Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-12 / 214. szám

4. oldal

BACS MEGYEI NAPLÓ

1925. augusztus 12,

KiseSbfe lesz m, utad©

A snboílcai közigazgatási bizottság két felfüggesztett rendőrkapitányt visszahelyezett

Subotica varos közigazgatási bizottsága kedden délelőtt Ma ’agwszki Albe polgármester elnöklésével üiést tartott, amelynek tárgysorozatán rendkívül fontos ügyek szerepeltek. A rendes havi közigazgatási jelentéseken kívül tárgyalás alá került az 1925. évi útadó ügye, valamint több városi tisztviselő felfüggesztésének ügye is, amelyekben a fegyelmi választmány előterjesztésére határozatot hozott & közigazgatási bizottság.

A havi jelentések felolvasása után a számvevőség előterjesztette az 1925. évi útadó előirányzatot, amely erre az évre 4,300.000 dinár útadót állapit meg. Ennek fedezésére az egyenes állami adó után 84 százalék útadót szednek. A múlt évben 154 százalék volt az útadó. Az egyenes állami adó összege, amely után az útadót szedik, lényegesen kisebb volt.

Az előirányzatot a közigazgatási bizottság elfogadta.

A bizottság ezután az állásuktól feifüggesztett városi tisztviselők ügyével foglalkozott. A fegyelmi választmány előterjesztésére Prodár.ovics Mladen és Vidákovics Gorcsa rendőrkapitányokat, akiket a polgármester feifüggesztett állásuktól, visszahelyezte hivatalukba, a fegyelmi eljárás azonban tovább folyik ellenük. A bizottság végkielégítés és nyugdíj nélkül elbocsájtoita állásától a szintén felfüggesztett Biázics György detektivíőnököt. A bizottság foglalkozott Gyuricskó Iván számvevőségi tisztviselő ügyével is. Gyuricskóí ugyanis sikkasztás és okirathamisitás gyanúja miatt függesztették fel állásától. A bizottság úgy döntött, hogy Gyuricskó ügyéi felterjeszti a belügyminisztériumhoz.

A többi fegyelmi ügyekben a legközelebbi ülésen fog dönteni a közigazgatási bizottság.

Ä suboticai

keüosbií fokosok

tiem iépLeiik áf a határi A magyar hatóságok késedelme

Á szuboticai kettősbirtokosok, akik már hónapokkal ezelőtt megkapták határátlépési igazolványaikat, a magyar hatóságok magatartása miatt még most sem járhatnak át Magyarországon levő birtokaikra. Amikor ugyanis a szuboticai vámhatóság felhívta a kettősbirtokosokat, hogy határátlépési igazolványaik iránt jelentkezzenek, háromszáztizenkét kettősbirtokos jelentkezett. A vámhatóságok engedélye is szükséges, a határátlépési igazolványokat három hónappal ezelőtt a pénzügyőrség utján megküldte a magyar vámhatóságnak is. A magyar hatóságoktól még hónapok múlva sem érkeztek vissza a határátlépési igazolványok.

A szuboticai kettősbirtokosokat, akik egész nyáron át nem léphettek át a magyar határon, emiatt súlyos károk érik. Még- az aratások megkezdése előtt a kettősbirtokosoknak egy küldöttsége kereste fel Gyorgyevics Dragoszláv főispánt, akit arra kértek, hogy interveniáljon a határátlépési igazolványok kiállítása és visszaküldése érdekében. A főispán ígéretet is tett, hogy lépéseket tesz az ügyben, azonban máig sem küldték vissza a határátlépési igazolványokat Azt hiszik, hogy a magyar hatóságok retorzióképen tartják vissza a kettősbirtokosok határátlépési igazolványait, mert állítólag a jugoszláv hatóságok is késedelmesen intézték el a magyarországi kettősbirtokosok ügyét.

A Bácsmegyei Napló munkatársa fel* kereste Premovics Csikót, a szübotica’1 pénzügyőrség főnökét, aki kérdésünkre kijelentette, hogy a magyar hatóságok eljárása precedens nélküli.

