Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-28 / 229. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 2. oldal. 1925. augusztus 28. Négy újabb fizetésképtelen ség a noviszádi hitelez®-védegyletnél Amióta a kényszeregyezségi eljá­rásról szóló rendeletét hatályon kí­vül helyezték, aiig csökkent azok­nak a száma akik a mai gazdasági viszonyok mellett nem tudnak köte­lezettségeiknek eleget tenni. A tör­vények csak csődeljárást ismernek és ha a bíróságok a: rendelet hatá­lyön kívül helyezésével tehermente­sül nek is, a fizetési zavarokkal küzdő kereskedők bíróságon kívüli egyezségekre törekszenek és csak ha azok sikertelenül végződnének, jelentik he a, csődöt. Újakban négy ilyen biróságon­­kivüli egyezségi eljárás indult meg a noviszádi hitelezői védegylet­nél.. Vojnovics Sándor, sztaribecseji saskereskedő 168.9,% dinár passzí­vával és 56.000 dinár aktívával fi­zetésképtelen lett és egyezségre tö­rekszik. 30%-os egyezséget, ajánl, melyet 12 hónap alatt fizetne ki. A Löwy Mátyás nagykereskedő el­nökletével- tanácskozó hitelező véd­egylet az ajánlatot visszautasította. A cég hitelezői között Barzcl d. d. Szubotica, Weinkopf Kario Novi­­szad, Qerő Imre, Kuszli Gyula No­­viszad, Halbrohr speditőr Szuboti­ca, Grosz Ignác Yinkovci és Doro­­szlövacski Steva Sztaribecsej sze­repelnek. Bimságonkivül; egyezségre tö­rekszik Karncz Jován priglevica­­íveti-iváni rövidárukereskedö is. akinek 300.543 dinár passzívája és 182.000 dinár aktívája van. A véd­egylet jótállók mellett 50%-os egyezséget elfogadna,haarra vonat­kozólag az" adós nyolc napon ■ belül nyilatkozik. Hitelezői közt szere­pelnek: Miroszavlievics Testvérek, Vlcsek Ferdó, Weiner és Klauber, Löwenberger A. noviszádi, Hiittcr Árpád. Lowenthal Henrik és Frän­­kel Testvérek szuboticai kereske­dők. Djurkics Slavimir sztaribecseji vegyeskereskedő 236.500 dinár passzívával szentben csak 72.000 dinár aktívát mutat ki. 30%-os egyezségi ajánlatát a hitelező-véd­egylet elutasította. Hitelezői közt szerepelnek: Pollák Leó, Klein Ig­nác Szent», Gabay, Csirics és Tár­sa Beograd, Maries Jakov Zagreb, Jelinek Herman Noviszađ, Schwarz Jenő Sztaribecsej. A negyedik fizetésképtelenség: Kohn Hugó özvegye textil-cég Ve­­likibecskerek. A statust most állítják össze, de a passzívák többszörösen meghaladják az aktívákat. A cégnek sok belföldi hitelezőjén kívül Chem­­nitzben, Jägersdorfban, Geniben síb. vannak külföldi hitelezői. Segélyt kapnak a vihar károsultjai Rémhírek terjedlek el Zagrebban — A jugoszláv Baranyái elkerülte az orkán — Még nincs pontos jelentés a Bácskáiban okozott károkról A csütörtöki napon a vihar sújtotta vidékeken megkezdődött a károk hiva­talos felbecsülése és a pusztítás nyomai­nak eltakarítása. Elsősorban a kidöntött fákat távolították el az utakról, bogy a közlekedés akadályait megszüntessék, a megsérült házakat renoválják s íelépitsék a kidőlt kerít lseket. Szubotica városa már teljesen vissza­nyerte korábbi képét. Egyes lapokban, különösen a zagrebi sajtóban riasztó és túlzott rémhírek terjedtek el a vihar szuboticai pusztításairól és a város teljes pusztulásáról, úgy, hogy az utóbbi két napon számosán táviratilag aggódva érdeklődtek az ország minden részéből szuboticai hozzátartozóik iráni. A zivatarról beérkező legújabb jelen­tésekből meg lehet állapítani, hogy az orkán Baranyában nagyobb kárt nem okozott és ott csak kisebb, hirtelen