Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-30 / 231. szám
1925. augusztus 30. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 17. oldal. A didergő király Móra Ferenc meséiből Nekeresd országban Nevenincs királynak nagy volt a bánata, csupa siralom volt éjjele-nappala. Hideg lelte, rázta, fázott keze-lába, sürü könnye görgött fehér szakállára. — Akármit csinálok, reszketek és fázom! A fele országom, aki segít rajtam, attól nem sajnálom! Száz kengyeifutó százegy felé szaladt a hírrel Nekeresd országban. Ki tud orvosságot a király bajáról, hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol? Ezer bölcs czeregy tanáccsal szolgált, de bizony egytől se melegedett föl a didergő király. Majd megvette szegényt az Isten hidege, összegémberedett keze-lába bele . —Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom; kérdezzétek meg az udvari bolondom! De hisz bölcsebb is volt az udvari bolond száz bölcsnél, nem hiába végig észszel volt tele a csörgő sapkája. — Hallod-e te bolond, — kérdezte tőle az udvari orvos, — mit csinálsz te, ha fázol? — Én bizony reszketek, komám, — vont vállat a bolond. — Bolondnak: reszketés, — jegyezte be az udvari orvos a mindentudó könyvébe. — Hát akkor mit kell csinálni, mikor a király fázik. — Addig kell rá fűteni, mig melege nem lesz! — Királynak: fűtés, — jegyezte tovább az udvari orvos s rögtön kiadta a parancsot az udvari fűtőnek — cédrusfával hamar a kandalló tele, urunk-királyunknak attól lesz melege! Akkora voilt a kandalló, hogy beillett volna kaszárnyának, olyan tűz lobogott benne, hogy meg lehetett voln nála sütni egy ökörcsordát: nem ért az semmit a didergő királynak. — Fütsenek, mert megvesz az Isten hidege, már a szakállam is csak úgy reszket bele. — Fölséges királyom, életem-halálom kezedbe ajánlom, — jelentette az udvari fütő — elfogyott a cédrusfa az utolsó forgácsig. — Vágjátok ki kertem minden ékességét, a szóló szőlőnek arany venyigéjét, a mosolygó almát, a csengő barackot, hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Kipp-kopp, csattogottt a fejsze, rippropp, recsegtek a tündérkert bokrai, fái, pitt-patt, pattogtak, durrogtak a gályák a kandallóban, csitt-csatt: jajveszékelve csapkodta össze tenyerét a didergő király. — Fütsetek, mert megvesz az Isten hidege, jaj, már a fogam is csak úgy vacog bele! —- Én szegény fejemnek irgalom, kegyelem: puszta lett a kertünk, akár a tenyerem, — törülgette verejtékes homlokát a fütő. —Széles ez országban amig erdőt láttok,, kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok, — húzta összébb magán a hermelin-bundát a király. Nosza megindultak erre az erdők a didergő király palotája felé. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta, fészkit ezer madár ott, aranyos kandallón mind elparazsajlott. Didergő királynak de minden hiába, nyögve gubódzik be farkasbőr-bundába: — Fütsetek, mert megvesz az Isten hidege, jaj, már az ajkam is csak úgy kékül bele. Az udvari fűtő majd hogy lángot nem vet, de a király előtt ijedten köhintett: — Most állunk már ebül, nincs fűteni mibül. — Minden háznak vagy nád, vagy fa a teteje, akár nád, akár fa, azt mondom: le vele! Egy szempillantás múlva ezer kéz esett neki a király városában a háztetőknek. Tépte horoggal, vágta baltával, bontotta csákánnyal, nyiszálta fűrésszel. Akkora volt a por, hogy az ég is kormos lett tőle. Akkorra a jajgatás, hogy a didergő király meg