Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-25 / 197. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 25\ bogy nem lát sérelmt abban, hogy Paslcs nem várta be Beogradban. Ellentétek a sombori radikális pártban Beogradból jelentik: A szombori radikális-párt két árnyalata között már régebben ellentétek merültek fel. A pártvezetőség fiatalabb tagjai elégedetlenek az idősebb elemek­kel. Az ellentétek már majdnem pártszakadással fenyegettek. A szombori pártválság ügyével több ízben foglalkozott a radikális­párt főbizottsága is, amely most el­határozta, hogy dr. Leovac képvi­selőt kiküldi Szoniborba azzal a megbízással, hogy igyekezzék a két frakció közt megegyezést létrehozni. A pénzügyi bizottság leszavazta a pénzügy­minisztert • A pénzügyi bizottság pénteken dr. Radonics Jován elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az árvízkárosultak segélyezésével foglalkoztak. A bizottság egyes tagjai külömbö­­ző javaslatokat terjesztettek elő s nagyobb összegű segélyt kértek az árvíz és jégkár sújtott vidékek szá­mára. Sztojadinovics pénzügyminisz­ter azonban kijelentette, hogy mind­össze 3 és !s millió dinár áll rendel­kezésre. A bizottság nem fosadta ei a pénzügyminiszter előterjeszté­sét, hanem utasította, hogy keressen módot az árvízkárosultak nagyobb összeggel való támogatására. Ki­mondták azt is, hogy a jégkárosul­tak részére egy évre adófizetési ha­lasztást adnak. A bizottság még különféle Intele­ket szavazott meg vasút- és utépitési célokra. Nifties erdőügyi miniszter előter­jesztésére 4 és fél millió dinárt sza­vaztak meg a Karsztvidék befási­­tására. A postaügyi miniszter megtorolja a levéltitok megsértését Super ina postaügyi miniszter ja­vaslatot terjesztett a pénzügyi bi­zottság elé a posta- és távir da szol­gálatban levő külső technikai niun-A modell A bohémasztalnál a szerelemről folyt a vita. Stendhal elmélete felett vitatkoz­tak és a többség. — a festők csoportja. — letorkolta Gáspárt, a lírai költőt, aki a kristaílizációs elmélet meggyőződéses hívőiének vajlotta magát. — Cinikusak vagytok. — mondotta Gáspár. — vagy pedig sohasem volta­tok szerelmesek, ha kétségbe vonjátok a krisíallizációt vagy ahogy ti mondjá­tok. azt a közmondást, hogy -a szere­lem vak*. Profanízáljátok a szerelmet, bemocskoijátok azt a ragyogó kristály­ruhát. amely fehérre, tisztára, napnál tündöklöbbé burkolja be a szerelem mé­diumát Legyen az fadarab. — ahogy Stendhal definiálja, — amely a salzbur­gi sóbányából kerül a kristályosadás fo­lyamata, után elő. a száraz, fekete faág eltűnik és'a hófehér, tiszta kristályok csülognak és kápráztatnak. Hogy fada­rab vagy szinarany van-e kristályok alatt, teljesen esyreinesv. Ez csak ak­kor derülhetne ki. ha széttörnék a kris­tály-burkolatot. — Legtöbbször fadarab, —- vetették ellen a szkeptikusok. — Ez nem fontos. — válaszolta Gás­pár. — A szerelem önmagában szép és mindaddig él antig a krisrtályburkolat megmarad, vagy- helyesebben: ez addig marad meg. arrrig a szerelem tart. A sze­relmes ember lelkében van az a prizma, amelyen keresztül a kristályt látja. Ha ez eltűnik, ha a kristály megrepedezik és a szerrel mos meglátja, hogy beiül fe­kete fadarab rejtőzik, meghal a szere­lem. összeomlik a bálvány. — A fiié!tat!