Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-11 / 213. szám
I: 1925 augusztus 11. BACSMÉGYEI NAPLÓ ...................................-..........-............... Kisebbségi Élei sít A kiutasított lengyelországi németek kálváriájáról hosszú cikkben számol be az egyik berlini lap. »Sciuíeidemühl — írja —7 a német menekültek központja, itt helyezik el a régi hadiftjgölytáborban azokat a szerencsétleneket,'akiket a lengyelek átüznek a határon. ‘A legszomorubb jelenetek a schneideirSiiiiIi pályaudvaron zajlanak el, ahol minden folyosó tele van a menekültek ingóságaival. Ezerszámra fekszenek a pályaudvar raktára, előtt kosarak, zsákok, bútorok, úgy .hogy mozdulni is alig lehet közöttük. A menekültek tragédiáját betétézi, hogy a városban már négy napja borzalmas vihar dühöng, amely felbecsülhetetlen pusztítást visz végbe a szerencsétlen optáltak ingóságaiban. Az utcákon vöröskeresztes autók; tetejükön teljesen átázott gyermekek és asszonybk kuporognak. A német hatóságok nem voltak elkészülve, hogy a lengyel kormány oly gyorsan végrehajtja a kiutasításokat és nem gondoskodhatott kellő helyről és élelemről. A schneidemühli táborban csak 3000 ember szántára van hely, holott húszezer kiutasított várja továbbszállítását. A táborban nincsenek ágyak, még csak szalmzsá'k sincs elég: a csupasz átnedvesedett földön fekszenek ezerszámra az emberek. A túlzsúfolt barakokban a járványos betegségek pusztítanak. A schneidemühli városi tisztiorvos szerint 1500 gyermek fekszik kanyaróban, de a felnőttek közül is sokan megbetegedtek. A kiutasítottak között rendkívül nagy az elkeseredés; nemcsak a lengyel hatóságok ellen vannak felbőszülve, akik a kiutasítást végrehajtották. hanem a német liatóságok ellen is, amelyek nem tudtak gondoskodni áttét, hogy a schneidemühli tábort emberileg használhatóvá tegyék«. * A szlovenszkói magyar nyugdíjasok, mint a pozsonyi lapok írják, legutóbbi közgyűlésükön elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a Népszövetséghez, ha a csehszlovák kormány sürgősen nem orvosolja panaszaikat. A közgyűlés kimondotta, hogy még egy utolsó kísérletet tesz a prágai kormánynál és kérni fogja, hogy a magyar nyugdíjasok rég esedékes járandóságait fizesse ki. A kormányhoz felterjesztett memorandumban statisztikai adatokkal fogják bizonyítani, hogy amíg a csehszlovák nyugdíjasok évi 20—30000 korona nyugdíj mellett még családi pótlékot és egyéb kedvezményeket is kapnak, addig a magyar nyugdíjasok évi 2—3000 korona éhbérrel kénytelenek beérni. Az erdélyi kisgazdák a napokban kongresszust tartottak Aradon, amelyen többszáz román és magyar gazda vett részt. A kerígresszuson a magyar kisgazdák nevében a kalotaszegi Bárdos Péter szólalt fel, aki hosszabb beszédben kifejtette, hogy Erdély magyar, román és német gazdáinak közös táborba kell tömörülni, hogy érdekeiket megvédelmczhessék. A felszólalás végén Bárdos határozati javaslatot terjesztett elő, amely 1. követeli a földreform mielőbbi befejezését; 2. a gyülekezeti jog korlátozásának megszüntetését s a gazdakörök alakításának megkönnyítését; 3. a magyarnyelvű mezőgazdasági szakoktatás megszervezését; 4. az iskolaépitési és fentartási költségeknek az állam által való viselését; 5. a törvényeknek és rendelteknek a kisebbségek nyelvén való kiadását; 6. a munkaszünetről szóló törvénynek, a szorgos gazdasági munkák idejére való felfüggesztését. A határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A román kormány, print a bukaresti lapok írják, a Népszövetség szeptemberi ülésszaka elé részletes memorandumot terjeszt, amelyben cáfolni igyekszik a kisebbségi panaszokat. A memorandumban statisztikai adatokkal próbálja bizonyítani, hogy a földkisajátitások alkalmával a juagyar parasztság ugyanolyan elbánásban részesült, mint a román földinüves-nép. Azt is bizonyítani akarja az emlékirat, hogy a román állam, a kisebbségi, valamint felekezeti iskolák és egyhazak fenntartására kétszázszor nagyobb összegéket fordít, mint a magyar Parisból jelentik : A szajnai department szocialista pártja va. sárnap gyűlést tartott és elfogadta Léon Blum határozati javaslatatt amely úgy szól, hogy a szocialista párt kilép a kormanykartelből és egyetlen