Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-07 / 179. szám
6. oldal 3ACSMEGYEI NAPLÓ. 12373/925. számú rendelete folytán Julias hó végéig be kell adni a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó vallomást az 1925. évi adómegállapitásra. Be kell vallani 2500 dináron felüli évi jövedelmet, magántisztviselőknél az 5000 dináron felüli évi járandóságot (részletezve külörtkülön az évi fizetést, lakpénzt, drágaság! pótlékot és egyéb természetbeni járandóságokat). A vagyonadóra nézve azok tartoznak vallomást tenni, akiknek vagyona nem haladja meg az 5000 dinárt. A vallomás elmaradása 15 százalékig terjedő pótlék fizetését vonja maga után. Jövedelem gyanánt a múlt évi eredményt a rezsi-költségek levonásával, vagyonúi pedig a folyó évi állapot értékéből a múlt évi igazolt tartozások levonása után maradt részt kell bevallani. 1925 julius 7, selheti, hanem követelni kell, hogy e rendszer llyraódon való folytatásának lehetősége ellen a legkomolyabb biztosítékok megteremtessenek. Hangoztatta felszólalásálsan, hogy a bizottságnak módot kell találnia és módot fog találni, — ha keli, ereje is lesz — arra, hogy ennek a gazdálkodásnak a jövőre gátat' vessen. Azok a statútumok, amelyek alapján az alapot kezelő kultuszminiszternek olyan széles hatásköre van, amely ezt a legújabb gazdálkodást lehetővé tette, megérettek arra, hogy revízió alá kerüljenek, mert a jelentés adatai igazolják, hogy ezek a statútumok elavultak. Éppen ezért azt követelte, hogy sürgősen szükebb albizottság küldessék ki, mely a régi statútumokat revizió alá vegye és módosítsa. Gróf Klehelsberg Kuno kultuszminiszter hosszasan válaszolt Mikes püspök éles támadására és arra hivatkozott, hogy ő személyszerint nem gyakorol befolyást az alap kezelésének irányításába s errenézve mindenkor az illetékes ügyosztályok hivatalos előterjesztései alapján jár el. Az értekezlet ezután, Mikes püspök javaslatához képest, az alapítványok statútumainak megváltoztatására albizottságot küldött ki. Fajvédő-vezérek sajtópere egymás ellen Ot év után most tárgyalja a bíróság g a Friedrich—Uiain-pört Budapestről jelentik: A fajvédők két ismeri? vezére, Friedrich István volt miniszterelnök és Uiain Ferenc dr. nemzetgyűlési képviselő csütörtökön mint panaszos és vádlott fognak találkozni a budapesti törvényszék Schadl-tanácsa előtt. A port Friedrich indította Uiain ellen, aki — mikor Friedrich még aktiv miniszter volt — azt a vádat emelte ellene a Szózat című lapban, hogy része volt Tisza István meggyilkolásában. Uiain úgyis mint a Szózat akkori főszerkesztője és úgyis mint Tisza sógornőjének, Almássy Denise grófnőnek ügyvédje életre-halálra menő harcot indított Friedrich ellen és el is érte, hogy a bíróság gyilkosságra való íölbujtás miatt vád alá helyezte a volt miniszterelnököt, akinek le is kelleti ülni a vádlottak padjára és heteken át ott védekezett a legsúlyosabb váddal szemben. Friedrich István a Szózat támadó cikkei miatt, mihelyt megszabadult a bűnügy ódiumától, nyomban sajtópört indított. 1920. év folyamán indultak meg ezek a sajtópörök és bár a sajtóeljárás soronkivüli, Friedrich panasza Uiain ellen mégis csak most került abba a stádiumba, hogy a biróság bűnügyi főtárgyalást tűzött ki Uiain Ferenc ellen. Életfogytiglani Ihortonre Ítélték a jazaki kettes gyilkosság tettesét Sofies Mita fSlebbezeft A magyar főpapok ICIebelsfcerg ellen Milyen célokra fordította a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter a vaiiásaíap pénzét Budapestről jelentik: A közoktatásügyi minisztérium kezelésében lévő valíásaiapitványokat ellenőrző tagok ülést tartottak, amelyen a hercegprímás, számos püspök és több ismert arisztokrata megjelent. Az ülést azért hivták egybe, hogy elszámolást kérjenek gróf Klebeelsbrg Kiinó vallás és közoktatásügyi minisztertől az alapítványok jövedelmeiről. Az ellenőrző-bizottság tagjai rendkívül éles hangon foglaltak állást a miniszter ellen, mert az alapítványok jövedelmét a fajvédő lapok nyomdáinak megvásárlására fordította, hogy igy — a számlák elengedésével — ezeknek az újságoknak támogatást nyújtson. Mikes János gróf szombathelyi püspök a jelentés adatai alapján a legerélyesebben eltélte azt a gazdálkodást, amely a vallás-tanulmány: alapnál folyik és amely teljes ellentétben áll ennek a nagy