át­vonuló nyári záporban jelentkezett. Az erős zivatar érintette Sz avónia egy ré­szét, Bogojevónál indult ki és Srpski- Miletics, Bács-Breszíovác, Sztari- és Novi-Szivác és Doroszló felé vonult, a délnyugati sáv határa Sztapár, az észak felé húzódó sáv pedig Cserveuka, Zsednik és Topola felé pusztított. Kü­lönösen erős volt a pusztítás — mint már közöltük — Sztari-Szivácon és Bogojevón. Ez utóbbi helyen is a szántóföldeken számosán a jégtől meg­sebesültek, a zivatartól megvadult lovak egy gyermeket halálra gázoltak. A to­­jásnagyságu jég igen sok állatot agyon­vert. A községben az esőnek kitett oldalon minden ablak betört. A szőlő ás a kukoricatermés feljesen elpusztult. Srpski-Mileticsen a megrémült lovak egy kocsival a kenderáztatóba rohan­tak. A kocsiban ülő két gyermek a vízbe fulladt. Ezekben a községekben a kár mindenütt meghaladja a 2—3 millió dinárt. Rates Szvetiszláv, Bácsbodrogmegyc alispánja — mint Szomborból jelentik táviratilag felszólította a bácskai fő­­szolgabirákat, hogy a járásukban történt károkról sürgősen jelentést tegyenek az alispáni hivatalnak. Egyben intézkedett az alispán, hogy a jégverés által sújtott szegényebb lakosság az egymillió diná­ros megyei alapból segélyben részesül­jön. Mivel azonban ez az összeg előre­láthatóan nagyon kevés lesz a segélyre, az alispán a kormánytól is segélyt fog kérni a károsultak számára. Pécsett is pusztított a vihar Pécsről jelentik: Borzalmas felhő­­szakadás pusztitott Pécsett és környé­kén, de a magyar Baranyának más részein is. A vihar rendkívül nagy ká­rokat okozott. A felhőszakadás később óriási szélviharral párosulva fokozta a vihar pusztításait. Hatalmas fákat tört ketté a szél. Megrongálódott a MÁV üzletvezetőségének épülete, de letépte a vihar a szülészeti klinika legutóbb elkészült épületszárnyának az egész tetőzetét is. Lesodródott a nagy szél­ben a zsidó templom tetőzetének egyik tornyozata is. A vizmükibővilési mun­kálatoknál a hatalmas fúrótornyokat egy erős szélroham teljesen összerombolta, úgy hogy annak felállítása több heti munkát igényel. A Pécstől harmadik vasútállomáson, Szentlőrincen a szél­vihar ereje egy megrakott teherkocsit elsodort és a kocsin levő nehéz cséplő­gépet lelökte a vágányokra. A teljesen összeroncsolódott cséplőgép elzárta a pályán va’ó közlekedést, ugv hogy a vonatok igen nagy késéssel érkezhettek csak be Pécsre. Á kár nagyságát eddig nem sikerült megállapítani. Nagy pusztítások Olaszországban Rómából jelentik: Flórenztől keletre és északra szokatlanul erős viharok tombolták. Roccar Stradaban a vihar két házat és a színházat rombadöntötte, A romok közül több sebesültet húztak ki. Számos faluban a vihar letépte a házak tetejét, Róma és Génua között egy kilométer hosszúságban a vihar tel­jesen széttépte a telefon- és táviróveze­­fékei és összegombolyitolta a dróthuza­­lókat, úgy hogy Olaszországgal órákra megszakadt az összeköttetés. Felhőszakadás Csehszlovákiában Prágából jelentik: Szerdára virradó éjjel ismét nagy vihar dühöngött Bud­­weLs és Leitmeritz környékén, Cseh­szlovákiának ugyanazon a részén, ahol tizennégy nappal ezelőtt óriási károkat okozott a vihar. Az óriási, felhőszaka­dás mindenfelé teljesen járhatatlanná tette az utakat és elöntötte a házak pincéit. A Budwciss—Wessely vasút­vonalon be kellett szüntetni a forgalmai Végre mégis távozik Nádossy Megszűntetik az országos