áh bálványt. — legyezte meg valaki. — le kell rombolni és min­dig jó. ha a Stendbai - k r istái vo kon egy kis rést törünk, hogy az idealizált lel­kások és a mozgópostások namdiiá­­nak felemelésére. A bizottság a javaslatot elfogadta. Dr. Lorkovics (Zajednica) szóvá­­tette. hogy az utóbbi időben újra na­pirenden van a postatitok megsérté­­se. A teleionbeszélsetéseket kihall­gatják. leveleket felbontanak s ille­téktelen egyének törvénytelen cen­zúrát gyakorolnak. Superina kijelenti, hogy atnig ő ül a miniszteri székben, a legszigorúb­ban megtorolja ezeket a visszaélé­seket. A levél és távírda titkot az al­kotmány és a törvény védi s kímé­letlenül eljár azok ellen, akik az al­kotmányt megszegik. A mentelmi bizottság ülése A mentelmi bizottság pénteken délután ülést tartott, amelven Podo­­vics Torna radikális képviselő elleni kiadatási eljárás ügyében határozott. A bizottság úgy döntött, hogy Popo­­vicsot. akit különböző becsületsér­tési ügyekből kifolyólag kér ki a bí­róság, nem adja ki. Hid épül Bácska és Baranya közt Uj utak a Bácskában — Javítják a baranyai utakat Szomborbói jelentik: Bácska és Baranya, amely közigazgatási és igazságszolgáltatási tekintetben egy­üvé tartozó terület, csak földrajzi­lag van közel egymáshoz. Bácská­ból Baranyába átjutni nyáron is ne­héz, Jelen azonban, ha a Duna be­fagy s Bezdán és Kiskőszeg közt a komp nem közlekedik, csak Őszijü­kén át, öt-hat-órás kerülővel lehet. Ez a föoka annak,* hogy Bácska és Baranya között nincs intenzivebb gazdasági kapcsolat Már régóta foglalkoznak a bez­­dán-batinai hid megépítésének a ter­vével, amely lehetővé tenné, hogy a földrajzilag szomszédos s közigaz­gatásilag egymásra utalt területek népe érintkezhessél is egymással. A terv most a megvalósulás stádiumá­ba jutott. Bácsmegye törvényhatósága, — mint jelentettük, — augusztus 4-ikén tartja nyári közgyűlését. A közgyű­lés legfontosabb tárgya a bezdán— batinai pontonhíd építésének elhatá­rozása. Az állandó választmány, amely a közgyűlés előtt, augusztus 3-ikán tartja ülését, azt a javaslatot ter­jeszti a közgyűlés, elé. hogy a már elkészült tervek alapján írják ki a pontonhíd megépítésére a verseny­tárgyalást. A tervek szerint a pon­tonhíd építése 1,600.000 dinárba ke­rül s ezt a költséget Bácsmegye vi­seli. A hid felépítése folytán Bezdán és Batina közt az ut lényegesen meg­rövidül. Bácsmegye egyéb jelentős köz­­gazdasági feladatokat is meg akar valósítani. A vármegyei úthálózatot kiépítik s a megrongált utakat ki­javítják. Az uj országalakulás óta a várme­gyei úthálózat fejlesztésére nem volt sem idő, sem pénz. A tavalyi áradás az §vfek óta nem javított utakat még jobban tönkretette. A kiányokat a vármegye most gyors- tempóban igyekszik pótolni, bogojevönái mjii; elkészült a vasúti átjárótól a közsé­gig vezető ut. a vasúti állomáshoz vezető ut építésére pedig hétfőn tart árlejtést az államépitészeti hivatal. A hengerelési munkálatokat befe­jezték a noviszad—glozsáni útsza­kaszon, úgyhogy ezzel elkészül a müut Noviszad—Futak közt. A közel jövőben kezdik meg a hengerelést a Hódság—Palánka és Petrovác—Pasicsevó közti útszaka­szon. Az elhanyagolt baranyai utakat is rendbehozzák. A Knezevivinograd (Hercegszőllős)—dárdai ut javítására kerül először sor. A vármegye köz­­igazgatási bizottsága szombaton ülést tart. amelyen határoznak en­nek az útnak a javításához szüksé­ges 11.000 köbméter kavics s 177 da­rab kilométerjelző oszlop beszerzé­séről. Misben elfogott magyar álgróf Gyalog járta be egy társával Szerbiát Nisböl jelentik: Szerdán éjjel a nisi vasúti rendőrségen szolgálatot teljesítő, csendőr két gyanús alakot vett észre az Orient-expresz tetején. A csendőr elfog­ta és beszállította őket a rendőrségre. Az egyik Sörét Rudolf bádogossegéd­nek mondotta magát és azt vallotta, hegy sorozás elöl szökött át gyalog Ju­­oszláviába. Két hétig Szuboticán tar­tózkodott de félt, hc^y elfogják s ez­ért gyalog Beogradba ment.