Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-22 / 223. szám

12 OLDAL « ÁRA 1'/2 DINÁR Poštarioa piáiénál XXVI» évfolyam Mctje!enik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Trlifon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Focciére-paíota^ Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.fLelbach-palota) A dosszié (M.) Figyelj ük csak, mi történt tegnap Beogradban? Az SMS. királyság népszövet­ségi delegációja a külügyminisz­ter elnöklete a!att ülést tartott. Az ülés tiz óra után kezdődött s félcgykor végződött. Ezalatt a jó két óra alatt a delegáció a kö­vetkező munkát végezte el: 1. A külügyminiszter titkára ismertette a népszövetségi konfe­rencia programját, 2. a delegáció hat szekcióra alakult, 3. minden szekció megalakította önálló szervezetét, 4. felosztották o tárgyalási anya­got az egyes szekciók között, 5. az egyes delegátusoknak megadták a szükséges felvilágo­sításokat és utasításokat, 6. „hosszasan" tárgyalták a ma­gyarországi népszövetségi főbiztos jelentését és a görög menekültek segélyezésének ügyét* 7. Behatóén foglalkoztak a nem­zetiségi kisebbségi kérdéssel is. Hogy a népszövetségi konferencia esetleges felszólalásait, ha szük­ség lesz rá, a kellő értékére tud­ják leszállítani, a delegáció tagjai áttanulmányozták a kisebbségek­ről szóló adatok dossziéját. Ha végigolvassuk ezt a tárgy­sorozatot, igazat kell adnunk Rá­diósnak abban, hogy két óra alatt nyolc napi tárgyalás anyagát tár­gyalták le. A népszövetségi delegáció két óra alatt hét üggyel végzett s a hét ügy közül az egyik a kisebb­ségek ügye volt. Jó húsz percnyi idő állhatott rendelkezésükre a kiseobségi kérdés tanú mányozá­­sára s a kisebbségekre vonatkozó adatokba való elmélyedésre. Erre a húsz perces „bepauko- Iás“-ra is azért voit a hiradás szerint szükség, hogy ha a ma­gyar delegáció szóba hozza a kisebbségi kérdést, felkészülve tud­janak válaszolni az esetleges tá­madásra. Mi azt hisszük, politikai táltosoknak kell azoknak lenniük, akik húsz perc alatt meg tudnak ismerkedni a nemzetiségi kérdés egész komplexumával s ét tudják tanulmányozni az erre vonatkozó adatokat. Inkább talán csak a ki­fejezések szerencsétlen megvá­lasztásának lehet tulajdonítani azt az értelmet, melyet alig lehet összeegyeztetni az emberi agy felfogó képességének a tudomány által tisztázott mértékével. Van azonban még valami, ami nyugtalanságot kelt. A Népszövetség nemzetközi fó­ruma előtt a népszövetségi dele­gáció képviseli az SHS. kirá'y­­ságot. A garanciális szerződés a Népszövetséget jelöli meg a kisebbségekre vonatkozó nemzet­közi szerződés végrehajtásának ellenőrzésével. A népszövetségi delegáció a nemzetiségi kérdés­sel s a nemzetiségekkel szemben ianusitott magatartással a külügy­minisztérium egy aktacsomójábó! ismerkedik meg. Ne legyen köz­­tü ik félreértés í A magyar kisebb­ség nem vitte s nem is akarja a Népszövetség elé vinni pana­szait, mintahogy azt az erdélyi magyarság mar több kérdésben meglette. Az SHS. királyság ma­gyar kisebbsége tehát a népszö­vetségi konferenciától semmi gya­korlati eredményt nem vár. Mégis, — úgy gondolja — ha a nép­szövetségi delegáció vissza akarja verni a népszövetségi konferen­cián az SHS. királyság kormánya ellen intézett netáni