Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-08 / 180. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ T925. juiius 8. Ä Somogyi-gyilkosság tettesei Magyarországba tartózkodnak Györki irnre képviselő* (elepítizéső Mind a három gyanúsított katonai szolgálatot íeijssit Budapestről jelentik: A Somogyi— Bacsó-gyilkosságról folytatott hosszú parlamenti vitában többizben felmerült az a momentum, hogy a gyilkosság két főtettese, Kovarc Emil főhadnagy és Megay László hadnagy Délamerikába szökött és Magyarországon csak har­madik társuk, Soltész István főhadnagy tartózkodik, aki a honvédelmi miniszté­riumban teljesít szolgálatot. Kovarc és Megay szökésének a hírét gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter egyszer sem cáfolta meg s igy egészen meglepe­tésszerűen hangzik Györki Imre dr. nemzetgyűlési képviselőnek a gyilkosok tartózkodási helyére vonatkozó bejelen­tése: — A szociáldemokrata-párt tudomása szerint Kovarc Emil főhadnagy jelenleg Sásdon, Baranyamegyében tartózkodik, mint csendőrtiszt, Megay László had­nagy pedig Szegeden, a vámkerületi pa­rancsnokságnál teljesít szolgálatot, te­hát mind a ketten Magyarországon tar­tózkodnak és igy rendelkezésre állhat­nak a katonai ügyészségnek, a most fo­­fyó nyomozás során. A szociáldemokra­ta-párt egyelőre többet nem óhajt mon­dani. A Somogyi-gyilkosság harmadik tet­tese, Soltész István főhadnagy egy hét­fői lap tudósítója előtt tett nyilatkoza­tában megfenyegette Fényes László volt országgyűlési képviselőt — aki az ő szerepét leleplezte — hogy hulla lesz belőle. Fényes a fenyegetésre a Népsza­­vá-ban azzal válaszol, hogy esetleges támadások ellen minden eszközzel vála­szok! fog, bár a belügyminiszter éppen most vonta meg fegyverviselési enge­délyét. Húsz évre ítélték Hladis-Döbermkoi Csehszlovákia kicseréli az elitéit kémet J ánosnét bűnpártolás címén egyévi fog­házra ítélte, büntetését azonban a vizs­gálati fogsággal kitöltöttnek vette a bí­róság. Az ügyész az Ítélet súlyosbítása végett, a védő pedig filadis-Dobcmik nevében az ítélet enyhítése céljából fe­­lebbezett. Az elitéit ítladis-Dobernikpt egyébként legközelebb kicserélik egy Csehszlovákiában elitéit magyar állam­polgárért. Amikor láttam, hogs'- a leány mellettem van, nagy izgalom vett rajtam erőt, fel­emeltem a baltát és a menekülni igyek­vő leány után rohantam. Az éléskamra ajtajánál megfogtam, ráütöttem a baltá­val a fejére, úgy, hogy elesett. Ezután a konyhába mentein és lemostam a vé­res baltát. Előzőleg azonban a hálószo­bában még néhányat ütöttem az anyó­som, majd a feleségem holttestére. A fe­leségem holttestére azért ütöttem, mert hirteienüíl kinyílt az ablak és ez azt a be­nyomást keltette bennem, mintha felesé­gem felébredt volna. A balta lemosása után kimerülve elaludtam és csak reggd ébredtem fel. Bementem az irodába és utasításokat adtam. Közben bejött Keinz nevű kertészem, aki mindig nálunk ka­pott reggelit. Ekkor már nem is gondol­tam az éjszaka eseményeire, mindent el­felejtettem, csak amikor a konyhába mentem, láttam, hogy nincs tűz a tűz­helyen. Étikor jutott eszembe, hogy hi­szen én három nőt agyonütöttem. Ekkor bejött az irodába Dithardt nevű alkal­mazottam. Amikor a kertész holttestét meglátta, menekülni akart. Az uriszobá­­ba rohant, ahol utolértem és őt is agyon­ütöttem. Ugyanez