Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-11 / 213. szám

10. oldal. BÄCStöEGYE! NAPLÓ 1925. augusztus 11. A versenyautó halottja Regény. Irta: F. X. Kappus Bíró Mihály rajza 20. folytatás % t4 %5c V a 1L W'W 3 V11 Mim Vm ‘ ■ 1 % Az eddig közölt részek tartalma: Horváth Elemér báróba beleszeretett Mon­­tecarlóban Mirjam, egy szép bécsi lány. Horváth a ruletten elvesztette egész va­gyonát ér, hirtelen elutazott jugoszláviai kastélyába. Rendnlics Flóra, egy novisadi bank hivatalnoknője. megtudja, hogy a báró öngyilkosságra készül. Megkéri Mor­vától, hogy ha már úgyis mindegy neki, vegye öt előbb el feleségül. A báró tel­jesíti kívánságát. A nászéjszaka után Flóra bárónő Becsbe utazik, Horváth aki beleszeretett feleségébe, nem lesz ön­gyilkos, hanem mindenáron vagyont akar szerezni, hogy feleségét — aki közben egy milliárdos szeretője lett — vissza­szerezze. „Isten vele, nem akarom többé látni“ Azonliáji itt volt a nyár, gondjaival, amikor az egész világ útiterveket ko­vácsol. Ö' sem marad semmiképpen sem Bécsben, bár a tanulás félbemarad ak­kor. Nem tudott dönteni. Ostendébe menjen, avagy pedig a bajor hegyekbe. Risch Guido ötlött eszébe. A szőke fiatalember Kiéibe kapott meghívást-vitorfaversenyre. Ez a fiú a sport minden ágához értett. — Különös, tipti.su ember. — gondol­ta Flóra, amint a belvárosban mászkált keresztül-kásul, — acéi s mégis mintha valami rejtőznék e mögött az erős bás­tya mögött, talán még több is, mint sejthető. Mert gúnyolódása oly külö­nös s arroganciája olyan nem minden­napi. Mielőtt azonban végiggondolta volna, megrémülve állt meg egy kirakatnál.-- Mit akarok én Risch Guidotói? — kérdezte magában. — Akármilyen le­gyen is, egyik a sok közül. A gyöngykólliék és brilliánsékszerek mögötti tükörből hirtelen egy szempár tekintetével találkozott. Önkénytelenül megfordult. Lepkowski szemtelen képpel vette le kalapját. — Emlékszik még? —Uram... Kitért, hogy tovább menjen. De a lengyel nem tágított. Monoton, de behízelgő, tolakodó han­gon beszélt: — Otthagytuk a bankot? Most fenn vagyunk magasan? A Wáhringer Cotta­­geban lakunk, feltűnést keltünk a ver­senyeken, udvarunk van a Bristolban, a Tabarinban mi vagyunk a középpont, de milyen középpont! Igazán mindez nagyon helyén van, méltóságos báró­nő. mindén rendben van. Bizonyára örül majd az előkelő rokonság, külö­nösen báró Horváth Elemér. A nőnek még a szempillája sem rcz­­diflt meg. Erélyesen rászólt: — Ha még tovább is molesztál... A sarkon tétovázott, alsó ajkát ha­­rapdálva. Autót keresett. — Nekem mond;- ezt? Engem akar olyan könnyedén lerázni? —• kérdezte hangtalan nevetéssel a lovag. — Meg­bosszulom magam! Ha legközelebb ta­lálkozom báró Horváth Elemérrel... Flóra gúnyosan elhúzta a száját: — Mi mindent fecseg össze-vissza... — Igen, panaszt emelek nála, igen, báró Horváth Elemérnél, az ön férjénél bepanaszolom... — Maga tisztára megörült! Ha nem hagy békét, szótok