Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-24 / 225. szám

1925, augusztus 24. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Anglia és japán közös tiltakozása Kínában A két nagyhatalom közösen jár el a kantoni kormány rendelete miatt Pekingböl jeleletik: A katonai kínai kormánynak az idegen keres­kedelmi hajózást korlátozó rendelke­zése Angliában rendkivüli erős re­­cenzust keltett. A brit kereskedelmi körök a rendeletet egyenesen az angol érdekek elleni támadásnak mi­nősítik és erősen szoritják a külügyi kormányt, hogy legerélyesebb rend­szabályokkal lépjen fel a brit hajózás és a kereskedelmi órdekek védel­mében. Erősen tálává érzi magát azonban a japán tengeri kereskedelem és tengerészeti miniszterek a diplo­máciai összeköttetések felhasználá­sával közös ejfúrásl kiviinnak az angolokkal. A japán külügyi hivatal félhivatalosan már érdeklődött is az angoloknál, hogy mit szólnának az együttes fellépéshez és a japán hirek szerint a brit kormány kedvezően fogadta az egyöntetű fellépés tervét. Zagrebből jelentik: Vasárnap tartot­ták meg a szlovéniai Krskán a Csubec Máté emlékünnepet mintegy tízezer ember részvételével. Az ünnepségekkel kapcsolatban politikai gyűlés is volt, amelyen Radios István is revive ti. Ra­dios azonban elkésve, egy óra helyett három órakor érkezett meg autóján Zagrebből Morkovics Lázár, Pe'ics Minkó és dr. Macsek kíséretében. Radics megérkezéséig az egy órára összehívott népgyülésen Pucelj, a Radics párthoz csatlakozott szlovén Kmettpárt vezére dr. Basaricsek Radicspárti képviselő; Prepetuh, a Radiopárthcz csatlakozott szlovén köztársasági párt vezére és dr. Pernár Rad'c,-párti képviselő beszélt. Radios István megérkezése után nagy beszédet mondott. Azzal kezdte, hogy amig Jézus Krisztus csak egyszer leit keresztrefeszitve, addig a szlovén népet háromszor feszítették meg. Először — mondotta — a bűnös papok, másod­szor az ügyvédek és egyéb urak, har­madszor az olasz imperializmus feszi­tette keresztre a szlovén népet. Az olasz Beográdból jelentik : A Politika vasárnapi számában érdekes és okos cikk jelent meg Orol Milán de­mokrata képviselő tollából a subo­­ticai kiállításról és ezzel kapcsolat­ban a magyar kisebbségről, mint a vajdasági kereskedelmi és gazdasági élet fontos tényezőjéről. A cikk főbb részletei igy hangzanak: — A Vajdaságnak az országhoz való csatolása után a Duna és a Száva megszűntek politikai, vám és katonai határok lenni. Minden ál­lami határváltozás: operáció. Ope­rációnál az a legfontosabb, hogy a sebet hamar bevárják és elállitsák a vérzést. Ez meg is történt. A zó!a azonban hosszú nyolc év lelt már el és nem jutottunk tovább. A közlekedési vonalak még min­dig a régiek. Északon csak egy és nyugaton szintén csak egy vasúti csomópont van. Ez nagyon kevés. Ami az uj alakulatokat illeti, az ál­lam határa kettészelte Subotica vá­ros birtokát. Subotica óriási terü­lete Magyarországnak jutott, ami tetemesen csökkenti a város bevć-A katonai pénzügyminiszter meg­gyilkolása vissont a kínai kedélyeket korbácsolta fel. Liang-Csi-Hoi mini­­niniszter köztudomásúan az