támadásokat, nem elegendő a népszövetségi delegátusok felkészültségéhez, ha pusztán a külügyminisztérium ak­táiból ismerkednek meg — húsz perc alatt — azzal a jogi, gazda­sági, szociális, kulturális és tör­ténelem kérdések komplexumá­val, am't röviden nemzetiségi kérdésnek szoktak nevezni. Könyv­ből nem lehet megtanulni tor­názni s az elmetornához serf) e’e­­gendő a hivata os adatok pár per­ces tanulmányozása. A támadá-Beogradból jelentik : Radics István pénteken este 8 óra után elutazott Beogradból. Elutazása előtt fogadta a B esnie gyei Napló munkatársát, akinek a következő­ket mondotta tárgyalásairól: — Benyomásaim, amelyeket Beogradban szereztem, nagyon jók s elejétől végig mindig job­bak és jobbak voltak. Kérem, hogy mint loyalis újságíró, je­gyezze fel a következőket: Egyik beográdi lop azt irta, hogy én ellenőrzést folytattam le pár­tom minisztériumaiban. Ez nagyon Ízléstelen cikk volt. Nekem ugyan nem árt, de butaság. Baráti lato gátasokat tettem, amelyeket bár i más is megtehetett volna. Ez mér abból is látszik, hogy magammal vittem a feleségemet és a fiamat. Azt mondják, hogy én nem va­gyok képviselő s hogy voltoké­­pen senki se vagyok. Ha ez igaz is, akkor is szem előtt kel! tai­­tani, hogy elnöke vagyok a kor­­i.i ’»nykoa'iicióban résztvevő másik legerősebb pártnak s hogy köte­lességem tájékozódni minden kér­désről. — Három találkozásom volt Zsivkovics Ljubéval, a radikális párt elnökével. A három beszél­getés, hogy úgy mondjan, kres­­csendó-ban folyt le s egyik ér­dekesebb volt a másiknál. A be­sok ellen nemcsak érvekkel lehet küzdeni, hanem úgyis, ha eltün­tetik a támadási felületet. Talán a helyszíni tárgyalás, az érdekel­tekkel való személyes érintkezés, a kívánságok és panaszok köz vetlen meghallgatása s mindazok­nak a té yeknek és bizonyíté­koknak közvetlen felülvizsgálása, amire akár a kisebbségek, akár a kisebbségekkel szemben hivat­­oznak, több tájékozottságot, jár tasságot, értesültséget és adat­gazdagságot adna a delegátusod­nak a népszövetségi vita számára, ■int a külügyminiszteri dosszi". Hogy is mondhatta volna Goethe ? Szürke minden dosszié, da zöld az élet termőfája. S talán ha lenne panasz, aminek jogosságáról meg­győződnének, a panasz orvoslása jobban lefegyverezné a támadást, mint a hivatalos adatok egész dandárja. Ha már a népkisebbségek po­litikai kiskorúságban élnék, le gyen gyámja a népszövetségi de­legáció. S ha már a népszövet­ség?: delegáció a gyámja, az igaz­ság és méltányosság azt kívánja, hogy a kiskorúakat érdeklő ügyek­ben ne csak azokat hallgassa meg, akik a kiskorúságot meg akarják hosszabbítani. szélgetések során, mint fontos dolgot jelöltük meg, hogy azok, akik ezt a megegyezést létrehoz­ták, kötelesek azt meg is való­sítani, még pedig abbán az irány­ban, amint azt kidolgozták. A megegyezés nem pálmegegyezés, noha két párt között jött létre, hanem nemzeti és állami ügy. Természetes, hogy az a két párt, amely megkötötte, a megegye­zés folytán erősödik. Minden nagy mii jó eredményeket teremt annak a pártnak, amely keresz­tülviszi, de nem az a kérdés, hogy megfogja-e erősíteni a ra­dikális partot, vagy a parasztpár­tot, hanem az a f\ hogy a meg egyezés erősiti az egész államot nemzetközi tekintetben is. Ezt tar­tották szem