Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-28 / 200. szám

1925. július 28. ________________ BACSMEGYEI NAPLÓ _________ . 3. oldal. Bethlen taktikázik Kisebbségi Elet 6 Sí S Az Emberi Jogok Ligájának főtit­kára, üuermut, mint annak idején meg­írtuk, Bukaresten előadást akart tarta­ni az európai békemozgalmak eredmé­nyéről. A romájn kormány azonban, az előadást betiltotta arra való hivatkozás­sal, hogy Gucrnut előadása rendzava­rásokra adna alkalmat. A főtitkár Párisba való visszatérése után a francia kor­mánypárt hivatalos lapjának hasábjain hosszabb nyilatkozatot tett bukaresti útjáról, amelyben élesen clitéltc a ro­mán kormány eljárását. A nyilatkozat­ban Gucrnut az erdélyi magyar kisebb­ségek helyzetéről szerzett tapasztalatai­ról is beszámolt: »Mindenféle felfogású emberekkel alkalmam volt beszélgetni, - mondotta kijelenthetem azonban, hogy a kisebbségek között nem találtam sem szeparatistát,, sem olyat, aki ál­lampolgárságát megtagadná. Az, embe­rek a vekszaturák és a közigazgatási erőszakosságok miatt panaszkodnak. A kisebbségi kérdés Romániának belső ügye. Egyszerű eszköze van a kisebb­ségek megnyerésére: szerettesse meg magát velük. Legyen türelmes és nagy­lelkű és ez a kérdés el fog tűnni. Le­gyen liberális, azaz, demokrata, mert a csodaszép Romániában nem demokraták azok, akik liberálisoknak mondják ma­gukat.« •fc A prágai közegészségügyi minisz­térium a napokban közre,ndelctet bo­­csájtott ki, melyben a vérbajos betegsé­gekről való jelentésről intézkedik. A körrendeletét, a nyeivtörvény érteimé­ben magyarul is kiadta a minisztérium, amely zengzetes magyarsággal a kö­vetkezőkép fordította át a cseh szöve­get: »Idő elöt el voltak küldve Önnek összeirási cédulák a lupcsz betegek számára. Mcst'anáig nem érkeztek Öntől sem kitöltött cédulák, sem, jelen­tés , hogy nincs eset, melyiket jelen­tene. Azért újonnan küldünk Önnek az összeirási cédulákat hatályos kér­vénnyel, hogy azokkal utasítás sze­rint intézkedjen és úgy hozzájáruljon a lupcsz betegek nehéz sors meg­könnyítéshez. A luposzbetegek ösz­­szeirási cédulák használva voltak. Azon kívül, hogy az első pillanatra ez az üzés takaréktalannak látszik, mégis sok munkát és kiadást a keltek kidolgozásnál megtakarít. Hasonló­képen eljárva legyen kórházakban is, ahol ahhoz nézve legyen, hogy legyenek jelentve oly betegek, akik már egy­szer kerületi orvossal jelentve voltak még az intézetbe beérkezése elöt. Az összeirási cédulában legyenek kitölt­ve z összes rovatok, másképen csak részletesen és hanyagosan kitöltött cédula értéktelen. A családi gümőkór kérdésére felelve rokonsági viszony beiktatással a betegségben sinlő sze­méllyel vagy személyekkel és gümö­­kóri megbetegség klinikai alkattal«. Az erdélyi szászok, mint hivatalos lapjuk a Deutsche Tagespost Írja, a leg­szélesebb körű kulturális autonómiát követelnek a román kormánytól. Az ismert szász vezér Brandsch a szászok kíván­ságait a következőkép indokolta meg az egyik német lap hasábjain: »Mi szászok a legtökéletesebb kulturális autonómiát kérjük a román kormánytól, amely úgy hisszük e tekintetben könnyen követhe­ti a kis Esztland példáját. Saját isko­laügyünk, szellemi életünk csak általmik nyerhet igazi irányítást és gondozást. Az állam' elégedjék meg az ellenőrzés jogával. Felügyeletet gyakorolhat is­koláink fölött, de csak az állambiztonság, a közerkölcsösség és a tanítási követel­ményeknek teljesítése szempontjából. Ha feltételeknek nem fogunk megfelel­ni. akkor a balkáni sovinizmus bátran elsöpörheti iskoláinkat. Bármiként is üzenjen hadat azonban a mostani kor­mány a szabad felekezeti iskoláknak, síkra szállunk értük, ha bármily nehéz­ségeket is gördítenek utunkba. Azon honfitársaik részére, kik valamely okból ezt a megoldást nem óhajtják vagy te­hetetlenek a megvalósítására, engedtes­sék meg a; nemzeti iskoláknak egy másik alakulata. Senki ne mondhatja,hogy az ed­digi tapasztalatok alapján ez lehetetlen, mert a jelenlegi kormány mindennemű Athénből jelentik : Pangalos mi­niszterelnök akciót kezdeménye­zett a balkáni államoknak szö­vetségben való együttműködésé­nek megteremtésére. A