Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-07 / 179. szám
1925. juliua 7, BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal KÖZGAZDASÁG Az SHS királyság közgazdasági helyzete A jugoszláv delegáció expozéja a brüsszeli Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kongresszusán A Brüsszelben székelő Nemzetközi Kereskedelmi Kamara most tartotta meg ezévi kongresszusát. A kongresszuson Jugoszláviát a legfontosabb gazdasági szervezetek delegátusaiból bizottság képviselte, mely ezen nemzetközi fórum előtt bő ismertetését adta Jugoszlávia közgazdasági viszonyainak, melynek érdekesebb részei a következők: »Az' S. H. S. királyság mindenekelőtt agrárállam. Tizenkét milliót számláló lakosságának mintegy 83 százaléka földmiveléssel foglalkozik s alig 17 százaléka tevékenykedik a kereskedelem, ipar és más kereseti pályák terén. Ezen adatból kiindulva azt hihetnénk, hogy, Jugoszlávia közgazdasági ereje egyedül a mezőgazdaságon alapszik, amely különösen az elmúlt évben mutatott fel erős termelést. íia azonban összehasonlítjuk az SHS királyság mezőgazdasági termelését az ipari produkcióval, akkor megállapíthatjuk, hogy az ipar az állam gazdasági termelésének 37 százalékát teszi ki. Jugoszlávia külkereskedelme Az ország gazdasági helyzete javulásának élénk bizonyítéka a tavalyi külkereskedelmi mérleg. Mig ugyanis 1923- ban az osztalék értéke alig 8 milliárd dinárt tett ki, 1924-ben az export 9 és fél milliúrdra rúgott és szakkörök véleménye szerint az idén legalább 10 és fél milliárd dinárt fog kitenni. Jugoszlávia exportja 40 különböző országba irányul, föképen pedig Olaszországba (29 százalék), Ausztriába (24 százalék). Csehszlovákiába (10 százalék). Magyarországba (8 százalék), Görögországba (7 százalék), Svájcba (4 százalék). Németországba (4 százalék) és Franciaországba (3 százalék). Fő kiviteli cikkek: épü let- és tüzelőfa, faipar! termékek, é!őmarha, búza, liszt, tojás, hús, zsir, aszalt szilva, réz, különböző ércek, cement stb. A behozatal értéke a mirlt évben 1923. évihez képest csekélyebb, mert mennyiségileg nem emelkedett, a dinár külföldön való árfqjyamemelkedése pedig o! csóbbá tette az árut. 1923-ban 8.3 milliárd, 1924-ben 8.2 milliárd értékű árut hoztak be külföldről. Főbehozatali or szagok: Olaszország ' (21 százalék), Csehszlovákia (20 százalék). Ausztria (20 százalék), Anglia (11 százalék), Németország (8 százalék), az Egyesült-Államok (4 százalék). Franciaország (3 százalék), Görögország (3 ’ százalék), Magyarország (3 százalék) és Románia (2 százalék). Főbb behozatali cikk: gyapjú, vasáru, gyapot, kőolaj, bőr, üveg, só, cukor, rizs, kávé, szén, növényi olaj, gépek és műszerek, villamossági cikkek stb. összehasonlítva a tavalyi kivitel és lehozatal értékét. megállapíthatjuk, hogy 1924-ben volt először aktiv a kereskedelmi mérleg. mert az export 1.317 milliárd dinárral felülmúlja a importot. A fizetési mérleg is aktiv. Ennek főokai: az amerikai kivándorlók által hazaküldött pénz (500 míffió), az idegenforgalam haszna (200 millió) és végül a jóvátétel! szállítások (600 millió dinár.) A dinár a múlt évben lényegesen javult. Mig 100 egység értéke 1922-ben alig 5 és fél svájci frank volt. a múlt év vétyékony tölgy- és bükkextraktomot szállítottak a tanningyárak külföldre — leginkább Angliába és Hollandiába 88 millió dinár értékben. A nyolc cukorgyár termelőképessége oly nagy, hogy fedezhetnék nemcsak a belföldi szükségletet, hanem exportálhatnának is. A folyton növekedő répatermeíés valószínűleg