Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-30 / 202. szám
2- oTđaT. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925, július 30. kormányt, amiért túlságosan megterhelik a lakosságot adóval. Ma 92 dinár adóteher esik az ország egyegy lakóidra, holott a háború előtt Szerbiáiban 32 dinár, a többi tartományokban pedig 35—40 dinár volt az adófizetőre eső adóteher. Ezt a többletet a nép nem bírja el Az egyes adók túl magasak, igy például a 20 százalékos rokkantadó, amit mindenkinek kell fizetni. Behmen (muzulmán): Mégis éheznek a rokkantak! A megvádolt miniszterek a Recs cikkére rendkívül energikus cáfolatot tettek közzé. Radies Pavle a cáfoló nyilatkozatában azt állítja, hogy az Eszterházy-birtokot is a Pribicsevics-párü igazságügyminiszter, Lukinics Edó oldotta fel a szekvesztrum alól 1925 április 1-én és átadta a birtokot Jeinekovics-testvérek zagrebi kereskedőknek. Az akkori agrárreformminiszter azonban utólagos határozattal ismét szekvesztrunt alá helyezte a birtokot, a meLv jelenleg is szekvesztrum alatt áü. A radikálisok és a Radicspári közös klubülése A Radics-párt és a radikálisok szerdán este közös ülést tartottak, amelyen főleg agrárkérdésekkel foglalkoztak. A vitában mindkét részről többen -vettek részt, az ülés azonban határozatot nem hozott. Kiimanudi reálisabb adópolitikát követel, majd utána Pásén jak szlovén néppárti támadja a javaslatot szlovén nyelvű beszédében. Beszéde utánj az elnök az ülést berekeszti és a legközelebbi ülést csütörtök délelőttre hívja össze. Elégedetlenek a horvátországi demokraták A Davidovics-párt horvátországi hivatalos lapja, a susaki Novi List a demokrata klub legutóbbi határozataival foglalkozva azt írja, hogy a j demokrata-párt visszatért eredeti programjához. A demokrata-párt határozata — Írja feltűnést keltő cikkében — visszatérést jelent a régi párttaktikához, melynek alapja: a vidovdáni alkotmány. A párt a jövőben tiszta szerb Orientációt vesz fel, ugyanazt, amelyet annak idején szorgalmaztak. Ennek a retrograd iránynak egyedüli ellenzője a pártban Davidovics Ljuba, aki azonban nemi tudott megbirkózni a jobboldali elemekkel. A horvátországi Davidovics-párt nincs abban a helyzetben, hogy ezt az uj orientációt kövesse és kijelenti, hogy kitart a párt tradíciói mellett. Az Eszterházg-birtokot is Lukinics oldotta fel a szekvesztrum alól A Pribicsevics-párti Recs tudvalevőleg megvádolta Radios Pavle és Nikics Nilcó Radics-párti minisztereket, hogy gróf Eszterházy-uiadaimát feloldották a szekvesztrum alól azzal a kikötéssel, hogy a gróf nagyobb összeget köteles adni a horvát parasztpárt kasszájába. Az Európához kapcsolt Lika A Bácsmegyei Napló kiküldött munkatársától Európa évszázadokra visszanyúló történelmében csak a rómaiak, meg Napoleon méltatták az Uoátöl* Kupától és az Adriától határolt földterületet, amely a Bácskánál jóval nagyobb kiterjedésű. A római császárok voltak az elsők. Odahozták az Adria keleti partjának őserdeibe rabszolgáikat s irtották az erdőket, melyeknek fájából házat, bútort készített a Földközi1 tenger egész partvidéke. Vájták a fákat, de újakat nem ültettek. Aztán jött a bóra, a kíméletlen északi szél, amelynek nevét még ma is minden lakó, mint a legnagyobb rosszat emlegeti káromkodás közben s elsöpörte a tengerbe a hegyekről a drága termőföldet így csak szikla maradt a Lika felületén, fehér, kopár szikla. ¥ inában, keservesen gyűjtött vizen él ; a likai, mert mély kútra nem telik 'minden kis községnek. Amikor Pri- I budics községbe ért az első vonat ! a község ősz elöljárója üdvözölte a minisztereket: — Kegyelmes uraim! Az egész község hálás, mert látja, hogy segíteni akartak rajtunk. Jó lesz most, hogy a kukoricát vasúton hozhat- 1 juk ide, de még egy kérésünk van. j Öregapám' ezen a helyen, ahol most 'állunk, kutat ásott. Tavaly azonban I jött