Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-15 / 217. szám

1955. augusztus 15. BÄCSMEGYEI NAPLÓ HÍREK iet Jókai-emlék Alacsony, hímzett zsámolykán fittem — kis gimnazista — és könyökre tá­masztva a fejemet' áhitatos várakozás­sal lestem a választ Nagyapám elmosolyodott, rám nézett jóságos félszemével (a másik szemét vasasnémet-ió patkója gázolta ki), hát­radőlt a párnázott karosszékben, aztán eltűnődve, csendesen igy szólt: Hogy mért fejeződik be olyan hirte­len, váratlan a Szegény Gazdagok? £s hogy mért adott Jókai negyedik kötet helyett egy egészen más elbeszélést, ho­lott — mint te is mondod — telt volna még vígan a további mesére?... Hin... Hát az úgy volt, fiam, hogy hatvan­ötben-e vagy hatvanhatban elkezdte Jó­kai a regényt. Folytatásokban jött, fü­gétekben, hetenkint, ha jó! emlékszem. De ahogy szélesedett héffől-faé'üe a regény érdekessége, úgy kelt a nyomá­ban valami titokzatos suttogás erdélyi körökben, meg a pesti társaságban... Hogy Jóka; nem a saját, fantáziájából ásta ki ezt a regényes, misztikus bonyo­dalmat, hanem van ahhoz valami köze a való életnek is... Hogy egy bárónak és a Fatia Negrá­­nak azonossága nem is egészen kitalá­lás, hanem hogy valójában ma is él az az előkelő erdélyi báró, aki ifjúkorában a Fatia Negra neve alatt garázdáikodta végig a Tiszántúlt, meg a királyhágón íuli1 részeket... Az erdélyi báró iassankint már nem mehetett végig a Hafcvani-uccán, hogy a fejek ne buktak voltak össze sejtelme­sen. mögötte, hogy: itt megy ni— ez az... a Fatia Negra ... ügy van az mindig, hogy maga az érdekeit szokta legutoljára megtudni a feje körűi száiidosó kósza faireket. De aztán természete válogatja. Vay Józsi gróf például mindig titokzatosan mo­solygott, valahányszor a jelenlétében nagy szemöldökfelíiuzásotk és mohón vizsgáló tekintetek közepette szóbahoz­­ták a Savanyu Józsi-legendát, amiben állítólag ő volt érdekelve fiatai korában, a mi bárónk azonban tökéletesen meg­vadult, amikor a felőle keringő mende­mondák végre az ő fülébe is eljutottak. Ez akkor volt, mikor Jókai kezdte fel­rakni a regényre a koronát, mikor két vármegye pandúrjai kezdtek nyomakod­­ni a menekülő Fatia Negra sarkába, s mikor nyíltan ki kellett már oldani a rejtélyt, hogy Hátszegi báró meg a Fa­tia Negra egyazon személy. Ekkor már furán kezdtek nézni N. báróra a kaszinóban is. A báró észre­vette ezt és egyik barátját felelősségre vonta. A barát nem kertelt, kimondta nyíltan. A bárónak az agyára futott a vér, nagy nekibőszülésében úgy vélte, hogy itt már aztán pontot kell tenni a skan­dalum végére. Kocsiba vágta magát, hazavágtatott, a zsebébe eresztett egy kétcsövű pisztolyt és feirchaní Jókai szállására. Jókai éppen az íróasztalánál fiit és a következő folytatáson dolgo­zott. A báró rettentő nagy indulattal bevi­­harzott: — N. báró vagyok — Tessék helyet foglalni. Mivel állha­­rok Nagyságod szolgálatára? — Azt az urnák nagyon jól kell tud­nia! — bömbölte a báró. —■ Az ur en­gem megbecsielenilett, kipellengére­zett...!