Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-12 / 244. szám
$. oRTal 1925. szeptember 12. BACSMEGYHI NAPLÖ KÖZGAZDASÁG wg<» Az uj osztrák-jugoszláv kereskedelmi szerződés Ä vámtarifára vonatkozó megállapodások szeptember második felében lépnek életbe — Az uj szerződés előnyei Az S. H. S. királyság és Ausztria között létrejött uj kereskedelmi szerződés öt részből áll: 1. Az általános rész, 2. a díjszabás, 3. a határforgalom. 4. az állatorvosi konvenció, 5. a legelőjog szabályozása-Az általános rész a kölcsönös áruforgalmat, a két ország állampolgárainak egymással szemben való jogviszonyát és a vasúti- és hajózási forgalmat szabályozza. A két szerződő fél fentartás nélkül kötelezte magát a legtöbb kedvezmények nyújtására. A díjszabás rész a tranzitóforgalmat, a kivitel megadóztatására vonatkozó intézkedéseket, a kereskedelmi ügynökök jogait és jogvédelmét szabályozza. A határforgalomról szóló harmadik rész a határmenti kettős birtokosok jogviszonyait szabályozza. Az állatorvosi konvenció az áliatíorgalmat biztosítja. Megállapítja azokat a feltételeket, amikor járvány esetén behozatala megnyitható. A tranzitószáüitást meg kell engedni, ha a rendeltetési ország a szállítmányt átveszi. A vámtarifára vonatkozó megállapodások a hazai ipart a szükséges védelemben részesítik. A jugoszláv bizottság eIérte,hogv Ausztria a mezőgazdasági terményeink, állattenyésztésünk és azt feldolgozó iparunk produktumai, továbbá háziiparunk számára, — amelvek régóta ausztriai piacok számára vannak utalva, nemkülönben szegek, vegyszerek részére a vámdijtételeket leszállítsa. E cikkek némelyikét más állam is exportálja Ausztriába, igy Jugoszlávia számára a legtöbb kedvezményezést biztosító vámdijszabás határozott előnyöket jelent. Ez különösen lisztre, vágóállatra, könnyű sertésekre és vágott sertésekre vonatkozik. Sikerült a bizottságunknak ugyanazokat a vámkedvezményeket, amelyeket más államok élveznek gyümölcsre, szőlőre (100 kilónként 15 aranykorona), hagymára és foghagymára (100 kilónként 3 aranykorona), komlóra (100 kilónként 200 aranykorona), szintúgy lisztre, nemkülönben almákra és körték-Földbér 'Zemunban, Futakon és Militicsen 1200—1200 dinár. Torzsán 15Ö0 és j Pasicsevón 800 dinárba került. A termelési költségek tehát Zemunban 5294, Torzsán 6304, Pasicsevón 5850, Futakon 5124 és Militicsen 9374 dinárt tettek ki. Az átlagos hozadélt Zemunban és Futókon 40—40. Pasicsevón 45. Torzsán és Militicsen 50—50 métermázsa volt. Ezek szerint egy métermázsa kender Zemunban 135, Torzsán 126. Pasicsevón 130, Futakon 128 és Militicsen 187 dinár termelési költséget emésztett fel, amivel szemben a kendergyárak métermázsán ként 80 dinárt ajánlanak fel. meggyó'zödést szereztek. Ezentúl az autorizált intézeteknek jogukban áll £ Nemzeti Bank kliringjének elkerülésével közvetlenül kielégíteni ügyfeleik jogos igényeit, ha a megfelelő összegű külföldi valutával vagy devizával rendelkeznek. A kereskedelem és az ipar szempontjából rendkívül nagy jelentősége vaa ennek a kedvezménynek a valutaforgaíomban és az’ első komoly lépés a szabad devizaforgalom felé, amely hir szerint m:ír október elsején megvalósul. Uj harc kezdődik a cukorrépa-termelők és a cukorgyárak között A gyárak 27 dinárt akarnak fizetni a répa snéterm izs.ijáért Az uj pukorrépa-kampány közeledtével ismét éles ellentétek támadtak a cukorgyárak és a répatermelők közt, bár a múlt évben köztük kitört harc sem si múlt még el teljesen. Ismeretes, hogy a tavaly a beváltás és kifizetés körül felmerült ellentétek miatt. — miután többszörös tárgyalás után sem létesült megegyezés az egymással szembenálló érdekképviseletek közt — a gazdák nagy része már az idén felhagyott a répatermeléssel. A többi termelő, az eddigi szokásnak megfelelően, ismét előre szerződést kötött a cukorgyárak megbizottaivat az uj termés beváltási árára vonatkozóan. Hosszas tárgyalások után a szerződésekben a termelők minden száz kilogramm répa után három kilogramm cukor napi árát vették a beváltási ár alapjául, ami kilónként tizennégy dináros nagykereskedői ár mellett negyvenkét dinárnak felel meg. A termelők azonban most -legnagyobb meglepetésükre arról értesültek, hogy a gyárak a kilónként öt dinár fogyasztási adó levonásával