Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-29 / 201. szám
2. őTdal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. julius 29. navies is. egyedül Radios Pavíe emlékeseit meg a bolgár kérdésről, amikor kijelentette, hogy jó volna ha Bulgária is csatlakozna Jugoszláviához. Vájjon miért mondotta ezt Radies? Talán csak nem Radios István bolgár érzelmeinek felmelegítését jelenti, azt', hogy Bulgáriát Szerbia ellen használja fel? Olaszországról sem emlékezik meg a deklaráció. Nem tudjuk, hogy Olaszországgal szemben milyen politikát foglal el a kormány. Amikor Olaszországgal tárgyalásokat kezdtünk, Radics úgy nyilatkozott, hogy Nincsics egy beogradi zsidó, aki hazaárulást követett cl. Ezután a belpolitikai helyzetre tér át. Kijelenti, hogy ha nem pártmegegyezésről, hanem nemzetek közti megyegyzésről van szó, akkor a többi pártok is, a muzulmánokat, a demokratákat, a Zajednicát és a szlovéneket is be kellett volna vonni a kormányba. Most ismét az volt a helyzet, ami tavaly, amikor Jovánovicsnak koncentrációs kabinetet kellett volna alakítania. — Önök — folytatja Pribicsevics most azokkal ülnek egy kormánvnn, akiket tegnapig államelleneseknek mondottak... Grgin Dusán: Ezt az elméletet maga találta ki. Ennek az értelmében ma államellenes elemek Davidovics, Korosec. Spaho és maga is. (Derültség.) Pribicsevics: Most rehabilitálni akarják különféle módokon a Radiespártot Szebb, jobb és becsületesebb dolog lenne, ha kijelentenék őszintén, hogy a nemzeti1 blokk eddigi: politikáját cserbenhagyták. Akkor legalább azt lehetne mondani, hogy történnek csodák és még mindig lesznek Saulusból Paulusok. Pribicsevics ezután idézi Radics István különböző, régebbi kijelentéseit Pasics Nikoláról. Jovannvics Ljjibáról. Makszimovics Dózsáról. Jovmtovics Ljuba: Jól keveri a paklit! Pribicsevics: A Radics-oárt szó-1 díí’is pártnak tartja masát. £s mostj paktumot kötött azzal a radikális-! párttal, amely meg akarta szüntetni j a szociálpolitikai minisztériumot, j Sokkal természetesebb dolog lett j volna, ha a Radics-párt a földmives- j párttal kot megegyezést. Basaricsek (Radics-párti): Ne fél- i jen eljön még annak is az ideje! Pribicsevics: Mi lesz akkor, ha Radics István négy-öt hónap múlva kijelenti, hogy őt nem köti a megegyezés. mert kicsikarták tőle? Uroics (Radícs-párti disszidens): Maga a tartalék arra az esetre, PrilHcsevics: Nagyon téved. Erre a szerepre én sohasem vállalkoznék. Az egésznek különben nem tulajdonitok nagyobb fontosságot. Volt már egy megegyezés, amit egv Marko irt alá. annak tudjuk, mi.lett a sorsa. Ez a jegyzőkönyv abban különbözik tőle. hogy két Marko irta alá. Várjuk meg nyugodtan, mi lesz a sorsa. Miivel a megegyezést nem tartom az ország érdekében valónak, nem szavazom meg a költségvetést tizenkettedjavaslatot. Trihtnovics Misa vallásügyi miniszter rendkívül éles haragon utasítja vissza Pribicsevics egves állításait. A miniszter beszédét a radikálisok és Radics-pártiak nagy tetszéssel kisérik. Hasonló szellemben beszél Jovanovics Ljuba is. aki megsemmisítő fölénnyel utasítja vissza Pribicsevics állításait. Pribicsevics személyes jellegű felszólalása után az elnök két órakor bezárja az ülést és annak folytatását délután hat órára tűzi ki. A délutáni ülés negyed hétkor kezdődik. A terem csaknem teljesein üres. mindössze néhány ellenzéki képviselő van jelen, tekintettel arra. - hogy a radikális ős Radícs-nárt ugyanekkor tartia együttes klubülését. Hohnjec klerikális hosszú beszédében. nemi annyira a költségvetéssel, mint a politikai helyzettel foglalkozik. Rendkívül élesen támadja a Radics-p ártat. Szerinte az öntudatos horvát nép nem fogja elfogadni a Radics-párt uj politikáját. A nemzeti egységet nem lehet dekrétummal elintézni. A klerikális pártnak, — mondja, — becsületére válik, hogy a felszabadulás óta következetesen kitart a nép önrendelkezés! jogának elve mellett. Az egyetlen kormány, amely a nemzeti megegyezési becsületesen akarta keresztülvinni, a Davidovics-kormány volt, amely a parlamenten kívüli intrikák miatt bukott meg. A mostani kormány iránt nincs bizalommal, mert csak egy igazi megegyezés lehetséges és pedig a szebbek, horvátok és szlovének közti megegyezés. Vihar az elnöki megrovás