-- 'tv....? — ámuSt Jókai. — igenis! — üvöltötte magánkívül a báró és előrántotta a dupla Pisztolyt, — de én nem tűröm tovább- En ennek vé­get vetek! — Azzal a pisztolyt nekisze-' gezte Jókai halántékának: Adok egy fertályórát! Fogja az ur a kezébe a pen­­aáíl És ha ezalatt a fertályóra alatt be nem fejezi az ur a regényt, becsület­istenemre, szétlövöm az ur feiét....! Mit kezdjen egy szegény költőfejede­­lets egy vérfuioíta szemű. Iilasztare dü­hödt, duplapisztolyos nagyajtai? Fogta Jókai a tollat, leült sóhajtott egyet és nem telt bele a kiszabott ne­gyedóra, Háíszegi-Fatja Negrát — pisz­tolycső kísérettel — halálra ítélte. Ki is végezte kegyetlenül és sohasem aeriilt ki a báró kettős élete: Fatia Negra el­tűnt báró Hátszegi halva maradt... N. báró végighallgatta a befejezést, zsebreteíte a pisztolyt és búcsúzni ké­szült: — Ha pedig a tekintetes urnák valami kára lenne a csonka regényből, — mon­dotta enyhültén — a pénzestárcám kész­séggel rendelkezésére áll... Most Jókai állt fel, szép kék szeme parázslóit az arca kipirult: — Az ur pénzére egyáltalán nincs szükségem! — kiáltotta. — Az a penna, amit az ur az éíébb pisztollyal kénysze-' riteít, majd gondoskodik énrólam ez­­u tártra is... Alászolgája! ...Emich Gusztáv pedig, aki a re­gényt kiadta, kénytelen volt — mint a könyvben is láthatod — nyilatkozatot tenni, hogy igy-ugy, élsz ámították ma­gukat az ivszámmal, hát ráadásul adnak még egy elbeszélést: Alit, az utolsó bu­dai pasát... (r. a.) » A Báesinesvei Napló legközelebbi száma a közbeeső' ünnep miatt hét­főn délben jelenik meg. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Br. ncsics Cseda orvost a veliki-kikinda! törvény­székhez orvosnak, Pavicsevic* Krszta noviszadi törvényszéki jegyzői pedig a titeii járásbírósághoz ügyészségi meghízottnak nevezte ki.. — Noviszad városát meghívták a Városok Nemzetközt Szövetsé­gének kongresszusára. Noviszadról jelentik : Noviszad városa pénteken meghívót kapo't Párisból a Városok Nemzetközi Szövetségének éz év szeptember 28-ikátél október 4 fkáig megtartandó nemzetközi kongresszu­sára, egyben pedig felszólították, hogy lépjen be a szövetségbe. Noviszad város tanácsa a legközelebbi ülésén fog ez ügyben határozni. • — Amerika nem ad engedménye­ket Belgiumnak a háborúi, adósságok kérdésében. Brüsszelből jelentik: A minisztertanácsot váratlanul összehívták, hogy megbeszéljék az amerikai adós­ságra vonatkozó washingtoni tárgyalások eddigi eredményeit, illetve eredmény­telenségét. A belga bizottság jelentette a kormánynak, hogy az Egyesült-Ál la­tnak egyáltalában nem mutatnak enge­dékenységet az adósságok kérdésében. A tárgyalások holtpontra jutottak, de egyelőre még nem szakadtak meg tel­jesen. A be'ga bizottság reméli, hogy néhány napon beiül mégis sikerűi az amerikaiaktól engedményt kicsikarni. Amerika jelenlegi tervezete értelmében a belga adófizetőkre évente három­százmillió belga frank újabb teher ne­hezednék. — Kinevezés. Szomborból Jelen­ük : A belügyminisztérium Go tries Jovánt D?ronyára jegyzőnek ne­vezte ki. — A városi házak bérlő: még egy évig megtarthatják bérletüket. A Szubotica város házaiban lévő üzlet­helyiségek bérlői péntek délelőtt kül­döttségei menesztettek Maiagurszki Albe polgármesterhez, a bérietek meg­hosszabbítása érdekében. A küldöttség fogadásánál jelen volt Juries Márkó nemzetgyűlési ^képviselő is, aki a bérlők kérését melegen támogatta. A bérlők a küldöttség utján azt a kívánságukat fe­jezték ki, hogy a város hagyja meg őket további egy évre bérletükben. Á polgármester kijelentette, hogy a városi házaknak azok a bérlői, akik a novem­ber elsejéig terjedő időre megállapított magasabb bérösszeg fizetését vállalják, 1926 november 1-ig maradhatnak üzlet­helyiségükben. A küldöttség tagjai a polgármester válaszát