katonai együttműködés biz­tosítására irányuló törekvés hir szerint sikerrel járt ás a görög, kormány megbizta bukaresti ka­tonai attaséját, hogy a legközelebbi Londonból jelentik: A Times tan­­gerj! tudósítója táviratozza lapjának, hogy személyesen beszélt Abd el Krímmel és a rifvezér kijelentette előtte, hogy a írancia-spanyol tuda­kozódásokra adott válaszában már kifejtette békekészségét. — Csak azt kötöttem ki, — foly­tatta Abd el Krím nyilatkozatát — hogy a hadviselő felek a tárgyalások megkezdése előtt ünnepélyes nyilat­kozatban ismerjék el a rifkabilok függetlenségét. Abd el Krím azt is kérte válasizá­­ban, hogy a tárgyalásokat Tanger­ben tartsák. — Ha Franciaország és Spanyol­­ország elfogadják feltételeimet. — mondotta végül Abd el Krim — kész vagyok az ellenségeskedést *azonnal megszüntetni. A Journal jelenti, hogy Pétain tá­bornagy marokkói1 missziója Primo de Rivera tábornokkal való találko­zásával egyelőre befejeződik. Pétain tábornagy azután, hogy találkozott Primo de Riverával. visszautazik Párisba, hogy Painlevé miniszterel­nöknek tapasztalatairól jelentést te­gyen. Egyidejűleg javaslatokat is tesz a miniszterelnöknek azokra az intézkedésekre vonatkozóan, ame­lyeket a marokkói harctéren szüksé­geseknek tart, A Journal kifejti, hogy igen valószínű, hogy Pétain j egyelőre nem is megy vissza Ma­rokkóba. Noulin tábornok veszi át a autonómia ellen fordul. Tudatában va­gyunk ennek és ismerjük az akadályo­kat, melyek célunk útjában állnak. De komoly ügy küzdelem és fáradtság nél­kül soha diadalra nem juthat. Tisztán tőlünk függ, akarunk-e harcolni érte. Ha igen,, akkor meg kell mondanunk végre a jelenlegi kormánynak: »Nem kell töb­bé iskolatörvényed; kulturális autonó­miát óhajtunk és nemi nyugszunk addig, mi ki nem küzdjük azt«. bukaresti kisantanl-konferencián mór mint katonai megfigyelő vegyen részt. Bizonyosra veszik athéni poli­tikai körökben, hogy brir Görög­ország még nem tagja a kisan­­tantnak, ezzel mégis együtt fog működni minden, a békeszerző­dések biztosítására és a bclseviz­­mus letörésére irányuló akcióban. hadműveletek vezényletét, a főpa­rancsnokság pedig egyelőre Liautey tábornagy kezében marad. A harctéri helyzetről a francia hi­vatalos jelentés azt mondja, hogy az egész vonalon teljes a nyugalom. Ain Aisa közelében sikerült a fran­cia. csapatoknak a rifeket az Uerga­­folyó északi partjára visszaszorítani, 'hazai környékén is elfoglalták a franciák korábbi állásaikat. A fran­cia bombavető repülőgépek vasár­nap egyik benszülött falut elárasztot­ták bombákkal. A benszülöttek sú­lyos veszteségeket szenvedtek. Madridi jelentés szerint a fraricia és spanyol delegátusok aláírták a marokkói spanyol és francia érdek­­zóna határairól, valamint a francia és spanyol hatóságok együttműkö­déséről szóló szerződést. A konferen­cia ezzel véget ért. A két állam kö­telezte magát, hogy különbékét egyik sem köt és biztosítják egy­másnak zónájukra vonatkozóan az üldözés és átrepülés jogát. Ami a határokat illeti, az 1912. évi szerző­dés alapján modus vivendiben álla­podtak meg. amely mindkét fél ér­dekeit kielégíti. ILLATOS Ü0LY1RTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt S DEPOT „S0A“ DROGERIJA NOVISAD a numerus claississ-sal A numerus clausus ügye szeptemberben a Képszövetség Tárnicsa elé kém! Budapestről jelentik : A magyarországi numerus cicusus-törvény, amelyet a var­sói népszövetségi konferencia csak leg­utóbb bélyegzett meg, Lucián Wolff elő­terjesztésére még szeptember folyamán a Népszövetség Tanácsa elé kerül. Minthogy Magyarországra nézve nagy megszégyenítés lenne, ha a Népszövet­ségi Tanács a varsói konferenciához hasonló szellemben foglalna állást a numerus clausu:-sal szemben, a magyar kormány máris hozzálátott, hogy meg­győzze a Népszövetséget a hivatalos magyar állá pont helyességéről. A hiva­talos magyar álláspont — mint a Nép­­szövetséghez intézett jegyzékből'kitűnik — meglehetősen paradox: a magyar kormány szerint ugyani: a numerus, clausus-törvény nem irányul a zsidók ellen, ellenkezőleg a zsidók érdekeit szolgálja. A törvény meghozatalakor ugyanis — mondja