Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-15 / 217. szám
19^5. augusztus 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei Az erdélyi magyar párt elnöki tanácsa ülést tartott Kolozsváron. Az ülésen Ugrón István közölte, hogy a .pártnak hosszú időn keresztül volt ügyvezető alelnöke, Grandpierre Emil beküldte végleges lemondását azzal a megmásíthatatlan elhatározással, hogy ezentúl semmiféle szerepet nem fog játszani az erdélyi magyarság politikai mozgalmaiban. Az elnöki tanács sajnálattal vette tudomásul ürandpierre lemondását és elhatározta, hogy levélben fejezi ki háláját (iraudpierrel szemben, aki a legnehezebb viszonyok között vállalkozott a politikai munkára. Az elnöki tanács ezután beható tanácskozás után kimondotta, hogy a mezőgazdasági kamarai választásokat nem tekinti politikai ügynek és ezért hozzájárul, illetőleg tudomásul veszi, hogy ebben a kérdésben az Erdélyi Gazdasági Egyesület tárgyalásokat folytat a romái) pártokkal a közös listák felállítása végett. Az ülés végén megalakították a párt. kisebbségi alosztályát, amelynek elnökéül Jakabffv Elemért, tagjaiul uedig: dr Balázs Andrást, dr Balog Artburt, dr Barkó Ákost, dr Eekeíe Nagy Bélát, dr Eritz Lászlót, dr Issckutz Viktort, Kccskeméty Lipótot, Kovács Kálmánt, dr Róth Hugót, gróf Teleki Artúrt, dr 'Tornya Gyulát és dr Várad! Aurélt választották meg. Francesco Nitti, a világhírű olasz hékepolitikus nemrégiben a Cambridge) egyetem nyári kurzusán előadást tartott a szabadelvű gondolat pusztulásáról Európában. Az előadáson Nitti kitért a nemzetiségi kérdésre és ezzel kapcsolatban a csehszlovák kormánypolitika bírálatára. >Az angolok tudják a legjobban — mondotta —• milyen nehéz a küiömbözö fajú és vallási) népeket asz.‘iZ.imHálni.'Gondoljanak vissza, minő. ellenállást tanúsított Írország á'z asszirtíiiálás minden kísérlete ellep.. Lehetséges, hogy talán a kultúra alacsonyabb fókán álló népeket sikerül elnenizetietleniteni. de nem lehet ezt olvan népekkel tenni, akik a civilizáció utján nagy haladást tettek. A csehek sohasem tudják a németeket és magyarokat nemzetiségükből kivetkőztetni.« * A Népszövetség hivatalos jelentést adott ki, amelyben közli, hogy a Népszövetség szeptemberben egy francia képviselő elnöklete alatt összeül és tanácskozásait a következő napirenddel tartja: 1. Az iraki határmegállapitás kérdése. 2. Ausztria helyzetének megbeszélése. 3. Magyarország pénzügyi talpraállitása. 4. A görög menekültek ügye. 5. Az erdélyi és bánsági magyar telepesek kérvénye. * Kinos botrány központjába kerültek Karlsbadban Kalina és Mayer német kisebbségi képviselők. A Karlsbad melletti Fischern község német nemzeti ünnepélyére akartak elmenni, amikor útközben rendőrök feltartóztatták őket és követelték, liogy vegyék le fejükről a német nemzeti színekkel díszített sapkájukat. A képviselők vonakodtak eleget tenni a fölszólitásnák és mentelmi jogukra hivatkoztak, a rendőrök azonban ennek ellenére bekísérték őket az örszobára, ahol jegyzőkönyvet vettek föl az esetről. Lapot akartak indítani »Ifjúság« címen a pozsonyi magyar diákok, hogy üres óráikban gyerek-ambíciói oknak áldozhassanak. A lapaiapitók annak rendje és módja szerint bejelentették a hatóságnál, ki lesz a lap felelős szerkesztője, felelős kiadója és általában mindazt megtették, amit a Szlovenszkóu még mindig érvény es 1014. él i XIV. törvénycikk 16. szakasza egy lap alapításának föltételekén megkövetel. Két hétig vártak türelemmel, liogy a hatóságok tudomásul veszik majd csak a lapalapitást. .de • hiába --- választ nem kapták. Elővigyázatosságból vártak még egy hetet vártak kettőt, sőt hármat, amikor végre többszöri sürgetés után kézhezkapták a hatóság végzéséi, amelyben tudomásukra adták, hogy a lapkiadást nem veszi tudomásul, azért, mert »széleskörű nyomozás alapján bebizonyosodott, hogy a bejelentett felelős szerkesztő és kiadó eddigi tevékenysége nem nyújt elegendő garanciát a kijelölt program betartására:« A magyar diákok megfelebbezték a végzést a teljhatalmú miniszternél, aki azonban eddig még nem hozta meg döntését. Harminckilenc halottja van az amlensi ¥&§tó katasztrófának Kisiklott a párisi expressz — Kigyulladtak a töltésről lezuhant személykocsik — Százhatvan súlyos sebesült Parisból jelentik : A Bou’ogne-—Párisvona'on, Amiens közeiében súlyos