megnyugvással vették tudomásul. — Városi közgyűlés Starakani­zsáa. St-rakanizsáról jelentik: A vá­ros kiszélesített tanácsa augusztus hó 18 án tartja rendes havi közgyű­lését. A közgyűlés többsége meg­akarja szüntetni a katonaügyi és a gazdasági tanácsnoki állást. Minthogy a város egész ingatlan területét fel­osztották a telepesek között, a két tanácsnoki álláson kívül még- más redukciót is végre akar hajtani a közgyűlés. — Á szuboticai törvényszék hétfőn a Pollik-ügyben Szentén tartja meg a főtárgyaidat. Poilák Zoltán és Poilák Füiöp gabonakeres kedők ellen Kovács Albert szerdai malomtulajdonos feljelentése alapján büntető eljárás indult meg. A szubo­ticai törvényszék úgy határozott, hogy a íőiárgyaiásí Szentén tartja meg, miután negyven tanú van Beidézve, akik valamennyien szentaiak. A fő­­tárgyalás Julius hó 29-re, szerdára volt kitfizve, miután azonban erre a napra nem érkezeti meg az igazság­ügyminiszter engedélye a helyszíni tárgyalás megtartására, a törvényszék augusztus hó 17-ére, hétfőre halasz­totta a főtárgyalást. A helyszíni tár­gyalást a városháza közgyűlési termé­ben fogják megtartani. — Ausztria nem adja el Rumänin* nak Bocskay István koronáját. Becs­ből jelentik: A Kunstgewerbliches Mu­seum vezetősége kijelenti, hogy sem ő, sem a bécsi román követség nem tud arról, hogy Ausztria Ferdinand román királynak akarja eladni Bocskay István­nak Bécsben őrzött koronáját. Ezek a nyilván tendenciózus híresztelések csak a magyar—osztrák viszony elmérgesíté­sét célozzák. Két év óta tárgyalnak már az utódállamok a török vazallus korona kiváltásáról, azonban egyik utód­állam sein hajlandó a múzeumot meg­­fe'elően kártalanitani. Sem Magyaror­szág, sem Románia nincs abban a hely­zetben, hogy a koronáért ellenértékét tudjon nyújtani. Magyarország a koro­nára vonatkozóan döntőbíróságot aján­lott, ezt azonban Ausztria nem hajlandó elfogadni. —- Technikai középiskola nyílik Novisaáon. Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi- és iparkamara nemrég előterjesztést tett a kereske­delmi minisztériumhoz, hogy Novi­­szadon négyosztályu technikai közép­iskolát létesítsenek az ipari alkalma­zottak továbbképzése végett. A mi­nisztériumtól pénteken válasz érke­zett ez ügyben a kamarához, amely­ben a minisztérium közli, hogy a mostani költségvetés keretében nincs fedezet az iskola céljára, azonban már a legközelebbi költségvetésben gondoskodnak a technikai közép­iskoláról. — Hirtelen halál. Töih Lajos szuboticai cipész pénteken a Pasicseva­­ucca nyolc szám alatti üzletében munkaközben rosszul lett és néhány perc múlva meghalt. Holttestét a men­tők a lakására szállították. Halálát szivszélhüdés okozta. — Fubvücai adókivetések. Augusz­tus 25-én a következő V—VI—'VII—Vili köriek kerülnek sorra: Kovács József, Kovács Antalné, Kollár Istvánná, Kiss István és Klénó Józsefné. Kasziba Ist­ván, Kalmár Béláné, Kalmár Péter, Hlrlcs Viktor, Juries Róza. Juries Mik­lós, Juhász György, Jesztvics Vince, Jámbor Antalné, Ürmös Imréné, Illés Lajosné, Horváth István. Horovltz Ig­­nácné, Herceg Elekné, Govorkovics Amália, Gilice Dánielné, Garai Aladár­­rré, Gál Jánostté, Futó Györgyné, Far­kas Pálné, Csipák Teréz. Csih^ Gvörgy, Czeizier Károly, Budincsevics Ferenc, Boros Dezső, Bihari István, Balog Péterné, Bertus Báliníné, An­drics Lázárné, Almási András. 