mul tu, nagygazdaädgu alapnak régi tradícióival. Rámutatott ezen a ponton a Sládium- és a Palias-nyomdáknál vállait részvényérdekeltségekre es kijelentette, hogy a vallás- és tanulmányi alapnak nem lehet a hivatása, hogy ilyen üzleteket folytasson. Mikes püspök ezért a módszerért a leghatározottabban a kultuszminisztert hibáztatta és nyomatékosan figyelmeztette arra, hogy a bizottság ezt a gaz-Novisadról jelentik: A mitrovicai törvényszék büntetőtanácsa Breberin Iván törvényszéki elnök elnökletével most tárgyalta Bojics Mita jazaki földműves bűnügyét, aki Jazakon egy helyszíni tárgyalás alkalmával agyonlőtte Kupék János német földművest és Müller Rudolf rumai ügyvédet. Bojics Mita földbirtoka szomszédor Kupék János német földművesével. Még a múlt évben Bojics elszántott egy keskeny sávot szomszédja földjéből. A német földműves ezért pert indított Bojics ellen, akitől 160 dinár kártérítést kért. A rumai járásbíróság ez ügyben helyszíni tárgyalást tartott, amely szerint Bojicsot bűnösnek mondotta ki birtokháborításban és a kért kártérítést megítélte. Amikor Zozolin járásbiró az Ítéletet felolvasta, a feldühödött Bojics Mita a kocsijához ment, előkapta vadászfegyverét és rálőtt a felperes Klipekre és annak ügyvédjére Müller Rudolfra, akik a ke yszincn nyomban meghaltak. a birtokháborításért kért 160 dinárt meg akarta fizetni Kupeknek, csupán Müller ügyvédi költségét, 1500 dinárt vonakodott megfizetni. Később ebben is engedett és először 600, majd 900 végül 1200 dinárt ajánlott föl az ügyvédnek, aki azonban a teljes összeget követelte, azzal fenyegetvén meg, hogy nemfizetés esetén elveszi lovát és kocsiját. A tárgyaláson, amikor az ítéletet kihirdették, látta, hogy Kupék összeveszett az ügyvédjével. Ez annyira kihozta sodrából, hogy előkapta vadászfegyverét és rájuk lőtt. A járásbirót ncrn volt szándékában megölni, utána is kiáltott, mikor elmenekült a helyszínről: „Ne szaladjon bíró ur, magát nem bántom!“ Zozoli járásbirót, mint tanút hallgatták ki, majd Kupék özvegye tett vallomást és elmondotta, hogy Müller ügyvéd térdrerogyva könyörgölt Bojtosnak, hogy ne bántsa. A vád- és védbeszéd meghallgatása után a biróság a szerb büntetőtörvénykönyv alapján életfogytiglani súlyos bör- A tárgyaláson Bojics Mita, akit egy-jj ’önre és összesen huszonötezer dinár ízben már elítéltek súlyos testi sérté-1kártérítésre Ítélte Bojics Mitát, aki az sért, beismerte a bűntettet, de erős fel-liléiét súlyossága ellen fellebbezést jeindulássai védekezett. Elmondotta, hogy* lentett be. A pápuák megettek egy filmoperatőrt A primadonna megmenekült, meri soványnak találták Newyorkból Jelentik: James Bryce, amerikai íilinoperatőr ezelőtt öt hónappal leszerződtette Miss Dorris Philippson ismert filmdivát, akivel egzotikus felvételek céljából elindult a Fidzsi-szigetre. A társaság a filmdivából, James Brycéből és négy színészből állt. A' vállalkozás kitűnőnek ígérkezett és James Bryceéknek sikerült is a felvételekre alkalmas helyet találnia. Az a páptiar törzs, ahol kikötöttek, barátságosan fogadta az idegeneket és az Amerikából hozott ajándékok ellenében szívesen és nagy örömmel segédkeztek a filmfelvételeknél. Az első sikerek föllelkesítették és arra ösztönözték a merész filmopératőrt, hogy újabb felvételek eszközlésére beljebb hatoljon a szigeten. Nagynehezen sikerült megértetaiök magukat a benszülötekkel, akik közül többen vállalkoztak is arra, hogy Útjukon elkísérik. Többnapos ut után el is érték a legközelebbi törzset, t ahol az egyik kísérő magyarázta el az amerikaiak utazásának célját. A társaság egy hetet töltött el a faluban, a felvételek nagyszerűen sikerültek, az elutazás előtti éjszakán azonban borzalmas esemény történt, június 20-án éjféltájban váratlanul több pápua meglepetésszerűen az amerikaiakra támadt, és masukkal harcolták James Pryceot és Miss Dorris Phillppsont. hogy azonnal készüljenek fel és hagyják e! a falut. A négy kétségbeesett színész már a meglepetés első pillanatában lemondott minden ellenállási kisérletről, mert nyilvánvalónak látszott, hogy a pápuák ellen nem vehetik fel sikeresen a harcot, ! egyéb fegyverrel volt ellátva. Amilyen gyorsan lehetett tehát, felpakoltak és az éj sötétjében útnak is indultak. Másnap reggel többórás fárasztó ut után, egy völgyben pihenőt