Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-12 / 214. szám

Í '$?'■ ' včfflg ’Pßjf'-'föW k'M i W '" H XXVL évfolyam_____ ____ Szufeotíca, SZERDA 1925 augusztus 12. ____ 215. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szint: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni, 4. (Rostija Fonciére-paloía) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova nl.l. {Lslfcach-palota) A detronizált uralkodó (x) Nagymessziről is tisztán idehaíii!;, hogy sir, kesereg a kő vér Uncle Sam azóla, hogy a Daily Telegraph elsőnek szétvitte a hirt: a németek a szénből ola­jat csinálnak. Püffedt, nagy szá­jából csak úgy ömlik a panasz, n rnélabu, hogy régi szerelmét : olajkisasszonyt, akiért annyit ese­dezett, csodúk-C',ódájára ott látja az ellenfél karjában. Szinte szó­­nalomraméitó, ahogy kétségbe esetten tördeli kezeit és tehetet­­len-dühvel átnéz a csatornán, Berlinbe, ahol büszkén és kér­kedve mutatják föl a szőke kin­cset a világnak. De hogy is ne lenne U. cíe Satn elkeseredve, amikor két évtized óta egyebet sérts tesz, mint az olajkisasszony kegyeit keresi, neki udvarol, érte dolgozik abban a biztos remény­ben, hogy neki is kinyílik a Se­­zám ajtója, ahogy néhány szom­szédjának kitárult, akik praktiká­val és szerencsével elfoglalták a földgolyó olajmezőit. A fekete gyémántok ugyan még nem foly­tak ki a skóciai óríás-hegyekböl, ám a szén őfelsége kivénhedt az időből, a koronája régen a por ban hever már, öreg és fogat­lan : néhány esztendő és talán el is felejtik, hogy valamikor szén űzte a lokomotivokat, hajtott gé­peket, emelt darukat és vitt óceánjáró hajókat. Uncle Sam tudja, hogy sokat köszönhet a szén uraságnak, aki teliszórta a szigetországot gyárkéményekkel és palotákkal, de azt is tisztán látja, hogy nem lehet, hiába, szentimentális kegyelettel őrizni a múltat, amikor a század rég átlépte a szén korlátáit ás uj erőket kapcsolt be a világgazda­ság szerkezetébe. Nem is tétová­zott, amikor úgy hitte, eljött az alkalom, hanem nagy kedvvel és rengeteg türelemmel hozzáfogott a hadjárathoz : a detronizált szén őfelsége modern konkurensének, az olajkisasszonynak megszerzé­séhez. A háború után tulajdon­képpen már ezért csinált min­dent : ezért támogatta az orosz ellenforradalmakat és emiatt kö­tött békét a szovjettel, amikor kiderült, hogy kárbaveszett fá­radtság : a vörös lobogót nem lehet egykönnyen kiverni Moszkva kezéből. De nemcsak Oroszor­szágban próbált olajhoz jutni, Mossulért is elkeseredett közel­harcot vivott a többi nagyhata­lommal, melyek végül, már mást nem lehetett, a brit. politikát is elütötték a kisézs'ai olajmezőktől. A sorozatos kudarcokat azon­ban könnyen kiheverte Unde Sam, még nem égett körmére a dolog, várhatott arra a kedvező pillanatra, amikor valami véletlen szerencse­­hozzásegíti a szőke kincshez: az olajhoz. Csak az utóbbi hónapok­ban érezte újból veszedelmesen, hogy mennyivel olcsóbb a szén­nél a bakui petroleum és az ame­rikai benzin, f ogy mennyire isten­­áldás volna, ha akárhol is, de ke­zére jutna a globus valamelyik nagyobb forrása. A szén-őfelsége hiába, már nem elég az üdvös­séghez: hatalom, erő, ipari pozíció, minden attól függ, hogy ki tudja gyorsabban, az idő parancsolata szerint, átszervezni a termelését. Uncle Sam nyugodtan, békén pi­pált, mondjuk húsz évvel ezelőtt, amikor a szén volt az áruk feje­delme, ma azonban, amikor olaj lendíti a cséplőgép kerekét, ami­kor repülőgépek szállnak búgva a levegőben, ma bizony nehéz gondban van a szigetország, amely azt a szenet nem tudja eladni, amit