Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-29 / 201. szám

19?5. julius 29. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet v a » A moldvai zsidó kisebbség hely­zetéről érdekes cikket közöl a bukaresti Adeveml. A cikk megemlíti, hogy a zsi­dó többségű Foxani városban nemrégi­ben egy vilnai zsidó szántársulat hirde­tett két előadást-. A foxani zsidóság ve­zetői aprefektustól idejében megszerezték az engedélyt az előadások megtartásá­ra, az utolsó napon azonban a prefektus előtt megjelentek a helyi antiszemita­bizottság és a kulturliga képviselői és bejelentettek neki, hogy minden eszköz­zel meg fogják akadályozni a zsidó elő­adások megtartását. A prefektus ahe­lyett, hogy a rendzavarást „bejelentő­­foxani antiszemitákat rögtön lecsukatta volna, két kézzel kapott az kaikalmonsaz utolsó pillanatban tudatta a zsidóság ve­zetőivel, hogy eltiltja a zSidó színtársu­latnak már engedélyezett előadásait. Az Adeverul cikkében megjegyzi, hogy ahol ilyen botrányos esetek történhetnek, a román kormány ott nem számíthat arra, hogy a kisebbségek lojalitással és ál­lampolgári hűséggel viseltessenek az ál­lammal szemben. * A magyar Kun-kollégium épületét a napokban elrckviráltatta a román kincstár, azzal az indokolással, hogy az épületre a hajléktalanná vált szászvári állami líceumnak van szüksége. A szász­vári líceumot pedig — mint az erdélyi magvar lapok Írják — azért lakoltatták ki régi helyiségeiből, mert az állam több­szöri felszólítás ellenére sem fizette már két év óta a szerződésben kikötött bért a tulajdonosnak. Anghelescu tehát maga volt az oka annak, hogy a szászvári lí­ceumot kilakoltatták, de mindezt persze nem vette túlságosan a szivére, hanem egyszerűen a vagyonuktól megfosztott, hulladékokon tengődő magyar egyházak birtokál!ományát vette igénybe a román diákok elhelyezésére. »Erőszakkal el­venni — irja az esetet kommentálván az egyik kolozsvári magyar lap, — az ál­lam mindenható ereje mellett kétségtele­nül könnyebb vége a dolognak. De ta­lán mégis tiltakozna mindenki erkölcsi érzéke az ellen, hogy a multimilliomos azzal a megokolással ürítse ki a koldus kenyeres tarisznyáját, hogv a végső szükség parancsszavára teszi ezt, mert különben éhen hal. Már pedig az állam és a magyar egyházak anyagi viszonyai között körülbelül az arány: a multimillio­mosé és a koldusé«. * Az elbocsájtott erdélyi magyar bírák már évek óta deputációznak és elkobozni. Az erdélyi katholikus egyház vezéíféríiai a könyv megjelenése után el­határozták, hogy válaszolnak a román egyetemi tanár könyvére, megírják az er­délyi- katholikus egyház történetét és jogi helyzetének kialakulását.,. A könyvet, amely »Az erdélyi katholikusok múltja és jelene« cimeii már a, legközelebb meg Beogradból jelentik : A minisz­terelnökség sajtóirodájának köz­lése szerint Pastes miniszterelnök állapotáról kedden este hét óra­kor Karlsbadból a következő hi­vatalos távirati értesítés érkezett Beogradba: A már néhány nap óta itt tar­tózkodó Pasic's Nikola miniszterelnök állapotában jelentékeny javulás állt Parisból jelentik : A német Vi,­­laszjegyzék Franciaországban nem talált olyan kedvező fogadtatásra, mint Angliában. A német válasz­­jegyzék tartalmáról B dw.n és Churchill is elégedett hangon nyi­latkoztak és Crcwe párisi angol követ is helyesli a szóbeli tár­gyalások tervét. A lapok közlé­seiből megállapítható, hogy főleg a népszövetségi szerződés lö. szakaszénak megváltoztatása te­kintetében nagyok a nézeteltérések a francia és angol álláspont között. Különösen a Temps helyezkedik élesen 1 szembe Anglia álláspont­jával, amelyet Baldwin fejtett ki. A Temps szemrehányást tesz Angliának, hogy túlságosan nagy a bizalma Németország iránt. Franciaország legfőbb törekvése az, hogy a garanciaszerződés ne csök­kentse a biztonságnak azt a fokát, fog jelenni, dr Karácsonyi .Tartós, Hirschler József, Biró Vencel. Bitay Árpád, Gyárfás Elemér, Petres Kálmán Paul István, Fejér Gerő, Balázs András, P. Jáucssy Béla, Némethy Gyula, Patu\ József dr., luezédi Joksman Ödön és P. Tréfán .Lconárd kiváló egyházi irök és tudósok állítják össze. be, úgy, hogy teljes felgyógyulására lehet számítani. A hozzá beosztó' orvosik véleménye szerin! tiz napa< betegségének és fizikai gyengesége nek ulolsó nyomai is el fogunk] múlni. A miniszterelnök élénk figye- j lemmel kiséri az ország eseményei- j nek fejlődéséi, valamint nagy érdek­lődést tanúsít a nemzetközi aktuális politikai kérdések iránt is. • amelyet a békeszerződés tartalmaz. Az angolok optimisztikusak abban a tekintetben, heugy ha Német­ország a Ncpszöv-.ségnek tagja lesz, a felmerülő kérdéseket ked­vezőbb körülmények között tár gyalhetják, de ezt az optimizmust Franciaország nem osztja, sőt altól tart, hogy Németország me, fogja ragadni az alkalmat arra, hogy vereségének következmé­nyeit enyhítse. Berlin sietni fog felvetni a nemzetközi leszerelés kér­dését, ami pedig egyáltalában nem célszerű akkor, amikor az angol admiralitás Shantungban épen a Bottá megerősítésének köszönheti győzelmét. Arra számítanak, hogy az an­gol kormánynak a biztonsági szerződésről szóló német jegy­zékre tett megjegyzéseit szerdán nyújtják át. Megmarad a szükebb ellenzéki* blokk Fuzionálni akarnak a demokraták és muzulmánok A nemzetgyűlés még a nyári szünet előtt letárgyalja az uj sajtótörvényt Pasics állapota tartósan javul Az orvosok a miniszterelnök teljes felgyógyulására számítanak Baldwin és Churchill kedvezően fogadták a német válaszjegyzéket E’fentétek a francia és az angol felfogás között memorandumoznak, hogy nyugdijaikat a román kincstártól megkapják. A sóik ki­lincselésnek eddig, nem volt más ered­ménye,. minthogy Bukarestben több íz­ben Ígéretet tettek nekik, hogv nyugdi­jaikat a legközelebb folyósítani fogják. Az ígéretek azonban ugylátszik soha sem teljesülnek, mert, mint Murcescu igaz­­ságügymhiiszter anapokban kijelentette, az elbocsájtott magyar bírák nem szá­mit hatnak nyugdíjra. »Téves az a felfo­gás — mondotta a román pecsétőr — hogy a felfüggesztett bíráknak joguk volna nyugdíjra. Ezek nem voltak so­hasem a román állam szolgálatában, te­hát nincs is nyugdíjigényük. Igaz ugyan, hogy az impérium átvétele után is mű­ködtek, azonban csak idesiglenes jelleg­gel. Véglegesítve csak álékor lettek vol­na, ha le. tudták volna tenni az igazság­ügyminisztériumtól kiküldött bizottság előtt a képesítő vizsgát. Minthogy ezt rcm tudták letenni, nem véglegesítettük őket, igy tehát nincs is nyugdíjigényük«. # A muH évben Chilin Onisiíor kolozs­vári román egyetemi tanár »A magyar katholicizrnus Erdélyben és a román ál­lam egyházpolitikái.-' címmel könyvet irt, amelyben azt igyekezett bizonyítani, hogy a román kormánynak joga, sőt kötelessége a katholikusok összes jogait Az ellenzék vezetői kedden dél­előtt és délután folytatták a hétfőn megkezdett tanácskozásokat. A ked­di konferencián a demokraták részé­ről Davidovics Ljuba és Marinko­­vics Voja. a klerikálisok részéről Koroséi', a muzulmánok részéről pe­dig Spaho és Hrasnica vettek részt. Á tanácskozások eredményéről csak szerdán fognak kommünikét kiadni. Beavatott helyről sikerült meg­tudni, hogy a tanácskozásokon hely­reállították a szükebb ellenzéki blokk megingott egységét és a demokra­ták továbbra is pártszövetségben maradnak a klerikálisokkal és mu­zulmánokkal, sőt úgy a demokraták, mint a muzulmánok hajlandóságot mutatnak a fúzióra. Maguk a párt­vezérek nem nyilatkoznak erről a kérdésről, de a két párt képviselői, különösen a muzulmánok között erősödik az egyesülési törekvés. Politikai körökben sokat beszélnek a földmivespárt és a Radics-párt készülő fúziójáról is, amire főleg a szerb földinivespártban nyilvánul nagy készség. A Radics-párt erre nézve még nem nyilatkozott, de jel­lemzi Bassaricsek Radics-párti kép­viselőnek Pribícseviés beszéde köz­ben tett közbeszólása, hogy sor fog kerülni a földmivespárt és a Radics­­párt összeolvadására. Törvényjavaslat az agrárre­form alá vett földek meg­váltásáról A kormányzópártok délután fél­hattól nyolcig a parlament ülése alatt ülést tartottak, amelyen Radios Pavle agrárreformminiszter