Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-24 / 225. szám

2. oldal BACSMKGYEI NAPLÓ 1925 augusztus 24. ment a tiszteletére rendezett ban­kettre. . ■ A diszebéd Délután két órakor a Lloyd helyi­ségében száznegyven .terítékű ban­ket volt, amelyen a kiállításnak, a szuboticai kereskedelmi egyesület­nek, a gazda- és iparos társadalom­nak vezetősége és vendégek vettek részt Jelen voltak többek közt: tír. Krajacs Milán kereskedelmi minisz­ter, Bacsenics Rude álamtitkár, Damjanovics tábornok, dr. Bódi követségi tanácsos, a külügyminisz­ter képviselője, Miroszavlyevics Koszta kamarai elnök, Petrovics Milivoj bácskai főispán, Gyorgyevics Drágoszláv szuboticai főispán, Aíű­­iagurszki Albe szuboticai, dr. Taba­­kovics Nikola kikindai polgármester, dr. Morvát Cvetko szuboticai főkapi­tány. Ducsics követségi tanácsos, az S. fi. S. királyság genfi népszö­vetségi megbízottja, dr. Radonics •lován. Juries Marko, Sztrilics Béla, Bugarszki, Markusev Milán. dr. Grol milán nemzetgyűlési képviselők, Footman beogradi angol aikonzul, Okenszky Zvojnimir beogradi len­gyel követ Mdtics Milán vasutigaz­­gató, akit a közlekedési miniszter bí­zott meg képviseletével, dr. Manoj­­lovics Vladiszláv, a Lloyd elnöke. Jakobcsics Imre alelnök s a Lloyd vezetőségének íébbi tagjai. Az ebéden az első felköszöntőt Gyorgyevics Drágoszláv főispán mondotta, aki üdvözölte a minisz­tert, majd őfelsége Alekszandar ki­rály és családja egészségére emelte poharát s indítványozta, hogy hó­doló táviratot küldjenek a királynak. A főispán beszédét a jelenlévők áll­va hallgatták végig s a szónoki len­dülettel elmondott beszéd után a ze­nekar, amelyet Pátkai Béla veze­tett, a nemzeti himnuszt játszot­ta' el. Dr. Krajacs kereskedelmi minisz­ter tapssal és éljenzéssel többször megszakított beszédét azzal kezd­te, hogy $ király bizonyosan öröm­mel fogadja a hódoló táviratot, mert az ő kedveit Vajdaságának minden ügyét szivén viseli. Majd rátért arra, hogy az egyesülés nagy mun­kája tulajdonképpen most fejeződött be. s ha nincs is még minden problé­ma megoldva, — mondotta — a kö­vetkező esztendők befejezik a kon­szolidációt s lehetővé teszik, hogy az S. H. S. királyság, mint amely a Balkánon a kultúrának, a-haladás­nak és a szabadságnak a zászlóvi­vője, megteremtse a modem Bal­kánt. A szuboticai kiállítás bizony­ság amellett, hogy a nép itt dolgo­zik, kezdeményező ereje, kitartása van, s ennek meg kell teremtenie a boldogulást is. Dicsérettel emléke­zett meg a Gyorgyevics föispánné .vezetése alatt álló háziipari kiállí­tásról, amely bizonyság amellett, hogy a népiélek itt egészséges. .4 szerbeknek és a horvútoknak együtt kell dolgozni a modern Jugoszlá­viáért. de az itt élő más nemzetisé­geknek is módot keli adni, hogy ere­jüket és tudásukat az ország boldo­gulása érdekében hasznosítsuk, min­dent meg kell tenni, hogy az állam­ban jól érezzék magukat és fejlődé­sük utjából el keli hárítani minden akadályt. Damjanovics tábornok hangsú­lyozta felszólalásában. hoév a liad­­seregnek ideálokért kell küzdenie és bele kell kapcsolódnia az ország épitőmunkájába. A hadsereg a su­­boticai kiállításból is kivette a maga részét azzal, hogy a huszárlakta­nyát átengedte. A hadügyminiszter nevében