Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-31 / 232. szám

"í 4 OLDAL * ŽRA 1’/, dinár Poštarina pT»«ensf? XXVL évfolyam h:ül?otica, HÉTFŐ 1925 angnsztu'• 232. szám Megjelenik minden reggel, üanep után és étfon dfűben Tele fen szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szrrkcüztä.'.cg: Aleksandrova ui. 4. (Rossia Foaciéro-palota) Kiadóhivatal: Subotiea, Ale?;sanirova u'.l. (Lelbach-patotal A Vajdaság ül év alatt több adót fizetett mint Szerbia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina együttvéve A szubotícai gazdasági kongresszus az adórendszer égyságesitését követeli — tiltakozó mitiug az igaz­ságtalan adóztatás ellen Impozáns keretek között zajlott le vasárnap délelőtt SzubcFcán a vaj­dasági gazdasági szervezetek kon­gresszusa. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték a különböző gazdasági érdekképviseletek kikül­döttei és a kongresszus lefolyása élénk tanúsága volt annak az egyér­telműségnek, amellyel a Vajdaság gazdasági körei nemzetiségi különb­ség nélkül igazságosabb adózási rendszert, jobb vámpolitikát és álta­lában egészségesebb gazdaságpoliti­kát követelnek ennek a virágzó» de terhekkel legsúlyosabban megrakott és ezáltal fejlődési feltételeiben kor­látozott országrésznek a számára. A kongresszust délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Miroszavljevies Koszta, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara elnöke. Az elnöki emel­vényen az elnökön kívül Jankovics Koszta, a becskereki kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr. Manojlo­vics Vladiszláv királyi közjegyző, a szubotícai Lloyd elnöke, dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara főtit­kára, Jakobovlcs Imre bankigazgató, dr. Franges Ottó zagrebi egyetemi tanár és Warnoscher Ervin földbir­tokos foglaltak helyet. A mai adórendszer tarthatatlan Az elnök megnyitó szavai után dr. Koszics Mirkó tartott nagy alaposság­gal megkonstruált és tanulságos ada­tokban bővelkedő előadást a Vajdaság közgazdasági jelentőségéről. Mindenek­előtt hangsúlyozta a különböző vajdasá­gi gazdasági egyesületek szerves össze­kapcsolódásának fontosságát, majd a vajdasági termelés intenzitását ismertette. A jövő gazdasági évre a Bánátból cgy­­mitliárd és 187 millió, a Bácskából és Baranyából egymiiliárd és 400 millió ér­tékű kivitel van kontempláilva. Azonban minden attól függ, milyen lesz a kor­mány jövő évi adópolitikája. — A mai rendszer tarthatatlan — folytatta dr. Koszics. — Amíg egy tarto­mányt úgyszólván mentesítenek az adó­tól, addig a Vajdaság öt év alatt annyi adót fizetett mint Szerbia. Montenegró, Bosznia és Hercegovina együttvéve. A vajdasági polgárokra fejenkfnt 300 dinár, egy más tartománybeli polgárra pedig csak 50—60 dinár adó esik. Dr. Koszics Mirkó azzal a felhívással fejezte be nagy figyelemmel hallgatott tartalmas beszédét, hogy valamennyi vajdasági közgazdasági egyesület tömö­rüljön egységbe. Csődbe kergetik a Vajdaságot! A második előadó dr. Franger Ottó zágrebi egyetemi tanár volt. aki a vám­politikáról beszélt. A mostani vámtari­fák csak átmeneti jellegűek lehetnek, mert a nemzetközi szerződések megkö­tése után nem csak a külföld, hanem az államérdekei is megkívánják, hogy a mai vámtarifákat, hatálytalanítsák és ölyan vámpolitikát teremtsenek, amely kereskedelmi élet fellendítését vonja ma­ga után. Dr. Franges ezután az európai gabo­natermelésről beszélt és az. uj mezőgaz­dasági gépek nagy jelentőségét méltatta. Majd az igazságtalan és aránytalan megadóztatásról beszélt. — Ha a Vajdaság lakossága — mon­dotta dr. Franges — a jövőben is a mai adórendszer szerint fizetné adóját, ez a Vajdaság teljes gazdasági csődjét jelen­tené. Végül a malomipar kríziséről em­lékezett meg és rámutatott árra, hogy Dalmáciát évek óta Olaszország látja el liszttel, holott Jugoszlávia a búzater­mésben tulprodukciót mutatott fel. A dilettantizmusból eredő káros íciideietek ellen csak úgy lehet küzdeni, — fejezte be beszédét dr. Franges — ha a harcképes egybe tömörüljenek. Agrárreform és községi pótadó Dr. Paunovics Rudolf, a becskereki kereskedelmi és iparkamara titkára fel­olvasta ezután a kamara évi jelentését, amelyben statisztikailag kimutatta, hogy a Vajdaság ez év január hó elsejétől má­jus végéig kétszerannyit fizetett adóban, mint Szerbia és Montenegró. Vannak olyan községek is, — folytatta Pauno­vics, dr. — amelyek községi pótadók cí­mén 180—2000 százalékot szednek be. Ez csupán a helytelen agrárpolitikának a következménye, mert az agrárreform hibás alka'mazása majdnem minden vaj­dasági községet megfosztott rendes és biztos bevételeitől. Megalakul a Vajdasági Közgazdasági Szövetség Sztanojlovics Aleksandar, a becskereki kereskedelmi egyesület titkára a becskerek-szegedi közvetlen vasútvo­nal üzembchelyezésének szükségességét emelte ki. A szuboticai vasúti állomás csak nagy késéssel tudja lebonyolítani a. háború után tetemesen megnövekedett forgalmat és ezért vált szükségessé a becskerek-szegedi vasútvonal megnyi­tása. A Bánát, melynek jóval több a kiviteli forgalma mint Bácskáé, nem ren­delkezik olyan vasúti. állomással sem, amelyen keresztül lebonyolíthatná a nagy .forgalmat. Koszics Mirkó dr. indítványozta ez­után, hogy december 15-ikéig alakítsák meg a Vajdasági Közgazdasági Szövet­séget. Az indítványt a kongresszus egy­hangúlag elfogadta és ideiglenes elnök­nek dr. Manojlovics Vladiszlávot válasz­tották meg. A határozati javaslat A kongresszus végül a következő ha­tározatot fogadta el. A vajdasági gazdasági szervezetek augusztus 30-án megtartott második kongresszusán megállapítást nyert, hogy: 1. az adótörvényeket haladéktalanul egységesítem keli Az uj adórendszer életbelépéséig, azonnal beszüntetendők az adók, amelyeket csak egyes tarto­mányokban fizetnek. (A Vajdaságban: 60 százalékos hadi adó, vagyonadó a pótadókkal és a 15 százalékos kórházi pótadó.) E nélkül a vajdasági gazda­sági tényezők nem versenyezhetnek a többi tartománybdiekkel és nem érzik magukat cgyenjoguaknak; 2. a forgalmi adóról szóló törvény megformálandó, mert a Vajdaság több forgalmi adót fizet mint azok az or­szágrészek, amelyeknek forgalma há­­romszor-négyszer nagyobb: 3. a Vajdaságnak a Nemzeti Bank­nál az Állami Jelzálog- és Hitelbank­nál és Postatakarékpénztárnál annyi hitelt kell rendelkezésére bocsájtani, amennyi őt a termelési jelentőségénél, fogva megilleti. Különösen szükséges, hogy a Nemzeti Bank a kereskedők­nek és iparosoknak is adjon megfelelő hitelt; 4. mivel a háború utánni években, különösen a Vajdaságban, nagyon el­terjedt az illegális kereskedelem, a tisztességes kereskedelem érdekében a legerélyesebben 'követőim kell a kor­mánytól, hogy az 1919 február 1. után kiadott iparrgazdványokat vizsgáltas­sa felül; o. a Bcográdüais es a tengerrel való közlekedés gyorsabb lebonyolítása vé­gett mielőbb kiépítendők a íitel-orlo­­vatl, novisad—petrovaradirti—kovin— smederevói valamint pancsevó—beo grádi és palánka—Hoki vasúti hidak. A határozati javaslat elfogadása után a kongresszus véget ért. A tiltakozó miíir.g Vasárnap délelőtt tizenegy órakor zaj­lott le a városháza előtti térségen a vaj­dasági közgazdasági egyesületek által összehívott m.iting, amelyen a Vajdaság­­gazdasági körei egyeöntetiien tiltakoztak az igazságtalan és aránytalan megadóz­tatások ellen. Nagy tömeg előtt nyitotta meg a mitinget dr. Manojlovics Vladi­­sziáv, a .suboticai kereskedők és gyáro­sok elnöke. Dr. Paunovics Rudolf, a bá­náti kamara titkára, statisztikai adatok­kal bizonyította, hogy a Vajdaságot mi­lyen igazságtalanul