Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-02 / 205. szám
1925. augusztus 2. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. olda\. Uzdinra Misics Daniiét, a kovini jiÍrásban Sztojanovics Dragomirt. Cstipics Mihajlót, Osztrovára Rajacsics Milkát, Nesics Jelenát, a novibecseii járásban Beodrára Szimcsics Milkát, Vranyevöra Crvencsics Dobros/,1 ávot. Crvencsics í.jubicát, Dragutinovóra Filipovics Ángyéit, a novikanizsai járásban Gyálára Koleditr Miletáí, Koledin Jelenát, Potiski- Sveti-Niliolára Csukurov V. Emiliját, Ramánadoki Zdravkót, Uimitrijevics ítyrjanát, Szondára ürkovics Milorádot, Csókra Vasziljevics M. Dragutint, a pancsevói járásban Dolovóra Rasovics Verát, Gyomparin Natáliát, LazareGcs M. Miluti.'it, S/.amardzsic.s B. Radovánt, Smolicára Petrövics K. Dusánt, a sztoribecseji járásban Túrjára Katyanszki Radivoit, a titeli járásban Saikásszentivánra Rada's M. Szavát. Budisár’jára Dimitn.ievícs Boriszávof.- srpski-crnjan&ki járásban Jasa-Tomicsora Radak Boriszávot, Ninrsicsevóra Jovicsin Ivánkát nevezte ki, illetőleg véglegesítette a közoktatásügy i miniszter. A bácskai kerülethez tartozó apadni járásban Knpuszináru Diklies Ivánkát, Priglevicaszentivánra Braun Petárt, Svenda Aniont, Sudics Zlátát. SvUojcvóra Brcrnzai Gyenát, Szt (iparra I.eizcvics szilijét, Denies Milost, Denies Daruikat. a dárdai járásban Gáncsra Sa.id Bélát, Knyezsevóra Csurcsics Katicát, Mirkovácra Jovanovics Rakilát, Szlávics Gyurát, Belimonasztirra Petrövics Györgyét, Bitjére Dezecsár Józsefet, a noviszadi járásban Kulpinra Mrinarics Katarinát, Rumenkára Matejics Vladimírt, az edzsáki járásban Parabutyra Vidák Nikölát, Vidák Olgát, Pivnicére Filipovics Dragomirt. a palánkat járásban Obrovácra Milosevics Kamenkót, Milosevics Olgát, Bregarszki Paciét, Cilbosra Palanacski Sztevánt, Paunovics Sztanimirt, Tovarisevóra Durkovác Miliját, a szuboticai járásban Gurgyinra Dulics-szállásra Zsivkovics Miodrágot, Zsednikre Mukics-szállásra Dejanovics Jelisavetát, a szombori járásban Bajotokra Kasejics Frányót, Mandics Szvetozárf, Bezdánra Toinovics Ariiét, Tucakovics Mátéját, Sztariszivacra Malesevics Desimirkát, Kalugyerszki Szávát, Telecskára Nikolics Szávát, Csonopljára Cinics Iliját, a topolai járásban Csantavirre Lokajcsek Bonifácot, Lokajcsek Zsófiát nevezte ki, illetőleg véglegesítette a közoktatásügyi miniszter. A szmederevói kerülethez tartozó atibunári járásban Dobricára Gyurovics Lázárt, Ferdinre Zagorac Milicát, Zagorác Raclinkát, a belacrkvai járásban Uljmára Lovrics Mátéját, Maries Blagojét, Miloszavljevics Gordanát, Jesenovóra Miloszavljevics Radoszlávot. Pártára Kosztics Szávát, a versed járásban Potporányra Flego Zórát, Vodicére Petrovics Zsivadint nevezte ki, illetőleg erősítette meg állásukban a közoktatásügyi miniszter. A hivatalos lap ezenkívül még háromszáz tanítói kinevezést közöl. Újabb idegenellenes zavargások Kínában Tizenegy tüntetőt lőttek agyon a rendőrok Londonból jelentik : Honkongi jelentések szerint Amoy városában a külföldiek elleni tüntetések ismét nagy arányokat öltöttek, úgyhogy az angol hatóságok kénytelenek voltak ismét egy cirkálót küldeni Amoyba. A város egyik legnagyobb kereskedőjét a kinai bandák megtámadták és- négy, lövéssel halálosan megsebesítették. Általában véve ismét zavargásoktól tartanak. Kantonban egy újabb tüntetés alkalmával a rendőrség ráiőtt a felkelőkre. Tizenegy ember meghalt, igen sokan megsebesültek. A városi képviselőtestület kinai titkárát megsebesítették. Hongkongban a helyzet napról-napra rosszabbodik. Az angol és japán cégek bojkottját szigorúan végrehajtják. Brit és amerikai hadihajók Shanghaiba indultak, mert attól tartanak, hogy az idegen negyedben újabb fosztogatásokra számítanak. A washingtoni külügyminisztérium, a lapok értesülése szerint, értesítette Coolidge elnököt, hogy a kinai kérdés a hatalmak közt megoldottnak tekinthető. A washingtoni szerződést aláíró kilenc hatalom között az összhang bizonyos részletkérdésektől eltekintve megvan úgy hogy az Egyesült-Államok kormánya a teljes