Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-15 / 217. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 17. oldal A világ állatkertjei A kairói állatiéért igazgatója .1 háború előtti évben cgyhegyüjtötte az állatkertekre vonatkozó érdekesein) adatokat s ezeket nyomtatásban közzéadta. Szerinte akk.or — a vadaskeretektől és magántulajdon állatseregletektől eltekintve - 110 pyitvános áüatkert volt az egész földkerekségén. Németországra jutott ezekből 41, Eszakamerikára 17, Angliára, Franciaországra 5—5. Az utolsó állatkert, amely akkor elkészült, a róitiai volt; ezt német vállalkozók kezdeményezték. Egy állatkert tervezés alatt állott, a konstantinápolyi, amelynek építése ezután elmaradt. Lenál Adolf dr. volt ennek tervezésével megbízva. Hárem városban tartottak fenn két-két állatkertet: Párában a Jardin des Planles és a jardin d’Acclimatutiori, Hamburgban a városi és a stelligeni Magenbeck-féle áüatkert vonzotta a közönséget; Buenosz-Air eszben pedig a nagy városi állatkertnek különálló fióktelepe volt, szintén a városban, amelyben főként délamerikai állatfajokat tenyésztettek más állatkertekkel való csereüzletek lebonyolítására. Külön működő tenyésztőtelepek sokfelé léteznek a világon. Jáva szigetén két majamnevelő-intézct volt, ahol tudományos megfigyelés alatt tartották a négykezüeket; Ceylon szigetén, Colombo közelében .K im Hagenbeck-nek volt több százszámra menő elefántcsordája, amelyből némelyik évben 50—60 fiatel betanított elefántot szállított Európába, Amerikába;, ellenben a stellingeni fiagenbeck-csd'iÁának. Brioni szigetén (Pola jnellett) volt egy állatgyüjtő-telepe, ahol a kényesebb ferróvidéki állatokat szétküldés előtt a mérsékelt égöv hűvösebb Mintájához szoktatták. A legnagyobb állattenyésztőnek azonban Fein-Fals nevű németet .ismerték ef, aki Odessa közelében lévő birtokain bölényeket, sokféle antilopokat, zebrákat, tevéket szaporított állatkertek részére. Oroszlánok és más húsevő ragadozó nevelésével foglalkozott Üzletszerűen a lipcsei állatkert és ezenfelül számos menazséria, és artista. A kairói állatkert a nagy strucctenyésztő-farrnon gazdagéit és a háború kitörése előtt Abbessziniában nilusi lovaknak való nagy területet akart bekeríteni. Khartumból két svájci embernek zsiráf-nevelő-telepe látta el az európai állatkertet fiatal szudáni állatokkal, nem csali zsiráfokkal. Kisebb állatok szaporításával, befogásával, árusításával sokan foglalkoztak. Hamburgban 30—40 állatkereskedő lakott, akiknek valahol távoleső világrészen állatgyüjtőkkel összeköttetésük volt. ‘Olyan állatkert, amelynek egyúttal botanikus kerti elleget is adtak, csak a párisi a varsói és a budapesti; pálmaházat azonbn másutt is, építette vonzó látványosság gyanánt az állatkertekbe. Leggazdagabb volt a londoni állatkert, legterjedelmesebb a newyorki; az európai kontinensen a berlini állatkert vezetett úgy az állatok száma és értéke tekintetében, mint a berendezések tökéletességében. A legtöbb állatkert városi intézmény; némelyik állami, vagy fejedelmi tulajdon, például a szófiai. A németországi állatkertek többnyire szubvencionált részvénytársaságok vállalkozásán keletkeztek: de vannak közöttük olyanok is, amelyek üzleti alapon, segítség nélkül fennállanak. Ezek közül némelyek elég terjedelmes birtokon mezőgazdaságot folytatnak, hogy a belépődíjakból eredeti jövedelmüket kipótolják; ilyen például a hallei állatkert. Mások állatkereskedést űznek; ilyen volt a háború előtt