag van amerre csak lépek Ragyogó csillagom, galambom! II. Kölni, kölni, kölni Kölni, kö.ni kölni Kölni viz az üvegbe. Barna, barna, barna, Barna lány az ölembe. Vállamat takarja, Oíkolomos karja Inai, csuhaj. Kölni vizes az ajka. III. Droguista! az angyalát Hadd mulatom ki magam, Hej! adjik két Hier kölnit A legjobbat, ami van Droguista! az angyalát Leiszom a bánatot Hogy ne tudjak föl se kölni Ha a kölni elfogyott! megakadályozni, hogy az ezekhez a vallásfelekezetekhez tartozó lakosság tömegesen vándoroljon ki. A felmentést azonban minden esetben csak egy központi bizottság adhatja i maid meg, amelynek jogában áll szabad megítélése szerint valakit a katonai szolgálatra kényszeríteni, vagy vallási meggyőződése alapján laz alól felmenteni. »szorszag az általános védutotelezettuégre Átszervezik a szovjethadsereget Rigából jelentik: Moszkvai jelentés szerint a népbiztosok tanácsa el !.fogadta az oroszországi általános védkötelezettségre vonatkozó tervezetet. Eszerint ezentúl Szovjet Oroszországban minden férfilakos <köteles lesz katonai szolgálatot teljesíteni és pedig három periódusban. Az első periódus az előkészítő .szolgálat, amelyre minden 19—21. .év közötti férfilakos köteleztetik. Ez abban ál!, hogv évente egv hónapot katonai szolgálatban tölt és ezalatt előkészítő kiképzésben részesük A második periódus az aktiv szolgálati ideje, amelynek tartamát még nem határozták véglegesen meg és a népbiztosok tanácsa a közeljövőben fog dönteni ebben a kérdésben A legvalószínűbb, hogv azt a javaslatot fogadják el, amelv szerint az aktiv szolgálat a 21-től a betöltött 2:4-ik életévig tart. Az aktiv szolgálati idő letelte után a vöröshadsereg tagjai tartalékba kerülnek, de katonai szolgálatuknak c harmadik időszaka alatt is szigorú szolgálati kötelezettségeket kell teljeskeniök. Ennek a harmadik időszaknak a tartama még szintén nincs megszabva. A szovjethadseregben való kötelező szolgálat alól rendkívül érdekes kivételt tesz az uj szövi ettörvénv azokkal, akik olyan vallási közösséghez tartoznak, amelv feltétlenül tiltja híveinek a fegvverfogdst. Ilyen például a Duhoborzi nevű vallási szekta, amely már a cárlzmus i’deje alatt is fennállott és azóta nagyon elterjedt Ezáltal a kivétel álital a szovjetvezérek azt akarják Még évekig eltarthat a rifkakitok elleni háfeorn Ä franciák elfoglalták a Bibone hegyláncot Parisból jelentik: A marokkói francia főhadiszállásról legutóbb kiadott jelentés igy szól: ^Nagyszerűen végrehajtott hadművelet után tegnao délelőtt megszállót tűk a Bíbane hegvUíncolatot. Csapataink, amelyeket erős tüzérségi előkészítés segített, koncentrikusan nyomultak előre és rohammal vették be a hegvtömbök domináló pontjait, amelyeknek nevei az eddigi hadműveletekben április, és május hónapokban olyan sűrűn fordultak elő. A Bibane hegvláncolat meghódítása nemcsak katonai szempontból nagy siker, hanem jelentékeny politikai eredmény is. mert lehetővé teszi számunkra, hogy kezünkben tartsuk a Boni Uriage! törzs egész területét, amelynek elvesztése ez év tavaszán arra kény szeritett. hogy politikai frontunkat az Uerga völgyéig vonluk vissza«. A spanyol harctéri jelentés a marokkói hadszíntérről a következőket közli1: »Alhucemas előtt nem fordultak elő lényegesebb hadmüve letek, csak kisebb csatározások voltak, az előőrsök között. A spanyol csapatok hat sebesültet vesztettek. Nnvillas tábornok tegnao átvette a főparancsnokságot rohamcsapatosztálya. fölött, arrfely Rogaia közelében nagy támadásra készül, hogy az ellenség nyomását megtörje. A spanyol, repülők bombákkal áraszt: iák el Sidi Drizt és az aíhucemasi partokat«. A francia politikai körökben egyre nagyobb izgalmat okoznak a ma rokkói frontról érkező ielentések. Bizonyosra veszik, hogv a harc a rif-kabilokkal méz évekig el fog tartani. A legutóbbi francia jelentés kiemeli, hogy a téli hónanqk nagyon kedvezőtlenek a hadviselésre és ezért a háború gyors befejezése