azt a kívánságot feiezi ki, hogy a kiállítás teljes sikert aras­son. Bódi követségi tanácsos Okcn­­szki Zvonimir lengyel követet kö­szöntötte. Okenszki szerbnvelvü be­a gazdasági munka jelentőségéről beszélt és az angol követre ürítette poharát. Bacsevics földmiVelésügy­­, minisztériumi inspektor a földmive­­lésügyl miniszter üdvözletét tolmá­csolta. majd Mdtics Milán subotical vasutigazgató tartott lendületes be­szédet. amelyben többek között azt mondotta, hogy elérkezett az ideje az itt élő szerbek, bunxevácok. ma­gyarok és németek együttműködé­sének. Tvotmann angol aikonzul an­­golnyelvü beszédet mondott, ame­lyet Gyorgyevics főispán tolmácsolt. Manojlovics Dusán a saitó képvise­lőit köszöntötte fel és végül Laza­­revics. a Politika munkatársa a saj­tószabadság fontosságát emelte ki lelkes szavakkal. Az ünnepi bankett délután négy órakor ért véget. Hangverseny Paiicson A palicsi Vigadóban Gyorgyevics Drágoszláv főispán védnökségével vasárnap este fényes sikerű hang­versenyt rendeztek. A hangverse­nyen — amelyet Krajacs kereskel­­mi miniszter is végighallgatott — Poljakovna Jelena, a szentpétervári cári opera volt tballerinája és Mar­kov Alekszander, a beogradi nem­zeti színház balett-táncosa nagy tetszés mellett léptek fel. Karavodi­­na Rajisza zongoraszámaival ara­tott nagy sikert. A műsor fénypont­ja Reiter Ilonka fellépte volt, aki 1 szerb, francia és magyar dalokat adott elő. Minden énekszámát zajos tetszéssel fogadta a közönség. A műsor befejezéséül Emvald asszony balett-táncosnő lépett fel. A hangverseny után Krajacs mi­niszter autón Szuboticára ment, ahonnan éjfélkor visszautazott Beo­­gradba. A kirakatverseny A kiállítás vezetősége által ren­dezett kirakatverseny a város belső részét is bekapcsolta a kiállításba. Tizezmvi ember hömpölygőit este a nappali fényben úszó főuccákon és óriási tömegek nézték állandóan a versenyben résztvevő cégek kira­katait. Sok helyütt veszedelmes to­longás támadt, ami teljesen indokolt volt, mert a versenyben résztvevő kereskedők uj ötletekkel pompás de­korációval igyekeztek felhívni a fi­gyelmet üzleteikre. A bizottság tagjai este nvolc óra­kor járták végig a kirakatokat, hogy azok berendezését a díjazás végett felülbírálják. A második kirakat­­szemlét kedden, a harmadikat pénte­ken este tartják meg. Rekord-közönség a kiállításon A kiállítás hivatalos megnyitásá­nak napján, vasárnap rekord-közön­ség fordult meg a kiállítás területén. Egész nap óriási tömeg hullámzott a pavilonokban és a Palicsi-uton az autók, autóbuszok és bérkocsik óriá­si száma robogott a késő esti órákig. A kiállítást az esti zárásig mintegy húszezer ember kereste fel vasárnap és nagy érdeklődés mutatkozott az egyes pavilonokban a kiállított áru­cikkek iránt, úgy hogy a kereske­dők és iparosok komolv üzletekre számítanak. Az idegenforgalom vasár­­mm már óriási volt és minden szál­loda és magánlakás zsúfolva van a kiállításra érkezeti idegenekkel, akik közöttük nagyon sok küföldi édek­­lődő. Magyar és német pénzzel dolgoznak az osztrák monarchisták I A bécsi rendőrség házkutatásának eredménye A hercegnő pénzügyei Bécsi uzsorások kifosztottak egy török hercegnőt Bécsból jelentik: F. H. török her­cegnő följelentést lett a rendőrségen