a kairói, amely egy német részvénytársaságnak jövedelmezett; most alighanem angol kézen van. A legtöbb állatkért azonban abból gyarapodik anyagiakban, hogy szórakozást és mulató alkalmat nyújt látogatóinak. Sokhelyütt hangversenyeket, ki-1925. augusztus 15. I állításokat mutatnak be, vagy nagy yen! déglőket tartanak fenn, amelyek számba, menő bérösszegeket fizetnek egyes ái- I latkertekben, ahol a helyi körülmények I ezt megengedik. gk legrégibb állatkert a schönbruni. császári menazséria veit: körülbelül 25(1 évvel ezelőtt létesítették Becs mellett. Neu- I geubäü császári parkban. Onnét szaVujai Jenő herceg költöztette át Schönbrunl.ba, ahol most ósdi alakjából modern in[tézménnyé fejlődili. A párisi Jardin des I Plantes természetrajzi múzeumokkal áll összeköttetésben; Cuvicr világhírű csontvázgyiijteményei itt találtaik elhelyezésre. Általában kulturális intézményeknek tekintik az állatkerteket, ezért tudós vezetőket állítanak az élükre, és j több helyütt tudományos társulatokkal I szövetkeznek; például említjük e helyen az antwerpeni állatkertet, amelynek saját múzeuma van. A közönség használatára bocsátott könyvtára csak a buda! pesti és philadelphiai állatkertnek volt; 'ellenben ismeretterjesztő szakfolyóiratot sok állat-kertben adnak ki. ; Mindenütt az idegenforgalom emeléséjnek szolgálatába állítják az állatkerteket: I ez Ctkból látványosságokat is létesiteyek II. Tizenegy pontban soroltam fel eddig az állami egyenes — úgynevezett hozadéki — adókat és köztük a jövedelmi, vagyoni és hadinyereségadót is, habár ez utóbbiaknak egyenes vagy rendes állami adó minősége problematikus. Később fogok rátérni arra. hogy miért van jelentősége annak a kérdésnek, hogy ezek az adók milyen kategóriába sorozandók és milyen adóknak minősiteudők? Ezúttal az állami pótadókkal foglalkozom. 12. Az általános jövedelmi pótadó 1876 évi január 1 -töl van érvényében és lényeges módosítást szenvedett az 1883 évi 46. t. c. által. Fizetendő a kivetett egyenes állami adó és földtehermeuíesitési járulék után és pedig a fölA házbér és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának 30 százaléka, a házosztályadónak 40 százaléka, továbbá a III. és IV. oszt. kereseti adó, nemkülönben a tőkekamat és járadékadó 35 százaléka. Az ideiglenes adómentességet élvező föld és házbirtok után 20 százalék fizetendő azon összeg után, amely a folyó évre kivettetett volna, ha az adómentesség nem forogna fenn. Az adóssági kamatok 10 százaléka levonható volt ebből az adóból, míg a múlt évi bndgettörvény 177 §-a ezt a kedvezményt el nem törölte. 13. Az országos betegápolási pótadó 1923. évig 13 százalékban volt meghatározva. Ettől az évtől kezdve 15 százalékra emeltetett. 14. Hadi pótadó cimén 60 százalék fizetendő a föld, házosztály. III. oszt. kereseti adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és tőkekamat és járadékadó után. Az 1918. évi 9. t. c. kimondja, hogy az ideiglenes adómentesség tartama alatt ez a pótadó sem szedhető, továbbá, hogy ezen hadipótlék után semmiféle más állami vagy helyhatósági adó vagy pótadó ki nem vethető. A gyakorlatban ez is másként van, mert úgy a rendkívüli állami pótadót, a rokkant adót és az előfogati adót ezután is kivetik. Adóalapul ez a hadipótlék azért sem szolgálhat, mert Ószerbiában és Montenegróban ezt nem ismerik, a törvényhozás a bevételi források kiszámításánál erre nem gondolt és mert azt, hogy adóalapul vegyék, a törvénynek világos rendelkezéezek