idegen­ellenes mozgalom egyik szellemi vezére volt és ezért könnyen ért­hető, hogy Kantonban azonnal hi­telre talált az a felfogás, hogy a mi­nisztert az idegenek tették el láb alól. A merénylők, felbérelt kinai munkások, az egyik forradalmi párt helyisége előtt nagyobb csoportban rohanták meg a minisztert s a gyil­­kosságután valamennyien elfutottak, a rendőrség csak egyet tudott a merénylők közül kézre keriteni, ez is súlyosan megsebesülve került rendőrkézre. Az angol japán fellépés, más részről a- politikai gyilkosság újra elmérgesililc n helyzetei s na­gyon félő, hogy az izgatott kedélyek kirobbanása újabb idegenüldözésekre fog vezetni. imperializmussal még lesz dolgunk — folytatta — amig egyetlenegy testvé­rünk is lesz Olaszországban. Támadta ezután az ügyvédeket és urakat és rá­mutatott arra, hogy a szlovén nép már háromszázötven évvel ezelőtt fellázadt az urak járma ellen. Élesen támadta ezután a papságot, majd arról a kulturális rabságról be­szélt, amelyben a szlovének és bor rátok sínylődtek — népünk nem akar más kormányt mondotta — a paraszt az első, utána következik a munkás, iparos és kereskedő és csak harmadsorban jövünk mi urak. Beszédét a klerikálisok elleni támadással fejezte be. A gyűlés után Radics István sokáig elbeszélgetett a szlovén parasztokkal és elénekeltette velük a „Volga“ cimii orosz dalt, amely legkedvesebb dala. Amikor Radics autójára akart szállni, a tömeg vállára emelte és újból hallani kívánta; Radics helyeit ezután Perics Minko volt radikálispárfi miniszter és dr. Macsek beszélt még, majd Radics kíséretével visszautazott Zagrebba. teleit. A város másik baja az agrár­káosz, mert Suboticától minden más vajdasági városnál többet vettek el a földreform céljaira. A harmadik hátrány az, hogy a gazdasági élet a vámtarifa és hitelpolitika miatt, valamint szokásból Budapest-felé orientálódik, a negyedik pedig az, hogy minden gazdasági vállalkozás írásit, amelyben a külföldi töke melleit a magyar kisebbség tő­kései is érdekeive vannak, mind­járt bizalmatlanság tapasztal­ható. Ami a tőkét illeti, nagyon nehéz a nemzetiségét megállapítani. Ez kü­lönben sem tartozik egyesekre, csak a Nemzeti Bankra és az államra, az úgyis megtesz mindent ebben az irányban, amit jónak lát. Arai pedig a közgazdaság nemzeti szempontból való centralizálását illeti, elgondol­ható, hogy az milyen káros az il­lető vidék közgazdasági fejlődésére. A szuboticai kerület magyar ki­sebbségének nyelvének ápolásán és kulturális fejlődésének bizto­sításán kívül semmi más politi­kai óiia.ia nincs. Ha egyes magyar dzsentrikben még telítve is vannak valami ro­mantikus, magyar nacionalizmussal, a magyar paraszt és a magyar kis­birtokos nem követői ennek az esz­mének. Mindaz amit a magyarság khán, jogos követelés a fejlődés, valamint a szabadság és az egyenlőség biz­tosítására. Sehol sem fogja a magyarság job­ban érvényesíteni ezeket a követe­léseket, mint egy olyan demokrati­kus országban, mint a mienk, mi­helyt az a nép nagy többségének óhaja szerint épül ki. Az első su­­! boticai közgazdasági kiállítás, ame­lyen a szerbek bunyevácok