Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-04 / 176. szám
XXVI. évfolyam 12 OLDAL * ÁRA 1'j, DINÁR 4. 176. szám Sz jbotica, SZOMBAT 1925 julius Poštarioa plaćena! Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon számi Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—1U Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőségi Aleksandrova ni. 4. (Rosiia-Fonciére-palota) Kiadóhivatalt Subotica, Aleksandrova ul. l.(Lelbach-palata) Panasz és vád Kezdünk divatba jönni végre mi is, vajdaságbeliek. Alig van nap, hogy legalább egy miniszter ne beszélne a vajdaság panaszairól és legalább egy parlamenti bizottság előtt ne kerülnének szóba a mi fajdalmaink. Úgy látszik, nem hiába jajongunk, panaszkodunk, ankétezünk, memorandumozunk és deputációzunk: ha még odáig nem is jutottunk el, hogy egyetlen sérelmünket is orvosolják, egyetlen kérelmünket is teljesitsék, de már letagadhatatlan, hogy kezdenek meghallgatni. Nem merül el minden szó észrevétlenül az ország nyilvánosságának süket csöndjében, ma már legalább visszhang felel minden panaszos szóra. Végre eljutottunk oda is, hogy a pénzügyminiszter beszéljen a Vajdaság adóviszonyairól és az agrárminisztérium volt államtitkárja ismerje be, hogy milyen bűn volt agrárcélokra igénybe venni a községek földtulajdonait. A pénzügyminiszter is s Stankovics volt államtitkár is másról beszéltek, de a különböző témákkal foglalkozó két beszéd mégis összetalálkozik a tanulságokban. Mert nem lennének ilyen riasz* tóan nagyok a vajdasági adóterhek, ha a városok és községek földbirtokaik jövedelméből fedezhetnék a községi háztartás szükségleteit. A földeket azonban elvették s a terheket meghagyták. A városi földek a város egész lakosságának tulajdonát képezték — köztulajdonban voltak. Az agrérreform az első kapkodások — nem mi mondjuk ezt, hanem az agrárreformminisztérium volt államtitkárja — az első hevenyészett, át nem gondolt intézkedések idején a köztulajdonban lévő földeket is magántulajdondarabokra tördelte szét. Ez a kritika súlyos, de fölismeri az enyhítő körülményeket. De mi menti azokat az intézkedéseket,melyek alapján köztulajdonban lévő s kis bérletekben hasznosított földeket az aratás előtt most vesznek el tulajdonosuktól és használójuktól, most, nem pedig az első, lázas, sietős, át nem gondolt intézkedések idején ? Vannak községek, mondja a pénzügyminiszter ur, melyben 2000 százalékos a pótadó. A pénzügyminiszter ezzel a — nem túlozzuk a szót — katasztrofális helyzettel szemben azt a segítséget helyezi kilátásba, hogy a jövőben majd olyan rendszabályokról fognak gondoskodni, amelyek értelmében a városok és községek felsőbb hatósági jóváhagyás nélkül nem léphetik át a pótadó bizonyos százalékát. Ha a pénzügyminisztérium gondoskodása csak ennyire terjed ki, akkor bizony a városi lakosságnak nincs oka arra, hogy több bizalommal tekintsen a jövője elé. Mert az adófizetőnek olyan tökéletesen mindegy, hogy a 2COO százalékos pótadót, aminek fejében lezárják üzletét, vagy lefoglalják házi bútorát, — melyik hatóság hagyta jóvá. Es a felsőbb közigazgatási hatóságok jóváhagyása nélkül eddig sem vethettek ki a községek pótadót. A Vajdaság népe abban bizakodott, hogy a pénzügyi kormányzat belátása, uj rendszere, vagy reformja segit majd kiáltó panaszain. Eszébe sem jutott azt kívánni, hogy magasabb hatóság hagyja jóvá exisztenciáját veszélyeztető adóinak kérdését. A hatóságok magassága ellen eddig sem volt semmi panasz, csak adók magassága fáj. A Vajdaság népe nem várta azt, hogy ami kor — a pénzügyminisztériumok a hivatalos lapban megjelent be számolójából kitünően — a pénzügyi hatóságok a Vajdaságban négyszerannyi adót szedtek be, mint amennyit a költségvetés előirányzott, a pénzügyminiszter azzal válaszoljon a Vajdaság panaszára, hogy a vajdaságiak nem fizetnek pontosan adót. Lehet, hogy ez az idő is hamar be fog következni s a vajdaságiak valóban nem fognak adót fizetni, mert már nem lesz miből, addig azonban a Vajdaság népe a rosszul informált pénzügyminiszter helyett a saját beszámolója által jobban informált pénzügyminiszter kezébe szeretné letenni életét és sorsát. dig arra törekszenek, hogy a meg* egyezést úgy a radikális pártban kifejtett propagandával, mint magasabb helyen elgáncsolják. Ez azonban, úgy látszik, nem vezet célra, mert a radikálisok el vannak határozva arra, hogy a megegyezéssel tiszta helyzetet teremsenek. Radicséknak sikerü t meggyőzni a radikálisokét arról, — amit Redics Pavle a tanácskozások előtt Pasics miniszterelnökhöz intézett memorandumában is kifejtett, — hogy a két legerősebb pártnak parlamenti koalíciója állandó és szilárd politikai helyzetet teremthet és ezt az alkalmat most