Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-26 / 227. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 26. A Lovcsen fejedelme Bácskai depatáciá Petrovics Nyegus montenegrói fejedelem kápolnájának felszentelésén A Lovcsen tetején 'most fejezik be a mauzóleum • építését, amellyel teljese­désbe megy Crna-Ocra egyik történel­mi markáns alakjának, II. Nyegus Petro­vics Péter püspökié jcdelemnek végső akarata, hogy hamvat ott pihenjenek, ahol a fekete hegyek országának bátor fiai annyi nehéz csatában küzdöttek a török etilen. Nyegus Petrovics Péter a múlt szá­zad közepén volt világi és egyházi ura Montenegrónak, amikor az összes dél­szláv népeket egy gondolat fütötte: a még török megszállás alatt álló szerb területeket megszabadítani a török igá­tól. Ennek az eszmének szentelte életét Nyegus Péter is, mint hasonnevű atyja, kinek IS, 10-ban történt halála, után ő örökölte Montenegró trónját atyja vég-, rendetében megirt azon kívánság sze­rint, hogy «örököse, kormányzója legyen mindannak, ami a népé s az egyházé;. Montenegró akkori patriárkálls életében így kellett lennie, mert csak úgy volt tekintélye a fejedelemnek, ha nemcsak világi ügyekben, hanem a lelkiekben is parancsoló)! volt Montenegró szabadsá­gért küzdő népének. A moaitcnegrójak is azzal vezették be a fiatal uralkodót atyai örökségébe, hogy «Petrovics Ra­­divoj (a Péter nevet atyja iránti tiszte­letből püspökké szentelése alkalmával vette fel) minden a népet és cg;, házat iileto ügyben és munkában örököse le­gyen atyjának — egész, életére.« így lett Nyegus Petrovics Pctar e né­ven második fejedelme Montenegrónak mindössze 10 éves korában. A fiatal uralkodóra óriási feladatok vártak: Montenegrót rávezetni a kultu­rális fejlődés útjára, eltüntetni a pat­riarkális kor maradványait, megszün­tetni a vérbosszút, ami annál nehezeb­ben ment, mert hisz mindez a vallással volt szoros összefüggésben, már pedig a montenegrósak csak alig egy félszá­zaddal előbb tértek át az uj vallásra és még mindig emlékezetükben volt a mo­hamedán ’/állású ntontenegrójak véres kiirtása. De Nyegus Pctar mindezt las­sú és szisztematikus munkával meg­kezdte s amikor ISSI-beu meghalt, nyu­godtan hajthatta fejét pihenőre az általa annyira szereteti Lovcsen tetején, mert munkája tényleges eredményeket mu­tatott. Élete egyike a legérdekesebbnek. Nemcsak fejedelem és püspök volt, ha­nem a szó igazi értelraébsti vett_ állam­férfi és diplomata, aki már akkoriban szövetségeseket kovácsolt a délszláv egység megteremtésére. Diplomáciai érzéke a legügyesebb sakklnizásokkal mozgatta korának hires r-Ilamíéríiait, Pécstől és Szentpétervártól komoly se­gítséget kapott Bosznia és Hercegovina töröktől való megszabadítására. Mikor pedig Jefasics bán 1848-ban Magyaror­szág eilen fordult, benne látja a dél­szláv gondolat vezérét és egyik hezzá­­intézett levelében úgy üdvözli, mint ég­ből küldött Messiást. Ugyanebben az időben szövetséget kötött Szerbia ak­kori fejedelmévé!. k’nragyorgycvics Sándorral, hogy együtt szabadítsák föl a még törők járom alatt nyögő szerbe­ket. Az 1848-—49-iki felszabadulási moz­galom nem sikerűit és kétségtelen, hogy ez a sikertelenség súlyos csapásként ne­hezedett a püspökfej edelemnek nemcsak lelkiállapotára, hanem egészségére is. 1851-ben Nyegus fejedelem legszebb férfikorban