keretében. Ezek között legérdemc- j sebbek az akváriumok. Németországban : húsznál több, kistbb-nagyobb látványos akváriumot találunk az állatkertekben. A berlinit, amely azelőtt, önálló intézmény j és külön vállalatként a nagy város bel- j sej ében létezett és amelyet a múlt évszá- j zad hatvanas éveiben a nagynevű Brehm Alfréd alapított, közvetlenül a háború előtt szintén az ottani állatkertbe helyezték át. Ez jelenleg a világon a legnagyobb akvárium; részben tengeri, részben édesvízi' medencékben mutatja be a halak ezernyi fajait. Másutt ellenkezőleg külön-választatták az akváriumokat a zállatkertektől; igy történt ez Buenosz-Aireszhen, amely város nagy akváriumának terveit ugyancsak Lendl Adolf dr. készítette el; a háború miatt azonban félbemaradt ennek az építése. A világhírű nápolyi akvárium szorosan vett tudományos intézmény; ilyen bár — kisebbméretü — van még sok a világon. Az állatkertek látogatottságára vonatkozó számszerű adatokat nem foglalták össze eddig seholsem. mert a legtöbb állatkert, mint üzleti vállalat titkolja e számokat. sével kellett volna megállapítani. Hatályban levő törvényt csak uj. más törvénnyel lehet módosítani. Kormány, vagy miniszteri rendelet vagy magyarázat ehhez nem elegendő. Minden tiltakozás és protestálás azonban hiábavaló. Arra sem gondol senki, hogy ez a pótadó csak mint hadipótlék állíttatott be. Célja és neve szerint csak a háborús kiadások fedezésére volt szánva, éppenugy, mint a hadinyereségadó. Ez utóbbit 1921 évben megszüntették, az előbbiről, a háború befejezésének nyolcadik esztendejében is megfeledkeztek. 15. Uj adónem a rokkant adó, melyet az 1924—25. évi költségvetési törvény 152 §-a, a rokkantsegélyek fedezésére, statuált. Ez a pótadó 1923. évtől kezdve a közvetlen állami adók és állatni pótadók után táblázatban meghatározott fokozatok szerint fizetendő és pedig 20 dinár adóalap után 2 dinár, 15000 dinár után 2850 dinár, ezenfelül 20 százalék. A betegápolási pótadó után sem rokkantadé, sem semmiféle állami vagy önkormányzati pótadó ki nem vethető, ellenben fizetni tartoznak az ideiglenes adómentességet élvezők is eszmei megállapítás alapján. Az 1925 évi május—júliusi tizenkettedekről szóló törvény 54. §-a ezt az adónemet fenntartotta az 19J5—26. költségvetési évre is, azonban azzal a változtatással, hogy az adóalap a kétszeresére emeltetik. Nem az adókulcs emeltetett 20 százalékról 40 százalékra, hanem az adóalap a duplájára. így tetszetősebb és ártalmatlanabbnak látszó a dolog, valamint tetszetősebb az a forma is, hogy az adóalap az állami közvetlen adók és pótadók után számítandó 20 százalékban, mintha csak az egyenes adók után számitanának 30 százalékot. Itt kerül megbeszélés tárgyává az a kérdés is, hogy a jövedelmi és vagyoni adók után is ki kdl-e vetni a rokkant adót, az előfogati és a rendkívüli pótadót, melyek mindegyikénél adóalapul az állami egyenes és pótadók szolgálnak. Ez év közepéig a pénzügyigazgatóságok a jövedelmi és vagyoni adókat nem tekintették olyan rendes, állami egyenes vagy pótadónak, amely után ki kell róni még a rokkantadót, a vanrednit. és az előfogatos (komorski porez) adót. A legnagyobb meglepetéssel találkozunk legújabban a megváitoj zott gyakorlattal, hogy kivetnek reánk 11922, 23 és 24 évekre visszamenőleg rokkant adót a jövedelmi é.