‘Munkát ke­resett, de mivel szerbül nem tudott, nem vették fel sehol. Útközben találko­zott Molnárral és együtt vándoroltak. Molnár Sándor grófnak mondotta ma­gát és előadta hogy Károlyi Mihály hi­ve és ezért üldözték Magyarországon, ahonnan aztán megszökő it. — Ön tehát gróf? — kérdezte a rend­­örtisztviselő. — Szabadlábra fogom önt helyezni, de előbb megkérdezem a ma­gyar követséget. Ha azonban kitűnik, Hogy nem mondott igazat, akkor kémnek fogom tekinteni s agyonlövetem. — Tulaj dónk épen nem én vagyok gróf, hanem a feleségem grófnő — ma­­gyarázgatta Molnár . — Ezt is megkérdezzük a magyar kö­vetségen. — szólt a rendőrtisztviselő.— De vigyázzon magára, mert ha nem igaz, a halál fia, — Tetszik tudni — mondotta erre az álgróf — Magyarországon egy grófnő volt a szeretőm s mikor a férje tudomást szerzett a viszonyunkról, üldözni kez­dett. Erről Írtak a pesti lapok is. Azóta mindig revolverrel keresteti és ezért szöktem át ide. Sörét és Molnár elmondták még, hogy. egész Szerbiát gyalog járták be. Nisben fellopódzkodtak a Bulgáriába menő Ovient-expreszre s át akartak szökni a határon, hogy munkát keressenek. A rendőrség eleinte azt hitte, hogy kémekkel van dolga, de miután később meggyőződött róla, hogy a két ember korántsem veszedelmes, Beogradba szál­lította őket. A beográdi rendőrség pén­teken áttoloncolta Magyarországra a két rejtélyes embert. kében. egyéniségében megláthassuk, nem fadarabra pazarol tük-e önmagun­kat. Az elfogulatlan ítéletnél pedig rend­szerint ez szokott kiderülni és ilyenkor komédiává válik a nagy érzés. — -A szerelem sohasem elfogulatlan, filozofált tovább a litai költő. — sőt a szerelmet. —a Rrjstalizációt más­képpen az elfogultság halmazatinak mondhatnék. Ha ez megszűnik, válóban vége a szerelemnek. Ez a vég azonban, lói tudjátok, nem mindig komédiát ie­­lent. Az élet. a szerelem nagy sz in já­tékának a tragédia is egyik válfaja. — Különben, ne csak általánosságban, elméletről beszéljünk. Az én szavaimat éppen egy festő sorsa igazolhatja . — Földvári Pétert ti is jól ismertétek, hiszen nagy feltűnést keltett a tavalyi tárlaton női arcképével. Ez az arc­kép sűrítette magába Péter egész éle­tét. szereimét, minden idealizmusát és ez okozta a tragédiáját is. Együtt lak­tunk. — módomban volt tehát annak egész történetét megismerni. A kép egy vidéki asszonyt ábrázol, aki azonban a valóságban nem olyan szép. mint amilyennek a megcsodált festményt mutatta. A kristallizáció. a Pé­ter lelkén keresztül szűrt nagy-nagy sze­relem festette róla azt a képet, amely igv nem is annyira portré, mint inkább Stendhal elméletének illusztrációja volt. A vonatban ismerkedett meg Péter az asszonnyal aki a nagyvárosba lövet, csábitó és veszélytelen alakalom — nem riadt vissza egy kis flörttől sem. A vidéki asszonyok szívesen szórakoznak müvésztársaságban a nagyvárosban és Péter nem volt megvetendő társaság. Naponta együtt voltak és az egyiiítlét­­ből hamarosan nagy szerelem fejlődött. Az asszony ió volt Péterhez, becézte, szerette, a