Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-22 / 223. szám
12 OLDAL « ÁRA 1'/2 DINÁR Poštarioa piáiénál XXVI» évfolyam Mctje!enik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Trlifon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Focciére-paíota^ Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.fLelbach-palota) A dosszié (M.) Figyelj ük csak, mi történt tegnap Beogradban? Az SMS. királyság népszövetségi delegációja a külügyminiszter elnöklete a!att ülést tartott. Az ülés tiz óra után kezdődött s félcgykor végződött. Ezalatt a jó két óra alatt a delegáció a következő munkát végezte el: 1. A külügyminiszter titkára ismertette a népszövetségi konferencia programját, 2. a delegáció hat szekcióra alakult, 3. minden szekció megalakította önálló szervezetét, 4. felosztották o tárgyalási anyagot az egyes szekciók között, 5. az egyes delegátusoknak megadták a szükséges felvilágosításokat és utasításokat, 6. „hosszasan" tárgyalták a magyarországi népszövetségi főbiztos jelentését és a görög menekültek segélyezésének ügyét* 7. Behatóén foglalkoztak a nemzetiségi kisebbségi kérdéssel is. Hogy a népszövetségi konferencia esetleges felszólalásait, ha szükség lesz rá, a kellő értékére tudják leszállítani, a delegáció tagjai áttanulmányozták a kisebbségekről szóló adatok dossziéját. Ha végigolvassuk ezt a tárgysorozatot, igazat kell adnunk Rádiósnak abban, hogy két óra alatt nyolc napi tárgyalás anyagát tárgyalták le. A népszövetségi delegáció két óra alatt hét üggyel végzett s a hét ügy közül az egyik a kisebbségek ügye volt. Jó húsz percnyi idő állhatott rendelkezésükre a kiseobségi kérdés tanú mányozására s a kisebbségekre vonatkozó adatokba való elmélyedésre. Erre a húsz perces „bepauko- Iás“-ra is azért voit a hiradás szerint szükség, hogy ha a magyar delegáció szóba hozza a kisebbségi kérdést, felkészülve tudjanak válaszolni az esetleges támadásra. Mi azt hisszük, politikai táltosoknak kell azoknak lenniük, akik húsz perc alatt meg tudnak ismerkedni a nemzetiségi kérdés egész komplexumával s ét tudják tanulmányozni az erre vonatkozó adatokat. Inkább talán csak a kifejezések szerencsétlen megválasztásának lehet tulajdonítani azt az értelmet, melyet alig lehet összeegyeztetni az emberi agy felfogó képességének a tudomány által tisztázott mértékével. Van azonban még valami, ami nyugtalanságot kelt. A Népszövetség nemzetközi fóruma előtt a népszövetségi delegáció képviseli az SHS. kirá'yságot. A garanciális szerződés a Népszövetséget jelöli meg a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szerződés végrehajtásának ellenőrzésével. A népszövetségi delegáció a nemzetiségi kérdéssel s a nemzetiségekkel szemben ianusitott magatartással a külügyminisztérium egy aktacsomójábó! ismerkedik meg. Ne legyen köztü ik félreértés í A magyar kisebbség nem vitte s nem is akarja a Népszövetség elé vinni panaszait, mintahogy azt az erdélyi magyarság mar több kérdésben meglette. Az SHS. királyság magyar kisebbsége tehát a népszövetségi konferenciától semmi gyakorlati eredményt nem vár. Mégis, — úgy gondolja — ha a népszövetségi delegáció vissza akarja verni a népszövetségi konferencián az SHS. királyság kormánya ellen intézett netáni támadásokat, nem elegendő a népszövetségi delegátusok felkészültségéhez, ha pusztán a külügyminisztérium aktáiból ismerkednek meg — húsz perc alatt — azzal a jogi, gazdasági, szociális, kulturális és történelem kérdések komplexumával, am't röviden nemzetiségi kérdésnek szoktak nevezni. Könyvből nem lehet megtanulni tornázni s az elmetornához serf) e’egendő a hivata os adatok pár perces tanulmányozása. A támadá-Beogradból jelentik : Radics István pénteken este 8 óra után elutazott Beogradból. Elutazása előtt fogadta a B esnie gyei Napló munkatársát, akinek a következőket mondotta tárgyalásairól: — Benyomásaim, amelyeket Beogradban szereztem, nagyon jók s elejétől végig mindig jobbak és jobbak voltak. Kérem, hogy mint loyalis újságíró, jegyezze fel a következőket: Egyik beográdi lop azt irta, hogy én ellenőrzést folytattam le pártom minisztériumaiban. Ez nagyon Ízléstelen cikk volt. Nekem ugyan nem árt, de butaság. Baráti lato gátasokat tettem, amelyeket bár i más is megtehetett volna. Ez mér abból is látszik, hogy magammal vittem a feleségemet és a fiamat. Azt mondják, hogy én nem vagyok képviselő s hogy voltoképen senki se vagyok. Ha ez igaz is, akkor is szem előtt kel! taitani, hogy elnöke vagyok a kori.i ’»nykoa'iicióban résztvevő másik legerősebb pártnak s hogy kötelességem tájékozódni minden kérdésről. — Három találkozásom volt Zsivkovics Ljubéval, a radikális párt elnökével. A három beszélgetés, hogy úgy mondjan, krescsendó-ban folyt le s egyik érdekesebb volt a másiknál. A besok ellen nemcsak érvekkel lehet küzdeni, hanem úgyis, ha