lett a sorsa Kiel nevű inasomnak is. * • Az elnök: Minden gyilkosság után megmosta a baltát? A vádlott: Nem, csak minden széries után. Az elnök kérdésére elmondja, hogy három szériest különböztet meg. az efiső a három nő, a második a három alkal­mazott, a harmadik pedig Ella nevű só­gornőjének és Darr nevű könyvelőnek a meggyilkolása. Az elnök: Hogyan jött Ella sógornője a házba? A vádlott: Kirándulás után tért haza, fdment a lépcsőn a hálószobába. Útköz­ben a kamrában meglátta a leány holt­testét. En nekimentem és őt is agyon­ütöttem. Ella holttestét később letakar­tam. a többi holttestre rá tudtam nézni, de ennek a tizenhatéves leánynak a holt­testét nem tudtam látni. Sógornőm meg­gyilkolása után újból megtisztítottam a baltát, majd az irodában intéztem el üz­leti telefonbeszélgetéseket, ezután a ker­tész lakásához mentem és ott becsön­gettem. A kertész lakásáról hazatérve a lépcsőn találkoztam Darr nevű könyve­lőmmel. Azt kellett hinnem, hogy Darr látta a holttesteket. Agyonütöttem tehát öt is. Ö volt az .utolsó... Ezután meg­sebesítettem magam, hogy rablótámadás látszatát keltsem és felgyújtottam á villát.----------------------------------------------------------------------------------------------­Rohamosan esik a busa ára A Eagy kínálattá! szemben nincs vásárié — Az egész Vajdaságban jó közepes a termés Egy hét óta az egész országban meg­kezdődött az aratás és sokhelyütt már próbacsépléseket is végeztek, amelyek alapján már nagyrészt áttekintést lehet nyerni az idei terméseredményről. Az eddig: jelentések szerint minde­nütt — de különösen a Vajdaságban — teljesen kielégítő az eredmény és álta­lánosságban a termés jó közepesnél: mondható. Átlagban az ez évi ter­mést kalasztrális ho'danként tiz-tizenegy métermázsára becsülik, minőségileg pe­dig — a műit évi silány kvalitással szemben — ismét 79—80 kg-os a bács­kai és bánsági búza. Tekintettel arra, hogy egész Európá­ban jó a termés, a búza ára az utóbbi hetekben ismét lényegesen esett úgy a világpiacon, mint a jugoszláviai tőzsdé­ken. A belföldi piacon egyébként az áresést a dinár 9 centimes körűi történt stabilizálása is nagymértékben siettette. Az áresés elsősorban az óbuzábar. lényeges, amennyiben már 400 dinárért kínálnak óhuzát. Ez egyébként már in­kább csak névleges ár, mert vétel alig történik. Kizárólag csak egy-két kisebb malom vásárol óbuzát, a napi őrlési szükséglet fedezésére. Erősén ellanyhult az uj búza, amely­nek az ára most 300 dinár köfül áll. Ez ár mellett tekintélyes a kínálat, de vevő nincs, mert a világpiaci árak sok­kal alacsonyabbak és igy sem az ex­portőrök, sem a malmok — amelyek további áresésre számítanak — nem vá sáréinak. Budapesten 395.000 magyar korona a búza, Pozsonyban pedig 185 cseh korona, ami 310—315 dináros ár­nak felel meg, az 55 dinár kiviteli- és szállítási költség belekaíkulálása nélkül. A most stagnáló buzaüzlet csak akkor élénkülhet meg, ha a termelők a világ­­paritásnak megfelelően csökkentik ár­igényüket. A naponta megismétlődő esőzés az aratásban némi zavarokat idézett elő, de sem a még lábonálló, sem pedig a levágott búzában lényegesebb kárt nem okozott, meri: az eső utáni erős nap­sütés megszáritotta a szemeket. Petzy-Popovics Emil dr., a kiváló gazdasági szakértő információi szerint a Vajdaságban az őszi búza