— Annál is inkább érthetetlen —

mondotta a pénzügyőrség főnöke — ez az eljárás, mert a jugoszláv hatóságok a legelőzékenyebb eljárást tanúsították a magyarországi kettősbirtokosokkal szemben. Amint kézhez kaptuk a magyar kettősbirtokosok igazolványait, nyomban elintéztük és így ezek zavartalanul járhatnak át Jugoszláviában fekvő birtokaikra.

Becsből jelentik: Egyik bécsi reggeli lap közlése szerint Becsben horogkeresztes rohamcsapatof szerveznek, amelynek feiadala lenne az augusztus 18-ár, tartandó cionista kongresszust szétrobbantani. A horogkeresztes szervezkedést von Unstruth kapitány, a Kapp-puccs katonai organizátora végzi. A lap jelentése Becsben naoy izgalmat keltett és a rendőrség nyomban megindította a vizsgálatot, anélkül azonban, hogy von Unstruth rejtekhelyét felderíthette volna. Valószínűnek tartják, hogy von Unstruth csak álneve a horog-keresztes szervezőnek, mivel az ilyen szervezetek tagjai németországi működésük alkalmával minduntalan más-más neveket vesznek fel, hogy a hatóságokat megtévesszék. Annyi bizonyos, hogy a zavargást szító elemek ezidáig a határőrök ébersége folytán nem igen tudtak beszivárogni Ausztriába. Csakhogy éppen hétfőn volt az első nap, amelyen már nem kell vízum az Ausztriából Németországba és a Németországból Ausztriába való utazás-A Bácsmegyei Napló néhány nappal ezelőtt beszámolt arról az érdekes kísérletről, amelyet Lareaux Guilleaume francia mérnök, a francia Leguette ejtőernyőgyár megbízásából a jugoszláv hadvezetőségnek akar bemutatni. A gyár a kísérlettel azt akarta bizonyítani, hogy ejtőernyője segítségével a repülök szükség esetén veszélytelenül ieugorhatnak.

Lareaux mérnök érdekes kísérletét ezen a héten akarja a hadügyminisztériumnak repülőtisztekből és mérnökökből álló szakbizottságnak hivatalosan bemutatni, de azt megelőzően Beogradban és a noviszadi repülőtéren nemhivatalos jellegű kísérletekkel próbálja ki.

Az első bemutató tegnap volt a beogradi versenytéren, amelyen ez alkalomból sok repülőtisztből és sportbarátból álló érdeklődő közönség gyűlt egybe. Lareavx mérnöknek a kísérlet elvégzésére Rogulja Gyula noviszadi joghallgató ajánlkozott, aki a repülősportot is űzi, vakmerő és bátor sportsman.

A kísérlet nem repülőgépről, hanem egy kosaras légballonból történt és kitünően sikerült.

Rogulja Gyula 800 méter magasságból a mélységbe ugrott és sértetlenül érte el a földet.

• Megkértük a fiatal sportsmant, hogy mondja el a Bácsmegyei Napló olvasói számára, mi indította merész kísérletére, milyen volt a ballon, amely a magasba vitte, mikép történt a kiugrás és milyen érzések közt ért a földre?

Rogulja Gyula fiatalos lelkesedéssel mondotta el a következőket:

— Lareaux keresett vállalkozószellemü intellektuel sportbarátokat, akik 2000 méter magasságból, —repülőgépből ejtőernyővel kiitgranak. Sokszor repültem már, mindkét bátyám repülőtiszt és így a repülés nem volt ismeretlen előttem. Szenvedélyes sportoló vagyok, a legutóbbi noviszadi szr.kolünnepélyen 1.S0 méteres fix akadályokat ugrattam lovammal, Izgatnak az ilyen bravurfeladatok.

—- Jelentkeztem, Én voltam az egyedüli

Kijelentette meg Premovics főnök, hogy a pénzügyőrség többszőr megsürgette a határátlépési igazolványok elihtézését, azonban a magyar hatóságoktól még csak válasz sem érkezett a sürgetésekre.

Mint értesülünk, a jugoszláv hatóságok most diplomáciai utón fogják megsürgetni a szuboticai kettősbirtokosok határátlépési igazolványait.

hoz. Azt hiszik, hogy ez a körülmény megkönnyíti a szélsőséges elemek beözönlcsét.