főkapitány! állást Budapestről jelentik: Nádossy Imre országos főkapitány távozását, amelyről mar hosszabb idő óta beszélnek, kor­mánykörökben befejezett ténynek te­kintik, A szanálási akció során, mint isme­retes, a kisgazdaképviselők mozgalmat indítottak, hogy az országos főkapitányi állást szüntessék meg, tekintettel arra, hogy a költségvetésben igen jelentős összeget foglal el a fökapitányi állás fenntartása. A mozgalom azonban nenv vezetett eredményre, mert Horthy kor­mányzó kifejezte azt az akaratát, hogy a kormány Nádossyt tartsa meg a fő­kapitány! székben. A népszövetségi fő­biztos, Smith Jeremiás később maga kérte föl' a' kormányt arra, hogy a taka­rékossági elvet föltétlenül vigye keresz­tül és a fölösleges állásokat szüntesse meg. Ennek folytán, mint beavatott helyen tudják, Nádossy rövid időn be­lül, de legfeljebb egy-két hónap múlva elhagyja állását és helyét nem töltik be senkivel, hanem hivatalát megszüntetik. Palazzo Vendramin Irta : Laczkó Géza Nagyon fáradt volt s fázott is. Amint kilépett az Opera szinészbeiáró­­ján a fülledt nyáréji éjszakába, hatalmas alakja tétovázva állt meg egy percig. Drága baritótrhangját körülcsavarta egy könnyű, vékonyszövésü, de egyenletes meleget tartó végtelen fehér sdyemsál­­laí. Aztán megindult hazafelé, lassú lé­pésijén , elgondolkozva. ... Palazzo Vendramin! — jutott hir­telen. eszébe. Igen. ott halt meg a mester. Wagner Richárd. Velencében, a Palazzo Vendraininban. S mi lenne, ha nem a Salzkammergutba mennék nyá­ron, hanem éppen Velencébe?... Palazo Vendramin ... Nyilván hotel, az volt ak­kor is... Az ablak alatt a laguna, a szoba, be van sötétítve és hűvös . . . Lelkendező ut után mint lelkes diák ért Velencébe, vonaton. — Palaz20 Vendramin... hotel! — mondta a gondolásnak, aki a Canal Gränd&i kezdett vde élkanyarogni az állomás zajos környékéről. - - S az ér­telmes olasz rámutatott egy diszesse­­gébe- zárkózó palotára., amely úgy állt a vizek fölött, mint Velazquez infánsnői csipkéik tengere fölött. — Ecco ti palazzo, il. Vendramin! — s pár evezőcsapással odébb kikötött egy nemzetközt úri nagy szállóhodáty előtt. Valami kellemetlen érzés futott át a nagy baritonon, olyas, mint azé, akit akaratának keresztülvitelében gátolnak. De rögtön elhárította magától a kelle­metlen gondolatot s, amikor második emeleti »vizi« szobájának ablakában [megállt pár perccel utóbb, fölényesen j nevetett „alá a szennyes habokra: — Paiazzo Vendramin! Azzal nagy lassan, titokzatosan levet­kőzött s ágyba feküdt. Nyomban elaludt Nem csoda, az ut elgyötörte. S micsoda öt nap következett?! Csupa nyujtózás;. alvás hahota s a mennyezet gúnyos mosollyal sunyi szemlélése órákon át. S az evések! A fagylaltok s a hüs, hüs italok! Hatodik nap megelégelte a magányt, a lagúna éjszakai uccalányoskodását, a fekvést s az egész ravaszdi játékot, amelyről most hirtelen nem tudta, ki el­len rendezte. Estére már, feje alá kul­csolt kézzel, mogorván nézte a barna mennyezet szétolvadását a fekete éjsza­kában. Ejfél után felriadt: ; — Palazzo Vendramin... Halál... — tisztán hallotta e szavakat s megma­gyarázhatatlan eredetű eicsengésiik után is sokáig figyelte riadtan a homályt. Lassan megfeledkezett a szavak értel­méről. de most meg, ami gondolatait foglalkoztatta, mintha kilépett volna agya fészkéből, hogy vigyorgó ÜdérciiJ telepedjék mellére. Egész éjjel nem aludt s reggelre kelve már komoly betegnek érezte magát. A szive .vert bolondul. Nyolcadnap szédü­­!