Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-09 / 211. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. 1925. augusztus 9. KqzbeszólAs Radics István, a horvét parasztpárt vezére, a nemzeti egyesülés vérszerződésének megkötője, a kinek pártját ez időszerint még négy, de legközelebb már öt miniszter képviseli a kormányban, anélkül, hogy tudna róla, vitába keveredett Milovánovics Milovan dr.-rai, Noviszad polgármesterével. Az érdekes vita, amelyben mind a két fél úgy vesz részt, hogy magáról a vitáról nem is tud, a Bácsmegyei Napló tegnapi számában kezdődött meg. A Bácsmegyei Napló tegnapi számának első cikke szerint Radics István a következő kijelentést tette : — Az anyanyelvnek s a kisebbségi nyelvnek megvan a maga joga s amikor én nyugateurópai demokráciáról beszélek, iskola-: ban, hivatalban, a gazdasági és kulturális életben az anyanyelv természetes jogának érvényesülését kívánom. Éneikül igazi demokráciát s a jó és boldog polgárok erős államát nem is lehet elképzelni. — A megegyezésről szóló jegyzőkönyvben benne van — s ez nyelvi tekintetben is megnyugtathatja a magyarokat és a németeket , hogy jó és becsületes közigazgatást akarunk. Ezt mondja Radics az első oldalon. Az ötödiken pedig közölni voltunk kénytelenek újságírói kötelességünkhöz képest, Milovanovics Milovan dr. noviszadi polgár mesternek azt a rendeletét, amelyben felsőbb utasításra hivatkozva, meghagyja a közigazgatási tisztviselőknek, hogy a felekkel kizárólag államnyelven érintkezzenek. Ezt a két felfogást Óceánok választják el egymástól. Nincs dialektikai, nincs politikai ügyesség, mely a két felfogás közt tátongó távolságot csak csökkenteni is tudná. Itt az egyik fél felfogása helytelen, az egyik fél álláspontja nem felelhet meg a kormányzati raison-nak, az egyik fél illetéktelenül nyilatkozott meg. De melyik ? Mi már kifejezést adtunk annak a meggyőződésünknek, hogy Radics Istvánt illetékesnek kell tartani a szerb-horvát megegyezés szövegmagyarázatára és értelmezésére. Radics István elnöke az egyik kormányzópértnak, részese — pártja révén s pártjának miniszterei által a kormányzásnak. A szerb-horvát megegyezés épen olyan személyes cselekedete volt neki, mint Pasicsnak. Radics szerint a megegyezésről szóió jegyzőkönyv tartalmazza ezt a megállapodást is, hogy uj rendszert kell bevezetni a kisebbségekkel szemben vallott, hirdetett és gyakorolt politikában s enne az uj orientációnak, uj mentalitásnak, uj kurzusa első belátása az, hogy szóban és tettben el kell ismerni az anyanyelv természetes — hozzátehetjük : nem csak természetes, de kodifikált — jogát iskolában, hivatalban, a gazdasági és kulturális életben. Radics mindezt a nemzeti megegyezés következményeként követeli. A noviszadi polgármester szerint — s a felsőbb utasítás szerint, amire hivatkozik — a közigazgatási tisztviselő akkor sem beszélhet az előtte megjelent féllel annak anyanyelvén, ha a tisztviselő beszél is ezen a nyelven, a fél viszont még nem tudja magát államnyelven kifejezni. Radics azonban sokkal többet követel, mint amennyit a noviszadi polgármester s a felsőbb utasítás megtagad. Az a követelés, hogy a kisebbségi nyelvnek, az anyanyelvnek jogát el kell ismerni a hivatalban, azt jelenti, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van anyanyelvűket használni az alsófoku közigazgatásban és alsófoku bíróságok előtt még akkor is, ha a köztisztviselő nem érti a kisebbségi nyelvet s még akkor is, ha a fél az állam hivatalos nyelvén is beszéi. Ez a nyelvhasználat újra kiterjed a beadványokra is, eszerint a felfogás szerint joguk van a nemzetiségekhez tartozó állampolgároknak anyanyeivükön elkészített beadványokét benyújtani a hatóságokhoz s a hatóságok kötelesek az elintézésről a feleket anyanyelvükön is értesíteni. (Magyarországon a nemzetiségiek nyelvhasználata már igy is van törvénybeiktatva.) Nem beszélünk most a polgármesteri rendelkezés