Több adat van arra nézve, hogy „Sprengkomitee Berlin—Wien“ (Berlin—

bécsi robbantóbizottság) címmel egy társaság szervezkedik, ame’y feladatául tűzte ki a cionista kongresszus meghiúsítását. A társaság fenyegető leveleket is küldött különböző személyiségeknek, amelyekben bejelenti, hogy az „ellenségeskedést“ a Schiiler-kávéház megrohanása fogja megnyitni. A „Morgen“ című hétfő reggeli újság azt Írja, hogy von Unstruth kapitány toborzóirodát nyitott, amelyben embereket gyűjt a zavargásokra és a cionista kongresszus megróhanására.

I'yen előzmények után Deutsch Gyula nemzetgyűlési képviselő feljelentést tett a rendőrségen az állítólagos horogksvesztes szervezkedés ellen. Ezzel egyidejűleg egy Becsben élő balti német szintén jelentést tett a horogkeresztes szervezkedésről a rendőrségen.

jelentkező. Egy pillanatig sem gondoltam a kísérlet merészségére, inkább a kísérlet sportérdekességére és izgalmaira.

— Lareaux mérnök azt kívánta, hogy repülőgépről 2000 méter magasságban ugorjak le. Ejtőernyőt azelőtt sohasem láttam. Lareaux azonban az utolsó pillanatban azt kívánta, hogy a kísérlet elsőízben mégse mindjárt repülőgépről, hanem kosaras ballonból és ne ejtőernyővel, hanem Leguette-féle ejtőbaltonnal történjék meg. Nekem mindegy volt, ebbe is beleegyeztem.

— Táviratot kaptam;: menjek le azonnal Beogradba. Az első vonattal leutaztam, jelentkeztem Lareaux mérnöknél. Kimentünk a béogradi ^versenytérre, a hova a Lareaux által meghívott vendégek és néhány ép Beogradban időzött noviszadi ismerősöm, kiket én hívtam meg, I jött ki. A hadvezetőség rendolkezésünk- i re bocsájtott erre a célra egy kosaras \ ballont, amely a kitűzött időre megtöltve 'várt bennünket.

I — Lareaux, egy mechanikusa és én beszálltunk a léggömb kosarába, amely tele Ivóit homokzsákokkal. A kosárban majgunkkal vittük a kísérlet céljául szolgáló \ejtőballont is.

— A felszállás, — teljes szélcsend volt, — simán történt. A léggömbből' 150 .méteres erős kötél lógott le, amelynek vége a földhöz volt erősítve. Lassan felereszkedtünk. Amikor 80 méter magasságban voltunk, a mechanikus a közben a földről eloldott kötelet lassan f elcsavarta :és mi emelkedtünk felfelé. Egy-egy ledobott homokzsák könnyített a kosár terhén és a bálion szállt feifeié.

I 200—300—400—500 méter magasság.

;További homokzsákledobások újabb 50— • 100 méteres magasságba vittek iéggöm- I bünket.

— Lareaux erre előkészítette az ejtő!ballont, amelynek hevederjeit testem köré kötötték. Lábaimmal egy zsákba léptem, I amelynek nyílását derekam körül, mégköjtötték. A hátamra került az' ugróeszköz ballonja, a hátam és a ballon közt egy

fforogkeresEtes rohamcsapatof szervernek

a bécsi cionista kongresszus szétverésére

A Kapp-piiccs egyik résztvevője áll a mozgalom élén

Ugrás nyolcszáz méter magasságból

Ejtőballonkisérlet a léghajóból —- Rogulja Gyula elmondja hogy mit érzett ugrás közben

40—50 kilós, nehéz acélszelencét kötöztek rá, amelyben a bajion meg töltéséhez való hidrogén volt és kétszer annyi hidrogént tartalmazott, mint amennyi a 18 köbméteres ballonhoz kellett A szelence jobb és baloldalán ácélc&őbe vezető szelepek voltak. A jobboldali szelep arra szolgáit, hogy annak segítségével, nagy. atmoszférikus nyomássá!, hidrogént lehessen a ballonba ömleszteni, mig a baloldali szelep a ballonból kibocsájtja a hidrogént. Lareaux megtöltötte a hátamra kötött léggömböt

— Azalatt a kosaras ballonunkból fogyott a homokzsák és mi tovább emelkedtünk 600—700 és végül 800 méterre.

