Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-13 / 215. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 13. Nagyarányú csempészés csempészek és csempészett ára nélkül A wVr®me* szenzációját«! a hivatali túlbuzgóságig A beogradi Vreme nagyszabású se-; lyem- és textil-csempészést leplez le, | amelyben a lap állítása szerint több beo- j Sradi cégen kívül egy szabottad száiii-1 iási vállalatnak Is van szerepe. A Vreme! szerint a susáki vámhivatal nemrégen j adatokat talált arra, hogy Olaszországból rendszeresen csempésznek különféle j árukat Jugoszláviába. Á nyomok Beogradba vezették, mire a susáki vámhivatal felfedezését közölte a beogradi rendőrséggel. Beogradbau meg is indult a: nyomozás, amelynek folyamán — amint a Vreme értesül —, kiderült, hogy a csempészüzelmek középpontjában az ■» Maros* szabottad szállítási vállalat áll, amelynek tulajdonosai Adany és 1Nákmijas beogradi textilnagykereskedők. Az Adaros-vállalatnak »— ir.ia a Vreme — körülbelül két héttel ezelőtt sikerült Susákon kérésziül átcsempészni két nyitékai vannak arról, hogy a novrezadi és a dályai árok csempészés folytán kerültek az országba. Még rejtélyesebbé teszi ezt az ügyet a szabottéul vámhatóság nyilatkozata, amely szerint a szuboiicai vámhivatal csupán a Vremeböi értesült az egész csempész-ügyről A liácsmegyei Napló munkatársa utána járt, hogy a Vreme leleplezéseinek mi az alapja. Érdeklődésünkre az Adaros cég vezetője azt a választ adta, hogy a szállítási vállalat semmi összeköttetésben sincs a beogradi Adany és Nanmiius céggel, amely a Vreme szerint tulajdonosai a vállalatnak. Ami a csempészést illeti, névtelen feljelentésre valóban indult eijá-Boszorkányos gyorsasággal, amerikai tempóban épül a suboticaü kiállítás. Az elmúlt héten még bent lakott a katonaság a lovassági kaszárnyában és csak hétfőn vette át a kiáliiiás igazgatósága,'a hét végére pedig már csaknem ris az Aáaros-cég dien, azonban a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy nem csempészésről, lumen: egy vámtiszt faj&uzgóságáből eredő félreértésről vau szó. A cég ugyanis nemrégen két bála textilárut adott fel Szuboticán Zagrebba. Ez az áru eddig még ki nem derített módon Noviszadra került, ahol mint csempészárut lefoglalták. A szállítási vállalat most kártérítési peri Indít zz államvasutak ellen, mert a vámtörvény értelmében az árut nem lett volna szabad kiadni a vámhatóságnak, amely annak ellenére, hogy a küldeményről megállapították, hogy nem csempészáru, még most sem bocsájtotta azt a szállítási cég rendelkezésére. Harmonikus szimmetriával sorakoznak egymás mellé, — persze, ma még csak vázukban, — a pavillonok. két-három nap múlva pedig készen lesznek az épületek, hogy a kiállítás napjára a berendezéssel is elkészülhessenek. Subotica épülő nj ■ ¥árosrésze Lázasan folyik a munka a subotica! kiáliiiás területén vagon árut Olaszországból. Az árut a beogradi Adany és Nahmijas, valamint a zagrebi Napust és Rengem cég részére kellett volna leszállítani. A csempészésről azonban tudomást szerzett a szuboticai vámhivatal is, amely figyelőőrséget állított fel. Ennek következtében az egyik vagon áru nem kerülhette el az elvámolást, míg a másik vagon áru útközben eltűnt Egy nappal később a noviszadi állomáson egy vámtiszt több