értelmezik a kikötött cukor-alapárat és igy a répáért ennek levonásával a cukor cilát 9 dinárjával számítva, mázsánként tizenöt dinárral kevesebbet, tehát csak huszonhét dinárt hajlandók fizetni. A gyáraknak ez a magatartása természetesen ismét igen nagy elkeseredést idézett elő a répatermelők körében, akik elhatározták, hogy a gyárak által szerintük önkényesen és a szerződés félremagyarázásával megszabott áron a répatermést nem adják át a gyáraknak, A termelők szövetsége ebben az ügyben a szkupstinához akar fordulni és e tekintetben erősen számítanak a Radics-párt, mint földműves-párt támogatására. re ä la rinfusa kieszközölni. Sikerült továbbá az aszalt szilva (6, illetve 8 aranykoronára), aszalt almára és körtére (6 aranykoronára), paradicsomra (4 aranykoronára) a vámdijszabást leszállittatni. Vágómarhakivitelünket illetőleg beértük 100 kilónként 5 aranykoronában megállapított vám fentartásával, amely árnál jó minőségű állatok kivitele rentábilis lesz. Ugyanez a helyzet a 40—100 kilós könnyű sertéseknél, amelyeknél a darabonkénti vám 9 aranykorona. A 110 kilón felüli hízott sertéseknél sikerült a vámtételt 3 aranykoronára mérsékelni. Nem luxus lovak részére kisebb lett a vám (darabonként 60 és 30 aranykorona). Vágólovakért nem kell vámot fizetnünk. Vágott baromfinál a vámot 100 kilónként 15 aranykoronára, élő baromfinál 8 dinárra szállították le. A zsir vámja 3.80 aranykorona maradt, a tökolajé változatlanul 5 aranykorona. Hízott sertéseknél a vám 6 aranykoronára mérséklődött. Hasonlóképen leszállították a vágott sertéshús, belek, marha- és birkahús, halkonzervek és főzelékkonzervek vámját. Borkivitelünkből 13 fokon aluli 40.000 hektó fehér és 40.000 hektó hordóban szállított bort kedvezményezett vámdijak mellett vihetünk be Ausztriába, de sikerült 13 fokon aluli palackborra vámkedvezményt elérni (100 kilónként 80 aranykorona.) Az ásványvíz vámját 100 kilónként 1.4 aranykoronában állapították meg. A vegyiiparban részben leszállították, részben meghagyták a vámot. Jelentős vívmány a Cali Cianamid vámjának változatlan meghagyása. Gesztenye- és bükkfakivonatunk szabadon mehet be Ausztriába. A cement 100 kilónkénti 0.80 aranykoronás vámja nem változott. Ez a szerződés egy évre szót és 3—3 havonkint automatikusan meghosszabbítható. A vámtarifára vonatkozó rész már szeptember második felében életbelép. A vajdasági kendert?rmelés válsága Termelési költség 130, beváltási ár 130 dinár A vajdasági mezőgazdaság az utóbbi években fokozott gondot fordított az ipari növények termelésére. Elsősorban cukorrépaültetéssel kísérleteztek és már tavaly a cukorrépával beültetett terület kétszer akkora felületű volt. mint az előző években és igy a cukorréoatermelé nagyarányú fokozódása szinte katasztrófába kergette a mezőgazdaságunkat. Emlékezetes még, hogy a cukorgyárak kartellje milyen módon szervezkedett a termelők ellen és csak a kormány közbe' lépése folytán, hosszas tárgyalások után sikerült az elmúlt kampányra legalább elfogadhatóbb árakat elérni. A cukorgyárak 1925/26. évre szóló átvételi árajánlata annyira alacsony volt, hogy a gazdák kénytelenek voltak ipari növények termelésére áttérni. A termelők a kender- és komiótermelésre vetették rá magukat abban a reményben, .hogy az e réven elért hozadák kárpótolni fogja őket a többi területeiken elért kisebb iiozadékért. De a kendergyárigazgatók követték a cukorgyárak által nyújtott példát. A kendergyárak a termelési év elején fix árakról beszélni sem akartak és a tőzsdék mögé bújtak, amikor az átvételi árat az augusztus 15.—szeptember 1-ei kenderjegyzések átlagos, árában állapították meg. Csodálatosképpen a noviszadi tőzsdén augusztusban csak egyetlenegy jegyzés történt, amelynek keletkezését és létrejöttét illetőleg egyérelmück a vélemények. A termelők hódságvidéki része azt állítja, hogy a hódsági kender gyár 120 dináros átvételi árat ajánlott és ez késztette őket a kendertermclésre való áttérésre. A termelőktől származó adatok alapján készült számítások igazolják, hogy a Vajdaságban a termelési költségek átlagosan 130 dinárra rúgtak. Zemunban, Torzsán, Futakon, Srpski-Militicsen és Pasicsevón a termelési költségek a következőképp alakultak: A szántás Zemunban holdanként 750, Torzsán 