Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-23 / 224. szám

1925 augusztus 23.

BACSMEGYEI NAPLÓ

25. oldal

Elseje

Irta: László Ferenc

A fizetését a zsebébe csúsztatta és indult hazafelé. Az uj ezresek idegenül feszitették a régi, kopott bőrtárcáját, mintha menekülni akartak volna börtönükből. Mintha csak érezték volna, hogy úgysem maradnak sokáig a vékonyka rekeszekben, szabadságravágyón, tágas 'Wertheim-szekrényelvhez szokott fölényes büszkeségükben szégyenkeztek, hogy átmenetileg ilyen ócska, rongyos tárcába kerültek. A bőrtárcát valamikor a kis fia nyújtotta át neki egy kedves kis vers kíséretében egyik régi születésnapján, amikor még telt az efélére is. Az évek hogy elröppentek azóta, a verset mondó kisfiú ma egy külföldi egyetem hallgatója ,és postára kell adni sietve a rendes elsejei összeget a számára. Ez az első és a legfontosabb minden elsejei kötelezettség között. A többit becsületből kell teljesíteni, ezt az egyet a szív parancsolja.

Amikor a könyvelő ur erre az első kiadásra gondolt, a feje csakhamar tele volt zavaros számokkal. Szórakozottan ment a hazafelé vezető utón és tételek meg számjegyek cíkkázíak át az agyán: a fiamnak... lakásra... háztartásra ... részlet a szabónak ... fűtőanyagra ... és sok-sok tétel, amelyek lyenkor elsején mindig feltámadtak, mint soha el nem tűnő kísértetek.

A könyvelő ur nagyon derűs természet volt. Harminc éve ült a főkönyvek mellett és bár mindig voltak anyagi gondjai, ez nem rontotta meg a kedélyét. Szerény, kis igényű, megelégedett ember volt, nem hagyta magát soha keseríteni a gondoktól és bár nem volt bohém-természet, de aranyos kedélye elhessegette a kellemetlenségeket és egyszerűen nem vett róluk tudomást. A legderüsebb életfilozófia volt az övé, amellyel aggodalmaskodó feleségét is gyakran megvigasztalta.

— Úgyis annyi baj van. mért csináljak magamnak még gondokat? — szokta volt mondani.

Harminc éve hány bajon és anyagi zökkenőn segítette át ez a derűs, aranyos kedélye. Kopott volt a télikabátja és nem tellett újra? Mosolygott és a lemondás fájdalma nélkül halasztotta a következő évre. Fáradt volt a sokévi munkától és nem volt pénze üdülésre? Otthon töltötte a szabadságidejét és a városvégi kis uszodát jobban tudta élvezni, mint sok fanyar ember Ostendét. Mindenbe beletörődött igy az esztendők folyamán és ha eleinte a zabolátlan fiatalság éveiben nem is ment könnyen a lemondás, később már szépen, okosan megalkudott az élettel, amelyet úgyis szépnek talált, ahogyan neki megmutatkozott. Csak ilyenkor elsején voltak gondjai a könyvelő urnák. Pénztelenséghez szokott egyszerűségét zavarba hozták a tárcájában duzzadó bankjegyek. Nyugtalan és izgatott volt, amig ki nem fizette tartozásait, mert sohasem tudta, miképpen sikerül eleget tenni minden kötelezettségének.

Otthon az ebédnél is ezek az elsejei gondok keserítették meg a könyvelő urat. A felesége — jóságosán lemondani tudó és igénytelen, akárcsak a férfi — aggodalmasan megbeszélt vele minden halaszthatatlan kiadást. Akármennyire is belenyugodott az asszony a hosszú házasévek alatt a lemondásokba, mégis ki-kitört belőle ilyenkor az örök asszonyi lázadozás. nem perpatvarkodón, hanem inkább csöndes rezignációval, amikor arról a sok mindenről esett szó, amire szükség volna és amire nem telük.