ibáia textilárut talált, amelyről megállapították, hogy Szuboticán adták fel. Ugyanaznap Dályán Is lefoglaltak egy •vagon textilárut, amelyről kiderült, hogy Magyarországon keresztül csempészték Jugoszláviába Olaszországból. Mind a két leletről értesítették a beogradi rendőrséget, amely kiderítette, hogy a gyanús textiláruk az Adany és Nahmijas cég tulajdonát képezik. A cég azonban az áruk eredetéről nem tudott felvilágosítást adni. A Vreme cikkéből nem detül ki, hogy a beogradi rendőrségnek milyen bizoíeljesen átalakult az egé'z terület. Katonák helyett polgárok jönnekmennek a kaszárnyában, hogy- előkészítsék a kiállítást, kereskedők, iparosok, gyárak képviselői szemlélik a számukra kijelölt helyet, rendezkednek, építkeznek, tisztogatnak. A kaszárnyatermeket most mérik és osztíák fel a kiállítók számára, az istállókban tisztogatnak, meszelnek, dezinficiálnak, az utakat javítják, sétányokat rögtönöznek és pavilonokat építenek. A semmiből egész városrészt teremt a szorgalom, munka és törekvés. A főbejárat fölött még csak provizórikus tábla lóg, amely Jelzi, hogy itt lesz a suboticai országos nagyvásár és kiállítás, az udvaron pedig sürgő rmjnka zaja, kalapácsoiás hallatszik. A főbejárattal szemben levő nagy, szabad térségen pavillonok és garázsok épülnek. Pillanatok alatt nőnek ki a földből az uj építmények vázai, amelyek azonban máris mutatják az artisztikus, díszes pavillonok körvonalait Uccasorok készülnek a térségen, háromoldalt pedig nyitott színek az autók, egyéb jármüvek és mezőgazdasági, gépek számára. Jobbkéz felől piramisszeru, lépcsős reklámépület, előtte pedis, egy sörgyár sörözője. Ugyanitt épül a cukrászda is, ahol katonazene fogja szórakoztatni a közönséget A hatalmas, világos lovarda-épületet lécekkel tűzdelték tele, deszkákkal fülkékre osztották. Tisztogatnak, szögeznek, kalapálnak. Itt lesz a bútor és elektrotechnikai kiállítás. A beosztás úgy történt hogy minden kiállító helyisége jól érvényesülhessen. A lovai dán kívül a fal tövében még mérnek, ásnak; a csónakipar kiállítási épületei számára jelölik, ki a teret hogy három nap múlva már itt is uj építmények emelkedjenek. A tisztára, meszelt és deszmiídált istállókban már csaknem teljesen készen várják az egyes gazdák állatait a számlikra kijelölt bokrok. A Vajdaság messze földön hires tenyészállatai számára kitü-Egy kritikus albumából írté: Betmdekmr Az élet sem a legfőbb jó, sem a legborzalmasabb rossz; az élet az a vegyüléke a jónak és a rossznak, amin át kell esni, mielőtt az ember meghál. *■ Ha az ember régi írásokat olvas a barátságróK (például Cicerótól), csodálkozva látja, minő más volt a barátság a klasszikus Időkben, s ha ugyanebből a korból a szerelemről olvas (példáid Ovidius könyveiben), akkor még nagyobb ámulattal látja, hogy ez az érzés miiss változott annyi sok évszázad óta. * Némely ember talán azért olyan alá,való, mert tudja, hogy a világ szívesebbe« bocsájtja meg a bűnöket mint az erényeket. * Mentül szebben folyik le valakinek az élete, annál kevésbbé fél a haláltól, amelytől azok irtóznak a legjobban, akik nyomorúságosán élnek. Ez utóbbiak valószínűleg így okoskodnak: — Nem elég, hogy ilyen gyalázatosán élünk? Még meg is haljunk!? * »Eredeti ember«, — mondjuk azokra, akik nem hasonlítanak