ési rohamai voltak. Kilencednap a látá­sával volt baj. Tizedik napok ismeretlen izgalom láza emelte ki az ágyból, amely előtt összeseit. Hörögve ébredt ájulásából az éjszaka magányában s amikor ráocsndott, mi történt vde, ijedtében újra elájult. Ebből az önkívületből úgy ébredt, mint merev múmia gúla mélyén arany ko­­porsójából. Csomagoltatott, fizetett, ment, gondolába ült s az állomáson találomra Salzburg felé váltott jegyet. Egész utón a derekát fájlalta. S mikor megérkezett Salzburgba és egy házfalon meglátta a Mozart nevet, éktelen harag­ra lobbant: — A kis piszkos! — kiáltott megve­tően s nyomban visszahajtatott az állo­másra. Svájcba indult. Az étkezőkocsi­ban hamiskás mosollyal ült. a derékfá­jást otthagyta Salzburgban, megugrott előle. De alighogy megebédelt, úgy érez­te, hogyWendramiu utolérte«. Egy pil­lanatra meghökkent a zavaros gondolat­tól, de amikor gyomrát mintha egy vas­marok szorította volna össze, belátta, hogy itt nincs mit tenni, csakugyan Vendramin az, amely különféle betegsé­gek képében nyomon követi s életére itőr. Az első állomáson kiszállt a vonatból s a szörnyű Tirol sziklaskatulyáinak mé­lyén egérfogóban érezte magát. Elszökik. Szöknie kell. Podgyászát az állomáson hagyta s nekivágott a hegy­nek, hogy a sziklaskatulya tetején kiröp­penjen a világból. Jó órája gyalogolha­tott, amikor egyszer visszatekintve lát­ta, hogy egy öreg paraszt cammog ió messze mögötte. . — Vendramin! — suttogta magában, megállt, mintha a természetben gyö­nyörködne, s mikor a paraszt elhaladt mellette, ész nélkül rohant le 3 hegyről, vissza az állomásra. Tovább utazott. Szeszélyesen, város­ból faluba s istenhátamögötti nagy csön­dekből zakatoló népes zajba. Egyiddg még figyelte magát, menekülését s az­tán — ki tudná megmondani, mikor minden összekavarodotí: vonatok fúrták' be magukat jajgató városokba, zajongó terek lökték ki magukból imbolygó alak­ját, mmt lávagőzt a Vezúv, betegség, hernyók dagálya nőtt az ágya fölé, a szobák lengtek, mint matrózhálók a ha­jón, . a félelmek szaladgáltak a függö­nyökön apró egerekként, sok ember jött és ment és mindennek mi célja? Vendra­min! • óvatos lett és ravasz. Szállodai szo­báiban megvettette magának az ágyat, de az éjszakákat vagy átvirrasztotta sé­tálva, ablakban könyökölve, vagy át­­szenderegte egy-egy mély karosszék ölében. Mielőtt azonban reggeliért csön­getett volna, lerángatta magáról e pár hét alatt szennyessé, ronggyá hurcolt pizsamáját s gyorsan ágyba feküdt. Olt reggelizett, szendergejt egy , félórát -­­amelyet úgy lopott el a brazíliai han­gyáktól — s aztán öltözött, ment, elüt 3- zott. Vonaton érezte magát a legjobban, de csak ha zsúfolt volt, mert nem lehetett' lefeküdni s igy nem rohanhattak rá ők., Nagy találmány: egyetlen ir őelilenük. Egy vonat azután — véletlenül-e vagy akarta? — hazahozta ... S másnap reggel a gazdasszonya, amint belépett hozzá a szokott reggelivel, elsikaltotta magát: a nagy baritón csonttá aszott teste ott kuporgott az ágy fejében, két térde magasra fölhúzva melléiig, háta mögött a két párna, feje hátrabicsaklot­­tan a támla élén s nyitott szája szélén vékony, habos nyál csurgóit vállára, fá­­radt-fájdaimasan ziháló mellére, amely­nek bőrét úgy feszítették a bordák, mint­ha igazi halál ette volna le róluk a. húst.»

Next

/
Thumbnails
Contents