megegyezést küszöbönállónak tekinti. Konimimista-merénylef Lembergben Agyonlőttek egy rendőrtisztet Lembergb-51 jelentik : Szombaton délelőtt a lembergi bíróság tanúként kihallgatta Csehovszki rendőrtisztet egy politikai bünpörben, amelyben több kommunistát a köztársaság elleni merénylet vádjával állítottak a bíróság elé. Amikor Csehovszki a kihallgatás után a bíróság épületéből távozott, egy fiatalember az uccun lelőtte. A rendőrtiszt nyomban meghalt. A testest, aki a kommunista párt önvédelmi osztályának tagja, letartóztatták. A merénylő elfogaíása után beismerte tettét. Elmondta, hogy Csehovszkit azért ölte meg, mert a rendőrtiszt a munkásságnak árulója lett. Azelőtt ugyanis Csehovszki munkás volt, vezérszerepet vitt sigy módja volt megismerni a munkásszervezeteket. Amikor a rendőrséghez belépett, tapasztalatait volt sorstársai eilen használta fel és igen sok munkásszervezeti vezetőt börtönbe juttatott, emiatt a kommunistapárt önvédelmi osztálya halálra Ítélte és ő kapott parancsot a halálos Ítélet végrehajtására. A merényletet a tárgyalás előtt kellett volna elkövetnie, azonban erről lekésett és igy Csehovszki a vádlott kommunisták ellen még megtehette a bíróság előtt súlyosan terhelő vallomását. Levegőbe röpítettek a rifkabilok egy francia erődöt Kíméletlen harcot hirdet Áfod el Krim Franciaország és Spanyolország ellen Parisból jelentik: A lapok jelentése szerint Abd el Krim adjiri főhadiszállásán a rií-szövetséges benszülött törzsek vezetői összejöttek, hogy megvitassák a helyzetet és a legközelebbi tennivalókat. A törzsfőnökök gyűlése elhatározta, hogy a háborút Spanvolország és Franciaország ellen életre-halálra, késhegyig folyt alja. Fezből érkező hivatalos jelentés szerint pénteken éjszaka Terual környékén Ain Bua Aicha közelében egy francia erőd a levegőbe repült. Az őrség egy része keresztülverekedte magát és eljutott a francia csapatokig. Az őrség napok óta hősiesen védekezett a túlerőben lévő ellenség ellen. Kevéssel a robbanás előtt sikerült repülőknek élelmiszeri szállítani aiz erődbe, ahova a szakaszparancsnok levelét is eljuttatták, amelyben felszólítja a katonákat, hogy tartsanak! ki julius 31-éig, mert akkor bizonyosan felszabadítják őket. Közben az erőd a levegőbe reipiilt. Julius 30-ra virradó éjjel Tangerben egy municióraktár felrobbant. Nehéz harcok után sikerült a Iran cia csapatoknak az 1200 méteres Bab Maros magaslatot visszafoglalni. Ábd el Krim az utóbbi hetekben kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy ezt a magaslati pontot megkeritse, mert ez a Taza elleni támadd sok centruma. A rifkabilok heves ellentámadásait azonban a francia gépfegyverek sikeresen elhárították. Illetékes helyen kijelentették, hogy a Bab Marus-magaslat visszafoglalásával megszűnt minden veszedelem, amely Tazát fenyegette. Painlevé miniszterelnök és hadügyminiszter rendeletet adott ki, amely megengedi és szabályozza külföldi tartalékos tiszteknek és katonáknak Marokkóban önkéntes szolgálat vál látását. Pétain tábornok szombaton Prírisba érkezett. A tábornok a sajtó számára minden felvilágosítást megtaga dott a marokkói helyzetről. A Lederer-házaspár levelez Szerelmi vallomások az akasztőfa árnyékában — Ledererné kézimunkázik és főzni tanul Budapestről jelentik: Lederer Gusztáv, aki két héten át vallási tébolyt szimulált a Margit-köruti1 zárkájában. néhány nappal ezelőtt hirtelenül megváltozott. — Megváltoztam... érzem — mondotta néhány nappal ezelőtt Biró alezredesnek, ügye referens bírójának. mikor elébe kérette magát. Sirt keservesen, ráborult az irodaasztalra. — Levelet akarok Írni... könyörgöm. tessék megengedni, hogy levelet írjak — Micinek.' Biró alezredes engedélyt adott a halálraítéltnek levele megírására. Lederer meg is irta levelét: — Egyetlen drága Micikém! — hangzik a levél megszólítása magyar fordításban, majd igy folytatódik : — Nem tudom, hogy iriam meg Neked mindazt, amit tiszta szivemből mondani szeretnék, hiszen rossznak. nagyon rossznak tartasz engem. Igaz. hogy rossz is voltam hozzad, kíméletlen és