Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-29 / 230. szám

2. oldal. BACSMEGYÉ1 NAPLÓ 1925. augusztus 29. tömörüljön uj pártba. A párt neve: ujhorvát párt s vezetői az elterjedt hírek szerint Pavelics Ante dr. és dr. Budák. A párt főtörekvése a Radics-párti disszidensek, a zaj ed­­rticsárok, valamint a Frank-pártiak tömörítése. Az.uj párt programja még nem került nyilvánosságra. Politikai kö­rökben azonban úgy tudják, hogy az ujhorvátok teljes_ autonómiát és külön horvát szábort követelnek. Az uj párt lapja egyébként meg­jósolja, hogy Radios István előbb­­utóbb visszatér eredeti programjá­hoz, mert a mai megegyezés csupán átmeneti és nem végleges nemzeti megegyezés. A gépirónő pore Lembergért Tizenegy hordó aranyat és egy várost követel miss Augetsf.ynowitz Lengyel­­országtól Nevyorkbói jelentik: -Nem min­dennapi pör indult meg Newyork­­•ban a lengve! köztársaság ellen. Egy gépirónő — aki lengve! grófnő­nek nevezi magát — visszaköveteli Lembérg városát és tizenegy hordó aranyat, amit 1838-ban állítólagos ükapjától vett e] a lengyelek ki­rálya. A grófnő-gépi rónöt Victoria Au­­gusty now Hz-n ak hívják, Csikágóban született. huszonhárom éves és Newyorkban heti huszonöt dollárért dolgozik egy irodában. Apja. Felix Augustynowitz, pár esztendővel ez­előtt meghalt, de halála "előtt el­mondta a lánynak, hogy a család­nak joga van a grófi címhez. A lány a Public Libraryben kikereste a csa­ládfa részleteit és a lengyel konzu­látus a beadott adatok alapján iga­zolta. hogy Victoria egyenes leszár­mazottjai annak az Augustynovitz­­nak, akit 1676-ban Casimir lengyel király lovaggá ütött s akinek 1719- ben a pápa grófi címet adott. Az osztrák kormány 1795-ben ezt a cí­met elismerte. A lengyel konzulátu­son azonban kijelentették azt is, hogy Lengyelországban a ’címeket eltörölték és miss Augustynowitz­­nak nincs; joga a grófnői címet vi­selni. A lány erre azt válaszolta, hogy ragaszkodik a címhez és eb­ben az esetben osztrák grófi címet fog viselni. A gépirólány egyben ügyvédei fogadott, hogy visszanyerje Lem­berg várost és a 11 hordó aranyat, amely »jogos- tulajdonát képezi. Miss Augusiynowitz természetesen továbbra is megmarad állásában, de biziki abban, hogy a vagyont, amely .30—40 millió dollárt tenne ki, pár esztendő alatt meg fogja szerezni. A magyarság támogatásával a kormánylista győzött az erdélyi kamarai választásokon Az erdélyi magyarság azt várja, hogy a román kormány honorá ja a magyarság támogatását A szakállas és a heretvált~képü Irta : Nagy Endre A Ligetben, a sárkányok előtt meg­állóit a gigászi mellű autó és a két öreg ur kiszállott. Totyogva lépegettek néhá­nyat. aztán az útnak a mentén, amely a virágos rondót futja .körül, leültek egv padra. Az tavik öreg urnák nazv földbirtoka volt. amelyet bérbe adott és a bért is az ügyvédje szedte be, úgy, hogy neki sem­mi dolga se vdlt vele. A másik öreg urnák nagy gyára volt. amelynek vezetését fele haszonnal a fiára bízta. A gyár lói ment. a haszon­rész félévenkint pontosan befizetődött a bankba, neki csak annyi dole a volt, hogy dk öltse. Valamikor egy iskolába jártak, aztán ütjük elvállott és most véletlenül ugyan­abba a házba kerültek lakni. Meguíitot­­ták a régi barátságot és megállapodtak, hogy ezentúl együtt fogiák tölteni a napjaikat. A mai kirándulásuk már e megállapodás alapján történt, ügy