drága pénzen hoz fel oda­haza a föld mélyéből. Mint a vi­lág kalmárját, kantinosát, nagyon sok oidalról támadták már ellen­felei, sokszor közelítették meg, a császári sas is felröppent egyszer, hogy elébe vágjon a brit lobogó­nak, de soha nem voltak olyan kritikus órái Angliának, mint az utóbbi esztendőkben. A tengeren-Miután a kormány tagjai kedden reggelig csaknem tel.ies számban visszatértek Beogradba, a miniszter­tanács az eredeti tervtől eltérően már délelőtt ülést tartott. A minisz­tertanácson elsősorban az államtit­kári kinevezések kérdésével foglal­koztak és elhatározták, hogy a kö­vetkező államtitkári kinevezéseket fogják a királynak ajánlani: az ag­­rárreform-minisztériumba Bosznia részére dr. Andrics Vlada radikális képviselőt, a Vaid ásás részére Su­­mchovics bánsági radikális képvise­lői. az erdő- és bányaügvi minisz­tériumba dr. Kuiundzsics Bogoljub radikális képviselőt, a közoktatás­­ügyi minisztériumba pedig dr. Ba­­szarics és Neudorfer Radics-párti képviselőket. Maximovics belügymi­niszter referált a király által aláirt főispáni kinevezésekről. Ezután az osztrák kereskedelmi szerződés kér­désével foglalkoztak, véglegesen azonban ez ügyben nem, döntöttek, hanem a miniszterek gazdasági- és pénzügyi bizottságát bízták meg, hogy délutáni ülésén hozzon határo­zatot a szerződésekre vonatkozóan, amelyekről a minisztertanács szer­dai ülésén fognak véglegesen dön­teni. Szóba került még a neptuni szer­ződés ügye is Krajacs kereskedelmi miniszternek a lapokban megjelent nyilatkozatával kapcsolatban. A mi­nisztertanács ülése után Kraiacs ke­reskedelmi miniszter , újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: A zagrebi és beográdi lapok egy nyilatkozatomat, közölték, amelyet állítólag a meptuni egyezmények tu'i nagyipar, az amerikai, amely frissen és szédületes tempóban bukdácsolt át válságokon és ki­­sebbméretü katasztrófákon a há­ború után, ahol csak lehetett, mindenütt kiszorította a piacról, holott közel sem volt annyi szene, mint a brit konkurensének. Ford a technika uj csodáival jött, ame­lyeket az olaj fütött és tett ver­senyképessé: és a többi jenki is hamar kidobta a szenet onnét, ahol az olcsó olaj is pompásan elvégezte a dolgát, talán jobban, mint a fekete gyémántok. És ez az ipari forredtslom, mert egész bátran annak lehet nevezni, a ter­melés uj lehetőségeivel, elkerülte Uncle Sam portáját, oki most, hogy már Németország is komo­lyan kezd számolni a: olaj erejé­vel és értékével, nem csoda, ha izgatottan és páni félelemmel néz a körülötte folyó készülődést. Száz évvel ezelőtt, Ő volt a győz­tes, neki sikerült elsőnek meg­hódítani a szén birodalmát, de leié lesz most a diadal, ki ér elö-j célhoz: kinek a homlo­kára tűzi az élet a cserfakoszo­­rut ? ügyében tettem. Ezek a nyilatko­zatok nem fedik a kijelentésemet, mert p neptuni megegyezés bírála­tába egyáltalán nem bocsátkoztam bele. Ezzel kapcsolatban a kormány többi tagja is kijelentette, hogy Kra­jacs nem lép ki a kabinetből. Nincsics a neptuni egyezményről Nincsics külügyminiszter kedden este hat órakor fogadta a sajtó kép­viselőit és Krajacs kereskedelmi mi­niszter állítólagos , nyilatkozataival kapcsolatban, — melyeket Krajacs közben már megcáfolt, — a követke­zőket mondotta: — Mihelyt elolvastam a lapokban a kereskedelmi miniszter állítólagos nyilatkozatait, tisztában voltam az­zal, hogy nincs másról szó, mint a nyári hőségből kikelt szenzációról, hiszen azok a kijelentések, melyeket a kereskedelmi miniszter szájába ad­tak és amelyekről már tudjuk, hogy