se hallotta, mikor kicsi lábak végigcsoszogtak palotája márványpadlóján. Csak arra ütött föl fejét, mikor a fülébe csilingđt valami muzsikáló hangocska : — Ejnye de rossz bácsi vagy te, király bácsi! Pöttömke kis lány volt, lenvirág szemű, rizskása fogú. Szeme sírásra állt, nevetésre szája, kíváncsian fordult a király hozzája: —Ácsi, kis lány, ácsi! Mért vagyok rossz bácsi? — Azért, mert leszedetted a házunk tetejét, — pettyeredett el a csöppség, de abban a nyomban el is mosolyodott, — ejnye, de jó meleg van tenálatok! Hát uramfia, ahogy a kis lány odakuporodik a kandalló mellé, lekivánkozik ám a királyról a farkasbunda. A kis lány meg összeütötte a két kis tenyerét, ahogy a hermelin-palástot meglátta a király vállán. — Ejnye, király bácsi de szép kis bundád van, ugyan melyik szűcstől vetted a vásárban? De már erre a hermcilin-palástot is letette a didergő király. De nem is volt már az didergő király, hanem mosolygó király, mikor kinyitotta a palotája ablakát s lekláltott az emberekre: — Olyan meleg van itt, hogy sok egymagámnak, juttatok belőle, aki fázik annak! Hát egy szempillantás alatt úgy tele lett a király palotája szegény emberrel, hogy a föld is hajlott alattuk. Ki is szorult tőlük a király a konyhára, rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: — Asztalt terítsetek, ökröt süssetek, hordót szaporán csapra üssetek. Ily kedves vendég még sohase járt nálam, mint amikor népem tölti meg a házam. A jugoszláv gyáripar és kisipar számokban 1924-ben 40 százalékkal kevesebb uj vállalat létesült, mint 1923-ban Egy évben 7297 mnnkásbaleset A szociálpolitikai minisztérium most tette közzé a Sredisnja Irtspekcija Rada (Központi munkafelügyelőség) 1924. évi jelentését, amelyből értékes számokat lehet megtudni. A terjedelmes és a legapró'ékosabb részletre is kiterjedő jelentés huszonöt iparággal foglalkozik. Jugoszláviában 8146 ipari vállalat van, amelyből 6291 vállalat a balesetbiztosítás kötelezettsége alá tartozik. 1793-nak gyár jellege van, 2586 vállalat motorikus és 5308 vállalat kézerőre van berendezve. A gyárak üzeméhez szükségelt villanyt 137.265 lóerős turbinák és 39.296 lóerős nyersolajgépek állítják elő. Az ipari munkások közül 1373 tizenkét-tizennégy éves. 15.694 tizen,négytizennyolc éves és 132.940 tizennyolc éven felüli férfi munkás. 130 tizenkéttizannégy éves, 5538 tizennégy-tizennyolc éves és 19.968 azon felüli női, összesen 175.607 munkás volt üzemi baleset ellen biztosítva. 1924-ben 551 uj vállalat létesült az 1923-ban létesített 961 vállalattal szemben. A munkafelügyelőségek az dlmult évben 15.750 esetben indítottak eljárást. Üzembe szüntetés főleg a pénzkrizis miatt, kilencven esetben történt. A jelentésben ismertetett 25 iparágnál 7297 baleset történt, közte 144 volt halálos. 1923-ban csak 6295 baleset volt, de a halálos balesetek száma 49-el több: 193 volt. Bérmozgalmakban az elmúlt évben 24.625 munkás vett részt. Sztrájkban 5155 munkás vett részt és 622.914 munkaórát 3.860.929.5 dinár értékben mulasztott. 1924 májusában tíz üzemnél volt sztrájk. Júniusban 951 munkás állott sztrájkban. Ezernél több munkás 22 vállalat, 500 —1000 munkást 37, 200—500 munkást 120, 100—200 munkást 133, 50—100 munkást 218, 20—50 munkást 600, 10—20 munkást 653 vállalat és 10 munkásnál kevesebbet 7419 vállalat foglalkoztatott. A 25 iparágnál 2029 stabil.. 