volt, hogy egy nap az egyiknek az autóján mennek, másnap a másikén. Mert mind­kettőnek volt autója és mindkettő ké­nyes volt a maga gazdagságára. Az egyiknek szép hosszú, fehér szakálla volt a másik beretváitatía baiuszát. sza­­káiát. hogy fiatalabbnak Játszódjék. Ez legalább tíz évvel idősebbnek látszott, mirt a másik. Jókedvűen összemosőivodtak ott. a pádon. Hiába. ne. pompás ötlet volt, hogy igv idejöttek! A máius telehin­­tette a pázsitot pitypanggal és százszor­széppel. a magas platánok léteién, lár­más tercierével építgették fészkeiket a varjak, a bokrokon urv .nőtt a lomb, hogy szinte sercezett. Es a nap sütött, ahogy csak bírta. Szép az élet, Kolozsvárról jelentik: A mező­gazdasági kamarai választások vég­leges eredménye még nem ismere­tes. csupán egyes megyékből érkez­tek pontos jelentések, amelyekből megállapítható, hogy a magyar-libe­rális lista szerezte Meg Erdélyben a relativ többséget. . Kolozsváron a választás minden zavaró incidens nélkül folyt le és. a közös magyar-liberális lista győzel­mével végződött, amelyre a három­százhuszonhat szavazatból kétszáz­­hatvannyolc szavazat .jutott szembe a nemzeti párt listájával, amelyre csupán ötvenhatén adták le szava­zatukat. Ffáromszék-inegyében szin­tén a közös lista került ki a küzde­lemből győztesen, ami főleg a ma­gyar szavazók érdeme, akik zárt so­rokban vonultak föl a kormány mel­lett. Aradmegyében ezzel szemben váratlan vereséget szenvedtek a li­berálisok, annak ellenére, bogy a magyar választók úgyszólván kivé­tel nélkül a közös listára adták le szavazatukat. A győzelmet ebben a megyében a nemzeti párt szerezte meg, amely a hivatalos jelentés sze­rint 62 szavazattöbbséggel rendel­kezik. Biharmegyében viszont újabb nagy győzelmet aratott a liberális­­párt. mely a magvar szavazók se­gítségével abszolút többségre tett szert. Igaz, hogy ebben nagy része volt a hatóság terrorjának is. amely az ellenzéki szavazókat a legtöbb községben nem engedte az urnák­hoz. Brassóból a közös magvar-li­beráíis. listáról még nem érkezett jelentés, de valószínűnek tartják, hogy ebben a megyében is megszer­zi a győzelmet. Brassóban műkö­dött különben a legjobban a kor­mány terrorja: a vidékről Brassóba tartó ellenzéki szavazók vonata egyik közbeeső állomáson szándé­kosan nem kapott csatlakozást, csak azért, hogy ne tudjanak eljutni a városba. Fpgafasmegyében a ma­gyar párt nagyszabású választási propagandája következtében a kor­mánynak kedvező a helyzete, hason­lóan a Székelyföldön is, ahol a bel­ügyminisztériumhoz érkező jelenté­sek szerint a magyar párti-liberális lista és igy a kormány győzelme holtbizonyos. A választások eredményéről a kormánypárt egyik vezetőtagja nyi­latkozott egy magvar újságírónak. A nyilatkozatban a .kormánypárti politikus a következőket mondottá: — A magam részéről igazolva lá­tom azt a korábbi hitemet, amelyet a politikának minden tényezője előtt hirdettem, hogy a magyar egyének­ben és a magyar tömegekben vá­lasztások alkalmával és nemcsak a választások alkalmával is feltétlenül meg lehet bízni. Mert bizonyos, hogy ebben a valóságban elért győ­zelmünkben a magyar szavazatok­nak elhatározó ereje volt. A kor­mány, talán nem is kell mondanom, ezek után föltétien honorálni fogja az erdélyi magyarság értékes támo­gatását. — Gyönyörű a Liget, ml? — mondta a szakálas. — Gyönyörű! — íelelíe