-. vr-.gyon! adó után is. ami igen tekintély) x, tízj ezer dinárokra rugó újabb megterhelés* I jelentett. Aki ezen törvények meghozatalának I körülrhényeit és rendelkezéseit ismeri, annak meg kell döbbennie azon, hogy valakinek az agyában ez az új gondolat és rendelkezés megszületett. Úgy amiként ki van mondva a rokkantadénál, hogy az sem további állami, sem önkormányzati adónak alapját nem képezheti, akként ki van ugyanez mondva ezen törvényekben is. Már pedig törvényt csak törvénnyel lehet módosítani : és ez meg is történt akkor, amikor a ! múlt évi budget törvény ezekre az adókra egy 15 százaléknál, kezdődő és 120 százalékig fokozódó pótadót engedélyezett. Ezt a törvényt azonban kiterjesztően nem lehet magyarázni, rendeletekkel súlyosabbá tenni és akár a rokkant adónak, akár az elöfagati, akár a vanredni pótadónak kiszámításánál alapul venni. Ószerbiában és Montenegróban ezek az adónemek ismeretlenek. A kormány pedig, amely ezen országrészek adórendszere alapján gondolkozik, számításba sem vehette a többi országrészekre nézve ezt az adóalapot, mert nem lehet feltételezni róla azt, hogy intézkedéseivel a lakosság egyik részét jobban megakarta terhelni, mint a másikat. Nyilvánvaló, hogy itt ismét valami túlbuzgósággal állunk szemben és én hiába kerestem azt a jogforrást, mely ezt az igazságtalanságot eredményezte, sehol sem tudtam ráakadni. 16. Vanredni (rendkívüli) állami pótadó 1924 évben 30 százalékban lett meghatározva, ennek alapját is nemcsak a közvetlen egyenes állami adók. hanem annak pótadót is képezik. El kell ismerni, hogy a rokkantadó után nem szedik, de a jövedelmi és vagyoni adó és ezek pótadói után éppen olyan jogtalanul, mint azt a rokkant adónál. Itt is - • furcsának és szégyenkezőnek kell minősíteni azt az eljárást, amikor az adókulcs emelése helyett az adóalapot emelik. A jóhiszemű törvényhozó ■ itt is könnyebben megszavazza a 30 százalékos pótadót, mint a 60 százalékosat; . pedig az eredményt tekintve . a rendkívüli pótadó a lakosságot nem 30 százalékos újabb megterheléssel sújtja, hanem a burkolt művelet által körülbelül a duplájára. Az ország egyes területein ebből a műveletből előnyök, más területeken hátrányok Sszármaznak. A földadó után ez a pótadó 500 százalékkal számítandó. 17. Komorski porez, vagyis előfogatos adó. Az előző, tizeukettedekről szóló törvény 59. §-a alapította meg ezt az uj adónemet 1925 évi április 1 -tői kezdve és hivatkozással a katonai törvény 242 §-ára, katonai pótadónak nevezi el. Előttünk ez az adónem ismeretlen volt és legközelebb az elöfogatok kiállításának megváltásával hozható kapcsolatba. Kezelése, kivetése és kulcsa ugyanaz mint . a rokkant adóé, azonban azzal a különbséggel, hogy itt az állami egyenes és pótadókat meg nem kell. kétszer szorozni, hanem csak egyszeresen alapul venni. 18. A forgalmi adó szintén az államot illeti és egyik legnagyobb, korlátokat nem ismerő jövedelme az államkincstárnak, mert itt semmi tekintetet sem fordítanak arra, hogy az adózó a keresetéből adjon le valamit az államnak, hanem a regiejéből. a kiadásaiból, a brutto bevételéből. Igaz, hogy az adókulcs csak egy százalék, de cl kel! képzelni, hogy egy 250.000 dináros vaggon búza árából mindenekelőtt 2500 dinárt kell az államnak leadni, holott a kereskedő brutto haszon cimén sem számíthat ilyen összegre. Hányféle adói: fizetőnk? Irta: Fischer Jákó dr. INe felejtsék el, hogy a szépséget az arc üdesége adja uieg és ez csak ugv érhető el, ha „VISAGINE ADELINA PATTI“ arctejet, használ. Üvegje 30 dinár, IABORATOIRE ^ „ADELINE PATTI“ PARIS. Főképviselet Jugoszláviára ZAGREB, GAjEVA ULiCA 8.