vasúti katasztrófa történt. A Paris felé haladó express megterhelt szeneskocsija eddig még ki nem derített módoü lezuhant a ‘öltésről ér. magával rántotta a mögötte levő személyvagonokat. A lezuhant kocsik izzé-porrá zúzódtak és kigyulladtak ; az utasok, az égő vagonokból nem tudtak menekülni és nagyrészben a lángok martalékává lettek. A katasztrófa színhelyén nyomban megjelentek a mentőcsapatok és hozzákezdtek a sebesültek elszállításához. Eddig harminckilenc megszeneseaett holttestet húztak ki a romok alól, de még számos kálóit fekszik a kocsik alatt. A súlyosan sebesültek száma meghaladja a százhatvanat, akik közül hetvenegy állapota reménytelen. A halottak közt több párisi kereskedő van. A katasztrófa okát nem tudták még megállapítani. Naval közmunkaügyi miniszter a szerencsétlenség színhelyéről visszaérkezve úgy nyilatkozott, hogy egyelőre csak annyit derített ki a vizsgalat, hogy a mozdonyvezető túlságos sebességgel hajtott, egyes útrészeken 128 kilométer órasebességet ért el, a katasztrófa idején 82 kilométert mutatott a sebességmérő. Ilyen gyorsan ment alig 100 méterrel az amiensi á lomás elhagyása után és nem vette tekintetbe azt az utasítást, hogy azon a helyen csökkenteni kell a sebességei. Hogy igaz-e ez a feltevés, azt még nem lehet határozottan mondani, mert a mozdonyvezető, aki egyébként sértetlen maradt, a katasztrófa következtében olyan benyomást keltett a vizsgáló bizottságra, mintha örült volna. Lehetséges, ho-'y sintörés okozta a katasztrófát. Erre vall az a körülmény, hogy a kisiklott szerkocsi összetörött kcrékkiillői és meghajolt tengelye között egy sin darabot találtak. Németországot decemberben veszik föl a Népszövetségbe Belgium, Csehszlovákia és csak e! a francia Londonból jelentik : Briand és Chamberlain tárgyalásának eredményét kedvezően Ítélik meg. Briand elfogadta Chamberlain javaslatát, hogy szeptember hó folyamán közvetlen megbeszélést tartsanak Stresemannal. A konferenciára legalkalmasabbnak Brüsszelt tartják. Briandnak Németországhoz intézett jegyzékét hétfőn fogják Berlinben átadni. Luther dr. birodalmi kancellár és Stresemann külügyminiszter, akiknek e hét végén kellett volna szabadságukat megkezdeni, emiatt továbbra is Berlinben maradnak. Chamberlain, miután a Viktória-páíyaudvaron Briandtól elbúcsúzott, a Buckingham-palotába ment, ahol jelentést tett a királynak a tárgyalásokról. Félórával később a király Baldwin miniszterelnököt fogadta. A délutáni minisztertanácson Chamberlain beszámolt a Brianddal folytatott tárgyalás eredményéről, további a Németországhoz intézendő válaszjegyzék szövegéről. A miniszterek az angol-francia megegyezést minden fentartás nélkül helyeselték. Brüsszeli jelentés szerint a belga kormány megkapta a német biztonsági jegyzékre vonatkozó angol vá'asz tervezetét. Chamberlain egyidejűleg tudatta a belga kormánnyal, hogy szeptember elsején érkezik Génibe és az óhaja, hogy Vandervelde miniszterelnök és Briand jelenlétében tanácskozzanak. A két külügyminiszter tanácskozásának eredményéről szóló londoni jelentések belga kormánykörökben élénk megelégedést keltettek. Vandervelde szeptember másodikén érkezik Genfbe. hogy ott Chamherlainnal és Brianddal tárgyaljon. Mint Parisból jelentik, Briand megérkezése után fogadta a sajtó tudósítóit, akik előtt kijelentette, hogy a londoni tárgyalások eredményével nagyon meg van elégedve. A rajna-vidéki' bizottság és a döntőbírósági szerződés ügyében a nagyhatalmak ugyan elvileg megegyeztek, de végleges megegyezés nem lehetséges, mig az érdekeit hatalmak meg nem kérdezik Belgiumot, Lengyelországot, Csehszlovákiát, sőt Németországot is, japán válasza után küldik jegyzéket Ferimbe A minisztertanács legnagyobb részét Briandnak a londoni tárgyalásokról szóló beszámo’ója töltötte ki. A minisztertanács után kibocsátott hivatalos kommüniké errői r> következőket tartalmazza: Briand külügyminiszter felolvasta a német birodalmi kormányhoz intzendő válasz szövegét a biztonsági paktum tárgyában, amelyre nézvfe teljes a megegyezés az angol miniszterek és a francia kormány között. A minisztertanács egyhangúlag Köszönetét nyilvánított Briandnak a londoni konferencián elért eredményekért. A jegyzék szövegét a külügyminisztérium megelőzőleg közölte a szövetséges kormányokkal s azoknak válasza után fog a