tagjának sem engedi meg, hagy a kabinetnek tagja legyen. A határozati javaslatot 3535 szavazattal négyhatvanöt ellen fogadták el. Augusztus 17-én lesz a szocia!ista pártkongresszus, amelyre a szajnai kerület szocialista pártjának 17 tagú delegációja ezzel az állásfoglalással megy el és igy Párisbói jelentik: A Matin hétfő reggeli számában in térj ut közöl Painlcvé miniszterelnökkel a druzok lázadásáról. Elmondja a miniszterelnök, hogy a fölkelést az Atras szultán család franciabarát és franciaellenes tagjai között támadt viszály idézte elő. A francia főparancsnok Szíriában előbb egy könnyű hadoszlopot küldött ki a rend helyreállítására. Ez a hadoszlop 166 emberből állott s mikor utón volt, a lázadók megrohanták és a szó szoros értelmében felkoncolták. — Katonáink csodálatos bátorsággal harcoltak, — folytatta Painlevé — de csak hetven emberünknek sikerült menekülni. Büntetésül Miamiid tábornok parancsnoksága alatt egy erősebb csapattest ment a druzok ellen, azt pedig. egy újabb hadosztály követte élelemmel, fegyverrel és munícióval. Ezt a csapattestet, amely természetszerűleg csak nehezen tudott előbbre jutni a nagy megterhelés miatt a lújzadók szintén megtámadták és szétugrasztották. A francia parancsnok főbelőtte magát, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Minthogy igy Michaud tábornok csapatai municióhiányban szenvedtek, kénytelenek voltak visszavonulni. A veszteségek nagyságáról még nincs biztos hír. Párásban úgy tudják, hogy a druzcfii egy spachi eskadront felkoncoltak, aztán meglepetésszerűen rohanták meg azokat az erősitö csapatokat, amelyeket Michaud tábornok sürgetett. Ezt a haderőt táborozás közben érte a váratlan támadás és súlyos veszteségeket szenvedett. A bensziilöttek megfutamították a francia zászlóaljat, fiz repülőgépet, az egész tüzérséget és a szekérhddat elzsákmányoltájk. Minderről nem tesz említést Sarrail tábornok jelentése, csak annyit mond, hogy erösiiö csapatok vannak utón, még pedig köztük az idegen légió két zászlóalja is. A Csikágó Tribune párisi kiadása jelenti, hogy a sucldai francia helykormány fordított annak ideién a román iskolák segélyezésére. A kisebbségi sajtó és a felekezeti oktatás szabadságának illusztrálására is bőséges adatokat gyűjt össze aí román kormány, amely az emlékirathoz mellékelni fogja azokat a köszönőlevelekét, amelyeket az erdélyi magyar mágnások intéztet^ Bratianu miniszterelnökhöz abból az alkalomból, hogy birtokaikon csak kismértékű kisajátítást hajtottak végre. kétségtelennek látszik, hogy kisebbségben mari d iák azok, akik a kartelpolitika folytatását kívánják és nem idegenkednek attól, hogy a kormánynak szocialista minisztere is legyen. A pártkonferencián tárgyalták egyébként annak a 40 szocialista képviselőnek ügyét is, akik a proporcionális választói jog ellen szavaztak s eljárásukat párthatározattal Ítélték el, úgyszintén Va renne elhatározását is megbélyegezték, hogy elfogadta a kormány kezéből Indo-Kina főkormányzói méltóságát. őrséget, amely 200 főnyi, a lázadók j bekerítették és ostromolják. A francia | helyőrség hiányt szenved eleségben és ivóvízben, mégis kétségbeesetten védekezik és várja a felszabadulást. Ugyancsak a hétfői lapok közük Pétain tábornagy jelentését a marokkói harctéri helyzetről, amely igy kezdődik: • — A brutális tény, amellyel szemben találtuk magunkat, az volt, hogy váratlanul és készületlenül ért bennünket a legjobban felfegyverzett ellenséges törzs támadása, amilyennel gyarmati háborúink során valaha is találkoztunk. Abd el Krím 30— 40.000 kitünően kiképzett és modernül felfegyverzett harcos fölött rendelkezik. Van bőven . gépfegyvere, ágyúja és bőséges muníciója. A francia őrhely, amely az.Uerga folyó túlsó partján minden tekintetben megfelelt feladatának, egy ideig feltartóztatta és sakkban tartotta a francia protektorátus benszülött törzseit. Magától értetődik, — folytatja Pétain tábornagy — hogy a francia közvéleményt minduntalan izgalom fogja el, ha néha-néha egy vagy más francia őrállomás ellenséges kézre kerül, pedig ezt a sorsot az előretolt örállomások nem kerülhetik ki. A francia harcos csapatok rendkívül hősiességgel támadnak és minden egyes esetben idejekorán siettek az