érzéstelen. De most. mikor már túl vagyok mindenen és magamra maradtam a zárká ban. a legforróbban érzem, hogy most sokkalta jobban ..szeretlek, mbit bármikor! — Ha minden • régiben volna, ha újra melletted lehetnék, meg is tudnám mutatni neked, igy — sajnos ■ talán nem is láthatlak Téged többé. Elszakítottak, a főtárgyaláson sem beszélhettünk. Itt a levél hosszas, szaggatott, érzelgős mondatokban folytatja, elő hozva a régi emlékeket. Ezután Lederer könyörög feleségének, hogy szerezzen engedélyt és látogassa meg. — Akkor meg fogok nyugodni — írja. Ezután hirtelenü! prózai dolgokba csap át. panaszkodik, hogy fehérneműje aihanvaeolt állapotban van. — Egyébként iól vagyok — ez beszámolójának befejezése. Ledererné. mikor a levelet megkapta. sírva fakadt, órákon át zokogott zárkájában, arcát kézimunkájába temetve. Az ő élete egész más. mint uráé. A leghihetetlenebb közömbösséggel nézett sorsa elé. míg csak a levelet meg item kapta. Szinte ,'iiev tett. mintha csak üdülne a- fogházban. Kézimunkázott. olvasott és tanult. Állandó olvasmánya a »Die tüchtige Hausfrau« cimii könyv, amelyből a főzéstől a stotmoldsis mindent meg lehel tanulni, de a főzésben különösen tökéletessé akarja tenni masát. három szakácskönyvből ;is tanul, hogy minek, azt nem árulta el. Mikor a sírást abbahagyta, azonnal lekérette magát Kovács Péter ügyészségi aielnök. íogházígazgaíóhoz és kérte, hogy engedjék férje levelére válaszolni. Az aielnök megadta az. engedélyt. Válaszlevelében Ledéremé az ömlengő szerelmes szavakat viszonozza. - Bizony, ha uira ölembe hajthatnád a fejecskédet — irta. Örömmel ajánlja fel a »liebster Musti«-nak. hogy a fogházban kifoltozza fehérneműit, fin is iól vagyok — írja levele végén. Bármennyire is nyugodt volt a hangja a válaszlevélnek- Ledéremé nyugodt élete véget ért néhány min óta. Újból magához kérette védőjét, dr. Lévay Tibort és sirva könvörgött, hogy hozza be anyósát. — Az anyósom nem hiszi, hogy én nem tettem rosszat Gusztinak —. zokogta. — Én is. Guszti is áldozatok vagyunk! fin az utolsó Dercémben is azt mondom, hogy nem Guszti volt a gyilkos! A védő ezután közölte vele. hogy ü&yének fciebbviteli főtárgyaiását szeptemberben tartia mer a tábla. Az asszony a vállát vonogatta a hírre. Ledererné most már megkapta férje fehérneműit, azokat foltozza és tökéletesíti magát a főzés művészetében. Nem az arai, aki vetett Elvették a moli bérlők földjeit Az alkotmány nem ismer különbséget az állampolgárok között, az agrárreform azonban nem engedelmeskedett sem az alkotmánynak, sem az élet törvényeinek s fájdalmas különbségeket állított a vajdasági földmunkások közé. A magyar földnélküliektől megtagadták a földet, pedig a legtöbb helyütt a nagybirtokok felosztása leginkább a magyar földmunkásokat fosztotta meg munkahelyüktől. Ez a jogfosztottság sokezer magyar családot tett munkanélkülivé és döntött nyomorba. Legnagyobbrészt magyarok azqk is, akiknek földjeit elvették, — az agrárreform végrehajtói azonban módot találtak arra is, hogy a munkáinkból élő, nincstelen, szegény magyar földmíveseket munkájuk gyümölcsétől is megfosszák. Nemrég Szuboticán okozott nagyelkeseredést és csaknem vérontást is a földmivesek közt a hajdujárási földosztás, amelynek során a régi bérlők bérleteit elvették és a terméssel epviitt a telepeseknek adták át. Most ugyanez az eset ismétlődött meg Mól községben is. Mól község kétezer holdas földbirtokát k étholdas parcellákban a múlt év őszén holdanként kétezer dinárért bérbe adta. Topolai, kishegyesi és moli magyar földmivesek vették bérbe a földeket és a béröszszeget a község pénztárába le is fizették, azután pedig a jogszerűen bérelt földeket gabonával bevetették. Ez év tavaszán, amikor már az egész terület be volt vetve és a földtnivelési munkálatok befejezést nyertek. Mól község földjeit az agrárreform céljára lefoglalták és telepesek közt szétosztották. A bérletüktől megfosztott magyar földmivesek többször panasszal fordultak az agrárhivatalhoz és Mól község elöljáróságához. Mindenütt megnyugtató választ kaptak és kije-