miatt A beszéd közben rendkívül lieves összetűzésekre kerül a sor, mert Uzunovics építésügyi miniszter többször közbeszól és Hohnjec a közbeszólásra válaszolva egy ízben személyében meg is sérti a minisztert. Trifkavics elnök emiatt Írásbeli megrovásban részesíti Ilolmjecet, mire a klerikálisok nagy lármába törnek ki. A padokat verdesve felugrálnak helyeikről és az elnök felé kiáltják: — Miért nem a minisztert utasítja rendre? Ne pártoskodjék! Az elnök csak nehezen tud rendet teremteni és azt válaszolja, hogy a kénviselőknek jogukban áll a legteljesebb mértékben kritizálni a kormányt, de nincs joguk sértegetni. Egyébként a lármázó képviselőket is rendreutasitja. Ezután személyes kérdésben Uro-Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszterségének legutolsó napjaiban, — amikor már bizonyos volt, hogy a független demokraták kiesnek a kormányból, — sietett a kezében levő hatalmat felhasználni arra, hogy a nemzeti kisebbségeknek az iskolák terén még meglevő kevés jogát is nagyobb korlátok közé szorítsa. Csak most vált ismeretessé, hogy Pribicsevics a közoktatásügyi tárcától való megválás előtti napon rendeletet bocsátott ki, amelyben a békeszerződések pontos végrehajtására hivatkozva kijelenti, hogy az elemi iskolák 5-ik'és 6-ik osztályában nem szabad a nemzetiségek nyelvén tanítani. A békeszerződések biztosítják a nentzetiségekiiek az elemi iskolákban az anyanyelvükön való oktatás jogát, amely rendelkezés hatályosságát Pribicsevics hírhedt néwegyelemző rendeletével igyekezett csökkenteni. Ebben a rendeletében viszont megállapítja Pribicsevics, hogy az elemi iskolák 5-ik és 6-ik osztálya már középiskolai tagozatnak számait, ezek az osztályok nem állnak a békeszerződések védelme alatt és igy az elemi iskolák 5. és 6-ik osztályában csak az államnyelv lehet a tanítási nyelv. Ennek a rendelkezésnek az a következménye, hogy a kisközségekben fennálló nemzetiségi elemi iskolák 5. és 6-ik osztályai tanulók hiányában megszűnnek, mert a nem szláv anyanyelvű, tizenegy-tizenkét éves gyermekek még nem: értik meg a teáoólag állajtnnyolven folyó ok\jics đisszšderaš Radies-párS képvi[selŐ kap szót A beszédet nagy érí deklődéssel hallgatják, minthogy Urojics eddig még nyíltan nem jelentette be ;a Radics-pártból való kilépését, — mint három másik diszszidens társa. Uroics azzal kezdi beszédét, hogy a megegyezés, amelyről oly sokat beszélnek, rossz és lehetetlen megegyezés. Trifkovics elnök: ön személyes ; kérdésben kapott szót. most pedig |ugy látom, politikai beszédet akar ■ tartani. Figyelmeztetem, hogy ha S Igy folytatja, megvonom öntől a I szót. j Uroics az elnök figyelmeztetése ! ellenére tovább beszél a megegyezésről, mire Trifkovics megvonja tőle a szót. Az ellenzék oldalán erre nagy lárma tör ki, többen biztatják Uroicsot, hogy folytassa tovább a beszédét, mások pedig — miután látják, hogy a többségi pártok tagjaiból igen kevesen tartózkodnak a ! teremben — ezt kiáltja az elnök felé: ! — Szavazzunk! Korosec Ante: Ez erőszak! Uroics a nagy lármában tovább [beszél, mire az elnök újból figyel- i mezteti, hogy hagyja abba a beszéjdét, mert nincs joga szólam. Áz ellenzék nagy lármát csap. úgyhogy j Trifkovics házelnök megszólaltatja a folyosói csengőket, hogy a kint tartózkodó többségi képviselőket a terembe összehívja. Miután azonban a csengetésre csak kevés számú radikális és Radics-párti képviselő jön be az ülésterembe, a házelnök rövid időre az ülést felfüggeszti. A szünet után Uroics az ellenzék éljenzése közben elhagyja a szónoki emelvényt, mire az elnök az ülést kifüggeszti folytatását szerda délelőtt tiz órára tűzi ki. Mindenesetre jellemző, hogy Pribicsevics uralmának utolsó napjaiban, amikor a hatalomért folyt az izgalmas harc, még mindig időt és figyelmet tudott fordítani a kisebbségi1 jogok ilyen hajszálnyi pontos értelmezésére, csali azért, hogy a kisebbségeknek még meglévő kisszámú iskoláiból egy darabot ismét letörhessen. Az uj kormány, — amely a nemzeti megértés és megegyezés jegyében jött létre, — Pribicsevics hagyatékában egyelőre ezt a rendeletet is átvette. A kormány-programban szerepel az elemi iskolai oktatásról szóló uj, egységes törvény meghozatala is, amelyet még szintén Pribicsevics