ismer­tette törvényjavaslatát az agrárre­form által lefoglalt földek fakultativ eladásáról. A javaslat szerint azok a telepesek, akik nagybirtokból kap­tak földet, közvetlenül megállapod­hatnak a megváltási árra nézve a régi birtokossal, a vétel azonban csak akkor válik érvényessé, ha az agrárreformminiszter azt jóváhagyja. A javaslatot mindkét párt nagy rokonszenvvel fogadta, amelyhez a radikálisok részéről Gavrilovics Ot­tó szombori, dr. Gr gin Dusán délbá­náti és Csirkovics délszenbiai képvi­­viselő, a Radics-párt részéről dr. Bassaricsek szóltak hozzá. Rendeletileg szabályozzák az újságírók és kiadók jogviszonyát A parlament előreláthatólag csü­törtökön befejezi a üzenhettedjavas­lat vitáját és utána még csak két­­hárorn ülés lesz a nyári szünetig. A kormánynak az a szándéka,, hogy még a vakáció előtt tető alá hozza a sajtótörvényjavaslatot. A türvény­­hozóbizottság szerdán és csütörtökön tart ülést és a kormány reméli, hogy a sajtótörvény részletes vitáját csü­törtökön befejezik a bizottságban. Az uj sajtótörvény felhatalmazza a 1 örvény egységesítő és szociálpoliti­kai minisztert, hogy törvényerejű rendelettel szabályozza a hivatásos újságírók és lapkiadók jogviszonyait. A rendelet megszövegezésénél fi­gyelembe fogják venni az uiságiró­­egyesület által előterjesztett tör­vényjavaslatot és tekintettel lesznek az osztrák sajtótörvényre is. amely igen liberális ebben a kérdésben. Külön törvény készül Ferenc Ferdinand árvái birtokáról A Hohenberg-árvák decihalj k Elsenírz-Radmert Becsből jelentik: A nemzetgyűlés, amely a jövő héten szabadságra meg)', szerdán még egy Habsburg-törvénnyei foglalkozik. Az 1920 októberében ho­zott Habsburg-törvény ugyanis kiutasítja a Habsburg-család tagjait Ausztriából és elkobozza birtokaikat. Kivételt csak Ferenc Ferdlnánd gyermekeivel, Hohen­berg Miksával, Zsófiával és Ernővel tesz, akiknek meghagyja Eisenerz-Rad­­mert, amelyre nézve a törvény úgy in­tézkedik, hogy azt a köztársaságnak ki­sajátítani nem szabad. A törvény azon­ban a Hohenberg-gyermekcknek is le­hetetlenné teszi a birtokok eltulajdoní­tását, vagy elzálogosítását. Ezt a megszorító intézkedést most a köztársaság lazítani akarja és meg akarja engedni, hogy a birtokon különböző telekkönyvi változtatások történhesse­nek. Ezt azonban az 1920 októberi tör­vény alapján nem lehet megtenni, ennél­fogva külön törvényt kell alkotni. Angol-francia paktum a garancia-kérdésben Anglia lemond a konferenciáról Parisból jelentik: A Quai d’Orsay jogügyi szakértője Fromageot visszauta­zott Londonból© Parisba. Fromageot Londonban megbeszéléseket folytatott az angol külügyminisztérium jogügyi szakértőjévé! Sir Cecil Hurst-tel. Ezek a megbeszélések nemcsak a francia­angol válasz szövegéről folytak, hanem a tulajdonképpeni garanciaszerződés szö­vegének előkészítéséről is. Hir szerint a szövegre vonatkozó megállapodás már meg is történt a két külügyminisztérium között. A Journal értesülése szerint egyéb­ként Philipps angol nagykövetségi ta­nácsos Berthelot-nak, a Quai d’Orsay politikai osztályvezetőjének memoran­dumot nyújtott át, amelyből a követ­kező részleteket közii: — Az angol kormány egyelőre le­mond arról, hogy nemzetközi konferen­cia összehívását kívánja. Anglia hozzá­járul Franciaország álláspontjához: a szövetségesek nem engedhetik meg, hogy Németország szerződést javasoljon a Rajna-vidék megszállásának feltételei­ről. Ezenkívül Anglia a döntőbíróság kérdésében is hajlandó a francia állás­pont elfogadására, de a szankciók kér­désében ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat mindig népszövetségi döntés előzze meg. Ebben_ az összefüggésben igen érde­kes az Ere Nouvelte cikke, amelyből ki­tűnik, hogy Anglia és l'rar.ciaország kö­zött valóságos üzleti alku fo'yik a biz­tonsági kérdésben. A lap többek között ezt írja: — Mindenért meg kell fizetnünk, ha Anglia nagylelkű és engedékeny velünk szemben Európában, megkívánja, hopp mi ugyanilyen nagy lelkitek és engedéke­nyek tegyünk vele szemben Ázsiában,

Next

/
Thumbnails
Contents