fiú pedig csak az asszonynak élt. Há nem voltak együtt, folyton csak reá gondolt, róla beszélt, azután minden munkáját abbahagyta, megkez­dett vásznait nem fejezte be. hanem az asszony portréjába kezdett. Ez a munka azonban tulment azon a határon, amit festésnek neveznek. Nem a kezével. — a leikével. egész szivével alkotta ezt a képet. amely előtt később az egész tárlat leborult. Ha feljött az asszony a műterembe, Péter csak nézte, a szemébe mélyedt. a hajának illatát szivía. beiekábult a nő­be némán, mozdulatlanul. Csak. ami­kor eltávozott vette kezébe az ecsetet és valami fenkölt exíázissal. boszorká­nyos gyorsasággal rakta a színeket a vászonra. Amikor azonban már a rész­leteknél tartott. — a szerelem ekkor ér­hette el nála a tetőfokát. — példátlan türelemmel dolgozott a legfinomabb nüánszokon is. Lelket vitt a szemekbe, amelyek a legmélyebb érzés tűz ében égtek, a szái pedig izzott a csók gyönyö­rében. A kép a szerelem apoteózisa lett, azonban minden bujaság nélkül. Bűn nélküli bűnözés, a legtisztább asszony­ság. ahogy a: Madonna csókját lehet csak elképzelni. A kén abszoluciót adott az asszonynak minden csókért és íté­letet mondott a farizeusság fölött. A kép azt jelentette, hogy szeretni szabad és szeretni kell. hogy a szerelem nem lehet bűnös, ha a lélek is összeölelkezik a csókban. A kép védőbeszéd volt Mag­dolna "fölött ás válasz a szkeptikusok­nak. az incselkcdőknek. akik Péter előtt rossz hírét költötték az asszonynak. Egy hónap alatt elkészült a kép. A tárlaton vagyont Ígértek érte. — rajon­gói támadtak és azt mondták a müér­­tők. hogy megszületett a modern Giocon­­da. Péter semmi kincsért nem vált meg a képtől. A modell iránt is érdeklődtek, de Pé­ter nem árulta el. Csak ketten ismertük a kép eredetűért. Péter és én. A kiállítás után következett be a tra­gédia. Az asszony nem iött többet és nem találkozott Péterrel. A fiú várta, keres­te és nem tudott nyomára akadni. Ha­mis néven mutatkozott be és azóta sem közölte igazi nevét, bizonyára azért, liogv a nagyvárosi ismeretségnek foly­tatása ne lehessen. Amikor kétségtelen lett. hogy az asz­­szonv elveszett szem elöl. Péter nem mozdult el többé hazulról Leült a kép elé. azt becézte, annak vallott szerei­met. később már azt csókolta és úgy. bánt vele. mint az élővel. Heteken ke­resztül tartott ez az állapot és félni le­hetett. hogy a veszteségbe beleörül. Megpróbáltam vigasztalni, nem sike­rült. Társaságba vittem, a legszebb nők­nek mutattam be. — órákhosszat ült a társaságban, nem szólt <*rv szót sem, és gyakran hirtelen felugrott és hazaro­­hánt a kénét, az önalkotta bálványt imádni. Egyik este az Excelsiorba mentünk, ahol váratlanul ráakadtunk az asszony­ra. Egy tiszt társaságában ült. Péter felugrott, oda akart menni, a nő azonban olyan kifeiezhetetlen idegenszerűséggel, olyan visszautasító pillantással nézett rá. hogy Péter mint a villámsuitqft ro­gyott vissza a székébe. Üveges sze­mekkel meredt maga elé. maid egyszer­re hazaindult. . Otthon éjszaka, lámpavilágnál elővette az ecsetet, amely hónapok óta hevert érintetlenül. — Tévedtem — dadogta. — azután néhányt vonást tertt a képen. A ma­donna szeméből a bűn világított, a szá­­ia körül pedig valami torz vrmás kelet­kezett. a céda.sás kaján, számitó öröm­vágyása. Azután összetörte a palettát. Másnap szanatóriumba kellett szállí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents