Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-24 / 196. szám

12 OLDAL a ARA 1’|2 DINAR PoStarina plaćena! XXVI. évfoi, „ti Smbotie^fgHtEK 1925 Julius 24 196. szára iT. egjeienik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—Í9 Élői izet esi ár negyedévre 135 dinár A szociális alkotók (+) Az egész ország visszhang­zik azoktól a boldog elégedettsé­get harsogó nyilatkozatoktól, ame­lyekkel Radios István az évek óta vajúdó szerb-horvét megegyezés megszületését köszönti. A horvát vezér nem győzi eléggé hangsú­lyozni, hogy milyen nagyszerű perspektíva nyűik az ország fej­lődésére a szerbség és a horvét­­ság többségének fegyvertársi kez­­szoritásából. A közvélemény ré­széről pedig a remény és bizalom ekhója felel a feisznbadu't opti­mizmusnál; erre a dithirambikus megzer.dülésére. A horvát prob­léma megoldása munkaképessé teszi a parlamentet, konszolidálja a belpolitikai viszonyokat és meg­teremti azt az atmoszférát, amely­ben a törvényhozás végre megfe­lelhet rendeltetésének. Hét év meddő pártharcokban és a kor­mányzati hatalmat biztositó egyen­­sulyozási művészet gyakorlásában telt el, most a legnagyobb aka­dály elhéritásával megnyílik az alkotás korszaka. Friss erőktől duzzadó, kompakt többséggel a háta mögött, a kormány hozzá­foghat a mulasztottak pótlásához és azoknak a sebeknek gyógyí­tásához, amelyeket a szerb-horvát testvérharc folyamán a közérdek szenvedett. Radies, a megegyezés jelentő­ségét méltatva, rámutat arra, hogy a szerb nép államalkotó, mig a horvátok szociális aikoiók, akik a megkötött egyezmény következ­tében gazdasági koncepciót visz­nek az állam politikai életébe. A szerbek megszervezték a nagy délszláv államot, létrehozták an­nak alaptörvényeit, felállították a kereteket és most jönnek a hor­vátok, hogy a kereteket szociális tartalommal töltsék meg. Az or­szág népei várakozó érdeklődés­sel figyelnek fel arra a distinkció­ra, amellyel a horvát mentalitás legjellegzetesebb és legilletéke­sebb szószólója a szerbek és hor­vátok történelmi hivatását meg­különbözteti. Ha a horvátok a Radics által megjelölt szellemben fogják az ország közéletét rege­nerálni és az állam közjogi alap­jainak megszilárdultával gazdasági távlatot fognak adni a politiká­nak, akkor Pasics után Radics lesz a második honalapítói állam­férfié Jugoszláviának. Politikai téren a szerb-horvát megegyezés kormányának az a feladata, hogy az alkotmányt vég­rehajtsa és megszüntesse azokat a folytonossági hiányokat, amelyek épen a megegyezés hiánya miatt támadtak a törvények uralmán. E tekintetben talán a legtöbb várnivalója az ország magyar né­pének van, mert kétségtelen, hogy a kisebbségi jogok teljesülését Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fcnciére-pa'oir) fj^iedóhivatal: Subotíca, Aleksandrova ul.l.(Le’bach-palota) a szerb-horvát antagonizmus is hátráltatta. A magyarság józan önmérséklettel távol tartotta ma­gát ugyan a faji többségen belül du:ó viszálytól, mégis kárát val­lotta az elmérgesedett harci han­gulatnak. Fegyverzajban megse­besülnek a kisebbségek. A belső béke megkötése azonban nem maradhat hatás nélkül a magyar kisebbség helyzetére. Önmagával kerülne ellentétbe és évek óta hir­detett elveit dezavuálná a Radics­­párt, ha mint kormányzópárt a ma­gyar nemzetiségű állampolgárok panaszait nem orvosolná. Radics tudja a legjobban, hogy milyen könnyen teremnek meg a vádak a jogos aspirációk kompromittáiá­­sára és Radics nem tagadhatja meg azt a programot, emit min’ ellenzéki vezér a nemzetiségi kér­désben annyi ihlettel hirdetett. Sokkal nehezebb és komplikál­tabb munka vár a radikális-pórt uj szövetségesére a gazdasági élet területein. Az a szociális alkotó­er", amelyre Radics hivatkozik, kemény próba alá fog jutni úgy az adópolitikával, mint az agrár­­reformmal szemben. Az állam anyagi szükségleteit összhangba kell hozni a polgárság teherbiró­­képességével és a földnélküliek igényjogosu'tságát a termelés ér­dekeivel. És főleg véget kell vetni annak az