halt meg. Munkássága nemcsak az államigazga­tásban, diplomáciai tevékenységben merült ki, hanem emellett irodalmi alko­tásai is voltak és nála az irodalom ugyanazt a céit szolgálta, mint politi­kája. Ezért mindeu hátramaradott müve a törökök elleni harcokról szól, azokról a szabadságharcokról, amelyeket Mon­tenegró folytatott a 15—17. században a török ellen. Legmaradandóbb értékű mii­vé a Gorski Vjenac, melyet Djisalovics Vészéiül dr„ az ismert magyar-szerb forditó ültetett át magyar nyelvre »He­gyek koronája« címen. A párbeszédes formában megirt elbeszélés a Nycgus­­dinasztia megalapítójának, Daniidnak ko­rában, a 17-ik század végén játszódik és benne az eitörökösödött mohamedán vallásu montenegrói szerbek Bertalan­­éjszakúját örökiti meg. A törökök kiűzé­se után ugyanis Montenegróban sok szerb maradt mohamedán' valláson és miután czekuek a keresztény hitre való visszatérítése nem ment szép szóval, a pravoszláv montenegrójak 1783 kará­csony éjszakáján kiirtották őket. A Gcrski Vjenacot több helyen színre is adták és mint külön érdekességet említ­jük meg. hogy az 1902-bclt szombati előadásához a prológust Kosztics Láza dr. szomberi ügyvéd, a szerbek ismert vajdasági költője irta. Nyegus fejedelem utolsó kívánsága az veit, hogy hamvait az általa rajongásig szeretett Lovcsenen tegyék örök nyu­govóra. hogy móg halála után is végig­láthassa a szerbek által lakott terülcte-Budapestrő! jelentik: ' napokban 'utalták a budapesti uj versenypályán az Ilonavölgyi dijat, melyet gróf Wenckheim Dcnesnek Aridorás nevű kétéves csikaja nyert meg nagy stí­lusban. Szakértők Anciorást évjárata legjobbjai közé számítják. Verseny után Tresz János, a dióspusztai mé­nes igazgatója, aki azelőtt a kisbéri állami méntelep főáüatorvosa voft, a következőket mondotta: — Andor ás mesterséges meg ler­­téhenyitésneleredménye. Anyja Af­­fenblutne kancidijrv/erő volt, igen ki­tűnő versenyparipa és a tenyésztés A nyugdíjasoknak egy része, főkép a nemzetiségiek, már évek óta nem kapják nyugdijilletményüket és hiába­való volt minden kiiiucselés, a minisz­térium a nagy restanciára hivatkozva egyik évről a másikra halasztotta e! a nyugdíjügyek rendezéséi. Legutóbb azon­ban kedvező fordulat történt: a pénz­ügyminisztérium a rendes havi nyugdíj­­járandóságon kívül, a hátralékos nyug­dijak kifizetéséről is intézkedett. A jú­liusban megszavazott tizcnketlcdtörvény­­ben ugyanis negyven millió dinár elő­irányzat van a' hátralékos nyugdijak kifizetésére. A törvény szerint minden nyugdíjasnak, aki annak idején szabály­szerűen felszerelt kérvényt nyújtott be, folyósítani ke’l a korábbi évekre járó nyugdijat is. Az intézkedés érthető örö­met kelteti az érdekelt nyugdíjasok között, akik közül többen már hat-hét év óta egy párát sem kaptak az állam­­tó; és igy egyszerre husz-huszonötezsr dinárhoz juhiak. Ugyancsak ez a tör­­‘ vény intézkedik azoknak a nyugdíjasok­nak ügyében is, akiknek kérvényét, minthogy hiányosan voltak felszerelve, a minisztérium elutasította. Ezeknek a nyugdíjasoknak julius 31-étöl számítva legkésőbb három hónapon belül kellően felszerelt kérvényt kell bcnuujtaníok a pénzügyminisztériumhoz. A pénzügyigazgatóságok a törvény értelmében meg is kezdték a hátralékos nyugdijösszegek folyósítását, azonban mielőtt minden nyugdíjas igényét kielé­­githették