eltüntetik a támadási felületet. Talán a helyszíni tárgyalás, az érdekeltekkel való személyes érintkezés, a kívánságok és panaszok köz vetlen meghallgatása s mindazoknak a té yeknek és bizonyítékoknak közvetlen felülvizsgálása, amire akár a kisebbségek, akár a kisebbségekkel szemben hivatoznak, több tájékozottságot, jár tasságot, értesültséget és adatgazdagságot adna a delegátusodnak a népszövetségi vita számára, ■int a külügyminiszteri dosszi". Hogy is mondhatta volna Goethe ? Szürke minden dosszié, da zöld az élet termőfája. S talán ha lenne panasz, aminek jogosságáról meggyőződnének, a panasz orvoslása jobban lefegyverezné a támadást, mint a hivatalos adatok egész dandárja. Ha már a népkisebbségek politikai kiskorúságban élnék, le gyen gyámja a népszövetségi delegáció. S ha már a népszövetség?: delegáció a gyámja, az igazság és méltányosság azt kívánja, hogy a kiskorúakat érdeklő ügyekben ne csak azokat hallgassa meg, akik a kiskorúságot meg akarják hosszabbítani. szélgetések során, mint fontos dolgot jelöltük meg, hogy azok, akik ezt a megegyezést létrehozták, kötelesek azt meg is valósítani, még pedig abbán az irányban, amint azt kidolgozták. A megegyezés nem pálmegegyezés, noha két párt között jött létre, hanem nemzeti és állami ügy. Természetes, hogy az a két párt, amely megkötötte, a megegyezés folytán erősödik. Minden nagy mii jó eredményeket teremt annak a pártnak, amely keresztülviszi, de nem az a kérdés, hogy megfogja-e erősíteni a radikális partot, vagy a parasztpártot, hanem az a f\ hogy a meg egyezés erősiti az egész államot nemzetközi tekintetben is. Ezt tartották szem előtt, akik ezt a megegyezést megalkották. Ebből a szempontból folytattuk a beszélgetést, nem rekriminációk, hanem információk formájában. Zsivkovics Ljuba jól ismeri az itteni viszonyokat, tehát informált engem arról, hogy milyen itt a helyzet, én pedig arról tájékoztattam őt, hogy milyenek nálunk a viszonyok. Fontos, hogy ezt az információt nek:em politikai faktor adta és minden gondolat nélkül. — Szlanojevics Acánál is ugyanez volt az eset. Ó százszor is azt mondhatja, hogy magánemberek voltunk, S/.ianojevics mégis egyike a radikálisok vezéreinek, bár víszszavoriuit a politikától, azonban állandóan eber figyelemmel kiséri az összes politikai, szociális és gazdasági kérdéseket. Beszélgetésünk végén nemcsak hogy meghívott engem Knjazsevacra, hanem megígérte, hogy ő is eljön Horvátországba, azonban nem a tengerpartra, hanem a nép közé akar velem jönni, hogy ebben a tengerben fürödjék. Már ebből is látszik, hogy milyen szellemben folyt le beszélgetésünk. Ritka élvezet volt vele beszélni, különösen azt csodáltam, ahogyan Pjsicsról beszélt. Objektiven, minden hízelgő szó nélkül és mégis hü képet festett Paslcsról. Azt mondta Szlanojevics, hogy szerencse éi a gondviselés akarta, hogy Pastes terenilelle meg a megegyezést, amire azt válaszoltam, hogy úgyanezeket mondtam én is Zsivkovics Ljubának. A megegyezést ugyanis létrehozhatta volna más is — mondottam -— például D - vidovics Ljuba is. Davidovicg nagyon jó, kellemes és becsületes ember •— mint azt mindig hangsúlyoztam —- de ez nem elég a politikushoz. Kell hozzá egy nagy egységes párt is és nem olyan párt, amelynek tiz vezére van, Hasonló a helyzet a földművespártban, ahol minden csip csup Kérdéssel a klub ülése elé mennek . Az Egyesült-Államok megtehetik ezt, de egy négy-öt tagú p;,rt nem. A politikusnak vállalni kell személyesen is a felelősséget. Az a politikus, aki békét akar kötni a háborúban, nem kérdezheti meg erről a népet, hanem csak a saját szakállára cselekedhet. A demokrata-párt olyan, mint a novogorodi köztársaság. A novogorodi kozákok, ha tanácskozásra gyűltek, összeverekedtek és a verekedés addig tartott, amíg a gyűlés befejezését jelentő harangszó meg nem kondult. így a gyűlésről kiadott kommünikék mindig csak arról emlékezhettek mag, hogy megint sok vér folyt. — Az ellenzék azt amit én és Pasics csináltunk, diktatúrának nevezi. Enélkül azonban nincs Parlament. A parlamentben nem lehet mindenkinek véleménye. A vitát mez kell engedni, a pártvezéreknek azonban meg kell lenni autoritásuknak. Hála istennek, nálunk nincsenek vadak, ahogy a pártonkivülieket nevezték az osztrák parlamentben. Éppen Zsivkovics Ljuba mesélte nekem, hogy Franciaországban azt hitték, hogy ez a szó: vadak, visszamaradt néptörzsek parlamenti kénviseiöinek megjelölésére szolgái. Én', mindinkább arra a meggyőződésre- jutok, hogy ez a parlamenti1 megjelölés helyes. Azok az emberek, akik nem ismerik a pártiegy elmet, nem valók a közéletbe. Ilyen ember például Zsanics. akinek az Isieti naev termetet adott, de kevés észt. Mindig csak incidenseket idéz elő a oarlament-Radics István elutazott Beogradbó! Búcsú-nyilatkozatában éles támadást intéz a demokrata-párt ellen