— A kosárban voltunk. Én éreztem, hogy a hátamra kötött ballon, amily arányban megtelt, oly mértékben húzott is kifelé és felfelé. Lareaux egész erővel belémkapaszkodott és lefogott. A bailo-; nőni megtelt. Már csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtam a kosárban maradni.

— Ebben a pillanatban sem gondoltam meg a .kísérletemet. Ugrani akartam és’ nem tántorodtam meg.

— Lareaux jelt adott. Izgalmas másod-: percek. Húzzam meg a jobboldali szelepet,-— adja ki a parancsot a léghajó) kormányosa és parancsnoka. Bátran és elszántan meghúztam a szelepet. Hallani, mint tódul a hidrogén a ballonba. Megtelt. Emelkedett. Egy gondolatnyi idő alatt a hátamon levő ballon kiemelt a kosárból. Elváltam a kosártól, lógtam a levegőben, ég és föld között. Lenéztem a mélységbe. Beograd ötemeletes házai gombostű nagy.ságuaknak tűntek. Megőriztem hidegvéreimet. Lógtam a levegőben.;

I Szinte szálltam, állandóan egy magasságjban, se fel, se le. Repülő ember vagyok; — cikkázott át az agyamon,

— Mindez ezrodmásodpercék müve! volt. Ez a levegőben való lógás volt a

j legkellemetlenebb. Az acélszelence 40— 50 kilós súlya lenyomott. Nem függőlegesen lógtam, hanem vízszintesen, szülte uszóhelyzetben. A fejet a levegőben vízszintesen nem lehet tartani, hanem lejebb lógott és ettől szédülni kezdtem. De nem volt időm sokat gondolkodni. Lareaux belém szuggerálta, hogy a két szeleppel operáljak. Meghúztam a jobbszelepet, több hidrogén ömlött a ballonba és én tovább emelkedtem. Erre meghúztam a baloldali szelepet és ereszkedtem lefelé. Nehogy zuhanásszerűen kerüljek le, a jobboldali szeleppel is operáltam: tartottam magam egy kissé egy magsságban. Újra egy keveset leereszkedtem. Már közel voltam a földhöz. De azért nem láttam semmit. Csak szédültem, mintha viharos tengeren úszó hajón volnék.

200—100—90—80—75—70—65—64—63 méter. Minél jobban ereszkedtem lefelé, annál inkább bontakozott ki eJőttem Beograd liegyreépüit városának látképe.

Másodpercek múltak igy. Már mozgattam a zsákba kötött lábaimat. Nem volt' meg a ’oiztonságérzésem, hogy megítéljem, mennyire vagyok a földtől. Hiányzott az ítélőképességem.

Az utolsó pillanatok. — Végre lena voltam. Földre értem. Ballonom egyszer-, kétszer még egy félméterre cl-elrántott a főidről. Négykézláb ugráltam, vízszintesen úszkálva a földön. Rántottam egyet a szelepen. Süvítve ment ki a ballon utolsó hidrogén- tartalma is. A hasamon feküdtem, zsákba varrt lábakkal, hátamon a nehéz acéltartánnyaL

— Egy-két perc és a föld visszaadta a biztonságérzést. Helyben vagyok. Körük j néztem. Emberek szaladnak hozzám, kibogoznak a sok hevederből. Lábraáíiitoltak. Én még mindig azt hittem, hogy úszók. Még egy keveset tartott a szédülés. És akkor ismét biztosan tudtam lépdelni.

— Jólesett azért a -földön lenni. Szinte próbálkoztam: járni. Kifogástalanul ment.' j — Zsivióztak! Megszorították a kezemet, Konyakot adtak.

Addigra Lareaux is leereszkedett a bal} Ionjával. A felszállás helyétől 100-méter-I nyíre kerültem le.

j A kísérlet kifogástalanul sikerült. Az ejjtőbáiloh abszolút biztos! Legközelebb repülőgépből ugrok ki . . v