tartottak, alig sátoroztak azonban le, újabb rendkívüli esemény történt. A távolban hatalmas porfelleg tűnt fel, amelyből hamarosan egy rohanó csapat bontakozott ki. Menekülésről természetesen szó sem lehetett és most már fegyvert ragadva várták a közeledő biztos halált. Nagy meglepetésükre azonban, a bcnsziilöttekből álló csapat, mintegy ezerméternyi távolságra tőlük, hirtelen megállt, majd visszafordulva, villámsebesen elrohant. A négy filmszínész a halálos rémületben csak most vette észre, hogy a pápuák a filmdívát hozták vissza, aki hangos siránkozással szaladt feléjük. Miss Dorris Philippson hozzájuk érve ájultan esett öszsze, majd később, amikor nagynehezen eszméletre téritették, borzadva mesélte el, hogy James Bryceot a pápuák megölték, megsütötték és megették, öt is levetkőztették, feltűnő soványsága azonban megmentette a rettenetes haláltól. Nem értette, hogy a pápuák mit beszélnek, a mozdulataikból azonban kivette, 5 hogy nem tartották érdemesnek a meg- i sütésre. A társaság ezután kimondhatatlan nékülözések, szenvedések és többhetes bolyongás után a kikötőbe ért, ahol egy amerikai hajó felvette őket. Mondanunk sem kell, hogy a kiállóit izgalmaktól, valamennyien halálos betegen érkeztek vissza San Franciscoba, ahol most szájról-szájra adják ezt. a bozalmasságában is szinte páratlan eseményt. PUCERÁJ «B« Tizenkét élő hulla Sentának világszenzációja van, nem is egy, hanem mindjárt tizenkettő: kerekszámban egy tucat élő hulla. Tolsztoj Leó gróf, aki Az élő halott című színmüvet szerkesztette, ilyenformán kenterben lemaradt a Sentai Újság mögött, amely julius 5-iki számában r.erti kevesebb, mint tizenegy élő hullával szárnyalja túl a nagy orosz regényíró idáig megdöntetien rekordját. Arról nem is szólva, hogy a tolsztoji élő halott nem volt borzalmasan megcsonkítva, mig sentai laptársunk nalálba-üldözött izraelitái büszkén elmondhatják magukról, hogy ők igen. Mert izraelitákról van szó^ még pedig üldözött izraelitákról, akiket — a Sentai Újság szerint — a bolgár fővárosban üldöztek halálba. A nevezetes közlemény szószerinti szövegében igy hangzik : — Véres zsidó üldözés. Szófia egyik utcáján a járókelők tizennyolc borzalmasan megcsonkított hullái találtak, akik közül hatan már halottak váltak. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a borzalmasan megcsonkított egyének kivétel nélkül zsidók, A tetteseket azonban nem sikerült elfogni. Sajnos, hogy a jólértesült szental lap szófiai híre nem egészen világos és nem derül belőle ki, hogy a rendőrség miként' állapította meg a borzalmas hullák mózeshitüségét kivétel nélkül, illetőleg, hogy a borzalmas másvallásuakat kivétel nélkül hogyan csonkították meg ? Érdekes lenne megtudni azt is, hogy azzal a tizenkét borzalmasan megcsonkított hullával, akik még nem voltak halottak, mi történt? Eljárt-e ellenük a rendőrség, hogy borzalmasan megcsonkított hulla létükre hogy' mertek „Csuha], sose halunk meg !* kiáltással életben maradni, Illetve, ha már nem élnek, akkor mért nincsenek halva? A Senlai Újság remélhetőleg legközelebbi számában bővebb részleteket közöl majd a rejtélyes esetről és akkor azt Is meg fogjuk tudni, hogy az a hat hulla, akiket halva találtak, miért nem él, amíg csak meg nem ha! ? dálkodási rendszert nemcsak nem helye-1 jóllehet valamennyi ük revolverrel és A. turul legjobban gurul Mi legyen az aj magyar pénz neve ? Máriás és pengő Budapestről jelentik: A Magyar Numizmatikai Társaság memorandumot nyújtott be a pénzügyminiszterhez amelyben a közeljövőben megoldásra kerülő valutakérdéssel kapcsolatban szakszerűen kifejti nézetét az uj pénz elnevezése dolgában. A memorandum megállapítja, hogy az eddigi magyar pénznevek —korona, forint, dénár, obulus, garas, tallér, dukát, krajcár és a többi — mind idegen eredetűek. A Numizmatikai Társaság már most felemeli szavát az ellen, hogy az uj pénzegységet márkának, franknak, vagy shillingnek nevezzék el, mint ahogyan a hivatalos körök tervezik és ehelyett szinmagyar neveket ajánl. Az egyik a máriás, amely két évszázadon élt már a magyar nép között, a másik a pengő. Legmegfelelőbbnek azonban a turul elnevezést tartják a numizmatikusok a guruló uj ércpénz számára. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN" a nova, kérje mindenütt DEPOT „SQA“ DR0GERIJA H0VISAD