jogszerűségéről és gyakorlatiatlaaságéról. Csak arra akarunk rámutatni, hogy a hivatott kommentátor hogy értelmezi a nemzeti meg egyezésbe foglalt megállapodások tartalmát s az intézkedésre hivatott hogyan valósítja meg a megállapodást. A hírek szerint az őszig, tartó parlamenti szünet alatt hajtják végre a megállapodásokat. Higyjuk azt, hogy a polgármesteri rendelkezés a kormányzat mei .nemzetiségi politikájának felel meg, az pedig, amit Radics hirdet, annak az uj kurzusnak, amire a nemzeti megegyezés végrehajtása során az őszig rá kel! térni. Még van egy terminus! Még van egy reménység f Apáink ilyenkor azt irtok : — Vedererno. Kié Segyen Mosóul? Nyilvánosságra hozták aNépazevetség Moszul-bizoüságának jelentését Londonból jelentik: Szombaton hozták nyilvánosságra a Népszövetség Moszul-bizottságának jelentését. A bizottság három non than foglalta össze jelentését, amely a Népszövetség szeptemberi ülésén kerül tárgyalásra. A három pont a következő: I 1. A bizottság kijelenti1, hogy abjban az esetben, hogy ha a. lakosság érdekeinek szeiniibntiából tekinti a I kérdést. , akkor a legelőnyösebb és j l'-'őidyesebb az volna,.ha a vitás tej rufet nem kerülne egyáltalán felosz! tásra, hanem egy darabban maradí na. A népszavazás gondolatát clvi- I leg helytelennek és kivihetetlennek j tartja a bizottság. 2. Á gazdasági és föld’raizi szempontok tekintetbevételével Iraknak kellene odaítélni a területet, feltéve, I h1- -- n vitás terület huszonöt évig j a ’ Népszövetség íenhatóság-a alatt j marad. Lnnék az Ítéletnek további j feltétele az volna, hogy a kardok kijvánságait méltányolják. ■ Kurd benn- I szülött hivatalnokoknak kellene az ] ország közigazgatásában részt jutí látni-I 3. A bizottság úgy véli. hogy köz-Újabb viharok & német birodalmi gyűlésben A kommunisták megakadályozták Luther kancellárt beszédének elmondásában Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés szombati ülésén a vámjavaslatok tárgyalása ismét viharos jelenetek közt folyt le. Az ülés elején a kormánypártok részéről javaslatot terjesztettek be a beszédidő korlátozásáról olyan formán, hogy mindegyik párt szónokai összesen csak négy órahosszat beszélhetnek. Ezzel azt akarták elérni, hogy a vámjavaslatot három nap alatt tető alá hozhassák. Az ellenzék — különösen a kommunista és a szocialista pártok — nagy felháborodással fogadták a javaslatot és viharos házszabály vitát rendeztek. A nagy lármában Luther birodalmi kancellár a szónoki emelvényre lépett, azonban nem jutott szóhoz. Csak hoszszu idő múltán kezdhetett beszélni és rámutatott arra, hogy a versai llesi szerződésben megállapított végső határidő, amelyen belül Németországnak a legtöbb kedvezmény alapján kereskedelmi és vámszerződéseket kell kötnie, lejáróban van, ezért a kormánynak sürgősen törvényes alapot kell szereznie a vámtörvénnyel a nemzetközi szerződések megkötéséhez. A szavazásnál újból kitört a lárma, mire Luther ingerülten kiáltotta a kommunisták felé: — A német népet igazán sajnálni lehet, hogy .., További szavai a nagy zajban elvesztek. A szocialisták és kommunisták a padokat verdestek, néhányon pedig a kancellár felé rohantak és azt kiáltották : — Sajnálni lehet a német népet, hogy ön a kancellár ! A szónoki emelvényhez siettek a centrumpártiak is, akik attól tartottak, hogy a kommunisták megtámadják a kancellárt. Az izgalmas hangulatban már csaknem tettlegességre került a sor, amikor az elnök az ülést felfüggesztette. Félórás szünet után lehetett csak folytatni az ülést, amelynek során a birodalmi gyűlés többsége a beterjesztett törvényjavaslatot megszavazta. Az angol bányák újból megkezdték a munkát Lioyd George konzervatív és liberális koalíciós kormányt akar alakitaEsi Londonból jelentik: Az a szakértő bizottság, amelyet a kormány az egyes szénbányák termelésének megvizsgálására küldött ki. hogy azután aszerint kapjanak állami szubvenciót, még nem fejezte be