a magyar jegyzék olyan volt a helyzet, hogy a numerus c’ausus nélkül még öt százaléknyi zsidó hallgató sem iratkozhatott volna be a főiskolákra. Ha a Népszövetséget esetleg nem győzné meg ez a szellemes érvelés — amelyből nem tűnik ki, hogy ha esetleg volt is szükség a numerus clausus meg­alkotására, miért van annak fenntartá­sára szükség még ma is — és a Népszö­vetségnél nem sikerülne esetleg elodázni a magyarországi numerus clausus tárgya­lását, akkor a magyar kormány a másik megoldást választja. Félhivatalos kom­münikében már be is harangozzák, hogy ha gróf Bethlen István miniszterelnök azt tapasztalná, hogy a tárgyalások el­odázására irányuló törekvése nem jár sikerre! Géniben, úgy előreláthatóan még az ősszel gondoskodni fog a nu­merus clausus enyhítéséről vagy eltör­léséről. Román állampolgárságért folyamodik egy volt magyar külügyminiszter Gróf Bánffy Miklós szülőfalujába vonali vissza és egyedül az irodalomnak akar élni Kolozsvárról jelentik: Gróf Bánffy Mikló:, Magyarország volt külügymi­nisztere Kolozsvárra érkezeit és három napi itt időzése után kiutazott Válasz­úira, atyjának, gróf Bánffy Györgynek birtokára. A bukaresti sajtó feltűnően sokat foglalkozik e kétségtelenül érde­kes személyi hírre!. Először a nagyon olvasott Cuvantul jelentette, hogy gróf Bánffy véglegesen visszaköltözik Er­délybe és itt a magyarság élére áll. A Cuvantul elég fontosnak tartotta ezt az eseményt arra, hogy a bukaresti külügy­minisztériumban érdeklődjék: adott-e a román kormány engedélyt gróf Bánffy Miklósnak arra, hogy felvegye a román állampolgárságot ? A. lap e kérdésére azt a választ kapta, hogy gróf Bánffy Miklós ilyen irányú , kérelméről román kormánykörökben mit sem tudnak. Most maga Bánffy mondotta ei, hogy tényleg régi szándéka, hogy teljesen visszavonuljon a politikától és leköltöz­zék Erdélybe, ahová ifjúságának emlé­kei kötik. Erdély magyarsága azonban tisztában van azzal, hogy gróf Bánffy Miklós politikai vezérségére nem szá­míthat, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a román kormány föltételekhez kötné, első­sorban ahhoz, hogy Erdély politikai éle­tében aktiv részt ne vegyen. Bizalmas barátai sorra fölkeresték gróf Bánffy Miklóst és az egykori képviselő, az Opera és a Nemzeti volt kormánybiz­tosa, a Bethlen-kormány külügyminisz­tere meghitt körében elmondotta, hogy politikai ambíciói már nincsenek, a po­litikába belefáradt és végkép kiábrándult e mesterségből. Válaszúton akar élni, a -o! gyermekéveit töltötte. A kis falu m igányában visszatér első szerelméhez a: írótokhoz. Chamberlain iij írásbeli üzenetváltást vár a garancia-kérdésben Az angol külpolitika vezérei beszédet mondtak a német jegyzékről Lón (kínból jelentik: Baldwin mi­niszterelnök egy politika: gyűlésen beszédet tartott és egyebek között a következőket mondotta: — Németországnak csak akkor lesz joga, hogy meghallgatást bizto­sítson magának s a nagyhatalmak elé lépve csak akkor kérheti, hogy a leszerelés kérdése vizsgálat tár­gyává tétessék, ha Anglia és Fran­ciaország kívánságához képest ma­ga is tagja lesz a Nemzetek Szövet sógének.' A gyűlésen Chamberlain is felszó­lalt és kijelentette beszédében, hogy a német jegyzék jellege bizonyos fokig csalódással töltötte el. Úgy lát-. ja, hogy ismét írásbeli közlésre lesz szükség, holott ő azt várta, hogy az érdekelt miniszterek lógnak összeiü- 1 ni. A válaszjegyzék mindenesetre jazt az óhajtást mutatja, hegy a Né­­j metor&zág részéről kezdeményezett biztonsági szerződés gondolatait 'előbbre vigye. Megállapította a miniszter, hogy a i Ruhr-vidék kiürítése e pillanatban j folyamatban van s hozzáfűzte, hogy j ha Németország gyorsan és ős Zsi­lén eleget tesz a leszerelésre vonat­okozó követeléseknek, akkor a szö­­! vetségesek kiürítik Köln városát is, járni a megszállott terület első zóná­jának teljes felszabadítását jelenti. A balkáni államok egyiitfmiiküdése Görögország katonai szövetségre lép a kisanianttal Abd el Krím hajlandó, békét kötni A rif-kabil vezér nyilatkozata — A tárgyalások megkezdése előtt el kell ismerni a rlf-kaShilok függetlenségét

Next

/
Thumbnails
Contents