néhány lelketlen uzsorás ellen, akik pár hónap alatt kiforgatták vagyonából. A hercegnő atyja uralkodó volt egy olyan országban, amely azelőtt Törökország fenhatósága alá tartozott. A hercegnő négy évvei ezelőtt elhagyta hazáját és a bécsi egyetemrBejött filozófiát hallgatni. ! Kemál basa győzelme után az ő csa­ládját is száműzték és minden vagyonát elkobozták. Nehéz anyagi helyzetében kénytelen volt magával hozott ékszereit elzálogosítani, időközben megismerke­dett egy Schulz Irén nevű kártyavető­nővel, aki csakhamar teljes bizalmát megnyerte. A jósnő tudta, hogy a her­cegnő pénzzavarban van és ezért azt ajánlatot tette neki, hogy hat millió korona kölcsönt ad, ha zálogba kapja a hercegnő drága seiyem fehérneműit, A tapasztalatlan hölgy belement az ajánlatba. A jósnő a drága fehérneműt elvittea Dorotheumba, elzálogosította, a felvett hatmilliót átadta a hercegnőnek és ennek ellenében aláíratott vele egy kilencmillió koronáról szóló adóslevelet. Rövid idő múltán bejelentette, hogy a hitelező követeli a pénzét, de van neki egy ismerőse, aki hajlandó a ki­lencmilliót a hercegnő helyett lefizetni, ha ennek fejében tizenkét millióról kap adóslevelet. így is történt. De ez még nem volt elég. A jósnő most már ott­hon érezte magát és egész családjával beköltözött a hercegnő villájába, sőt kárt mvető üzemét is itt folytatta. Majd szanatóriumba akarta vitetni magát a hercegnő költségén, akinek azonban nem volt pénze. Erre bűntársaival egy újabb benyolult adásvételi ügylet utján száz­­hetvcnmilió korona tartozás elvállalá­sára kényszeritette a hercegnőt és ezt az összeget ismét feljebb akarták csa­varni. Ekkqr azonban a fiatal hölgy megsokallta a dolgot és ügyvédhez for­dult. A tényállás tisztázása után a jós­­nőt és két társát ietartózletták. Bécsből jelentik : Az osztrák kon­zervatív monarchista-párt helyisé­gében, továbbá a párt vezetőinek, dr. Schager-Eckarlsau Albinnak, a volt ^császári udvartartás gazda­sági főnökének és Teufel Edwin volt államtanácsosnak lakásán tar tott házkutelás érdekes eredmény­nyel járt. A nyomozás megállapította a lefoglalt levelek alapján, hogy a konzervatív néppárt és egyes né­met birodalmi és magyarországi monarchisták közölt megállapodás jött léire az osztrák köztársaság el­len. A Stunde szerint az osztrák monarchisták terveinek támoga­tására pénz is érkezett Magyar­­országból.Németországgal is élénk összeköttetésben állottak az oszt­rák monarchisták és onnan is kaptak pénzt. A lefoglalt levele­zés leginkább Teufel államtaná­­csosl kompromitálje,annyira, hogy a rendőrségen őt újból kihallgat­ták. A rendőrség a Magyarország­ból és Németországból érkezeti agi­tátorokat is nyomozza. Minthogy rendkívül sok kihallgatást kell esz­közölni, a vizsgálat előrelátható­lag sokáig fog tartani és azt egyéb akcióikra is kiterjesztik. Az amerikai „Thurn-Taxis-iigy* Politikai botrány pór egy newyorki német vállalat háború alatt lefoglalt vagyonának feloldása miatt Newyorkból jelentik: Washington újabb nagy politikai botránytól vissz­­liangos, amelynek ezúttal nemzetközi vonatkozásai vannak. A botrány közép­pontjában az idegen vagyonokat kezelő hivatal és volt vezetője, Miller ezredes áll, aki a hadviseltek antantközi szövet­ségének