őrállomások felmentésére, iyagy olyankor, mikor élelemmel és munícióval kellett azokat ellátni. Csapatainknak egyik főfeladata, hogv a tőlünk elpártolni készülő törzseket léken tartsák és a Feztől \ Tangerig vezető összekötő vonalat biztosítsák, A Journal madridi jelentése szerint ! a riftörzsek a Melila-fronton hirtelen j heves Uhiadást kezdtek. Óriási tul- I erővel megtámadták a későn össz! pontosított francia csapatokat, úgyhogy a túlerővel szemben vissza kellett vonulni. Néhány állást feladtak. A parancsnokság újabb erősítéseket kért, i Ä francia szocialisták ki akarnak lépni a kormánykarteibol Augusztus 17-én dönt a pártkongresszus • t Két gyarmati fronton szorongatják egyszerre a franciákat Szíriában egy hadoszlopot felkoncoltak, egy másikat szétugrasztották a druzok 3. oldal. A bresšam egyetem botanika tanárát agyonlőtte a gazdasszonya A villa házmesterét kalapáccsal verte agyon Breslauból jelentik: Bischofstvaldt egy nyaralójában, nem messze Boroszlótól, szombatról vasárnapra virradó éjszaka meggyilkolták dr. Rosen egyetemi tanárt, a boroszlói egyetem botanikai intézetének igazgatóját. Rosen volt külügyminiszter testvéröcesét és a' villa házmesterét, Hausmann cipészt.* Az egyetemi tanár fellövést kapott. a‘ házmestert több kalapácsütéssel ölték meg.' A nagy apparátussal megindult, nyomozás megállapította, hogy ffausmann cipészmester fia és annak fiatal felesége szombaton éjjel bent volt Boroszlóban és későn tért haza a mulatozásból. Hogy a fiatal házaspár a maga szobájába juthasson, kénytelen volt az apának, a házmesternek szobáján keresztül menni. Amint beléptek, a szoba közepén egy ruiiáskosarat láttak, amelyben a házmester holtteste feküdt szétzúzott koponyával A meggyilkolt Hausmann lakásából a rendőrség emberei fölsiettek ■ dr. Rosen ' egyetemi tanár szobájába., Ott találták a tanárt átlőtt halántékkal holtan. A házvezetőnőre a baromfiudvar ketrecében akadt a rendőrség, mikor már hajnalodon. Viselkedése olyan gyanús volt,. hogy a rendőrség nyomban benne látta a gyilkost. Azt állította, hogy rablók törtek a villába és ö rémületében szobájának magasan fekvő ablakából az összecsavart ágylepedön lebocsátkozott a kertbe és a baromfiudvarba menekült, ahol magára zárta a tyúkketrecet. A házvezetőnőt bekísérték a boroszlói' rend-örfő.nökség. fogházába. Jelentkeztek a meggyilkolt tanár . ismerősei, jtirk üjabb terhelő körülményeket tudtak felhozni a gazdasszonv ellen. Elmondta a íendörségen, hogy leányát Rosen tanár örökbe fogadta és az anya, aki nem titkolta, hogy gyermekének apia a tanár, többször kényszeríteni akarta Rosent, hogy törvényesen esküdjék még vele. Legutóbb nagy összeveszés volt emiatt, amikor Standke mérnök feleségül vette a házvezetőnő leányát. A gazdasszony konokul tagadja a gyilkosságot és a rendőrség nem is várja, hogy addig vallomásra bírhatja, mig nem szembesítik leányával és veiével, akiket vissza fognak hozatni Kelet-Poroszországból. A Radics-párt a Vajdaságban is szervezkedik Xikindáról indul ki a szervezkedés Konyovics István áll a szervezkedés élén A Radics-párt, amelynek a választá sok előtt is volt némi gyökere a Vajda ságban, most szervezkedésre készül é itt is meg akarja a parasztpartot szer' vezni. Radicsék arra támaszkodnak, hogy régebb idő óta vannak a Vajdaságban szerb exponenseik és ezek között a legélénkebb agitációl Konyovics István fejletté ki Kikindán. Radicsék elsősorban is az eddigi földmivespártra, továbbá a suboticai bunyevácokra és a vajdasági Davidovics-pártra számítanak és ezek sorából akarják híveiket verbuválni. Konyovics István néhány napot Beogradban töltött és ott tanácskozásokat folytatott Radios Pavleval és a Radicspárt vezetőségi tagjaival. Megállapodott velük abban, hogy több képviselővel bejárja a Vajdaságnak főleg földművelőkkel lakott vidékeit és ott előkészíti a párt szervezkedését. A Radics-párti képviselők a nyári parlamenti szünetet használják fői agitációjuk kifejtésére és úgy tervezik, hogy az őszre várható községi választásokon már megszervezetten vesznek részt. Az első vajdasági szervezetet Kikiudán alakítják meg, ahol Radios István és vezérkara is megjelenik, Kikinda után Suboticán is megalakítják a pártszervezetet.