előtt, akik ezt a meg­egyezést megalkották. Ebből a szempontból folytattuk a beszél­getést, nem rekriminációk, hanem információk formájában. Zsivko­vics Ljuba jól ismeri az itteni vi­szonyokat, tehát informált engem arról, hogy milyen itt a helyzet, én pedig arról tájékoztattam őt, hogy milyenek nálunk a viszo­nyok. Fontos, hogy ezt az infor­mációt nek:em politikai faktor adta és minden gondolat nélkül. — Szlanojevics Acánál is ugyan­ez volt az eset. Ó százszor is azt mondhatja, hogy magánemberek voltunk, S/.ianojevics mégis egyike a radikálisok vezéreinek, bár vísz­­szavoriuit a politikától, azonban állandóan eber figyelemmel ki­séri az összes politikai, szociális és gazdasági kérdéseket. Beszél­getésünk végén nemcsak hogy meghívott engem Knjazsevacra, hanem megígérte, hogy ő is eljön Horvátországba, azonban nem a tengerpartra, hanem a nép közé akar velem jönni, hogy ebben a tengerben fürödjék. Már ebből is látszik, hogy milyen szellemben folyt le beszélgetésünk. Ritka él­vezet volt vele beszélni, különö­sen azt csodáltam, ahogyan Pj­­sicsról beszélt. Objektiven, min­den hízelgő szó nélkül és mégis hü képet festett Paslcsról. Azt mondta Szlanojevics, hogy sze­rencse éi a gondviselés akarta, hogy Pastes terenilelle meg a megegye­zést, amire azt válaszoltam, hogy úgyanezeket mondtam én is Zsiv­­kovics Ljubának. A megegyezést ugyanis létrehozhatta volna más is — mondottam -— például D - vidovics Ljuba is. Davidovicg na­gyon jó, kellemes és becsületes ember •— mint azt mindig hang­súlyoztam —- de ez nem elég a politikushoz. Kell hozzá egy nagy egységes párt is és nem olyan párt, amelynek tiz vezére van, Hasonló a helyzet a földműves­­pártban, ahol minden csip csup Kérdéssel a klub ülése elé men­nek . Az Egyesült-Államok meg­tehetik ezt, de egy négy-öt tagú p;,rt nem. A politikusnak vállalni kell személyesen is a felelősséget. Az a politikus, aki békét akar kötni a háborúban, nem kérdez­heti meg erről a népet, hanem csak a saját szakállára cseleked­het. A demokrata-párt olyan, mint a novogorodi köztársaság. A no­­vogorodi kozákok, ha tanácsko­zásra gyűltek, összeverekedtek és a verekedés addig tartott, amíg a gyűlés befejezését jelentő harang­szó meg nem kondult. így a gyűlésről kiadott kommünikék mindig csak arról emlékezhettek mag, hogy megint sok vér folyt. — Az ellenzék azt amit én és Pa­­sics csináltunk, diktatúrának nevezi. Enélkül azonban nincs Parlament. A parlamentben nem lehet mindenki­nek véleménye. A vitát mez kell en­gedni, a pártvezéreknek azonban meg kell lenni autoritásuknak. Hála istennek, nálunk nincsenek vadak, ahogy a pártonkivülieket nevezték az osztrák parlamentben. Éppen Zsivkovics Ljuba mesélte nekem, hogy Franciaországban azt hitték, hogy ez a szó: vadak, visszamaradt néptörzsek parlamenti kénviseiöinek megjelölésére szolgái. Én', mindin­kább arra a meggyőződésre- jutok, hogy ez a parlamenti1 megjelölés he­lyes. Azok az emberek, akik nem is­merik a pártiegy elmet, nem valók a közéletbe. Ilyen ember például Zsa­­nics. akinek az Isieti naev termetet adott, de kevés észt. Mindig csak incidenseket idéz elő a oarlament-Radics István elutazott Beogradbó! Búcsú-nyilatkozatában éles támadást intéz a demokrata-párt ellen

Next

/
Thumbnails
Contents