alkotott és amely, mint ismeretes, nagyon homályosan intézkedik a nemzetiségek iskoláiról — Pribicsevics Szvetozár szellemében, — hogy ezeket a homályos intézkedéseket a kisebbségek hátrányára lehessen magyarázni. Az uj kormánykoalícióba belépett horvát parasztpárt legelső teendőjének mondja a Pribicsevics-féle uralom emlékeinek lebontását, a független demokraták jogfosztásainak korrigálását. A Pribicsevics-féle iskolarende'etek és törvények mind szembeszökően kimagasló példái az általa inaugurált politikának. A politika emlékeinek eltávolítása nélkül az uj kormány csak Pribicsevics személyét, nem pedig Pribicsevics politikáját és, alkotásait kényszerjtette ellenzékbe. Húszezer dollárt sikkasztott a varsói magyar követség titkára Platthy Tibor Szovjetoroszcrszágba szökött Budapestről jelentik: A magyar kük ügyi szolgálatnak nagy botránya van, Nagypalugyai és turóedivéki Platthy Tibor követségi titkár — dr. Platthy György nemzetgyűlési képviselőnek, a budapesti főpolgármester-jelöltnek a fia 1 — húszezer dollárt sikkasztott a varsói I magyar követség pénztárából. Ä külügyminisztérium néhány héttel ■ ezelőtt berendelte Platthyt a minisztéj riumba állandó szolgálattételre. A kö- I vetségi titkár — akkor még nem tudták, hogy miért — mindent elkövetett arra, hogy Varsóban maradhasson. Még József főherceg protekcióját is igénybevette, úgy hogy egy hónapi haladékot kapott. Amikor ez letelt, rövid szabadságot kért Belitska Sándor varsói követtől és szabadságáról nem tért többé vissza. Vele együtt eltűnt a követség Wertheim-szekrényének a kulcsa, is. Á kassza feltörése után kiderült, hogy Platthy magával vitte a kassza egész tartalmát, körülbelül ezer dollárt, azonkívül négyesztendei követségi működése j alatt összesen mintegy húszezer dollárt ■ sikkasztott el. 1 A sikkasztó követségi titkár — min- I den jel szerint — Szovjetoroszország I felé vette az útját. ------------——r-THTBainf-'---------Külföldiek nem kapnak Paíicsra kedvezményes vízumot A város elmulasztotta kérni a fürdö- I vlzumkedvezményt í Palicsfürdő idegenforgalma az idei t szezonban erősen megcsappant és külö! nősen külföldiek vannak kis számban, j holott az elmúlt években a fürdövendéj gek tekintélyes része magyarországiak- I bői telt ki, ( Mint értesülünk, a külföldi fürdővenf dégek elmaradásának az az oka, hogy i a jugoszláv konzulátusok sehol sem. ad- I nak Paíicsra fürdövizumot. így például Magyarországról a tizenegyezer koronás íürdővizum helyett a rendes, százötvenezer koronás beutazási vízumot kell fizetniök azoknak is, akik Palicson keresnek üdülést. A budapesti konzulátus még az orvosi bizonyítványokat sem fogadja el bizonyítékul és minden kérelmezőnek azt válaszolja, hogy csupán s dalmácial, vagy a szlovéniai fürdőhelyekre adhat kedvezményes vízumot. Ezek után érthető, hogy az a külföldi, aki Palicson akar nyaralni, inkább Dalmáciába vagy Szlovénia felé veszi útját, már csak azért is, hogy a magas beutazási dijat megtakarítsa. A konzulátusokon azt adják okul a kedvezményes fürdővizum megtagadásánál, hogy Palics-fürdö igazgatósága nem kérelmezte külföldiek számára ezt a kedvezményt. Csak a legutóbbi városi közgyűlésen történt, hogy a város vezetőségét támadták, mert nem fordít elég gondot Palics fejlesztésére és hogy Palics nem jövedelmez annyit, mint amennyit rendes kezelés mellett jövedelmeznie kellene. A város vezetősége a támadásokkal szemben főkép arra hivatkozott, hogy a város jelenlegi súlyos anyagi helyzete nem engedi meg azt, hogy Palicsoa nagyobb beruházásokat eszközöljenek. Azt azonban a város vezetői nem említették meg, hogy elmulasztották kérelmezni a külföldiek részére a kedvezményes vizumot és ezzel elzárták Pali* csőt a külföldiek elől. Még a legkeresettebb fürdőhelyek is igyekeznek beutazási kedvezményeket biztosítani a külföldieknek, csakhogy növelhessék idegenforgalmukat. A csehszlovákiai fürdők eléggé előnyösen ismertek, mégis a csehszlovák kormány hatvanszázalékos utazási kedvezményt ad a fürdőkre uta zó külföldieknek. Úgy látszik, Palicsnak nincs szüksége külföldiekre és a város meg van elégedve a fürdő jelenlegi forgalmával. Pribicsevics hagyatéka Az elemi iskolák V. és VI. osztályában nem szabad magyarul tanítani tatást.