és ma­gyarok együttesen, karöltve dolgoz­tak — nem más, mint egyeseknek, valamint a közgazdasági területek­nek -tüntetése a munka, az előreha­ladás és a szabadverseny jegyében. ! Ez a kiállítás az odaadás, a rendit­­! heteden kitartás és a szorgalom } megdönthetetlen bizonyitéka és a i Vajdaság nagy erejét és gazdasági • előrehaladottságát bizonyítja. A sombori gyorsvonat e ültöt i egy kocsit Négy halottja van a szerencsétlen­ségnek Hétfőn reggel 4 órakor a Subo­­ticáró! Sombor felé haladó gyors­vonat Bajmok mellett elütött egy parasztkocsit, amelyen három asz­­szony és egy férfi ült. A kocsi utasai meghaltak. Az áldozatok kilétét cz­­ideig nem sikerült megállanitani. A rendőrség megindította a nyo­mozást. Á subotica! lóversenyek Vasárnap délután ezrekre menő tö­megek előtt zajlott le a szuboticai „Kralj Alexandar“ iovaregylet lóverse­nye. E túrion megjelent Krajacs keres­kedelemügyi miniszter is, Cyorgt/evics j Dragoszláv főispán, Damjanovics tábor­­j nők és más előkelőségek a beogradi I vendégek társaságában. Az első futamban, (táv. kétezer rn.) 1. Pofás (Bacsics istálló), lovagolta a tulajodnos. 2. Zsupi (Balassa istálló), lo­vagolta Durgyev. 3. Holló (Gortva is­tálló), lovagolta a tulajdonos. Második futam, (táv. 3800 m.) kétfo­­gatu ügetőverseny: Indult négy kocsi. 1. Vermes, 2. Sztanlics, 3. Piukovics. Harmadik futam, telivérek 2200 m. versenye. Indult hat !ó. 1. Szökevény (Lelbach istálló), lovagolta Palásti. 2. Barátnő (Lelbach istálló). 3. Terná (Voj­­nics istálló.) 4. Krenica (Vojnics istálló), lovagolta Gertner. Negyedik futam, tclivériick kétezer­méteres handicapje. t. Fényes (Lelbach istálló), lovagolta Palásti. 2. Példa (Szonomar istálló), lovagolta a tulajdo­nos. 3. Pufusz (Bacsics istálló), lova­golta a tulajdonos. Ötödik futam félvérüek 1500 méteres versenye. (Indult öt ló). 1. Vilma (Szken­­derovics istálló), lovagolta a tulajdonos. 2. Harry lovagolta Sztankovics ezredes. 2. Sasta, lovagolta Gudovich alezredes. Hatodik futam urlovasok akadályver­senye, (táv. 4000 m.) indul öt ló. 1. Éljen (Lelbach istálló), lovagolta Palásti. 2. Opál (Fustinger istálló), lovagolta a tulajdonos. 3. Voquela Hjalese Vojnich istálló), lovagolta Gertner. Hetedik futam kétfogatuak ügefőver­­senye. Indult négy kocsi. (Táv. 3400 m.) 1. Neptan (Vermes istálló). 2. Csengő (Sztantics istálló). A másik két kocsi feladta a versenyt. HÍREK fsa ; — Kinevezések és áthelyezések. Szen­j tárói jelentik: A közoktatásügyi miatsz­­! térium Kiszelinovics Györgye resám gimnáziumi tanárt, Milaclinovics Danica jagodinai tanárnőt, Pieties Ferenc Erki gimnáziumi tanárt a sentai főgimnázium tanárnak nevezte ki. Marincsevics Pre­­lyub sentai főgimnáziumi tanárt Vra­­njéba. Drágái Aleksandar sentai fő­­gimnáziumi tanárt a novisadi főgimná­ziumhoz helyezte át. — Községi választások Petrovaradin­­ban. Noviszadról jelentik: Petrovara­­diubaii -vasárnap tartották meg a köz ségi választásokat. A választásokon tiz Rádics-párti, tóét horvátpárti, két radiká­lis, két Pribicsevics-párii és egy iparos listán jelölt jutott be a képviselőtestü­letbe. — Szcntai gabonaárak. Szerdáról je­lentik A szombati piacon a következő I árak szerepeltek: Búza: 265 dinár. Ten­­jgeri: ISO dinár. Hajóra szállításra: 1£5 j dinár. Vasútra szállításra: ISO diliár, I Szeptemberre: ISO dinár. Árpa 150 di­­* nár. Zab: 145 dinár. Rozs: 180 dinár. ! Heremag: 1600 dinár. ICöíes: 170 dinár. .Muliarmag: 150 dinár. Bab: 150 dinar. 