nem onnan eredtek, csupa lehetetlen állításokat tartalmaznak. Mégis ezek a sajtóhírek alkalmasak voltak arra hogy nagyobb zavart idézzenek elő a közvéleményben, ezért úgy talál­tam, hogy nem lesz szükségtelen bi­zonyos utólagos felvilágosításokat adni az olaszokkal kötött konven­ciókról. — A neptuni szerződésben nincsenek semmiféle súlyos rendelkezések sem a közlekedés, sem a tarifák tekinte­tében. Mindjárt a konvenció aláírá­sakor részletes felvilágosításokat ad­tam a nyilvánosság számára annak tartalmáról és Angyelinovics Grga képviselőnek a parlamentben feltett kérdéseire is részletes választ ad­tam. Mindezekből látható, hogy ha valaki objektiven akar látni, akkor megállapíthatja, hogy semmi télé sú­lyos és veszélyes kötelezettségek vállalásáról nincs szó. Érdekes egyéb­ként, hogy ezekben az állításokban, a melyeket Krajacs miniszternek impu­­táltak, a konvenciónak egyetlen kon­krét rendelkezése sincs idézve, hanem azok teljesen általános jellegűek. Csak az olasz munkások bevándorlá­sának kérdéséről beszélnek részlete­sebben ezek a nyilatkozatok és a kér­dés felvetésével teljes zavart akar­nak előidézni. — Ezzel szembeaOáll az. hogy nincs egyetlen olyan konvenciónk sem. a mely az olaszok bevándorlásáról in­tézkedne, de nem is lehet, mert ai be­vándorlás kérdéséről egyáltalán nem is tanácskoztunk. Ez a része a nyilatkozatnak teljesen koholt. Van azonban egy.rövid, három paragra­fusból álló konvenciónk Olaszor­szággal, . amely a két ország •munká­­sáinak alkalmazásáról szpl. Az első paragrafusból rögtön kitűnik, hogy nem csak hogy. nem vállaltunk.köter. íézettségeket az olasz munkások al­kalmazása tekintetében, hanem kife­jezetten előírja a szakasz, hogy eb­ben a kérdésben á hazai törvényho­zás az irányadó. Már pedig nálunk csaknem ki1 van zárva az idegen munkás alkalmazása. Az egyetlen, amit a szakasz, mint kétoldali köte­lezettséget előír, hogy a másik or­szág területén megmaradhatnak munkaviszonyukban azok a munká­sok. akik ott 1920 január 1-től 1925 január 1-ig munkában állottak. Ha figyelembe vesszük, hogy a iugo-. szláv munkások száma Olaszor­szágban jóval nagyobb, mint az olasz munkásoké Jugoszláviában, akkor világos, hogy ebből a rendel­kezésből Jugoszláviának !egalább annyi haszna van. mint Olaszor­szágnak. A konvenció intézkedik to­vábbá azoknak a munkásoknak át­utazásáról. akik egy harmadik or­szágba akarnak menni. A harmadik paragrafus arról szók hogy ez a konvenció addig marad érvényben, ajnig az 1924 július 24-ikén kötött kereskedelmi szerződés, de legalább öt évig. Mint látható, az az izgalom, amelyet akár valódi, akár mestersé­ges okokból keltettek, nem volt in­dokolt. Általában a legkevésbé sem alkalmas módja a nemzetközi kon­venciók fölötti disszkusszióknak, az efféle sajtó-nyilatkozatok. Az igaz­ság kedvéért le keil szögezni, hogy az olasz lapok voltak azok. amelyek a vitát kezdték. Minden nemzetközi szerződés kompromisszum eredmé­nye, mindkét fél engedményeket tesz, hogy engedményeket kapjon. A nemzetközi egyezményeket ezért csak la rnágulc egészében lehet el­bírálni és nem vall objektivitásra ki­emelni azokat az engedményeket, a melyeket. egyik fél adott, vagy ka­pott. — Ha ezeket a konvenciókat ob­jektive értékeljük, meg kell állapíta­nunk, hogy azok mindkét országra nyereséget jelentenek. Bizonyos, hogy nagyon súlyos kérdéseket ren­deznek ezek a konvenciók kompro-Á Bácsmegyei Napló Radics-interjuja a Radics-párt nemzetiségi politikáját fejezi ki Morvát miniszter a pártvezér nyilatkozatáról

Next

/
Thumbnails
Contents