már az 1924—25. évi kampányban feleslegessé fog tenni minden behozatalt, sőt talán már kivitelre is jut. Egyéb iparágak közül említésre méltó még a cemeniipar (évi exportjának értéke 190 millió dinár), a szódaipar (66 millió) és a karbidipar (123 millió dinár). A bányák is nagyobb mennyiségű különböző ércet és félig feldolgozott fémet exportáltak, így 1924-ben 346 millió dinár értékű nyers rezet és 380 millió értékű más ércet szállítottak külföldre. A boszniai Ljubián levő nagy vasbánya töke hiányában mindezideig nem építhetett olvasztó telepet. Pénzügy Jugoszláviában jelenleg részvénytársaságok formájában mintegy 700 pénzintézet áll fenn 2.400 millió dinár alaptőkével. Ezek a bankok 1923-ban 290 millió dinár tiszta hasznot mutattak ki. A lakosság takarékossági szellemére vall, hogy a múlt évben a pénzintézetek 5 és fé! milliárd dinár betétet tudták felmutatni. A négy tőzsde, Beogradba, Zagrebban, Ljubljanában és Novisadon szintén kedvező üzletmenetről számol gén már elérte a 8 és féli frankot. A kedvező árfolyamalakulásnak főoka a néhány év óta következetesen végrehajtott legszigorúbb deflációs politika. Mig 1920ban a lontbardforgalóm 3.344 millió dinárt tett ki, 1922 óta 5.800 és 6.000 millió között stabttzálódott. A gazdasági viszonyok teljes szanálása mindazonáltal csak az aranyvalutára való áttéréssel lesz elérhető, ez azonban a szövetségek közötti adósságviszony rendezéseitől függ. A Narodna Bankaértekczlete a múlt év végén aranyban, ezüstben, külföldi valutafedezetekben és követelésekben mintegy 476 millió aranydinárra rúgott. Ez év első félében a bankjegyforgalom 6 mitliárdról 5.773 millióra ment vissza, ugyanakkor pedig a váltó- és Jombardkölcsönök összege is másfél miiliárdról 1.162 millióra csökkent. Mezőgazdaság A tavaszi termés jó voit s megvan minden kilátás arra, hogy az idén sem marad várakozáson alul, az elmúlt évben 1400 millió dinár értékű gabona került kivitelre. Ebből 680 millió volt a búza és 580 millió a tengeri. A gabonafélék után a legjelentékenyebb kiviteli cikk az aszalt szilva, melyet főkénen Boszniában és Szerbiában termetnek. A múlt év ben rendkívüli rossz termés miatt csak 22.000 tonnát exportáltak 186 millió értékben, 1923 ban azonban ennek háromszorosa került külföldre. A borkereskedelem, különösen az export, az utóbbi években válogatott márkák és magas alkoholtartalmú fajták miatt nagyon gyengült. 1923-ban mégis 1.400 tonna' bor került kivitelre 7 és fél millió dinár értékben. A külkereskedelemben fontos szerep jut az állattenyésztésnek is (marha, ió, szárnyas). 1924-ben az állat-export 1400 millió dinár értékű volt. Húsipari termékekből 540 millió, tojás 618 millió és tejtermék 108 millió értéküt exportáltak. Jugoszláv! iparában a legfontosabb szerep a faipar. 1924-ben, hivatalos adatok szerint az exportált fa és faipari termékek (tiizelö- és épüieífa, talpfa, bútor) értéke közel két milliárd dinárt, tehát az összekivitel egyötödét tette ki. Ezen iparágban tekintélyes mértékben erdekelve van a külföldi töke is, mert termelési költségeit még nem tudta összhangba hozni a dinár áríólyamemellkéséve!. mivel még fontos tarifa-politikai kérdés még nem nyert elintézést. A pénzpiacon uralkodó hatályon kivid lesznek helyezve, válság is befolyással volt a’ fatermelésre. Meglehetős íejktt iparág a szeszipar is, a termelt szesz legnagyobb részét a belföldi piac veszi meg. A szesz kivitelének főnüiézsége, a más országokban bevezetett monopolon kívül az a körülmény, hogy Jugoszláviában a termelési költségek nagyobbak mint más országokban. A bőrgyárak legnagyobbrészt hazai bőrt dolgoznak fel, de külföldi nyersterményt is importálnak. A tanninipar meglehetősen fejlett, különösen Horvátországban és nagyrészt külföldi számlára dolgozik. 