diplomáciai okmány elmenni a birodalmi kormányhoz. A Petit Párisién szerint még ha a német birodalmi kormány a francia válasz tudomásulvétele után a Népszövetség szeptemberi ülésszakának megkezdése előtt kérné is a Népszövetségtől a felvételt, az már a szeptemberi ülésszakon nem kerülhet tárgyalás alá, hanem valószínűleg rendkivivi ülésszakra lesz szükség és azt tatán decemberre fogják összehívni. Németország külön francia— angol—német konferenciát szeretne A Times berlini tudósítója jelenti lapjának, hogy német hivatalos körökben azt mondták neki, hegy Németország olyan nemzetközi konferenciát tekintene ideálisnak, amelyen mindössze kilencen volnának együtt, nevezetesen a külügyminiszterek, a helyettes-államtitkárok, továbbá angol, francia és német jogi szaktekintélyek. Caillaux végleg rendezni akarja a háborús adósságokat Londonból jelentik: Minden hivatalos és félhivatalos cáfolat el’enére Hans Reuter párisi laptudósitó fentartja a t a közlését, hogv Anglia és Franciaország között a háborús tartozások rendezése céljából néhány nap múlva újból meg fognak indulni a tárgyalások s e részben Briand. londoni látogatásakor Chamberlain külügyminiszterrel és Churchill kincstári államtitkárral a kő* vetkező pontokra nézve végleges meg* egyezést létesített: 1. Az az összeg, amelyet Nagy-Britannia a hivatalos tárgyaláson követelni fog, számszerűleg pontosan megállapítandó Franciaország fizetőképességének tekintetbevételével, nem pedig a francia tartozás ténybeli összege szerint. 2. El kell tekinteni attól a tervtől,, hogy a háborús adósságok rendezése ideiglenes, esetleg 4—5 évre szóló legyen, mint ahogy A.ngiia ajánlotta, mivel Caillaux a francia pénzügyeket véglegesen rendezni kívánja, tehát a háborús adóss g végleges rendezése múlhatatlanul szükséges. A Quotidien azt írja, hogy Nagy- Britannia az első pénzügyi tárgyalásokon még 30 millió font évi törlesztést kivánt, azután leszállóit 22 millióra, most pedig évente 15 millió fontot követel. Híresztelések vannak arról, hogy Caillaux maga fog étére állani annak a pénzügyi delegációnak, amely az angol kormánnyal a háborús tartozások szabályozását lesz hivatva tárgyalni. Az angol kormány államosítani akarja a szénbányákat Bizottságot küldött ki a probléma tanúim nyozására Londoniból jelentik: A minisztertanács ülésén foglalkoztak a bányák nacionalizálásának kérdésével és elhatározták, hogy külön bizottságot küldenek ki azzal a feladattal, hogy a bányák államosítása ügyében tegyen javaslatot a kormánynak. A Daily Telegraph szerint a kiküldött bizottságnak a következő kérdésekre keil válaszolni: 1. Az államosítás előnyei és hátrányai. 1 2. A szénbányáipar egységes esbzj pontosítása. 3. Mennyiben volna hasznos az áljlanii üzeni. I 4. Munkaidő és bérek. 5. A melléktermékek értékesítése. ö. Vasúti szállítási és egyéb forgalmi könnyítések. 7. A szénárak hatása az iparokra. A bizottság a jövő héten kezdi meg működését. Bősszé áldozata a Bulgáriában meggyilkolt görög kereskedő Kinyomozták a stanimahai gyilkosság tettesét Szófiából jelentik: A görög kormány tudvalevőleg nemrégiben ultimátumszerű jegyzéket intézett a bolgár kormányhoz és abban Nikolaidi görög alattvaló gyilkosának kézrekeritését és szigorú megbüntetését követelte, egyidejűleg azonban jelentékeny csapattesíeket küldött a bolgár határra, amelyek még most is ott állatlak. Az athéni sajtó a gyilkosság' esetéből fenyegető cikkekben követelte, hogy a görög hadsereg szádja meg a bolgár határmenti helységeket és a helyzet nagyon elmérgesedett Görögország és Bulgária közt. A szófiai rendőrség mindjárt eleinte tisztában volt azzal, hogy a Stanimakában történt gyilkosság közönséges bosszú müve. Most végre sikerült az esetet minden részletében kinyomozni. Bebizonyosodott a következő tényállás: Nikolaidi gazdag görög alattvalónak Stanimaka környékén dúsan termő gyümölcsösei vannak, amelyekben különösen ritka fajtájú gj iiinölcsöket termel. Két nappal a gyilkosság előtt a vásártéren Nikolaidi egy kofánál olyan szilvát látott, amelyen csak az ő kertjében terem. Öszszeveszett a kofa férjével, egy Bakalov nevű macedón menekült csősszel és feljelentette lopás miatt. Két nap múlva holtan találták Nikolaidi). Kétségtelen, hogy Bakalov ölte meg s ezt az is bizonyltja, hogy aznap eltűnt, mikor a gyil-1 kossás történt