nem várható. Ezzel szemben emlékeztetnek arra. hogv néhánv hónappal ezelőtt egy francia ielentés azt hangsúlyozta, hogy a nyári időjárás akadályozza a hadműveleteket. Amíg egy törvény eljut odáig . . . A svájci törvényhozás eltörli a halálbüntetést és megengedi a magzat megöléséi (A Bácsmegyei Napló munkatársától) A mai napig nincs Svájcban az egész állam területére egyforma érvénnyel biró, egységes . büntetőtörvénykönyv, bár ennek megalkotásán már több mint harminc éve dolgoznak a törvényhozás különböző al-, szak- és főbizottságai. Az egységes polgári törvénykönyv is mindössze tízegynéhány éve van érvényben. Az a tény, iiogy a svájci államszövetség az évszázadok után sem jutott el az Igazságszolgáltatás egységesítéséig, mégsem szolgálhat teljes mentségül az alig hét esztendős jugoszláv állam törvényhozása számára, a íörvényegységesitést sürgető követelésekkel szemben. Svájc ugyanis tudvalevőleg nem centraiista. hanem föderativ államalakulat és a kantonok hangsúlyozott önkormányzata az életmegnyilvánulás minden kategóriájára kiterjedően olyan speciális viszonyokat teremtett, amelyek nélkiilözhetövé teszik, de azért nem zárják ki az egyes kormányzati ágak unifikálását. Mégis meglepően hosszú az idő, amely a svájci jogegységesités egyöntetű elhatározásától a megvalósításig eltelik. Ezzel a csigatempóval szemben némileg enyhítő 'körülmény az, hogy közben a bizottságok minden újabb tervezetet és javaslatot nyomtatásban nyilvánosságra bocsájtottak és igy alkalmat adták a közvéleménynek és a szakköröknek, hogy az alapelveket megvitassák és észrevételeiket megtegyék, amelyeket a későbbi tárgyalásokon figyelembe is vettek. 1^96-ban dolgozta ki egy professzor az egységes svájci büntetőtörvény első alaptervezetét, amelyet azután egy bizottság átdolgozott és 1903-ban kiadott. Erre egy kis szakbizottság vette munkába a tervezetet és 1908-ig elkészítette a javított kiadást: »A svájci büntetöíörvénykönyv tervezete, a szakbizotság uj fogalmazásában« címen! Közben tető Slá hozták a polgári törvénykönyveket, majd 1911-ben megalakult a nagy szakbizottság, amelynek működése 1918-ban ért véget annak a tervezetnék megalkotásával, amely a mostani törvényhozóbizottsági tárgyalások alapiát képezi. Természetes, hogy ezalatt alaposan eljárt az idő a harminc év eliőttf, sőt a 'későbbi javított koncepciók fölött is, úgy, hogy a fejlődő jogtudomány és a változott közszellem figyelembevételé vei .esetlég elkészülő modern büntétőtöfvénykönyvbén aligha ismerne a magáéra Strosz professzor, az első tervezet szerzője. A most folyó szakíanácskozá sokban főleg két kérdés körül zajlik igen élénk vita: a magzatelhajtás büntetlensége felől intézkedő javaslat' és a halálbüntetés eltörlésének kérdése körül. Maga az 1918-as tervezet lényegesen enyhíti a magzatelhajtásra vonat kozó bünfenyitő intézkedéseket, bizonyos kevésszámú esetben pedig kimondja a teljes büntetlenséget. A vita során azonban olyan javaslat is. került elő, a mely a magzatelhajtásnak minden esetben és minden korlátozás nélkül Való megengedését kívánja. Szocialista részről azt javasolták, hogy a terhesség első két hónapjában történő magzatelhajtást engedélyezze a törvény. Ezekét a javaslatokat nagy vita után elvetettél:, ellenben kierjesztették a büntetlenséget arra az esetre, ha a terhességet erőszak, megbecsteleniíés, vérfertőzés idézte elő. Nem határoztak még arról az indítványról, amely szerint szabad volna a magzatelhajtás, ha az apa. vagy az anya súlyos, örökölhető betegségben szenved. Kitűnő példája ez a svájci vita is annak, hogy a törvényhozások milyen lassan kullognak az élet mögött. A svájci törvényhozásnak az általános büntetötörvénykönyv szerkesztése során most alkalma nyilik olyan probléma félénk megbolygatására, amelyhez a legtöbb államban még csak hozzá sem nyúlnak. És jellemző, hogy ugyanakkor, amikor az élet mindenütt már régen szentesítette, hallgatólag, az