minőségileg jó, helyenként nagyon jó. Ami a ter­més mennyiségét jelenti, átlagban közép­termés várható. A zab nagyon szépen fejlődött. Az összes kalászokon azonban üszőkkor jelentkezik, amely azonban nagyobb kárt nem tett. Sok helyen erősen lépett fel a rozsdakor és ilyen helyeken nagy kárt okozott. Subotica—Zsedni/c vidékéről uj buza­­betegséget jelentettek, amelynek oka és hatása még nincs megállapítva. A be­tegség abban nyilvánul meg, hogy a kalász megsárgult, kevés magot hozott, mig a szára még mindig zöld. Az uj betegséggel megtámadott búzából min­tát küldtek be a beogradi növénytani intézetnek, hogy a fellépett uj beteg­séget megállapítsa. Mindenféle takarmánynövényből átla­gosan jó termés várható. A limhíirgi iömeggyilkos gyárigazgató cinikus vallomása „A hideg tűzhelyről jutott eszembe, hogy éjjel károm nőt agyonütöttem“ Az anyósát azért ölte meg, mert rosszul főzött Nyolc embert tett el láb alól és azután felgyújtotta villáját Budapestről jelentik: A katonai tör­vényszék négy napig tárgyalta Hladis- Dobernik József csehszlovák főhadnagy­nak és magyar társainak. Belényesi Já­nos főhadnagynak és özvegy Demeter Jánosnénak kémkedési biinpörét. A nyil­vános tárgyaláson ismertetett vádirat­ban a katonai ügyészség Hladis-Dober­­nik Józsefet, aki nemrégiben nagy me­részséggel keresztülvitt szökésével tette ismertté nevét, azzal vádolta, hogy mint hivatásos kém, a cseh kémiroda szolgá­latába állott és Magyarország katonai és politikai titkait" szállította a csehek­nek. ííiadis-Dobernik József rendkívül ügyességgel1 férkőzött Belényesi János főhadnagy bizalmába és sikerült is a fő­hadnagytól számos katonai titkot tar­talmazó bizalmas rendeletet és iratot kapnia. Kémkedéseiben Demeter János hadapródőrmester, aki időközben a Margit-köruti fogházban meghalt és fe­lesége, Demeter Jánosné segédkeztek cseh pénzért. Hladis-Doberniket a katonai ügyészség kémkedés bűntettével, Belé­­nyesit és Demeter Jánosnét pedig bűn­pártolással és kémkedésre való felbuj­­tással vádolta. A vádirat felolvasása után katonai és politikai érdekekre való hivatkozással az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el a haditörvényszék. A napokig tartó zárt tárgyaláson kihallgatták a vádlottakat, tanukat és ugyancsak zárt tárgyaláson hangzottak el a perbeszé­­dek is. liladis-Dobernik Józsefet kém­kedés büntette címén huszévi súlyos fegyházra Ítélte a katonai törvényszék, Belényesi János főhadnagyot ellenben felmentette a vád alól. özvegy Demeter' Berlinből jelentik: A limburgi esküdt­­biróság most kezdte meg Angerstein Frigyes gyárigazgató nyolcszoros gyif­­kossági ügyének tárgyalását Anger­­stein kihallgatása folyamán a követke­zőképpen mondta el a gyilkosságok tör­ténetét: — Szombatról vasárnapra virradó éj­szaka a feleségem, akinek igen súlyos szívbaja volt többször elájult, szivgör­­csöket kapott és hányni kezdett Én a szekrényhez mentem, hogy tiszta párna­huzatot adjak neki. A szekrényben tévé­iét találtam, amelyben feleségem beje­lenti nekem öngyilkossági szándékát. A levél nagyon felizgatott, mert a felesé­gem egyszer már öngyilkos akart lenni és csak az utolsó pillanatban állt el szándékától. Már előzőleg is izgatott állapotban voltam, mert anyósom azt beszélte, hogy feleségemnek egyik fivé­re vérbajos és hogy ez a betegség na­gyon könnyen