volna, kimerült az előirányzat, két. Kívánságának eleget is tett népe, de a világháború során a Lovcsenen folyt harcok idején az clleuséges kato­naság az ott épitett kápolnát összelőtte,! holttestét pedig Cctinjébe hurcolta. Az S. H. S. állam megalakulása után or­szágos bizottság alakult, hogy a dél­szláv gondolat egyik nagy harcosának «V égakaratát a már egyesült délszláv nép j teljesülésbe vigye és hamvait ismét a Lovcsenen helyezzék el. Az akció élén maga a király állt, ki mint ismeretes, anyai ágon rokonságban is van a volt Nyegus-dinasztiávai. Több évi munka után, az egész ország áidozatkészsé,gé­böl- most mauzóleum épült a Lovcsenen, hova Sándor király részvételével nagy ünnepségek keretében helyezik c! Nye­­stis fejedelem hamvait ez évi szeptem­ber 31-én. Az ünnepségeken az egész ország minden vidéke képviselve lesz. A vajdasági szerbség a tioviszadi Matica külön e célra alapított bizottsága utján iegja inagát képviseltetni. Bácsmegyét Pedig a törvényhatóságából kiküldött négy tag fogja képviselni Protics Szta­­menkc bácsbesztrováci lelkész vezeté­céijára is sokat Ígérő állat, de első rendes szülésekor olyan defektusa támadt, ami miatt lehetetlenség «/olt nála a további rendes megterméke­nyítés. Ezért egyezett bele Affenblume gazdája, hogy a kancát mestersége­sen termékenyítsük meg. Erre a célra ebben az esetben Rascal nevű mént választottuk ki, aki egyike volt a ná­lunk valaha futott legjobb méneknek. I Hogy az eljárás sikerűit, azt nem! keli bizonyítani, a mesterséges meg-' termékenyítés eredménye: az A:i­­dorús, ints megnyerte az Ilonavölgyi­­dijat. mire a további folyósításokat beszün-r tették. Azok a nyugdíjasok, akik má nem tudtak pénzükhöz jutni, a pénz­ügyminisztériumhoz fordultak. A mi­nisztérium módot keresett arra, hogy a hátralékos nyugdíjügyek végkép rende­ződjenek. Nemrégen valamennyi pénzügyigazga­tósághoz rendelet érkezett, amely sze­rint azoknak a nyugdíjasoknak, akik megkapták utalványaikat, a. pénzügy­­igazgatósági faellenörök által láttamozoit nyugtáikat fel kell terjeszteni a pénz­ügyminisztériumhoz, amely a nyugták beváltására nyílt hitelt ad, ami azt je­lenti, hogy azokat a nyugdijösszegaket is, amelyek kifizetésére már nem telt; az előirányzatból, nyomban kifizetheti j a kincstár. A rendelet Suboticára is megérke­zett, de amíg a többi pénzügyigazgató­­ságok végrehajtották, itt nem került végrehajtásra, mert Kolákovics tanító főellenőr megtagadta a nyugták láttamo­zásit. Kolákovics foellenőr azzal indokolja j eljárását, hogy az államszámviteli tör­vény értelmében a nyílt hitelre támasz­kodó nyugták aláírására Csak akkor van joga, ha a pénzügyminisztérium megelő- [ zom megadta a nyílt hitelt. Szerinte ez j ; nem történt meg,. mert amint a rendé-! let is közli, csak utólag, a szükséghez mérten akar a minisztérium nyílt hitelt adni a nyugdijösszegek folyósítására. Kolákovics foellenőr ellenállása követ­keztében Suboticán csak ez év április elsejéig visszamenőleg folyósítottak a nyugdijakat, mert ezt lehetővé teszi a tizenkettedtörvény minden körülmé­nyesebb eljárás nélkül. A kielégítetlen nyugdíjasokat rendkí­vül lesújtotta Kolákovic; foellenőr el­járása. Többen a tartományi pénzügy­­igazgatósághoz fordultak, mire ű tarto­mányi pénzügyigazgatóság a panaszok meghallgatása után vizsgálatot indítóit. A