a rendőrnek. Pár lépést tett a kocsiút felé. — Csak hagyja, — felelte Lepkowski, — hanem ha egy kocsit parancsol! A lengyel egyik karjával odamtett egy arra haladó bérautót. Udvariasan kinyitotta az ajtót. Az autó lépcsőjén Flóra habozott egy percig, aztán odaszólt a lengyel­nek: — Egy kis darabot maga is jöhet. Gyerünk, gyorsan.! A lengyei már is ott ült a kocsiban; rákiáltott a sofförre:- Mindegy, akárhova. Félóra múl­va- álljon meg a Voiksopcrnál! — Maga a lcgszemtelenebb ember, akit valaha láttam, — jegyezte meg Flóra. —- Tudom! így születtem. Lepkowski a sarokba dűlt és szemte­lenül tanulmányozta a nö vonásait. Flóra azonban elfordította arcát: — Most beszéljen aztán világosan, mit akar tőlem? — kérdezte a lengyel­től. A férfi minden fölényessége eltűnt. — Szeretem, — felelte lihegve. Az utolsó szótagitál Flóra a beszélő kagylóhoz nyúlt, hogy kiszóljon a — Még egy hangot és kiszállok! Aztán hozzátette: — Valami Horváth Elemért emleget emleget folyton, mit akar ezzel? — Hiszen a férje, — vetette oda Lep­kowski. — A férje, a gazdag jugoszlá­viai földbirtokos. Flóra sziszegett: — Azt kell hinnem ... — MR? — Hogs a hatottak telt imádnák' — Óh, — sajnálkozott a lengyel és gyorsan hozzátette: — Özvegy tehát? És ő. Elemér? Valószínűleg ö az a bizonyos távoli ro­kon, az a bizonyos világjáró unokafi­vér? Úgy nevetett halkan, hogy reszke­tett belé. Az autó tovább robogott. Éppen a Nordbahnhof konyákén járt. A lokomo­­tivok füttye élesen hangzott. — Mondok valamit önnek, uram ... — Lepkowski a nevem, na és? — Lepkowski ur, nézze, igy nem ju­tunk előbbre. Ilyen agyrémekkel, fan­tazmagóriákkal, locsogással. Ezzel nem lehet nálam semmit elérni. Ennek én nem dűlök he ... A hang, mellyel ezt mondta, bámu­latba ejtette a férfit. — Egészen mindegy, hogy él-e a fér­je, vagy nem, — kezdte a lengyel, — manapság nem sok a- külömbség. Sok férjes asszony viselkedik úgy, mintha özvegy volna és sok özvegy meg úgy tesz, mintha esküjét akarná betartani. Hirtelen feleszmélt. — Mit is mondott az imént? így nem jutok előbbre? Hát hogyan? Árulja el kérem az utat! Flóra levonta a következtetést: — Egyik olyan, mint a másik. Hangja visszanyerte eredeti színét: — Van egy jelszó: a türelem. Rómát sem egy nap alatt építették. így, most már tudja ... A lovag vére megint felpezsdült, de az asszony ráparancsolt: — Viselje magát rendesen és a Kái­néi szálljon ki! — Nem. a Tabor-strasse-nál. A további két perc alatt nem szól­tak egy szót sem egymáshoz. Lepkow­ski ekkor Flóra keze után nyúlt, aki csendesen kezdte lehúzni kesztyűjét: — Isten vele! A lengyel a fél hágón állva rászorí­totta száját a keskeny illatos kézre és csaknem kiesett az autóból, mire Ha­gyott káromkodott lengyelül. Sötét gondolatok kínozták Flórát, mi­alatt hazautazott. Mindig az a gondolat kínozta, h-onnan sejt ez az ember va­lamit? Miből meríti tudását? S miféle viszonyban állott a báróval, hogy