813 íélsíabil és 6221 mozdonykazán volt üzemben. A vizsgázott gépészek száma 321, a vizsgázott fűtőké 202. A kimutatás szerint a munkás gazdasági helyzete Északszerbiában és a Bácskában és a Bánátban' volt a legkedvezőbb, mig Délszcrbiában a legkedvezőtlenebb. A sztrájk legnagyobbrésze a ia-, kő- és élelmiszeriparban volt. Akazánok felülvizsgálatáért 1,871.050 dinár illeték folyt be. A munkanélküliség 1924-ben nagyobb volt mint 1923-ban. A kvalifikált munkások 25—35, a tanoncok 5—8 dinár munkanélküli segélyt kaptak. Mivel foglalkoznak az uj „nagy idők tanúi“ ? Az összeomlás után egyideig a közönség még érdeklődéssel kisérte, mit csinálnak a »nagy idők tanul«, az érdeklődés azonban lassan alább hagyott és a háborús korszak nagyságai közül sokan elmerültek a népmiHiók tengerében. Vegyük sorra azokat, akiknek sorsa kevésbé ismeretes: Arz báró különböző technikai szaklapok munkatársa. Ebből él. mivel román állampolgár lévén, nyugdijat csak abban. az esetben kapna a bukaresti kormánytól; ha Romániába költözködne. Arz báró azonban nem tud megválni Becstől. Margutti Albert báró, néhai I. Ferenc József szárnysegéde és életrajz-irója clasz állampolgár lett Trieszt Ausztriától való efszakitása következtében, nyugdiját a római kormánytól kapja, ezenkívül tisztviselője a Rhombus könyvkiadóvállalatnak. Berchtold Lipót gróf,! 1914. szerencsétlen kezű külügyminisztere ,az év legnagyobb részét Münchenben tölti. Csehországi birtokán fia gazdálkodik, ő maga, mivel Ausztriába nem mehet, az utóbbi időben szereti hangsúlyozni magyar állampolgárságát és végleg Magyarországon szeretne letelepedni, ahol szintén birtokai vannak. Utóda, Czernin Ottokár gróf az öszszeomlás után néhány évig tagja volt az osztrák nemzetgyűlésnek, az utolsó választásokon azonban kibukott és azóta keveset hallani róla. Népszerűtlenségén kívül súlyos tüdőbaja tartja vissza az aktiv politikai működéstől. Potiorek tábornagy, Bosznia egykori kormányzója és Beograd első ostromlója, Klagenfurtban él teljes visszavonulíságban. Itt halt meg egyébként négy év előtt Boroevics Szvctozár. a kassai és budapesti hadtestek, majd az isonzói hadsereg parancsnoka. A világháború egy másik generálisa, Waldstüiten Alfréd báró generális egy kereskedelmi cég alkalmazottja Bécsben. Ugyanitt él Auffenberg Móric báró, a komarovi győző, aki nagyszabású publicisztikai működést fejt ki különböző bécsi napilapok hasábjain. Krausz Alfréd generális, a caporettói offenziva vezére az összeomlás után mint egyetlen osztrák-magyar generális megtagadta a Habsburgokat, a Hohenzoilern-íéie pangermanizmus szolgálatába állott és már évek óta legvéresebb szájú vezére a bécsi kampósken szteseknek. Meghaltak: Wurm Vencel generális, aki 1918-ban a szemcséden kimenetelű isonzói oííenzivát vezette, mint a VI. hadsereg parancsnoka, Stőger-Stciner Rudolf báró, az utolsó hadügyminiszter és Metzger táborszernagy, Conrád jebbkeze és legutóbb Conrad. Böhm-Ermolli generális lengyel állampolgár lett és Krakóban él. Ferenc Ferdinánd trónörökösnek gyermekei Ausztriában élnek. Zsófia hercegnő férjhez ment Nostitz gróflioz. A legidősebb fiú, Hohenberg Miksa herceg* akit az utóbbi időben egyesek mint magyar, mások mint cseh trónkövetelőt szerepeltettek, a bécsi tudományegyetem jogi fakultásának hallgatója, öccse, Ernő viszont Grácban a gazdasági főiskola erdészeti osztályán tanul. I. Ferenc József unokája, Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő, a jelenlegi Lónyay