nem akarják elmulasztani. Pasics miniszterelnök egyébként pénteken magához kérette Pribicsevics közoktatásügyi minisztert, aki délután meglátogatta a miniszterelnököt s hosszasan tanácskozott vele. A Radics-párt és az ellenzéki blokk A főbb elvi kérdésekben létrejött a megegyezés a radikálisok és a Radics-párt között Pribicsevicsék nem vehetnek részt az uj kormánykoalícióban Szombaton jegyzőkönyvbe foglalják a megállapodásokat Az ellenzéki blokk válsága A radikálisok és a Radics-párt közti tárgyalásokat, mint ahogy azt a csütörtöki kommüniké bejelentette, pénteken délelőtt, folytatták a szociálpolitikai minisztériumban. A tárgyalásokról a következő kommünikét adták ki: Ma délelőtt féltizenegykor folytatták a tárgyalásokat a nemzeti radikális párt és a horvát parasztpárt delegátusai. Ezen a második összejövetelen többek közt tárgyalás alá kerültek a megegyezés főbb elvi kérdései és ezek tekintetében mindkét részről ugyanegy felfogás mutatkozott. A főbb elvi kérdések tisztázása volt tehát a pénteki tanácskozás feladata. Mint a rövid, de sokatmondó kommüniké mutatja, a két fél nézetei e tekintetben megegyezlek, ami azt jelenti, hogy a megegyezés kilátásai erősen javultak s minden remény meg van rá, hogy a két párt történelmi jelentőségű, koalíciója létrejön. A tanácskozás résztvevői ezúttal is igen tartózkodóan viselkedtek és nem voltak hajlandók nyilatkozni a tanácskozás lefolyáséról. A radikális pártklubban a délutáni órákban elterjedtek bizonyos hírek a tárgyalás részleteiről, ezeknek a híreknek valódiságát azonban nehéz ellenőrizni. Általában az a vélemény, hogy a pénteki tanácskozáson az elvi kérdések tekintetében már létre is jött a megegyezés, szombatra csupán részletkérdések tisztázása van hátra. Beavatottak arról is tudnak, hogy a szombati napon valószínűleg sor kerül a tárgyalásokat lezáró jegyzőkönyv megszerkesztésére. A tanácskozásokból a két fél kikapcsolt bizonyos nem elvi jelentőségű kérdéseket, amelyek a megegyezést esetleg megnehezítenék, így a Radics-pártiak nem vetették föl Radics István és Macsekék szabadlábrahelyezésének ügyét, bár a tanácskozások első napján ez is szóba került. A konferencia e tekintetben nem hozott határozatot, a döntést a megalakítandó uj kormánynak tartják fenn sok más konkrét kérdéssel együtt, amelyek a munkaprogramra vonatkoznak. A legfontosabb elvi kérdés, amit a tanácskozás során próbál tak megoldani, az, hogy az uj koalícióba felvegyék-e Prioicsevicséket vagy sem. Az első nap a radikálisok részéről ugylátszik megnyilvánult az a törekvés, hogy a tanácskozásokat ne a radikálisok nevében, hanem a nemzeti blokk nevében folytassák, ez azonkan a Radics-pártnak merev elutasításán meghiúsult. A mai tanácskozásokon hir szerint a radikálisok teljesen elfogadták Radicsék álláspontját és beleegyeztek Pribicsevicsék kikapcsolásába. Pribicsevics tanácskozása Pasiccsal Pribicsevicsék helyzete a tanácskozások ilyirányu alakulása folytán rendkívül kényessé vált és most már igen nehéz számukra kivezető utat találni abból a szituációból, amelybe akaratuk ellenére kerültek. Sajtójuk utján még mindig igyekeznek párthiveiket abban a hitben tartani, hogy nélkülök a megegyezés nem lehetséges, másrészről pe-Eüenzéki oldalon is nagy bizonytalanság uralkodik és még nem alakult ki az ellenzék magatartása a tárgyalások folytán keletkezett uj helyzet tekintetében. Az máris megállapítható, hogy a viszony a Radics-párt és az ellenzéki blokk többi pártjai között mindjobban kiélesedik. Legjobban érezhető ez a feszültség a Radics-párt és a horvát parasztklub másik csoportja, a horvát egységpárt között. Kinos helyzetbe sodorták ezek a tanácskozások az ellenzéki blokk vezetőségét is, amely szombaton tartotta legutóbbi tanácskozását és azóta — bár időközben fontos politikai események történtek — nem ült össze. A legutóbbi napok eseményeinek hatása alatt Davidovics Ljuba, az ellenzéki blokk elnöke, levelet intézett Padics Pavlehoz, amelyben felvilágosítást kért a Radicspártnak a radikálisokkal folyó tanácskozásairól. Davidovicsnak ezzel a levéllel nyilván az volt a célja, hogy Radics Pavlet Írásbeli válaszadásra birja rá és igy írott okmányhoz jusson, amelynek a későbbi események folyamán nagy politikai értéke lehet. Radics Pavle azonban nem volt hajlandó Írásbeli felvilágositást adni, hanem értesítette Davidovicsot, hogy személyesen akar vele tanácskozni és szombat délelőttre jelentette be neki látogatását. A találkozás elé rendkívül nagy érdeklődéssel tekintenek politikai körökben, mert az esetleg már az ellenzéki blokknak végleges szétesését eredményezheti. A minisztertanács ülése A minisztertanács pénteken este ülést tartott, amelyen — hir sze-