min­dig róla beszél. . S ami a legrosszabb, rögtön bemond­ta neki, hogy Horváthnak a felesége. Vájjon ki árulta el a lengyelnek ezt a titkot? Talán maga Elemér? Nem, nem, ez kizárt dolog, hiszen a legközelebbi vonattal elutazott. Isten tudja, hol pró­bál most szerencsét, talán már rég kinn van Amerikában. Vagy valahol lennt a Balkánon, alapjában véve mindegy. Mert az az egy biztos, hogy Elemér­nek sohseni fog sikerülni munkájával a sorsot a maga oldalára kényszeríteni s vagyonhoz jutni egy esztendő alatt... már pedig ez volt szerződésükben. Nőm is aggódott most emiatt, jól elintézte annak idején a báróval... (Folyt, köv.) Ékszerek inga- és zsebórák, Író­készletek, ridikülöb, cigarettatárcák, ezüst­ből és alpakkából — Nagy választék, olcsó árak. SOK ékszerésznél, Rudiiévá ul. Príma szemüvegek inga­órák, valamint ebédlő éllé óra, tokhoz modern ütésre berendezett szerkezetek kaphatók Martavics Ferenc ékszerésznél Sombor, jü Kralj Petra ul. 6. Pavillon építkezéshez kölcsön faamjag kapható a kiállítás időtartamára Basch és Vigh fakereskedők Telefon: Zomborski páti telep 751 „ Palicki „ „ 752 6610 Hengerf urásokat vállal bárhol helyszínen a legmodernebb és legprecízebb hengerfurógépekkel Krausz Gyula vas- és fémöníődéie V.-Beckerek Gunduliéeva ul. 7. Telefon 329. 3778 ARANYLÁNCOK, ÓRÁK REPO VICS-nál Aleksandrova ul. 15. Ruff mellett Ékszerfoglalások megvárbalók. Elcnyomdaberendezést modemül és szakszerűen össze­állítva legolcsóbban szállít LEOPOLD SAMUEL előnyomdaberendezési vállalat SENTA (Bačka) 4419 HALASI UTÓN három szoba, két kony­ha, istálló és mellék­helyiségekből álló LAKÓHÁZ melyből két szoba, konyha azonnal eifolalható 40.000 dinárért elköltözés miatt sürgősen eladó. Bővebb felvilágosítás Birkás 5 Drug fatelepén^ Halaski out 57. tn ____1....... ■ r Nyilas és Csajkás ^ órás, ékszerész és vésnök Subotlca, 3854 Strossmajerova ul. 7. Húspiac Aranyat, ezüstöt é$ drágakő­­veket részünk .és eladunk HERMANN és STEINER épnietanyagf kereskedése gőzffirész és ládagyára OSIJEX L PR1STANIŠTE Ajánlja gazdagon felszerelt raktárát mindenféle építkezési anyagokban, nagyban és kicsinyben n, m. karintiai és steier épületanyag, deszkák, lécek, tölgy- és bükkfaparkettákat. Apatini tető­­cserepet, cementet, fedőlemezt, samott-téglát és" samottlisztet, valamint az összes egyéb építkezési' anyagokat a legolcsóbb napi árakon. NAGYBAN KICSINYBEN WEITZENFELD és TÁRSA Alapítva: 1902. SlllsOÍlCS Telefoni 190 ”• Táviratcím: Kenderipar. Iroda: Városi bérpalota. Telep: Sentai put. Mindenféle zsák, zsineg-áru, tömlő és hevederek PONYVA Uj ÉS HASZNÁLT PONYVAKÖLCSÖN Bútorszövetek, szőnyegek és az csszes kárpitos cikkek gyári áron beszerezhetők. PAPLANOK Rouge, klott, rózsaszín és minden más fajta mérsékelt áron állandóan raktáron. KÜLÖN PEHELYPAPLAN OSZTÁLY ZA6REBAČKA SNDUSTRIJA POPLÜMA M. JUNGWIRTH i DRUG ZAGREB VLAŠKA DÚCA 92. — TELKPON 2»—30.

Next

/
Thumbnails
Contents