Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-08 / 180. szám
2. oldal BAC5MEGYE1 NAPLÓ 1925. július 8. vesztrum feloldásának indokaira alapítja. Három ilyen indokot hoz fel. Az első., hogy Thurn-Taxis herceg osztrák állampolgár. A második, hogy a birtok hitbizománv. A harmadik. egészen szokatlan, indok az, hogy Ausztriával konvenciót kötöttünk alattvalói birtokainak feloldásáról. Ezek az indokok, szerintem, egyáltalán nem jogosították fel Lukinicsct arra. hogy elődeinek álláspontjával szembehelyezkedve járjon el. A miniszter ur kissé könnyedén és elsietve jutott hozzá ezekhez az indokokhoz. így például Thurn- Taxis herceg osztrák állampolgárságának megállapítására elegendőnek tartotta, hogy a bécsi rendőrségtől jelentést kért. annak megállapítását viszont, hogy a herceg nem német állampolgár, rábízta a müncheni jugoszláv konzulátusra. Ezzel szemben bebizonyítható. hogy 7 hiirn-Taxis herceg igenis német állampolgár. Az. hogy taeia volt az osztrák felsőháznak, nem bizonyítja ennek az ellenkezőiét, mert mint az osztrák felsőháznak * statútumai bizonyítják. ennek az intézménynek nem osztrák alattvaló is tagja lehetett. Éppen igy nem lehet elfogadni Lukinicsnek azt a védekezését, hogy a Thurn-Taxis-birtok hitbizomány és igy nem helyezhető szekvesztrum alá. A hitbizomány intézményét az alkotmány eltörölte és semmit sem jelentő külföldi példák nem mentik a miniszter alkotmányellenes cselekedetét. A harmadik, ismétlem, egészen szokatlan indok nem iöhet tekintetbe. minthogy a herceg nem osztrák állampolgár, hanem német, már pedig Németországgal semmiféle konvenciónk sincsen. De súlyos szabálytalanságot követett el Lukir.ics igazságügyminiszter akkor is. amikor ezt a huszonöt milliós üzletet saját hatáskörében kötötte meg. A miniszternek nincs joga az állam nevében százezer dináron felüli megállapodást kötni a miniszterta nács hozzájárulása nélkül. Itt egy milliárdokra menő értékről volt szó és súlyos károsodás érte az államot. Pecsics Dragutin beszéde .végén felszólította a nemzetgyűlést, hogy adja ki az igazságügyminisztert a bíróságnak. Feltűnő volt, hogy Pecsics beszéde alatt a radikális képviselők legnagyobb része távol tartotta magát az ülésről, bár csaknem valamennyien a parlamentben tartózkodtak. Ezzel szemben az ellenzéki kénviselők, pártkülönbség nélkül csaknem teljes számban, nagy figyelemmel hallgatták végig Pecsics beszédét. Pecsics beszéde után az elnök az ülést berekesztette és a legközelebbi ülést szerda délutánra fél négyre hívta össze Az üzmepnapok rendezéséi sürgeti a vajdasági jögászszovetség Radisics Lázár igazságügyi osztályfőnök nyilatkozata a noviszadi ankét eredményéről Beogradból jelentik: A Novisadon \ vasárnap lefolyt igazságügyi ankét határozatairól az ankét összehívója dr. Rasicsics Lázár, az igazságügyminisztérium BBB. osztályának főnöke nyilatkozott beogradi munkatársunk előtt: — A noviszadi igazságügyi ankéten — mondotta az osztályfőnök — megalakult a vajdasági jogászszövetség, amely magában foglalja a Vajdaság biráit, közjegyzőit és ügyvédjeit. A jogászszövetség célja elsősorban a bírák és ügyvédek önnevelésének előmozdítása, jogi szaklap kiadása és szakkönyvek kiadásának támogatása. Az ankéten megalakult a vajdasági közjegyzők szervezete is, amelynek elnöke dr. Ni holies Bránkó noviszadi közjegyző, alelnöke pedig dr. Manojiovics Vladimír szuboticai közjegyző lett, akik mellé négytagú vezetőséget választottak. A közjegyzők az alakuló ülésen egyhangúlag