Elemér hercegné leánya, Erzsébet tudvalevőleg elvált férjétől, Windiscbgraetz Ottó hercegtől. Bécsben él szerény módon Lipót Szalvátor főherceg, a volt tüzérségi parancsnok Spanyolországba ’költözött, ahol gyermekeit polgári pályákra késziti elő. Fiai: Antal. Ferenc, József és Károly Madridban az elektrotechnikai pályára készülnek, leánnyá, Mária Immakulata főhercegnő viszont varrni és kalapot csinálni tanul és az egész család számára ő készíti a ruhákat, valamint ő vezeti a háztartást. Miként ismeretes, Mária Immaculata kitűnő muzsikus és »Tizennyolc tavasz - cimmel balettet szerzett, amelyet a háború alatt a bécsi Hofoper szinre is hozott. Húga, Margit főhercegnő a madridi festészeti akadémián nemrégiben fejezte be tanulmányait és megkapta a nagy arany érmet. Zita császárnő fivérei közül Sixtus pármai herceg, aki lengyel király szeretne lenni, a párisi Sorbonneon a jog- és államtudományok doktora lett. Fivére, René herceg, aki valamikor sürü vendég volt Budapesten, Páris közelében kis birtokot vásárolt és ott gazdálkodik. IV. Kártíly, a tragikus sorsú utolsó Habsburg öccse, Miksa főherceg megnősült és Bajorországban gazdálkodik. Az utóbbi időben sokat foglalkoztak a lapok Ferenc Szalvátor fiával, a fiatal Lipót főherceggel, aki lemondott rangjáról, Bécsben él, egyszerű polgárleányt vett feleségül és egy filmvállalat alkalmazottjaként keresi meg a kenyeret maga, felesége és kicsiny gyermeke számára. Sic transit gloria mundi... Szerkesztői üzenetek ® m 9 F. T. Szeklcs. Az orvosi nyugdíj iránti kérelmet a vármegye közigazgatási bizottságához címezve az alispánt hivatalhoz kell benyújtani. Innen az egészségügyi felügyelőséghez kerül Noviszadra véleményezés végett és legvégső fokon Beogradban a közegészségügyi minisztérium dönt. A hosszadalmas eljárás befejezéséig 66% akontációra tarthat igényt és erre vonatkozólag a kérvénnyel együtt külön kérvényt kell benyújtani. Dr. G. A. Beocsin. Torontói vármegye 522. számú közgyűlési határozata a noviszadi egészségügyi felügyelőségtől 7613/923. szám alatt ment cl a minisztériumba. Az ügy címkézését a minisztériumban kel! megsürgetni. M. S. Módos. A tartományi pénzügyigazgatóság információja szerint Önök tévesen értelmezik a »Vreme« augusztus 10-iki számában mgjelent cikket, A »ratna Stétá«-. a hadikárpótlási köt-' vényt váltják be Szerbiában, de sem Szerbiában, sem itt a hadákölcsönkötvénv beváltásáról nincs szó. D. I. Feketics. A földek után a harmadosztályú kereseti adót a bérlőnek kell fizetnie. A földtulajdonos csak jövedelmi adót fizet. Szerzetes. Ilven korban gimnáziumi végzettség nélkül csak laikus testvérnek veszik fel. Forduljon a Feroncrendiek zagrebi tartamányfőnökségéhez. (Zagreb. Kaptol) vagv a szombori Karmeliták kclostorfőnökségéhez. Törekvő. Kérien útbaigazítást a szuboticai »Automobilia«-hoz (Skadarska-u.) V, Gy., Beiacrkva. Önnek cptálnia kellett volna, miután azonban ezt elmulasztotta. most már be kell várnia az állampolgársági törvény meghozatalát. 11a kétségbevonnák tartózkodási jogát, a belügyminisztériumtól V : tartózkodási engedélyt. Sz. Sz. Sz. Az igényiogi sultság sok olyan körülménytől is függ. amiről ön nem tesz említést. Minthogy ön Beogradban tartózkodik, a legjobb, ha egyenesen az agrárminisztériumhoz fordul közelebbi felvilágosításért. S I. A munkaadónak, akinél alkalmazva van. kell kérvényt benyújtania a tartózkodási engedély meghosszabbításáért. \