7. oldal — A rejtélyes suboHcai szín­társulat susaki sikere. Megemlé­keztünk már arról, hogy egy magái szuboticai operett-társulatnak nevező színtársulat az ország különböző ré­szeiben előadásokat rendez és & tur­nén jelentékeny sikereket arat. Mint most Susakról jelentik, a „szuboticai operett-társulat“ legutóbb Susákon vendégszerepeit. A társulat a „Csár­­dáskirá!ynő“-t játszotta több estén át zsúfolt házak előtt, igen Jó előadás­ban. így tehát a rejtélyes színtársu­lat ismeretlen művészei Stolko Rapak, Stefan Hajdiska, Vlado Szerhinsek és Éva R daniska, akik. a „Csár­dáskirálynő“ főszerepeit játszották, nem hoztak szégyent Szuboticára, ahol azonban ezekután már szintén illenék besnutatkozniok. — Biller Irén arcképét ®!ko* kozták Budapesten. Budapestről je­lentik : Az egyik belvárosi divatüz­letben már hónapok óta ki van téve Biller Irén arcképe, amely a népszerű dívát a Halió, Amerika! egyik jeirne­­zében ábrázolja, amelyben kátszázszór jelent még a pesti közönség előtt. A napokban két rendőr jelent meg az üzletben és elkobozták a képet, a szalon tulajdonosnőjét pedig felírták és valószínűen szemérem elleni ki­hágást fognak ellene indítani. Biller Irén arcképe igy majd a rendőrmu­­zeumba kerül. — EántoregyesSlet alakul a Vajdaságban. A vajdasági római katolikus kántoregyesület augusztus hó 25-ikén tartja alakuíó közgyűlését Szuboticán. Mayer Rudolf becskereki kántor felhívja a Vajdaság valamennyi kántorát, hogy az alakuló ülésen mi­nél nagyobb számban jelenjenek meg. Az alakuló közgyűlés programja a következő: Augusztus huszonnegye­dikén ismerkedő-est a Nemzeti szál­lodában, másnap istentisztelet a Szent Teréz-templomban, utána közgyűlés, amelyen megválasztják az egyesület tisztikarát, valamint az alapszabályo­kat kidolgozó bizottságot. — Tíz év után megtalálta halott­nak hitt Hát. Beogradból jelentik: Todorovics Boskó suboticai ötödik köri szatócs néhány nappal ezelőtt Beograd­­ba költözködött és a Kicsevszka-ulicá­­ban kis szatócsüzletet nyitott. Csütör­tökön délelőtt egy öregasszony ment be a boltba valamit vásárolni és ami­kor távozni akart, megakadt a szeme az üzlet falán lógó arcképen. Az öreg­asszony megkérte Todorovicsnét, aki egyedül tartózkodott a boltban, hogy vegye le a képet, meg akarja közelebb-1 rőf nézni, mert nagyon hasonlít eltűnt fiához. Közben megérkezett Todorovics is, akiben az öregasszony tiz év óta ha­lottnak hitt fiát ismerte föl. Anya és. fia örömkönnyek közt borultak egymás nyakába ... A háború után Todorovics visszatért szülőfalujába, de ott semmit sem sikerült megtudnia édesanyjáról, aki időközben Beogradba költözködött, Az anya is mindenütt kereste a fiát, de nem tudott nyomára akadni úgy, hogy már elsiratta és misét is monda-, tolt lelki üdvéért. Todorovics Suboti­­cán megnősült és szatócsüzletet nyílóit, majd két héttel ezelőtt Beogradban vett üzletet, ahol azután a véletlen összehozta édesanyjával. — Verekedés. Becskerekrő! jelentik: Markovics Gyúró szerbiltebei pásztor a Bega hídon hajtotta át a gulyát, amikor kocsin szembejött Fejgő Ferenc, és Neumann Henrich, két párdányi föld­műves. A pásztor felkérte őket, térjenek ki a gulyának, a földművesek azonban erre nem voltak hajlandók. Markovics emiatt összeverekedett a kocsinülökkei és a verekedés közben Neumann kocsi­­'őccsel úgy fejbevágta a pásztort, hogy az nyomban összeesett. Markovics sérülései súlyosak. A két párdányi föld­műves ellen megindították az eljárást«

Next

/
Thumbnails
Contents