terhelik meg adók­kal, majd dr. Fischer Jákó suboticai ügyvéd magyar nyelven tartott nagyha­tású beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: — Senki sem mondhatja, hogy mi, vaj­daságiak, nem teljesítjük lelkiismeretesen az állammal szemben fennálló tartozá­sunkat. Nem kell ide végrehajtó. De áll­na a. főkönyv mellé a nagyméltóságu pénzügyminiszter maga, biztos, hogy ő sem tudja kiszámítani, hogy kinek mennyi adói kell fizetnie. —• Ószerbiában és Montenegróban az állami terhek elenyészően kisebbek és könnyebben «'viselhetők mint nálunk. Ott nem ismerik a földadókatasztert és telekkönyvet, az általános házadót, a jö­vedelmi és vagyonadót, ezek pótlékaival és,, a pótlék pótlékával, nem ismerik a .35 százalékos általános jövedelmi .pót­­adót az adóssági kamatok levonása nél­kül és a 60 százalékos hadipótlékot, a a kereseti adóknak változatos osztályait, ott nincs 500 és 1000 százalékos községi pótadó, 88 százalékos iskcilaadó, nincs luxusadó és nincsenek házbérdinárok, nincsen rentabilitási rendszer és nem ve­szik jövedelemnek azt az adót. ami ki­adás. Ott a községi adminisztrációról az állam gondoskodik, nálunk a községi tisztviselőket a kormány nevezi ki és nyugdíjazza és habár ma már egyedül állami feladatokat teljesítenek, a fizeté­süket és a nyugdijukat még is a ml nya­kunkba varrják. Több mint 3 millió di­náros nyugdijat fizetünk eziÜőszeriní. Több mint százmillió aranykoronát , ért cmi-ok <x vt* rqoHftlv a vrrgiy oud , ami másfél milliárd dinárnak felel meg, voltak neki gyönyörű városi és számos tanyai iskolái, melyek mind arra szolgál­tak, hogy a lakosságnak minél kevesebb domestikát kelljen fizetnie. Ma a földeket és az iskolákat elíenérté'k nélkül elvették, a jövedelmet kisajátították. — Szívesen és becsületesen dolgozunk hazánk és Vajdaság felvirágoztatásán, de hangosan kiáltunk fel: Ne vegyék el ke­nyerünket és hagyják meg ősi hajlékain­kat, szeretett földjeinket! A tüzetes és lelkes beszédet a mitiug közönsége lelkesen megtapsolta. hzltoff József németül, majd Pertics Misko volt bunyevácpárti nemzetgyűlési képviselő szlávul tiltakoztak a Vajdaság aránytalan megterhelése ellen. Végül Damjanovics Milán, a suboticai keres­kedők és gyárosok egyesületének titkára határozati javaslatot olvasott fel, ame­lyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. A határozati javaslat követeli az adótörvények egységesítését, továb­bá a velikibecskerek—szegedi vasútvo­nal forgalcmbahelyezését. A határozati javaslatokat megküldik a kormány valamennyi tagjának. A szuboticai radikális-párt állást foglal a Madics-párt vajdasági agitációja elleti Vasárnap farija meg a radikális-klub elnökválasztó közgyűlését A szuboticai radikális-klub elnöki állása Milivojevics Sztanoje vasut- Igazgató áthelyezése folytán meg­üresedett és az elnöki tisztségre — mint a Bácsmegyei Napló már jelen­tette — dr. Ivies Aleksza egyetemi tanárt jelölték. Az elnökválasztó közgyűlést a következő vasárnapra, szeptember 6. délelőtt tizenegy órá­ra hívta össze a radikális klub veze­tősége. Ugyanekkor választják meg a szuboticai radikális pártszervezet végrehajtóbizottságának elnökét is, aki rendszerint azonos a klub elnöké­vel. Mindkét állásra az egyedüli je­lölt dr. Ivies Aleksza egyetemi tanár, úgy, hogy egyhangú megválasztása biztosítva van. A radikális klub vasárnapi rendki­­vülí közgyűlésén más kérdésekről is fognak tárgyalni. Értesülésünk sze­rint a szuboticai radikális-párt állást akar foglalni a Radics-párt vajdasági agitációja ellen. A radikálisok és Ra­­dicsék között létrejött megegyezés értelmében tudvalevőleg a Radics­­párt lemondott arról az igényéről, hogy a Vajdaságban a maga expo­nensei számára vezető közigazgatási állások jussanak és állítólag arra is

Next

/
Thumbnails
Contents