munkáját, de azért azoknak a bányáknak legnagyobb része, amelyek már régebben beszüntették az tizemet. ismét megnyílt. A termelés növekedésének hatása máris érezhető az árak csökkenésében, noha egyelőre csak a kivitelre szánt szén lett olcsóbb, mert a belföldi piacon az eladók éppúgy, mint a fogyasztók, várakozó álláspontra helyezkedtek. Az exportüzletet még nem élénkítette meg a bekövetkezett áresés, aránylag csak kis tételek kerülnek szállításra. A Földközi-tenger felé irányuló szintén csekély exportban az árcsökkenés fél-fél shillinget tesz ki. Még aránylag legnagyobb a szénkivitel Dél-Amerikába. aminek az a magyarázata, hogy ott erős a nemzetközi verseny. Az angol szén Rio de Janeiróban. Rio de Grandeban és Santosban 1—2% shillinggel lett olcsóbb s az ár most körülbelül 15 shilling, holott még néhány nap előtt a Brazilia felé behálózott szénért 17shillinget kellett fizetni. Az angol szénpiac helyzetéről kiadott hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a hanyatló ármozgalom minden valószínűség szerint tovább fog tartani s mert a külföldön jelentéktelen a kereslet, bizonyára a belföldi piacon is esni fognak az árak. A bányász-sztrájk egyébként belpolitikai tekintetben is erősen érezteti hatását és jelentékenyen meggyengítette a Baldwin-kormány helyzetét. Lloyd George koncentrációs kabinet alakítására készül, amelyben a liberális és konzervatív Pártok vennének részt. A terv azzal kapcsolatban merült fel. hogy a konzervatív pártban egyenetlenségek voltak és észlelhetők Baldwinnak a bányászsztrájk ügyében folytatott politikája miatt. Lloyd George már tárgyalásokat ds folytat a konzervativ-párt elégedetlen tagjaival. igazgatási1 szempontból előnyös volna; a vitás területet törők szuverenitás alatt hagyni, mert a török közigazgatás sokkal stabilabb, mint az iraki. A Kludski -cirkusz adója Harmadosztályú kereseti adót vetnek ki a cirkuszra A Suboticán vendégszereplő Kludskicirkuszt ezideig csupán a város adóztatta meg, amennyiben a város vezetősége kiegyezett a cirkusz igazgatóságával, hogy suboticai működ se idejére harmincezer dinár városi adót fizet. Az állami adó tekintetében szombaton történt intézkedés: a suboticai pénzügyigazgatóság utasította a harmadosztályú kereseti adót kivető bizottságot, hogy haladéktalanul állapítsa meg a Szuboticán játszó Kludski-cirkusz harmadosztályú kereseti adóját. Az adókivető bizottság a pénzügyigazgatóság utasításával szemben eiőször arra az álláspontra helyezkedett, hogy a cirkusz adóját nem állapíthatja meg, mert csak az 1922. és 1923. évekre szóló adók kivetésére van mandátuma. A pénzágyigazgatóság azonban közölte a bizottsággal, hogy a törvény értelmében az esetben, ha az adózó rövid időközökben változtatja tartózkodási helyét, harmadosztályú kereseti adóját tartózkodási idejére esetről-esetrc megállapithai ja a bizottság, tekintet nélkül arra, hogy mely évi adókivetésekre szól a mandátuma. A bizottság ennek alapján úgy határozott, hogy a Kludski-cirkusz igazgatóságát hétfőre beidézi az adóalap megá lapitása végett. A törvény szerint az adózó a bruttó jövede’em tiz száza'ékát köteles harmadosztályú kereseti adó címén fizetni. Ezek után könnyen megállapítható, hogy milyen horribilis összeget tesz ki a K’udski-cirkusz harmadosztályú kereseti adója. A cirkusznak naponta kétszazkétszázötvenezer dinár bevétele van és ha a bizottság az adó kivetésénél szigorúan ragaszkodik a törvény rendelkezéseihez, akkor a cirkusz hat napos suboticai vendégszereplése után százhusz-százötvenczer dinár kereseti adót fog fizetni. A cirkusz igazgatósága, amikor értesült arról, hogy meg akarják adóztatni és hogy a pénzügyigazgatóság e tekintetben a törvény széf int akar eljárni, érintkezésbe lépett az adókiveto bizottsággal és okmányokkal igazolta, hogy még sehol sem fizetett kereseti adó címén o'y nagy összeget, mint amennyit a suboticai pénzügyigazgatő» ság akar vele fizettetni,