kimondották, hogy kérni fogják a közjegyzői kamara felállítását és ez ügyben már a legközelebb lépéseket tesznek az illetékes hatóságoknál. A bírósági végrehajtók szintén megalakították ideiglenes szervezetüket és egyúttal elhatározták. hogy kidolgoznak egy egységes végrehajtási díjszabást, hogy végre megszűnjenek az e téren mutatkozó anomáliák. Az ankéten végül elhatározták, hogy a kezelő személyzet részére Noviszadon állandó tanfolyamokat nyitnak. Radisics Lázár osztályfőnök nyilatkozott arról is, hogy milyen reformokat kíván már a legközelebb életbeiéptetni. — A tervezett reformok között — mondotta az osztályfőnök — első helyen áll a bírói kar eddiginél nagyobb ellenőrzése. A jövőben minden törvényszék elnöke kimutatást lesz köteles beterjeszteni az igazságügy minisztériumhoz, hogy melyik bíró milyen munkát végzett el. Az osztáyiőnök végül elmondotta, hogy a vasárnapi noviszadi ankéten szóba került az ünnepnapok rendezésének kérdése is. Az ankét elhatározta, hogy a vallásügyi minisztériumtól kérni fogja, hogy az ünnepnapokat rendezze, még pedig akként, hogy minden felekezet főünnepeit tartsák csak meg. Az ünnepek rendezése főleg váltóóvatolások szempontjából fontos, amikor az ünnepnapok beosztásához sokszor nagy anyagi érdekek fűződnek. Az igazságügyi ankéten résztvett Gy őz elem Irta : Tamás, István Mikor a széles, gazdag halion átvezette a szolga. szemrehányó, fájdalmas érzés lepte meg: ez mind az ejiyém lehetett volna, a miénk. A nagy tükörben lopva megnézte magát. Ó, ez még mindig a régi. a szép. a kívánatos asszony. A kudarcok és az esztendők nincsenek az orráta irva. A fogadtatásra úgy gondolt, mint győzelmes bevonulásra és az idegei bágyadt hullámzásba jöttek a képzeletben előlegezett csókoktól. — Tessék. — hatolt meg előtte a szolga és halkan becsukta a párnás ajtót. Mosolyogva állt meg a küszöbön. Azt várta, hogy a férfi elébe szaladjon, vagy legalább szólna hozzá, de az meg sem mozdult, csak nézte őt furcsán, mereven, szinte bosszúsan az Íróasztala mögül. — Jónapot! t — Kezeit csókolom — és lassan elébe sétált, kezet fogott és hellyel kínálta meg. Semmi meghatottság, meglepődés vagy öröm. — Jancsi. — mondta kérőn és sértődötten a nő. — Jánoska — és elcsuklott a hangja. Az elérzékenvülés nem jól sikerült. A férfi ellőtt felvillant egy kép: Sybill. harmadik felvonás utolsó jelenet, csak liogv az őszintébb és ieazabb póz volt. Közömbös kérdéseket intézett hozzá. — Hogy van Klári-asszonv? A kedves férje? A nő szemei kigyultak. — Csufolódik. — mondta befelé — féltékeny — és hirtelen megáradt önbizalommal odasimuft a férfihez. — Beteg vagyok Jancsi — nyafogta cicásan és elakarta kapni a férfi tekintetét meg fogok halni, hallod Jancsi? De a férfi nem borult a lábaihoz. János az Íróasztalánál ült és a nő nem tudta, hogy ez az aszta! födözék. de kung. amely megvédi gazdáját az elhamarkodott lépésektől. Nem történt semmi és János csodálkozott a saját nyugalmán. Ebben a pillanatban veszett el az asszony számára mindörökre. A nő habozásnak hitte a férfi szótlanságát. — Jancsi, én visszajöttem hozzád — és a kezét cirógatta, Te mondtad: ha nagyon egyedül leszel otthon, gyere el hozzám. Tegnap este elolvastam újra a leveleidet. Tudod egész onnan, amikor még csak titokban találkoztunk és te kis rövid üzeneteket firkantottál: »várom magát délután a fasorban«. Aztán a nagy szép leveleidet. Én még soha ilyen leveleket nem kaptam. Az uram az mindig a legújabb vicceket irta meg. vagy hogy esett az