eddigi rendnek tulajdonképpen tipikus tünetét, a törvényhozás többsége (és kisebbsége is) még mindig szinte forradalomnak tekinti ennek utólagos, formális elismerését. Pedig nem müveinek forradalmat azők, akik hagymerészen a magzatelhajtás szabadságának egyoldalú álláspontját képviselik. Ellenkezőleg, azt lehet mondani, hogy ez az íratlan törvény már annyira megkövesedett, elavult intézmény, hogy fentartásáért küzdeni éppolyan reakciós anackronizmust jelent, mint az a felfogás, amely egyedül a bünfenyitő rendelkezésekben látja a megoldást. Inkább nevezhető haladószelleműnek az az ellentétes mozgalom, amely egyre fokozódó erővel az anyaság fogát propagálja. Marguerite langyos romantikája után legutóbb Karin Michaelis, a hires Írónő állt ki harsogó szóval az egyik berlini nagy lap hasábjain, speciálisan a leányanyaság eszméjéért. »A leánynak nemcsak foga vem, hanem szabad is anyává lenni« — mondja Karin Michaelis és ez a követelés kevésbé sántítana, ha a leányok és asszonyok anyaságának jogára, szabadságára és gazdasági lehetőségére vonatkoz'ólag is kiterjesztette volna. A svájci törvényhozás tehát valóban nem követ lel forradalmi cselekedetet, ha a büntetlenséget biztosítja a magzatelhajtási lesetek egy nagyobb sorára. A szovjetorosz tői vénjubozás is csupán a régi I renddel kötött kompromisszumot, amikor kodifikálta a magzatelhajtás szabadságát addig az időpontig, amikor a várakozás szerint az életviszonyok nem teszik majd kényszerűvé a magzatelhajtást, sem írott törvények kőtelezővé az anyaságot. Mindennél sarkalatosabb problémának tekintik a svájci jogászkörök a halálbüntetés kérdését. Nem annyira a halálbüntetés , eltörléséről van szó. mint inkább arról, hogy bevezessék-e a halálbüntetést, vagy sem? A huszonkét svájci kanton közül ugyanis ma csak nyolc kantonban áll fenn a fővesztés-büntetés ! intézménye, a többi kantonok törvényei j ezt már nem ismerik. Az uj„ egyeséges büntetötörvénykönyv tehát akkor vezetjne be újítást, ha intézkedései közé fel! venné a halálbüntetést és meg kell vallani, hogy ennek az eszmének is vannak modern pártfogói, akik bőségesen j felszerelték magukat érvekkel az 1918- as törvénytervezet eme passzusa ellen: — A halálbüntetés elvetendő, mert ez nyers, a finomabb érzést sértő bünte- I tésnem, mert ennek végrehajtásával nemcsak bűnös, hanem bizonyos körülmények között megjavulásra képes ember is megsemmisül, továbbá, mert figyelmen kívül hagyja a büntetés nevelő hivatását és végül, mert nem nélkülözhetetlen eszköz a bűnözések leküzdésére. Ennek a szakasznak a vitáját feszült, érdeklődéssel kisérik a szakkörök, meg a kantonok lakói Is, azok is. akik megkívánták, s azok is, akik megunták a halálbüntetés intézményét. Bár a vita igen széies mederben folyik és az ellenpárt erős argumentumokat vonultat fel,’' bizonyosnak látszik, hogy a halálbüntetést nem veszik fsi az uj svájci büntetőtörvénykönyvbe. (M. P.) A becskereki adóvégrehajtások és a ceitinjei ünnep Kilencven kereskedő üzletében akarnak végrehajtást vezetni Becskerekről jelentik: A becskereki pénzügyigazgatóság az adóhátralékok: behajtása körül a leghagyobb szigorúsággal, jár el. Utasítót adott a városi adóhivatalnak, hogy mindazon adóiizetők ellen, akik a kitűzött hatáidőig néni fizették !e adótartozásukat, foganatosítani kell a végrehajtást. A pénzügyigazgatóság utasítása valóságos pánikot idézett e Ő a kereskedők körében, akik., a súlyos pénzügyi viszonyok között nem voltak képesek adójukat kifizetni. Az utasítás értelmében megkezdődtak a végrehajtások, Amelyeket Prodá- Bov Bránkó városi adöfőnök vezet. Eddig tíz üzletben foglaltak az adóhivatal végrehajtói és még nyolcvan kereskedő ellen foganatosítanak végrehajtást. A kereskedők és iparosok ijedelmét még fokozza az a körülmény, hogy mindaddig, míg a cettinjei ünnepségek tartanak, a kormánytól sem várhatnak segítséget, mert a kormány tagjainak nagy része távol van Beogradtól