A könyvelő ur derűs arca ilyenkor mindig elborult. Az anyagi bajoknál sokkal jobban fájt neki a felesége panaszkodása. Szerette ezt a hűséges aszszonyt, aki egy negyedszázad minden gondját és nélkülözését megosztotta vele és felsebezte a szivét minden szó, amely az asszony teljesítetlen vágyairól beszélt. Csak ilyenkor gondolt a könyvelő ur szomorúan arra. hogy milyen igazságtalan az élet. Jóságos, megelégedett érzéseibe csak ilyenkor vegyült egy kis irigység: a gazdagokra gondolt, kövér kufárokra és i uzsorásokra, akik selyemben járatják az asszonyaikat és vagyonokat pocsékolnak nőkre. Pedig az ő felesége rnnenyivel inkább megérdemelné a jólétet és a pompát... Sóhajtást fojtott el a könyvelő ur és gyűrött noteszébe szótlanul kezdte irogatni az elsejei kiadásokat, így ültek a csöndes ebédutáni órában ketten az ebédmaradékok közt, az asztalnál és számoltak, ügyelve és ellenőrizve egymást, hogy ki ne maradjon egyetlenegy tétel sem. Az eredmény most az volt, mint mindig: a kötelességek teljesítésén túl a mindenről való lemondás, sok-sok vágy megzabolázása, régi tervek újabb elhalasztása.

Ezért nem szerette a könyvelő ur az elsejét, amely igy kizökkentette mindennapos csöndes derűjéből és kíméletlenül eszébe juttatta, hogy az ő életük a lemondások hosszú sorozata. Egy havi munkájának rosszul fizetett, csekély bérét ezért vette át a pénztárnál mindig szinte ellenséges indulattal, mert tisztában volt vele, hogy a pénz nála csak rövid kis ideig marad, mint a gyorsvonat a szürke, kis falusi állomáson és aztán robog tovább, minden bankjegy a maga előre meghatározott helyére.

— Csak átszálló hely vagyok a Pénz részére, — szokta volt mondani a hivatalban, amikor aláírta a fizetési jegyzéket és csudálkozva hallgatta fiatalabb, nőtlen kollégáinak örömös tervezgetését, akik elsején rendszerint valami vig programmot csináltak estére. Hogy telik ezeknek színházra, étteremre, amikor neki hetekig kell számolni és töprengeni, amig egyszer-kétszer egy évben elhatározza magát, hogy olcsó jegyet vásároljon valamelyik színházba. A kávéházról még fiatal korában leszokott és talán már tiz éve is elmúlt, hogy egyszer kávéházban uzsonnázott egy vidéki rokona kedvéért. A kártyáról és szeszes italról könnyén lemondott, de vasárnap délutánonkint, amikor csöndesen olvasgatott otthon, sokszor gondolt rá, hogy milyen jó volna most a kávéházban üldögélni...

Most is erre kellett gondolnia, amikor ebédután a gondos számadás befejeztével elment hazulról és útja a kávéház előtt vitt el. Egy ismerősével találkozott, azzal ment együtt a kávéházig és amikor az ajtónál elköszönt tőle, szinte ksértésbe jött, hogy ez egyszer bemenjen. Tárcájában még ott duzzadtak a bankjegyek incselkedőn, csábitó kövérséggel és arra gondolt, hogy csak egy feketét inna meg, az igazán nem jelent semmit... De a következő másodpercben már elhessegette magától a kísértő gondolatot. Nem szabad egy fölösleges fillért sem kiadni, amikor annyira kell a pénz fontos és halaszthatatlan dolgokra': igy leckéztette önmagát a rossz gondolatért és sietve ment tovább.

Vitte a pénzt a rendeltetési . helyére, sietve és kötelességtudóan, meg kis kesernyés örömmel is, hogy hamar meg fog szabadulni a hűtlen bankjegyektől. Először a postára ment. ahol a fia részére fetadla a rendes havi összeget. Ez jól esett neki és szeretettel simogatta a bankjegyeket, amíg a posta hivatal-ablaka mögött a rácsnál várakozott. Aztán sorra vette az üzleteket, a mészát rost, fűszerest, szabót, meg a többieket és a házigazdáját is felkereste, hogy a lakbért kifizesse és a kopott, régi bőrtárca mindig jobban összezsugorodott a zsebében. A pénz nagyrésze elhagyta már a kis megállóhelyet és ment tovább a nagyobb állomások felé.

Legvégül egy dohánytőzsdébe ment a könyvelő ur, ahol elköltötte szegényes kis zsebpénzét. Harminc olcsó fajta szivart vásárolt, élvezettel és szakértelemmel! ropogtatva meg az eléje tett doboz tartalmát. Annyi zsebpénzre volt csak szüksége a könyvelő urnák, hogy harminc szivart vásárolhasson elsején. Ez volt az egyetlen luxus, amit megengedett magának: minden este, vacsora után, feledve a napi gondokat

és fáradalmakat, egy olcsó szivar füstjébe burkolózott. Valamikor jobbfajta szivarokat szitt, de ahogyan emelkedett a drágaság, úgy tért át az olcsóbb és még olcsóbb fajtákra. A szivar, amit a könyvelő ur vásárolt, azt lehetne mondani, a gazdasági viszonyok roszszabbodásának volt hűséges barométere, ö azonban a szivarfüst illatának romlását se vette túlságosan komolyan és ép úgy tudta élvezni esténkint ezeket az olcsó szivarokat is. mint hajdan a finomabbakat.