a mérnök ur, betömte a kutat és \ állomást épített helyére. Most a ! szomszéd községből kell vizet hoznunk, ez pedig tizenkét kilométerre van. Gyerekeink hozzák esténként, ha visszatérnek az iskolából. De nehéz nekik, szegényeknek./.. ¥ Ember is van ai Likában. Nem sok, i de akad. Mert ahol a hegy tulmagas j volt ott a földet nem szórhatta a ! tengerbe a bóra, megakadt a szikla egy-egy mélyedésében. Ezt észrevette a Teremtés legcsökönyösebb alkotása, az ember. Bekerítette a néhány négyzetméternyi földecskét kövekkel, kukoricamagot ültetett s él ott kecskéjével. Háza is van, papja is, meg egészsége is. Mert nem igaz, hogy csak a jólétben élő ember egészséges. Nem is volna igazságos. * Viz azonban nincs a Likában. A sima, meztelen sziklán egy pillanat alatt végiggördül az esőcsepp-patak, folyó ott nem képződhetik. Ciszter-Padjene állomáson megszólít egy öreg bácsi. Kérdezi, hogy hóvávaló vagyok. Megmondom, hogy a Bácskából. — Ne mondja — csodálkozik — onnan, ahol kukoricával etetik a marhát? ¥ Napoleon is érdeklődött máira Lika utáni Észrevette, hogyaKapela és a Velebit karsztja kitűnő védelmi pozíció a tenger felöl betörő ellenség ellen s yédősánca a Dunavidék termékeny alföldjének. Az általa alapított IUyr királyság generálisai a Likában táboroztak. De katonák voltak Napoleon emberei te csak, a »licsanin« se vizet, se iskolát ínem kapott tőlük. Generálisok stratégiai terveinek köszönheti egyébként jórészt, a most megnyílt Ukavasut is építését Az 1866-os háború után, mikor az Italia Unita mindveszélyesebb ellenfele lett az osztrákmagyar monarchiának, a bécsi generálisok rájöttek arra, hogy az akkor még Bosznia-Hercegovinától hátulról nem fedett Dalmáciát csak úgy leíhet védelmezni, ha stratégiai vasutí tál közelítik meg. Ez a körülmény, I nem pedig a licsanin sorsa késztette a bécsi kormányt arra, hogy már 1873-ban, tehát 52 év előtt a Reichs, raital törvénytervezetet fogadtasson el, mely a Sphtből kiinduló, Kninec keresztül az akkori osztrák-horvátmagyar határig vezető vasútvonal építéséről intézkedik. ¥ A Reichsrat által elhatározott vasúiból azonban csak egy Splittől Káinig terjedő vonat lett, mert akadályként közbeléptek a monarchia sajátos közjogi viszonyai. Pribudics (Pribicsevics!) községig a Szent István korona anszágainak területén haladt volna a vasút, Pastes (!) községtől délre pedig a Reicferatban képviselt királyságok és országok területén. A 'mikor Bécsben volt pénz, nem' volt Pesten és viszont. Amikor Pest beleegyezett volna, Becsnek voltak politikai aggályai. A Pasics—Pribicseí vies rezsimnek kellett csak jönni, I hogy összekösse Pasics és Pribudics ! állomásokat. ¥ A Lika-vasut építési önköltségei:; 165 millió aranykorona, 14 millió jugoszláv korona és 139 millió dinár. Tizennyolc ezrelékes emelkedésével a Lika-vasut a kontinens egyik legmodernebb vasútja. Az egész vonal hossza, Ogulintól—Splitíg 330 kilométer, A vonalon levő 21 alagút hossza 5490 méter. A leghosszabb alagút (2270 méter) a Sinae hegy alatt Jugoszlávia leghosszabb alagutja. 397 külömböző hosszúságú vasból vagy betonból készült lúd és viadukt hivatott leküzdeni a terep egyenetlenségeit. A vonal 32 állomását sok millió költséggel épitett vízvezeték látja el az ezen vidéken oly ritka elemmel: a vízzel. P. O. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Az örök téma A legszabadosabb nő se meri elárulni, azaz nyíltan hangoztatni, hogy »szereti a férfiakat«, mert mingyárt szemérmetlen perszón áriak vagy éppen Messalina-hajlamu nősténynek kiáltanák ki az erény csőszök s a mások erkölcseire vigyázó illemxendörök, —. s a legszolidabb (férfi is fennen dicsekszik, hogy »szereti ja. nőket«, sőt, ha nincs igy, bátran liazudja, mert . máskülönben anyámaszszony katonájának, fajankónak vagy éppen hermafroditának rágalmazná a környezete. A nőt igy a társadalmi konvenció és előítéletesség állandóan komódiázásra utalja s hipokritaságra készteti, hogy szemérmesebbnek mutassa magát mint aminő valójában, mig a férfit ugyanez a konvenció arra biztatja, hogy nőcsábásznak, roué-nak, Don- Juan-nak, fenegyereknek és aszfai[betyárnak tettesse magát, ha mégannyira nem az. ¥ Valaki igy nyilatkozott egy kitünően szép fiatal hölgyről: — Sokkal szebb, minthogy igazán jó lehetne! Egy másik pedig igy itéit róla: — Lehetetlen, hogy ne legyen jó is. Olyannyira szép! Melyiknek volt igaza? * Vannak nők, akikre nézve a szépség: Némelyeknek a szerencsét kovácsolja meg; a szépségük, másoknak a sírját ássa meg. ¥ Tudattalanul talán azért vágyik szerettetni a nő, mert ez kedvező hatással van a szépségére. De egészen bizonyos, hogy azért óhajt szép lenni, hogy szerelmet keltsen. ¥ A nők története egyszersmind a szerelemnek is története. ¥ , A férfinak fontos dolog a szerelem, a nőnek — fődolga. ¥ A szerelem akkor virágzik legjobban, a/nikor idejük van hozzá az embereknek. Most, amikor olyan drága lett az idő, kevesebb lesz a szerelmes és kevesebb lesz a szerelem. ¥ Az okos nő hamar rájön, hogy ha valamit el akar érni a szerelemben, azt nem az eszével fogja kivívni. S ebben rejlik az okossága. ¥ A nő másképpen okos és másképpen ostoba, mint a férfi. .Az okossága ellenszenvesebb s az ostobasága rokonszenvesebb a férfiénál. ¥ A széps ég el múlik, a nőiesség megmarad. így hát a szép asszonyoknak inkább kellene ápolni a nőiségüket mint a szépségüket. Az igazi nőiség még akkor is hódit, amikor a szépségnek már szépség nélkül diadalmasabban hódit mint egynémely tökéletes szépség, amely nöiség nélkül való. ¥ A nőnek a barátnője egyszersmind vetélytársa, a férfi barátja egyúttal érdektársa. Ez az oka, hogy ez utóbbiak barátsága oly sokkal tartós ab b mint a nőké; ¥ Ha egy házasságban teljes a harmónia, akkor az sokszor mind a három érdekelt főnek az érdeme. ¥ Fiatal lányoknak csodás és szerencsés adománya, hogy butábbaknak tudnak látszani mint aminők. s ez olyan bájt kölcsönöz nefclk, amelynek a férfiak nem tudnak eüentállni. Persze ennek az ártatlan játéknak a tudattalan célja is ez. Egész életemben mindössze néhány olyant ismertem, aki okosabbnak próbált mutatkozni mint valójában volt, s ez — eltekintve attól, hogy nem sikerült —1 egyáltalában nem tette őket vonzóbbakká. ¥ A nőknek olyan szeretetreméltó hibáik vannak, hogy ezeknek a kedvéért megbocsájtjuk nekik a többi gyarlóságaikat is. ¥ A nőt akkor is kell tisztelnünk, ha szeretjük. ¥ Csak egyetlen igazi nőgyülölőt ismertem, s az is asszony volt. ¥ Ameddig a divatüzletek kirakatai előtt I boltok kirakatát több férfi nézi mint nő, addig nem lehet szó a két nem közti teljes egyenlőségről. ¥ A nőnek a férfi sokkal érdekesebb mint a férfinak a nő. Mert a nőt a férfi jobban ismeri és — hogy ugv mondjam — biztosra veszi ¥ Nőkérdés csak azóta van, amióta a nők írnak. S most már nem is szűnik meg soha, mert őnagyság&tk sohase szűnnek meg Imi. ¥ Az asszonyok szeretik a regényeket és a regényességet, s ennélfogva szeretnek mindent, ami regényekre emlékezteti őket. Ezért érdeklődnek annyira eljegyzések, esküvők és — elválások •iránt. Sokkal inkább mint a gabonaárak, a népszövetségi gyűlések, a haza üdve s az emberiség sorsa írártt, amelyek pedig szintén elés fontos dolgok, ha nem is regényesek mindig. ¥ Sokszor tisztességes asszony is —hogy az ura szerelmét biztosítsa magának — kénytelen courtísarfe-erésiyeket gyakorolni. ¥ A nőt még arról is nehéz meggyőzni, amiről meg van győződve. Hát még egyebekről? ¥ A nő ritkán ismeri be, hogy nincs igaza. És olyankor, ha nincs igaza, soha, ¥ Nincs hálátlanabb dolog mint nőkkel átok, & vannak, akiknek; a& áldást jelentj pyflpa, S van plysn nőiség, amely több nő, álldogál mint férfi, a a köoyyesvitatkozni. Mindig nekik ran igazuk.