a borotvált­­képű. — Nem is lehetne szebb ! Egy darabig boldogan ültek a pádon, aztán, megszólalt a szakálas: — Te. mondanék valamit! Sétáljunk itt kőrüf a rondón. — Isten ments! Mikor itt olyan jól ülünk! — Egv kis séta iót tesz az egész­ségnek! — Babona, kérlek alássan. babona! Már hogy tenne iót az egészségnek az energiapocsékolás! Ami energiát az em­ber kiad. azzal kevesebb marad a kész­let. Tiszta matematika az eeész! — A Sétától étvágyat kan az ember! — Dehogy! Ha kifáradok, nem marad erőm az evéshez! Elhallgattak és mintha hűvös fuvallat hasított volna közéjük. A szakálas ezt gondolta: — Csökönyös, vén írottv! Egyszer biztosan megüti a guta! A borotváltképp pedig keserűen gon­dolta: — Hiába! Azóta se változott! Most sincs zicefldisa! Elhallgattak, de most már egyik se mosolygott. A. szakállas izzett-mozgott egy darabig, aztán megszólalt: — Kérlek alássan... Talán én elmen­nék egy kicsit járkálni.... Nemsokára visszajövök. — Eí. ej! Csak nem nvuehaísz! Hát jó. eredi, én itt megvárlak! A szakállas fölpattant és frissen heka­nyarodott a rondóra. Úgy érezte magát, mint a gyerek, aki az iskolából szaba­dult ki. Ördög vieve. minek is keättett a maga sorsát ehhez az elhult trotíiihoz kötnie! Mintha először járt volna e he­lyen. elcsodálkozott, hogy müv szép itt minden. A szabályos geometriai ábrákat sűrűn kirakták volt már a kertészek me­legház! virággal!. Es a bérházak sápadt virágai, a gyerekek zaiorevn iátszadoz-Hindenburg és Ludendorfí találkozása A német köztársaság elnöke ki akarja fcékiteni Ludendorffot a bajor ex-trániirokössei Berlinből jelenők : Csak néhány nap- I pa! ezelőtt derült ki, hogy Hmdenburg, elnök, áld szabadsága alatt, ugylátszik kikerült Luther kancellár befolyása alól, meglátogatta Rupprecht volt bajor trón­­örököst. A.z eset nagy feltűnést keltett, : öe még nagyobb izgalmat fecit most köztársasági körökben, hogy Hindcnburg meg akarja tátogatni Ludendorffot is. A látogatást titokban akarták tartanig de egy berlini fajvédő újság indiszkré- I dója révén kitudódott Hmdenburg elnök terve. n két látogatás összefüggésben áll egymással. Hindcnburg arra vállalkozott, hogy az emlékezetes müncheni pucss után Rupprecht és Ludendorff között kitört konfliktust elsimítsa. A birodalmi kancellári hivatal, valamint az elnöki j iroda csak a sajtóközleményekből érte­sült arról a látogatásról, amelyet Hin-, j denburg Rupprecht volt bajor írónőre- i kösuél tett és az elnök ama szándéká­ról is, hogy legközelebb Ludendorffot látogatja meg. Luther kancellár, hir. szerint, táviratot intézett Hindenburghoz, melyben kérte, álljon el Ludendorffnak péntekre tervezett meglátogatásától, mert az időt nem tartja alkalmasnak. Hindcnburg eddigi szereplésével rész­ben már eloszlatta a bizalmatlanságot, amellyel a német politika demokratikus része és a .külföld elnökké választását fogadta. Épp ezért azt hiszik, hogy ezeket a iálogatásokat olyan szélsőjobb­oldali körökben tervezték, amelyek el­érkezettnek látják az időt, hogy a* eddigi teljesen visszavonult elnök befo­lyásolhatóságát a maguk céljaira ki­használják. Hindenburg köztársasági elnöknek LudenjJorffnái teendő látogatását egyéb­ként berlini hivatalos helyen minden formájában cáfolják. Beavatott politikai körökben azt mondják, hogy a biro­dalmi elnöknek szándéka volt Luden­­dorffot meglátogatni, azonban