átterjedhet az egész csa­ládra. Ezekhez az izgalmakhoz járult az is, hogy súlyosan tüdőbajos vagyok és aznapon különösen rosszul' éreztem ma­gamat. Elhatároztam, hogy feleségem­mel együtt meghalok. Amikor láttam, hogy feleségem milyen rosszul van, a szomszéd szobába mentem és onnan re­volvert hoztam magammal. Visszamen­tem a szobába, ahol a feleségem efőzően elájult, de amíg én visszaértem, már magáhnz tért és látta kezemben a revol­vert. Én erre ismét visszamentem a má­sik szobába, ott megpillantottam a va­dászkést, amellyel újból a feleségemhez mentem, aki ekkor is erősen reám né­zett, Szó nélkül beledöftem a kést. Vért láttam, sok vért, nem tudom, hogy ez­után mi történt. Ezután ismét a szom­széd szobába mentem, ahol az irodám volt. Két revolver volt itt, öngyilkossá­got akartam elkövetni, de mindkét re­volver csütörtököt mondott. Az elnök: A házkutatásnál csak egy revolvert találtak és az sem volt meg­töltve. Angerstein: Lementem a pincébe, hogy ott keressek valami fegyvert, amivel vé­get vethetek életemnek. Találtam egy baltát, ezzel a kezemet akartam levágni, de abban a pillanatban hallottam az anyósom kiáltozását. Ez még jobban fel­izgatott. Fölmentem és agyonütöttem az anyósomat. Az elnök: Miért izgult föl annyira, a mikor az anyósa kiáltozásait hallotta? A vádlott: Utáltam az anyósomat, na­gyon haragudtam rá. mert rosszul bánt a feleségemmel, mindig csak gerslit és rizslevest adott a feleségemnek, a leves pedig sokszor kozmás volt, úgy, hogy a feleségem gyakran semmit sem evett. Semmi nagyobb dolog nem volt, csak olyan apróságok, amik rettenetesen föl­izgattak, Az elnök ezután megemlíti, hogy An­gerstein eg-yszer az anyósát kozmás le­ves miatt megkorbácsolta. Angerstein: Stoll Mila cselédleány az anyósom meggyilkolása után hirtelen előttem termett. Valószínű, hogy meg­hallotta az öregasszony segéltfkiáltását. A tanuk Ezután azoknak a tanulóiak a kihall­gatására; került sor, akik látták Anger­­steint sebesülten kirohanni a házból a vasúti töltés felé és akik először bemen­tek az égő viflfeba. Runke Róza munkásnő elmondja, hogy az egyik villa irányából segélykiáltáso­kat hallott és látta, hogy egy férfi ro­han feléje a vasúti töltésen, ahol a férfi összeesett. A melle vérzett és elhaló hangon mondta: Jaj a feleségem! Csak­hamar mások is jöttek és megérkezett Müller igazgató is. Pár, percre rá látták, hogy Angerstein villája ég. Amikor be­mentek a házba, irtózattal látták, hogy minden szobában egy halott fekszik. An­gerstein teljes beszámítható ember be­­nomását keltette, sebesülése ellenére is. A többi tanú Is hasonlóképpen vall. A sebesült Angerstein legalább húszszor mondta: — Mentsék meg a feleségem! Anger­stein, miközben bekötözték, azt mondot­ta, hogy rablók támadták meg a házát. A támadók nagyon sokan , tizenötnél többen voltak. Müller igazgató vallomásában elmond­ja, hogy hogyan találták meg a holttes­teket az égő házban. Először az üzlet­­' helyiségbe mentek, ahol nem voltak holt­testek. Ezután Angerstein magánirodá­jába és lakásába siettek, ahol mindegyik szobában egy-egy holttest feküdt. An­­gersteint Müller lakására vitték, akkor hallotta rblómesét. Ezt a tanú mind­járt gyanu&nak találta, mert azon a kör­nyéken soha sem voltak rablók, különö­sen pedig, hihetetlen volt olyan nagy

Next

/
Thumbnails
Contents