vizsgául fefoly tatás éra a novisadi tartományi pénzugyigazgatóság részéről Domác Mirkó titkár jött Suboticára, aki megállapította, hogy Kolákovics föellen­­őr valóban szembehelyezkedett a rende­lettel. A vizsgálat befejezése után Do­mác Mirkó megígérte az érdekelt nyug­díjasoknak, hogy addig is, amig az ügy­ben döntés történik, lépéseket tesz a pénzügyminisztériumban az iránt, hogy a nyugtákat a tartományi pénzügyigazga­tásán láttamozhassa. A vizsgálat eredményéről a tartomá­nyi pénzügyigazgatásig jelentést tett a pénzügyminisztériumnak, amely előrelát­hatólag rövidesen fog dönteni az érdi-« kés ügyben. A tartományi pénzügyigazgatóság je­lentésével hozzák már összefüggésbe azt a rendeletet is, amely augusztus 24-ikén érkezett Suboticára. A rendeletben a j pénzügyminisztérium utasítja a suboti­­j cai pénzügyigazgatóságot, hogy augusz­­j tus 27-éig minden körülmények között; i valamennyi suboticai nyugdíjasra vonat- i kozó adatokat terjessze fel a miniszte­­j riumba. A rendelet előírja, hoyy ha a ’■ nagy anyag miatt máskép nem lehetsé­ges ezt a kimutatást elkészíteni, akkor éjjel-nappal dolgozzanak rajta a pénzügy­igazgatóság tisztviselői. A pénzügyminisztérium határozott in* tézkedése bizonyára megnyugvást fog kelteni azoknak a nyugdíjasoknak köré­ben. akik évek óta hasztalanul várják jogos igényeik kielégítését. Megverték a monarchist?» költő fiát, mert ülve maradt a Gofterbalténál Az osztrák mágnások, akik a vörös Becsben kénytelenek igen csöndesek lenni, a vidéki kis osztrák városokban fokozott lelkesedéssel s bántó türelmet­lenséggel adnak kifejezést monarchists érzelmeiknek. Az osztrák fürdőhelyek­ről visszatérő nyaralók majdnem kivétel nélkül azt panaszolják, hogy sokszor kellett molesztálási elszenvedniük, ha nem vettek részt monarchista raaoifesz­­tűciókban. Hasonló botrányt jelentenek most Becsből. A Steierországban levő Krieglach nevű kis osztrák fürdőhely kurszalonjá­­ban egy nagyobb arnztokrdtatársaság esténként a Gotterhaite-t énekelgette, amelyet a fürdővendégeknek mindenkor állva kellett végighallgatni. Hétfőn:egyik ujonan érkezett fürdővendég nem áüt föl a Gotterhalte éneklésekor. Az arisz­tokraták egyike, gróf Wurbrand Degen­­kar erre hozzáugrott s öklével úgy mellbevágta az idegent, hogy ájullan. esett te a székről. Később kiderüli, hogy az inzultált fürdővendég Kier.ze! Flórián berlini szí­nész, fia Kienzel Vilmos német költő és zeneszerzőnek. Ez az értesülés az osztrák arisztokra­ták körében azért keltett nagy megbot­ránkozást, mert az idősebb Kienzel egyik vezetője annak a mozgalomnak, amely Ausztriának Németországhoz való csatlakozását készíti elő. A megvert német színész kijelentette, hogy ö meggyöződéses köztársasági, aki nem hajlandó a Gotterhalte-í állva vé­gig hallgatni. Az ügynek lovagias utón lesz foly­tatása, ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN" a nőve, kérjs mindenütt DEPOT „S0A“ DROGERIJA NOVISAD sével. A mesterséges versenyparipa A budapesti flonavölgyi-dij győztese mesterséges megtermékenyítés utján született Megakadt a hátralékos nyugdijak kifizetése Kimerült a negyvenmillió dináros költségvetési hitel A pénzügyminiszter nyílt hitelt adott a nyugdijak folyósítására A szuhoticai pénzugyigazgatóság főelfenore megtagadta a nyugták láíiamozását

Next

/
Thumbnails
Contents