elnöke és ebben a minőségében Parisban időzik. Valószínű, hogy vissza kell térnie Washingtonba, mert kong­resszusi vizsgálat indul meg annak a tranzakciónak tisztázására, amely az, American Metals Company lefoglalt és több mint hatmillió dollárra rugó va­gyonát, amelyet mint ellenséges német vagyont kezelt az államkincstár, egy svájci érdekeltség nevére feloldotta, azon az alapon, hogy a vagyon nem is német, hanem svájci polgároké, tehát a •lefoglalás törvényellenes volt. Vádlók szerint a feloldás panama, mert a rész­vénytársaság részvényeinek ötvenegy százaléka német kézben volt a lefogla­széddel válaszolt. Dr. Kodes Mirko pásig és azokat csali azért adták d svájci pénzembereknek, hogy a meg­vesztegetett Miller elrendelhesse ezen a címen a feloldást, ami neki tekintélyes anyagi előnnyel járt. Az amerikai »Thurti-Taxis-ügy« tény­­áiladókát azonban az itt körvonalazott panama nem deríti ki. A lefoglalt német milliók egy részét a háborús szokásnak megfelelően hadikölcsönbe fektette az amerikai kormány. A kamatszelvények­ből megállapították, hogy ezekből a ha­­dtkölcsönökből ötvenezer dollárnyi érték Miller ezredes magántulajdonában van, százezer dollárt pedig egy notórius po­litikai kijáró, John T. King, más hatal­mas összeget pedig Jesse Smith, Daug­herty volt igazságügyminiszter bizalmas barátja kapott. A kongresszusi vizs­gálatnak nemcsak azt kell kiderítenie, hogyan történt a tranzakció, amellyel felszabadították a lefoglalt német va­gyont, hanem azt is, hogyan került Mil­ler ezredes és két barátja tulajdonába ennék a vagyonnak egy része. Halálraítéltek egy méregkeverő parasiztasszonyt Arzéné» Iskvároskenyérrel tette el anyját láb alól Szolnokról jelentik; A szolnoki tör­vényszék szombaton kötéláltaii halálra ítélte Bukovenszky Jdnosné negyvenöt­­éves nagyrévi parasztasszonyt, aki múlt év november 25-én lekváros kenyérre kent arzénnal megmérgezte édesanyját, Antal Andrásnét, azután bedobta a holttestet a Tiszába. A hulla három hó­napig volt a jeges árban, csak február elején fogták ki Csongrádon. A. holt­test a hideg vizben annyira épen ma­radt, hogy senki sem gondolt gyilkos­ságra, mindenki azt hitte, hogy öngyil­kosság, vagy szerencsétlenség történt, csak amikor Nagyréven felismerték sze­mélyazonosságát, merült fel az a gyanú, hogy az öregasszonyt eltették láb alól. A boncolás azután megái lapította, hogy mérgezés történt és a meggyilkolt 16 éves unokája árulta el, hogy édesanyja mérgezte meg nagyanyját. , A vádlott asszony a főtárgyaláson is körömszakadtáig tagadta az ellene emelt vádat. A bíróságnak a tanúvallomások­ból sikerült megállapítani azt a tény­állást, hogy a falusi javasasszony dél-, előtt tizenegy órakor adta be anyjának a mérget, azután rázárta a lakást és elment hazulról. Délután négy órakor tért vissza s akkor az édesanyja már halott volt. Éjjel talicskára tette a holt­testet kitolta a tisza partjára és egy fadarabbal belökte a Tiszába. A vádlott a halálos ítéletet a legna­gyobb nyugalommal fogadta, felebbe­­zést sem jelentett be ellene, sőt kegyel­meiben) kért. Ritka sikálom mindazoknak, kik bútort akarnak venni. Lásd az „Atlas“ d. d. Novlsal, šumaflijsLa ül. 10. (a Haitéren tol) MeM

Next

/
Thumbnails
Contents