Luther dr. birodalmi kancellár közbenjárására az uto só pillanatban lemondott tervéről és iay a látogatás elmaradt. talk a medence körül. Kartonruhás leánv eeész dandár lég­gömböt lebegtetett fonalán. A szakállas­nak pajkos ötlete támadt és nagyot rik­kantott: — No gyerekek, ki akar léggömböt! Visitazva megrohanták, tülekedtek. marakodtak, a földön hemperegtek, egé­szen belevörösödött a munkáiéba. Már rég tovább ment és még mindig nevet­gélt magában. Különösen, ha egy nagy­­hasú. vöröshaiu kis fiúra gondolt, aki­nek már volt egv léggömbie és még egyet akart kicsalni, tehát az egyik ke­zét ravaszul hátra dugta és a kis mafla nem vette észre, hogy a léggömb hát­radugott kezéből is. feje fölé emelkedik. — Hehehc! Élelmes kölyök! Ez még viszi valamire, ar.nvi szent! Az egyik pádon rongyos ember ült. Háttal volt a nádon, lábát a táml'ány alatt kidugva és felét két kariára fektet­ve. Valami kereset nélkül maradt mun­kás lehetett. Biztosan az ebédidőt akarta napkurával agyonütni. A szakállas meg­veregette a vállát. — Hé. jó ember... Itt van magáinak I ötvenezer korona! A rongyos riadtan kapta fői a fejét. Álmatlan vörös szemével gyanakodva nézett rá. A szakállas derűsen megnyug­tatta: — Nono!... Csak tegye el!... Men­jen egyet ebédelni... az én egészsé­gemre... De azt kikötöm, hogy gulyást rendeljen! Sok zöld paprikával, tudja! Tudniillik a szakállasnak a háziorvos eltiltotta a fűszeres ételt, holott a papri­káért élt-halt. Amint tovább ment, szinte látta, hogv rohan a szegénv ördög a legelső kocsmába, hogy esik neki a gulyásnak, mint nyeli le a naev lmsda­­rahokat rágatla.nul. Diák-kora óta nem ugrált n szivében ilyen csintalan jókedv. Légiókban szere­tett volna tieksiramodni és .ide-oda fut­­kározni a Ligetben. És maga is elcsudál­kozott rajta, amikor észrevette, hogy. kétrezegő lába csak tétován vonszolja előre. A Stefánia-uton az öntözőkocsi bakja mellett állott a kocsis. Nehéz, csontos ember volt,' mintha mur-aközi lovaival egy garnitúra lett volna. A földről va­lami elhajított cigareta-osutkát etneS'i fel és idétlen uijáva'l • végigtapogatta, hogy, hány szippantás lehet még benne és hogy érdemes-e még gyufát Pazarolni, rá. A szakállas kivette a szivartárcáját' és egy szép sárga regátíát szedett k! — Itt van barátom, ez a magáé! A kocsis elmosolyodott örömében és durva kezével megmarkolta a szivart, esetlen gondossággal tette a blúza zse­bébe. — Ezt maid vasárnap szívom el! Ebéd után! — No jó. hát akkor azt csak tegye el és itt van. magának egv másik. De erre most cvuitson rá! Még gyufát is gyújtott neki és nagy élvezettel nézte, amikor a. kocsis orráu­­szúián egyszerre eregette ki a szén kék füstöt. Most már visszakanyarodott a sza­kállas az elhagyatott pad felé. A beret­­vált arcú észre se vette, annyira el volt merülve a maga szórakozásába. Zsem­lyékéiből gyúrt apró morzsákat és el­szórta maga előtt. Rengeteg veréb ug­rált előtte és pitvegve kapkodta a mor­zsát. Csak akkor vette észre a szakál­last. amikor kasztosai riadtan röppen­tek' fel á közeledtére. Diadalmasan mondta: — Kérlek alássan. nagyszerű mulat­ságot eszeltem ki! Hozattam a soffőrre! zsemlyét és etetem a verebeket. Nézd. hogv örülnek! Maid hogv n szememet ki nem szedték!... Pompás mulatság! A szakálas hunyorgott és ravaszul mondta: —- Barátom, én is ezt csináltam!

Next

/
Thumbnails
Contents