A könnyű kis csomaggal már jókedvűen ment haza a könyvelő ur. Megkönnyebbült, hogy kifizetett mindent és nem kellett már idegesen és gyakran a zsebéhez nyúlni, hogy meggyőződjék, nem vesztette-e el a tárcáját a szokatlan tartalmával. A kopott bőrtárca soványan és laposan bujt el megint a zsebében, mint tegnap ilyenkor és mindig, ameddig vissza tudott emlékezni. A bankjegyek már mások kasszáit duzzasztották, a kis megállóhelyet annak rendje és módja szerint hamar elhagyták.

Otthon a felesége is jobb kedvvel fogadta, mint délben. A lemondásokhoz szokott jóságos asszony is megnyugodott, hogy minden ki volt fizetve és ha nem is telt ruhákra, mégis szerencsésen megúszták megint az elsejét, ezt a csúnya és félelmes napot, amely nekik nem hozott örömet, hanem csak gondokat. A vacsorát már nem keserítették meg a gondterhes számadások, nyugodtan és felszabadultan beszélgettek és szerény kis terveket szőttek — a következő hónapra.

Másnap reggel a könyvelő ur már megint derűsen és jókedvűen, ment a hivatalába. Nem volt a zsebében egy krajcár sem.

Szerkesztői üzenetek

© g? 0

X. X. A közölt okokból semmiféle pert

édesanyja ellen nem indíthat.

K. G. Szenta. Az optálók ittartózkodási idejét 1926 júniusig hosszabbították mee. Önnek tehát addig minden kérvény nélkül joga van itt tartózkodni.

M. M, Szombor. A magyarországi követelések valorizációjára nézve, tehát úgy az élet. mint a kárbiztósitásra nézve még uem jött létre megegyezés a két állam között. Remélhetőleg ez év őszén létre fog jönni, addig tehát várnia kell.

F. B. Feketics. A szuboticai vasutigazgatóságnál azt a felvilágosítást kaptuk. hogy az ön férje annak idején megtagadta az esküt, ezért a szolgálattól felmentették és a Máv-hoz utasították jelentkezés végett. Jugoszláviában tehát nem tarthat igényt nyugdíjra.

T. P. Sztaribecse. 1. A Balkán-filmvállalát cime: Zagreb Samostanska ul.

3. 2. Elszász Lotharingia Franciaországhoz tartozik.

F. í, Nakovő. A Vajdaságban Adán van földmivesiskola.

Hálás olvasó Becskerek. Nehéz Ítéletet mondani tisztán esztétikai szempontból. mert ismerni kellene önt arcát, hajszínét. fejformáját stb. A rövid haj ma már nem divatprobléma, hanem olyan szokás, amely hosszú életre számíthat, mint a férfiaknál például a borotvált arc. Ha gyakorlati szempontból kei! ítélkezni, akkor haladéktalanul vágassa le a haját,, semmjesetre sem fogja megbánni. A rövid haj könnvü és kellemes viselet, mely amellett szép is lehet, mert a haj hosszúsága nem okvetlenül esztétikai élvezet.

Hü olvasó. Belacrkva. A magyar alkalmazottak végkielégítésére vonatkozó Károlyi-féle rendelet 1918. évi november 24-én kelt. tehát nálunk jogforrásnak nem tekinthető. Ezért csak a kereskedelmi törvényt lehet irányadónak tekinteni. amely a magánhivataínokok végkielégítését nem ismeri.

.1 .1. Vrsac. Önnek az ui háztulajdonossal szemben, akinek jogerős bírói Ítélete van. semmi jogos igénye nem lehet és a lakásból ki kell költöznie. A régi háztulajdonossal szemben bírói egyezség alapján kártérítési joga van

S. L. Osziiek. Az ön ügye az elsőfokú iparhatósághoz tartozik és ha a járásbíróságnál perelt volna, a felmerült költségek önt terhelték volna. Az ügyvédjének annyit tartozik fizetni, amenynyit a bíróság meg fog állapítani, fia a perköltség az ön munkaadóján behajtható, altkor azt is ő fizeti.