eső és a kocsi elakadt a sárban. Bocsáss meg. hogy összehasonlításokat teszek, csak azért mondom, hogy megértsd, mért sirtam egész éjjel és egyáltalán mért vagyok most itt. Mondd Jancsi: fogok) én végre élni is? Vagy a te ígéreteid már lejárt váltók? Feleli az istenért! Mért nézd rám iiyen rettenetes arccal?! Ó. nem kell! szánalomból nem kell semmi! Tudom: elárultalak, megcsufoitalak. rossz voltam és kicsinyes. Hittem Is benned, nem is. Sokszor úgy éreztem: csak te adhatsz meg nekem mindent, amit egy férfi adhat és esküszöm. Jancsi, az életemre esküszöm: soha olyan tiszta örömeim nem voltak, mint amíg veled éltem. Te most azt gondolod: »visszahozott a palotám, a rangom. az erőm«. De nekem nem kell semmi tőled. Csak nézz rám szépen. Emlékszel. amikor egyszer elszöktünk ketten ki a szomszéd faluba? Ott messze lent, ahol senki sem ösmert bennünket, úgy jártunk karonfogva mint a nászutasok, mint két testvér és egy szöszke néni megszólított bennünket: »nem teccene kiadó lakást keresni?« Emlékszel milyen mulatságos volt, a kicsi, nádfödeles ház, a fehérre meszelt szoba! Müven csöndesen tudtál te akkor mesélni! És ha hallgattál, a szemed beszélt tovább egész estig. A férfi makacsul összeszoritotta a száját. Az ujjal köröket írtak le a levegőben az Idegességtől. így védekeznek a mágusok is a rossz szellemek befolyása ellen. Nézte hosszan, szemrebbenés és elfágyulás nélkül Ezt a nőt ő csókolta valamikor ez a nő neki fontosabb volt éjeinél. halálnál, karriernél, ezért a nőa Vajdaság hét törvényszéki elnöke közül öt, még pedig: Pavlovics István szuboticai, Masirevics Pero szombori. Belajdzsics noviszadi, Gyorgyevics ki Lindái és Todorovics pancsevói törvényszéki elnökök. Az ankéten nerr, jelent meg Jovanovics Alekszandar becskereki törvényszéki elnök, akit halaszthatatlan hivatali teendők akadályoztak és Rísztics Velimir belacrkvai törvényszéki -elnök, aki betegség miatt nem vehetett részt az ankéten. Szuboticán lesz az idei tanítékosigresszus Megkezdődtek az előkészületek A jugoszláviai idemi iskolai tanítók idei kongresszusukat augusztus hó 28., 29. és 30-ikán tartják meg Szuboticán. A kongresszus előkészítésére a szuboticai tanítók körében bizottság alakult, amely már megkezdte működését és összeállította a: kongresszus programját, amelyiet jóváhagyás végett beterjesztettek a íanitók országos egyesületének központjához. Kedden délelőtt a szuboticai tanítók küldöttsége jelent meg Gyorgyevics Dragoszláv főispánnál, akit a, kongresszust rendező bizottság elnökéül kértek fel. A küldöttség ezután felkereste Rajcsics Sándor helyettespolgármestert, valamint a tanács többi tagjait is, akiket felkért, hogy támogassák a rendező bizottság munkáját. A városi tanács a támogatást meg is Ígérte. A kongresszus előké„szitő bizottsága kérvényt nyújtott be »a városi tanácshoz, hogy a kongreszszus költségeihez való hozzájárulás iciméu utaljon ki tizenkétezer dinárt és hogy Szubotica város a kongreszszus résztvevőinek kétszáz terítékes bankettet adjon. A kérelemmel a tanács a legközelebb foglalkozik. ért nem aludt sok rettentő éjszakán át. Miiyen furcsa is ez az egész. Az ember elindul a fiatalság tarisznyájával a vállán. hogy megkeresse a kék madarat. És amikor már megtalálja, már épen kinyújtja érte a kezét a vágyaik felhőkarcolójának) utdsó emeletéin, hívatlanul mellé ie áll egy nő. hogy segítsen és a drága madár elrepül örökre. És a nő mindig azután megy. akinek vállán a csudálatos madár dalol. A férfit pedig