1924-ben körülbelül 14.000 tonna kemény és fo-A deflációs politika miatt Jugoszláviában érzékeny pénzhiány mutatkozik. A belföldi tőjee semmiképen sem elegendő, hogy fedezze agilis és fejlődő termelés szükségleteit, s ezért több vállalat már etisztenciáíjában is veszélyefe tetve van. Mivel tehát a pénzszűke meglehetősen nagy, a bankkamatláb is magas. A zagrebi és ljubljanai bankok azonban most kísérletet tettek a kamatláb maximálására. Az értékpapírok értéke az utóbbi időben éppúgy esett mint az Ingatlanoké. Ennek első oka a pénzhiány, mivel a bankok készpénzért többet fizettek mint az értékpapírok osztalékai. Az értékpapírok árfolyama esett, de ezáltal erősebb kezekbe kerültek s ezért konszolidálódtak az árfolyamok is. Az ingatlanok értékesése is összefüggésben van a pénzhiánnyal. Ezt azonban parilizálja a valuta javulást, úgy, hogy az ingatlanok belső értéke tulajdonképpen változatlan. A valuta és devizakereskedelem még mindig nem szabad. Ez a kormányintézkedés a dinárjavitó akcióval van öszszefüggésben. Ezek a megszorító intézkedések azonban már a közeljövőben rm IHBEEB GYERKEKRUHASZAI.ON | maison SchSnbrunn Paja Kujundžićeva 20. fiú- és leányruliák a legdivatosabb és legszebb kidolgozásban. TŐZSDE A dinár külföldi árfolyamai 1925. juliua 6. Zürich deviza 9.—. Budapest deviza 1242—1250, valuta 1244. Berlin deviza 72.9—73.1 milliárl márka, valuta 72.3—72.7 milliárd márka. Becs deviza 1237%—12381/», valuta 1222—1244. London deviza 278. Zürich, jul.6. Zárlat: Beogtad 9.—, Pá-is 24.70, London 25.055, Newyork 515.75, Brüsszel 24.40, Milánó 19.25, Amsterdam 206.50, Berlin 122.25, Bécs 0.007257, Szófia 3.715, Prága, 15.275,' Varsó 98.50, Budapest 0.00725, Bukarest 2.3775. Beograd, jul. 6. Zárlat: Páris 2.75. London 278.50, Newyork 57.30, Brüsszel 2.68, Milánó 2.17, Berlin 13.70, Bécs ?.09, Szófia 42, Prága 1.70, Budapest 8.10, Bukarest 26.40, Genf 11.14. SzaJoniki 96. Valuták: Francia frank 2.75. Líra 2.18, Cseh korona 1.7). Hadikártalanitásá kötvény 238. Noviszadi terménytőzsde, jul. 6. A mai tőzsdeüzlet, amely csaknem kizárólag újbúzában fejlődött ki, forgalom tekintetében mérsékelt, az irányzat pedig lanyha volt. Búza bácskai uj Vili. K. D. 350 dinár, bácskai uj Vili. vevőválasztéka 310 dinár, bácskai IX—X. K. D. 315 dinár. Tengeri bácskai K. D. 175 dinár. Liszt bácskai főzőllszt 2. sz. 620 dinár. Forgalom: búza 7000 mm., tengeri 500 mrrt., liszt 100 mm. Vízállás Noviszadró! jelentik: A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bogojevó 271 (—4). Vukovár 210 (—), Palánka 216 (—2). Nova szád 215 (+9), Zemun 289, (+30). Pancsevó 262 (+29), Smederevo 330 (+47) Dráva: Maribor 120 (+10), Zákány —25 (—9), Terezinopolje 18 (—6), Donji Miholiac 145 (—14), Oszijek 179 (—19). Száva: Zagreb 16 (—30). Sisak 330 (—70), Jasenovac 548 (—50), Samac 390 (—30), Mitrovica 425 (+11), Beograd 224 (+29). Tisza: Szenta 320 (+86), Becsej 238 (+70). Kupai: Karlovac 104 (—28). Una: Novf 110 (—6). Vrbas: Banja Luka 126 (+10). Bosrm: Dobol 106 (—16). Drina: Zvornik 44 (—16). 5 5^2 Hölgyeknek nélkülözhetetlen Borzalmas ez a fogfájás! Enyhülést hoznak spirín tablettái. Figyeljünk a kék-fehérpiros védjegyre! SI I Ali néniét nyelveit rövid idő mtilva megjelenik. Már most előjegyezhető S is b o t i e a