Érdeklődő Csantavlr. Ha az ingatlan a halártól harminc kilométeren belül fekszik, külön miniszteri engedély kel! annak az átírására.

Érdekeitek Feketics 1. A jövedelmi, vagyoni és hadinvereségadót az ingatlan vevőjén nem lehet behajtani, mert ez az adó a személyt és nem az ingatlant terheli. A 74.400/1918. számú pénzügyminiszteri rendelet 32. S-a megadja a jogot, hogy a hadinyereségadó még a kivetés előtt is biztosittassek. ha a pénzügy igazgatóság tudomást szerez arról, hosv az adóköteles a vágyénál, vagy haszonhajtó foglalkozását másra átruházni igyekszik. Erre az intézkedésre nem lett volna szükség, ha a vevő ipso iure felelős az átruházónak tartozásáért. Egyébként a közadók kezeléséről szóló törvény 96. §-a szerint akkor, ha a község az eladó adóhátralékáról bizonyítván vt állított ki. a vevőt ez alapon sem terheli eflelősség. Minthogy oedig ingatlant addig nem lehet út írni. amíg nincs bizonyítva, hogv az eladó adója ki van fizetve, a vevőt nem terhelheti a bizonyítvány kiállítása után követelt adó. Az illetókdiitétel 62. § 4. jegyzete szerint az italmérési illeték legkisebb tételét fizetik azok a bortermelők, akik '-aiát termésüket mérik ki.

Mirjám Szt. Kanizsa. Versei, mint ön is írja »szerény kis dalok«, őszinte kritikát kér. tehát őszintén mondjuk: ne pazarolja idejét versírásra. Szerelme tárgya is bizonyára szívesebben 'enné. ha négyszemközt közölné vele érzelmeit. som minthogy versekben az egész nagy világ előtt publikálja. Ez a lelki meztelenség nem irodaiam ez magánügy.

K. A. Szenta. Franciaország köztársasági elnöke Doumergue. miniszterelnöke Painlevé.

Hermes, A bemondott ultiméra játszani kell. tehát az adu-hetessel csak akkor üthet a bemondó, ha már nincs más aduja.

Sz. A, Szuboíica. 1. A szuboticai jogi fakultáson a beiratkozások szeptember közepén kezdődnek. Közelebbi felvilágosításért forduljon a fakultás dékáni hivatalához. 2. Kereskedelmi iskolai érettségi után úgy szerezhet magának gimnáziumi érettségi bizonvitván.vt, hoev a gimnázium V. VI. VII. VIII. osztályainak anyagából külömbözeti vizsgát tesz. aztán osztályvizsgát a nyolcadik osztályból és végül leteszi a gimnáziumi érettségi vizsgálatot. 3. Hochschule für Welthandel Wien, Handelshochschule Berlin (Spandauer Gasse.)

Jogász. Magyarországi egyetemen letett szigorlat alapján kérheti itt az ügyvédjelölti bejegyzést. Ha doktorátust is szerzett magyarországi egyetemen, akkor azt itt noszrifikáltatnia kell.

lí. G. Szubotice Forduljon Útmutatásért az Egyesült Államok beogradi konzulátusához.

Kártyaasztal Becskerek, A tartliban a vannak-ok rangsora a következő: Felső. kilences, ász. tizes király, alsó.

Szerencsétlen apa. Semmiesetre sem tanácsos, hegy önként beadja gyermekét javítóintézetbe. Az adott viszonyok között nincs egyéb hátra, minthogy otthon tartsa a gyermeket szigorú ellenőrzés alatt és következetes neveléssel próbálja ió útra téríteni.

Hadirokkant. Forduljon a szuboticai rokkantegvesüiet elnökéhez Bacsevicr, Peróhoz (Paie Kulundzsicseva ulica). a ki készséggel útbaigazítja.

K. L. A lórumjátéknak sokféle figurája van. de most már a legtöbb helyen csak az úgynevezett kirakót játsszák, a mi abban -áü. hogy a kezdő kitesz egy lapot, a többiek pedip vagy ugyanazt a lapot teszik ki más sziliben, vagy a kitett lap után ugyanabban a színben következőt: Ha tehát az első például a makk nyolcassal kezdi, akkor a második vagy a makk kilencest teszi rá. vagy egy más nyolcast tesz ki, ha pedig sem makk kilencese, sem más nyolcasa nincs, akkor passzol és a harmadik következik. így folyik tovább a játék, mig valamelyik az utolsó lapját is kiteszi és ezzel a játszmát megnyeri.