vagy eltemetik a légvárak romjai, vagy kimászik alóluk és könnyből, vereitékböl. sárból gyúr magának hajlékot, hogy meghúzhassa magát. Mindez pilanatok alatt viWámlott át a lelkén. Azután kihúzta kezét a nő kezéből és minden szenvedély nélkül, a régi melegséggel mondta: — Jó igy nézni masát Klára, ió viszszaemlékezni arra. ami nagyon drága volt mindkettőnknek, ió. mert cseppet sem fájdalmas és nem támaszt fel bennem semmit a múltból. Kicsit elszomorít, de azért nem fakadok sirva. Azt se mondom: bár lenne minden a régiben. Mi ketten ma idegenek vagyunk, vagy legfeljebb: ösmerősök. akik ritka szép titkot tudnak egymásról. Az a tegnapi Klári meghalt, a fájdalmak elültek és én nem szeretem exhumálni a halottaimat. Néha eszembe jutott és ekkor ugyanazt a meghatottságot éreztem, mint amikor évek múltán a dajkámmal találkoztam, akitől az első meséket tanultam. Vagy amikor hosszú távoliét után viszontláttam a falumat, ahol gverekségem legszebb virágai nőttek. De ez nem szerelem. ez csak egy kellemes emlék, amelyet üres estéin előszed az. emher a lélek legfelső polcairól és kiteregeti maga elé, mint a zsugori a kincseit. Voltak magának már problémái? válságai? forradalmai? Mindig megalkudott gyáván és ellenem tört akkor is. amikor szeretett. Most össze van törve, az ura ostoba, unalmas fráter, a házasélet örömeivel torkig van és mivel vak és elfogult, azt hiszi, hogy becsapták. Pedig magával a legbecsületesebb alkut kötötték a világon. Kapott kosztot és kvártélyt, pozi ciót, jótársaságot, apró-cseprő gondo kát és egy dolgos férjet, aki igyekszi! a kedvében járni. Milyen édeskevés az, amit maga ad cserébe! Azt hiszi joga van más emberek sorsát is útvesztőbe vinni? Most torkig van csömörrel és mivel én mégis csak jelentettem magának: valakit és mivel hozzám ál!t legközelebb. eljött... Az asszony felugrott, védekezöleg az arca elé tartotta a kariait és sírva sikolt koltotta: — Ne mondja ki! De a férfi könyörtelenül folytatta: ... eljött szerelmet zsarolni. Inkasszálni egy régi. adósságot. Tudta, hogy végtelenül szerettem és önzésében azt hitte, hogy ez a szerelem örökké ég bennem mint a bibliai örökmécses és ha magának ismét megjön rá az életvágya, ott folytatjuk. ahol elhagytuk. Az asszony futva hátrált az ajtó felé. Innen kiabálta: — Gyilkos.! — és belerogyott a széles bőrfotelbe. Nagy. mélyről szökő sirás árasztotta el és a férfi, akinek lelkét el-, borította az asszonyi fájdalom, egy pillanatra azt érezte: oda kell menni és. lecsókolni a könnyeit. De akkor hirtelen a levélpapírra tévedt a tekintete, a melyet az előbb kezdett meg és előtte állt egy másik kép. tiszta, sale-'. relmes gyerekarc, diónyi barna szemekkel, amelyek őt nézték, mélységes csudálattal. Nagy erőthivó lélegzetet vett. Nem, most nem szabad gyöngének leírni. Fiég volit a hazugságokból1. neki Ilit kell. friss, fiatal, oda-, adó. amely őbenne épit és nem rajta keresztül. Vagy már elfelejtette volna a magánosság szörnyű kinzókamráff? Az asszony felállt. Szipogva várt: jó szót. bocsánatot, vagy csak egv cirógató tekintetet. A csöndesség úgy feszült közöttük. mint egv elpattanó húr. véres, fela-izott idcgf?é! A férfi u ", kiteregette maga elé a megkezdett levélpapírt, bemártotta a tollat éts mig az asszony a sírás mély deliriumában a kilincsre tette a kezét, nyugodt. dőlt betűivel igy folytatta: ... már közel két hete. hosv ellőttem Tőled és olyan hosszú az az idő amit még ki kell böftölni Érted... Az ajtó csattanásra fel sem nézett.