700, Pasicsevón 600. Futakon 650 és Militicsen 1050 dinárba került. A mag Zemunban és Torzsán 600—600, Pasicsevón 1060, Futakon 800, Militicsen 700 dinárba került. A műtrágya ára Torzsán 370. Pasicsevón és Futakon 290—290 és Militicsen 340 dinár volt. Az isiáüötrágya Torzsán 1000, Pasicsevón 800 és Militicsen 3000 dinárba, a jég elleni biztosítás Pasicsevón 550 dinárba, a többi négy helyen 834—834 dinárba került. A vágás Zemunban 750. Torzsán és Futakon 500—500, Pasicsevón 600, Militicsen 650 dinárba került. A vasúthoz való szállítás ára Pasicsevón 400, különben 350 dinár volt. A gyárhoz való vasúti fuvar Zemunban 560, Torzsán 200, Pasicsevón 500, Futakon 250 és Militicsen 1000 dinárba került. Leltárleirás bármelyik helyen holdanként 100 dinár. Adó mindenütt egyformán 150 dinár. Döntő lépés Magyarországon a szabad devizaforgalom felé Devizaüzletek a magyar Nemzeti Back elkerülésével Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank pénteken hirdetményt tett közzé, amelyben feljogosítja az autorizált cégeket, hogy feleikkel az elszámolást a valutaforgalomban a hivatalos árfolyamoknál kedvezőbb kurzusok mellett eszközölhessék. Ez azt jelenti, hogy a bankok keresete a valutaüzleten kisebb lesz, mert mig eddig az angol fontért például 345.000 magyar koronát fizettek azoknak az ügyfeleknek, akik fontot váltottak be és 347.000 koronáért adtak el fontot, a jövőben 5—600 koronával többet fognak adni a fontért és ugyanennyivel kevesebbet fognak kérni az igénylőktől. Sokkal fontosabb azonban a Magyar Nemzeti Banknak az a másik intézkedése, amely felhatalmazza az autorizált cégeket, hogy a valuta- és devizaigényléseket saját készleteikből kompenzálják. Eddig a bankok, ha valaki devizát vagy valutát igényelt tőlük, ezeket az igényléseket a kliring elé vitték és ott utalták ki a kívánt külföldi fizetési eszközöket, ha az igénylés jogosságáról Az ecetsav árusítására ez év végéig nem keli engedély. Az oszijeki kereskedelmi és iparkamara közli, hogy a „Siuzbene Novine* 159. számában közzétett közegészségügyi miniszteri rendelet, amely az ecetsav árusítását hatósági engedélyhez köti, csak a jövő év január 1-éve! lép életbe. Mivel e határidő tévedés-folytán nem jelent meg a „Službene Novine“-ban közölt rendeletben, az őszijeid kereskedelmi és iparkamara lépéseket tett a közegészségügyi minisztériumban, hogy ezt hivatalos formában minél hamarább közöljék az érdekeltekkel. Eszerint ecetsav árusítására csak a jövő év január 1-én I kel! engedélyt kérni. SPORT ® « • Weisz (Sand) büntetését megsemmisítette a zagrebi szövetség. A szuboticai alszövetség mint ismeretes Weiszt, a Sand haifjáiékosát két hónapra eltiltotta a játéktól. Weisznek már le is járt a büntetése és már három héten át játszott is, amikor a fegyelmi bizottság egyik tagjának felebbezésére — aki keveselte a büntetést —újabb két hónapra büntették meg V/eiszt. A Sand vezetősége az Ítélet ellen a zagrebi szövetséghez felebbezett. A szövetség pénteki ülésén Weisz büntetését megsemmisítette és igy Weisz vasárnap már játszhat is. A NAK atlétái nem vehetnek részt az országos bajnoki versenyeken. Becskerekről jelentik: Az atlétikai szövetség a NÄK nevezéseit nem fogadta el, mert az egyesület elmulasztotta atlétái leigazoltatását. Becskerek varos polgármesteri hivatala elrendelte, hogy a verseny tartamára fel kell lobogózni a várost az atléták tiszteletére. NYILTTÉR • iá« Nyilatkozat A Bácsmegyei Napló szept. ll.-i számában megjelent „Tömeggondnok a vagyonfelügyelő ellen“ cimen megírt cikkre az a megjegyzésem, hogy én, mint zárgondnok, a rám bízott malmot a legnagyobb lelkiismeretességgel, oda-. adással és szakértelemmel kezeltem, a malomból gabonát, szenet, olajat, sem egyéb malomberendezést nem adtam el. Letartóztatásom csak alaptalan feljelentésen alapult. Kötelességszerüen minden hónapban beadtam pontosan a szentai járásbíróságon az elszámolást és az öt hónapi zárgondnokságom alatt sem a tulajdonos, sem a végrehajtók ügyvédje semmi kifogást sem emelt működésem ellen és csak lemondásom után, amikor cirka százezer dináros követelésemet előterjesztettem, kezdődött ellenem ajogtalan hajsza. Szenla, 1925. szept. 11. Rooz Jakab. BY-OXYNE FOGKRÉM Kapható „SOA“DROGERIÁBANN©VISAD