hozzánk és »közönséges ember«, — ekképpen jellemezzük azokat, akik szakasztott olyanok, aminők mi vagyunk. És ennél szigorúbb, s egyszersmind találóbb kritikát nem is mondhatnánk magunkról. * A* eBenségeSök túlbecsülitek bernHta» két, s ezért az dlenségeink, a barátaink pedig az értékünknél kevesebbre taksálnak bennünket, s innen a barátságuk. Az előbbiek gyűlölete azonnal megenyhül, amint észreveszik, hogy tatár-. t ékelik, s az utóbbiak szere te te nyomban csökken, ahogy rájönnek, hogy többet 1 érünk, mint ameaayire becsültek bennünket * Milyen jó, hogy az evangélioBai mondás nem így szól; szeresd viszont a felebarátaidat. Ha igy szólana, nem szerethetnéd a felebarátaidat. $ A szegény, aki pazarol, rokonszenvesebb, mint a gazdag, aki fukarkodik. * Áz igazi férfit a türelem még inkább jellemzi mint a bátorság. # Az ember szellemileg tagadhatatlanul magasabban, de jtíiemi tekintetben meg vitathatatlanul alacsonyabban áll, mint az állat * A moralistákat igen helytelenül tartják mizantrópoknak és embermegvetőknek. Alapjában véve nagyon szeretik az embereket de alaposan ismerik is, s amikor korholják, akkor javítani óhajtanák őket Tehetnek ők arról, hogy ez az iparkodásuk hiábavaló? ' *■ Csak nagyon okos embernek szabad őszintének leimi, s csak nagyon okos emberrel szemben szabad őszintének lenni. Az angol oly sokra becsüli a saját fajtáját, hogy azt a többi népekkel öszszehasoniltva úgy tekinti, mint az erűéiért az állatokkal szemben. Még van egy sereg nemzet, amely a többiről éppen Igy gondolkozik. * A tehetségtelen emberek nem kevésbbé hiúk a tehetségeikre, mint az emberek általában a hiányzó jó tulajdonságaikra. * Nagyon helyes, hogy a törvény elrendeli a vasárnapi muakaszüBetet, de még helyesebb vök;a. ha el tudná törölni a hétköznapi mnnkasziiijetet. Mert az, hogy az emberiség egy része vasárnap is dolgozik, kissebb baj. mint az, hogy egy másik része hétköznap se kap munkát. * A genie sose olyaa tíbizakodott, mint a szamár s a gyáva sose henceg úgy, mint a poitron. * Durva embert nem szabad megsérteni, mert a finomságánál fogva rendkívül érzékeny. * Egy notórius gazembert ismerek, akinek a zsebe, az irattárcája £ az asztala fiókja tele vannak erkölcsi bizonyítványokkal, s ez az ur eszembe juttatja azokat a gáláns természetű hölgyeket, akiknek sokkal finomabb és fehérebb a fehérneműjük, mint a tisztességes aszszonyoknak. # A kutyának több emberismerete van, mint az embernek, mert csak a jő emberekhez vonzódik, mig az ember a magához hasonlókkal érintkezik. * Az állás nagyobb tekintélyt biztosit, mint a tudás, s az erő nagyobbat, mint az erény. * Mentül műveltebb a társadalom, annál jobban tisztel! az öregeket. A vadak agyonütik és megeszik, a félmüveitek lenézik és kutyába veszik, s az igazán műveitek úgy kezelik őket. mintha ök is fiatalok volnának. # Akit szeretünk, annak az ecetfe is édes; akit nem kedvelőidé annak a cukra is keserű. nő helyet biztosítottak és kétségtelen, jicsgy a külföldiek itt fogják megtalálni az őket leginkább érdeklő látványossá- I sokat A kaszániyaodvax északkeleti sarkában ujaiib óriást térségen szintén építkeznek. Itt is. félig fedett színek épülnek • a mezőgazdasági iparcikkek számára, a térség elején pedig ízléses söröző-pavüion készül j \ nagy • kaszárnya-épületek termőiben még csak most mérik fel a helyeket. A padlón kék vonalakkal jelölik meg az yes parcellákat, hogy a felosztás után1 a kiállítók egyszerre kezdhessék meg a részükre kiutalt helyek berendezését. Mindenütt lázas sürgés-forgás, és a rohanó munka mégis pontos terv szerint történik. Az egészet Rieger Imre, a kiállítás építkezési munkájának vezetője’ irányítja, aki a kiállító felekkel tárgyalj ( ugyanakkor pedig a földön térdelve: méri mérőszallagjával a parcellákat. Hétfőn kezdődött csak az építkezés tizenkét nap alatt, —< jövő szombatra, —; már be kell fejeződnie a kiállítás berendezésének is. ötszáznál több kiállító számára kell férőhelyeket biztosítani, tér-' mészetesen olyan módon, hogy minden-' kinek a kiállított tárgyai megfelelően érvényesülhessenek és könnyen hozzáférj betölt legyenek. Ez sikerült is és emellett nem feled-j keztek meg arról sem, hogy a kiállítást* látogató közönség érdekeit is figyelem-' be vegyék. Vendéglő, söröző,, büffé, cukrászdái, cufcorkaárusitó, dohánytőzs- * de is lesz a kiáitiíásoa, Az utakat píanirozzák, az épülő pavillonok közt uj utakat törnek és villanyvezetékeket húz-! nak, hogy az esti órákban is teljes fényben megtekinthető legyen a kiállítás. Arrüg kint a mesteremberek köp ácsolnak, az irodának berendezett kaszárnyaszobában egymásnak adják a kilincset az érdeklődő kiállítók, írógép kopog, telefon, csilingel, mindez nyugodtan, kapkodás, nélkül, az eredmény és megérdemelt siker biztos tudatában . . . Óriási' ciklon pusztított Hollandiában ás Mémetomiflmii Az orkánnak számos emberélet esett áldozatni — Heghémlt a varati forgalom — Sok Ma efpmsis.ll Berlinből jelentik: Az elmúlt éjszaka pusztító vihar vonult végig .Északsémetországon és Hollandián. A katasztrofális vihar Hollandiából indult ki, ahol borzalmas károkat okozott. Különösen nagy kárt szenvedett Boreuks, Didam, Domtiuchen, Oídcazaal és Menge!© községek, ahol sok ház elpusztult és a lakosság közül sokan megsebesültek. A hollandiai Deventert a vihar valósággal elsöpörte, itt négy ember meghalt és többssázan megsebesültek, akiket a kivonult katonaság részesített segélyben. Az északbrabauti Zeeland, Graspell, Trent és Oventje községek úgyszólván teljesen elpusztultak. Zeeland mellett hat halottat találtak. A sebesültek számát még nem lehetett pontosan megállapítani, de bizonyos, hogy meglehetősen nagy. A távíró- és távbeszélővonalak elpusztulván, sokáig tartott, amíg pontos híreket lehetett szerezni a katasztrófa arányairól és kiadós segítséget lehetett küldeni a vihar pusztította falvakba. A vasúti forgalom a szélvihar területén legnagyobbrészt megbénult, mert a sínek széikapcsoiódtak és több épület is rombadőlt. A katasztrófa felbecsülhetetlen károkat okozott Boxtell, Zwolle, Nydegen, Enchcde, Apeldoorn, Groningen, Heue-Wa'den, Wiene, Goor, Langenboom, Dolden,; Roosendaal, Grane és Uden községekben. Roosendaalban az orkánhoz még hatalmas jégeső is járult, amely a varosban az »piakokat mindenütt beverte. A vihar Éazaknémetarszágban, különösen Hamburg .környékén is erőien pusztított. Uctevsen melletti német községekben edd g egy halottal és számos sebesültet találtak a kirendelt mentőcsapatok. A vihar a táviró- és telefonvonalakat főbb helyütt elszakította.