1 ü-ás liszt GG: 480 dinár. 2-es liszt: 430 ' dinár. 5-ös kenyérliszt: 380 dinár. Ta- I karmányliszt 170 dinár. Korpa: 160 di­­j nár. ; — Október 16-ikán indul az olcsó za­; rándoklat Rómába. A szeptemberi ró­­j mai zarándoklaton kívül októberben még í egy zarándoklat indul Rómába. Ennek j az olcsó zarándokúinak programija a; \ következő: Indulás Szuboticáról, 1925 I okf. í6-án reggel 9 óra. Utiráyn: Szubo- I tica, Vinkovce, Zagreb, Susak, Fiumei j Triest, Valence, Pádua, Róma. — Vlsz­­: sza: Róma: Asszizi, Lorettó. Ancona, I Fiume, Zegreb. Vinkovce, Szuboiica. Ér­kezés Szubotfcára október 30-án.-A za- I rándokok az egész utat vasúton teszik j meg: Erre a zarándoklatra csakis !II-ad I osztályú utasok jelentkezhetnek. (Rész- i vételi dij élelmezés nélkül személyenként 11400 dinár, amely szent. t0-is befizeten­­í dö. Ezenkívül Szubotictól Susakig a ! vasúti költséget is meg kell fizetni. Je- I Icntkezni bármelyik róni. katb. plébániá­­! iiál. Lelki vezetők: Márton Mátyás ka­­j nizsai prelá tus-plébános, Drózdik Imre i adal esperes-plébános, dr. Resch Ignác j csibi plébános, tehttikai rendező: Szent- I h ányt Dezső, Szuboiica. — Kivégezték a sirdar gyilkosait, ! Kairóból jelentik: Az egyiptomi sirdar, j gyilkosait — egynek kivételével, aki­nek élethossziglani börtönre megke­gyelmeztek — szombaton kivégezték. A bensziilött lakosság kisebb tüntetése­ket leszámítva nyugodtan vette tudomá­sul a halálos Ítéletek végrehajtását. — Halálos vasúti szerencsétlenség Topolán. Topóiéról jelentik: Hétfőn reg­gel halálos szerencsétlenség történt a top«ai állomáson. Mernyők Mihály 84 éves topolai lakos át akart menni a si­j neken és mivel a vasúti sorompó le volt I bocsátva, átmászott alatta. Ugyanakkor robogott el az 5 óra 23 perckor Novi­­szad felé induló gyorsvonat, amely el­gázolta a szerencsétlen öregembert, aki azonnal meghalt. —* Öngyilkosság. Topóiéról jelentik: j Vojcsina Péter 50 éves gazdát hazának padlásán egy ruhaszárító kötélre fel­akasztva találták. A jómódú gazdának egyik fia már régebben szerencsétlen­ségnek esett áldozatul és ezenkívül egyéb családi baja is volt, úgy, hogy ; bus: kom or lett ás ivásuak adta «magát A szerencsétlen ember végül is öngyilkos lett. Mire rátaláltak, már halott volt. — Hírlapárusítók figyelmébe. A bel­ügyminisztérium államvédelmi osztállyá 8670. számú rendeletével megengedte a Pesti Napló, Pesti Hírlap, az Érdekes Újság terjesztését. Kérjük a hirlapárusi­­tókat, hogy megrendeléseiket sürgősen küldjék be hozzánk. Kurír hirlapiroda Szuboticán. Radics István Szlovéniában A horvát parasztvezér éles támadása a klerikálisok ellen Ä subotieal kiállítás és a magyar kisebbség Grol Miián képviselő cikke a beoradi „Politikádban

Next

/
Thumbnails
Contents