igazságtalanságnak, hogy a földjeiktől megfosztott városok az állami adók sokszorosát vetik ki az áldozatok súlya alatt össze­roppanó adózókra. Magában a : adikálispártban is erélyes fel­szólalások történtek az ellen a földosztási rendszer ellen, amely az agrárreformot közcélokat szol­gáló földekre is kiterjeszti. Az adóztatás és az agrárreform körül elharapózott anomáliák ki­gyomlálása az uj éra első tenni­valója. Aztán jöjjön egy jobb, egészségesebb, valóban konstruk­tiv gazdaságpolitika, amely az ország mindén értékes tényezőjét a fejlődés motorául használja fel. Davidovies a szerb-horvát megegyezésről Nem tartja őszintének a megegyezést — A kormánydeklaráció vitája — Radics visszatért Zagrebba Radics István csütörtökön reg­gel hét óra negyven perckor elutazott Beogradból. A horvát parasztpárt vezérének egynapos beogradi tartózkodása meglehetős mély nyomokat hagyott politikai körökben és általában kedvező benyomást tett. A radikálisok kü­lönösen meg vannak elégedve Radics Istvánnal, akivel a dél­előtti tanácskozáson és a Palace­­szállóban rendezett esti banketten léptek személyes érintkezésbe. A radikálisok ez alkalommal meg­állapították, hogy Radics István­nal a főbb problémák tekinteté­ben megegyeznek a nézeteik. Az uj kormánykoalíció a hely­zetnek megfelelően mór együtt­működik a parlamenti bizottsá­gokban. A pénzügyi bizottság többségi tagjainak csütörtök dél­utáni konferenciáján a Radics­­párti tagok is résztvettek, felvált­ván Pribicsevicséket, Támogatták a kormányt a horvát parasztpárt tagjai a törvényhozó bizottságnak abban az albizottságában is, amely i sajtótörvény módosításait dol­gozza ki. A kormány helyzete egyébként igen kedvező, mert úgy hírük, hogy a kormánydeklaráció feletti vitában nem csupán a radikálisok és a Radics-párt szavaz bizalmat a kormánynak, hanem az eddig ellen­zéki magatartási tanusitó földmives párt és a német párt is, amelyek pénteken döntenek véglegesen a kormánytámogatás ügyében. A kormánykoalíció a földmives párt és a német párt támogatásával 216 szavazattal fog rendelkezni a parlamentben, tehát olyan több­séggel, amely a nyugodt kor­mányzást teljes mértékben bizto­sítja. A parlament ülése A parlament csütörtöki ülésén foly­tatták a kormány deklarációja fölöt­ti vitát. Kevéssel kilenc óra után nyitja meg az ülést Trifkovics Márko el­nök. A formalitások elintézése után Nesics Ljuba szólal fel személyes kérdésben. Válaszol dr. Drljevics szerdai beszédére, aki azt állította, hogy a montenegrói Slovenski Jug nevű egyesületet, amelynek födera­­lista törekvései voltak, a radikális­párt pénzelte, amivel azt akarta bi­zonyítani, hogy at radikális párt is föderalista alapon állt. Nesics meg­cáfolja azt az állítást, hogy ez az egyesület valaha is kapott volna szubvenciót a radikálisoktól és jól ckcportositott adatokkal bizonyítja, hogy a radikális párt sohasem volt föderalista. Ugyancsak visszauta­sítja Uzunovicsnak azt az állítását, mintha Jovanovics—Csugra Ljuba meg akarta volna Pasicsot gyilkol­ni. Grol Milán és Uzunovics építés­ügyi miniszter közt személyes ter­mészetű vita folyik ezután, majd pe­dig áttérnek a napirendre, amelynek során először Davidovies Ljuba mond kritikát a kormánynyilatkozat fölött. — Ennek a deklarációnak, — mondja Davidovies, — nagy hiá­nyossága, hogy na"T7on keveset, il­letve semmit sem beszél a kormány legfontosabb tevékenységéről, ma­gáról a megegyezésről Ahelyett, hogy a megewezést részletesen is­mertetné, csak azokra a nyilatko­zatokra utal a deklaráció, amelyek a nyilvánosság előtt hangzottak el. Követeli, hogy a kormány a meg­egyezés szövegét hozza nyilvános­ságra. (Helyeslés az ellenzéken.) Ez a titkolózás csak árt a megegyezés ügyének. Korosec: A nép kötötte a meg­egyezést ér titkolják előtte annak tartalmát! E szavaknál nagy lárma keletke­zik. Az elnök csak nehezen tud ren­det teremteni. Davidovies: Feltétlenül szükséges, hogy a megegyezés részleteit is­mertessék a nyilvánossággal. Uzunovics ■ építésügyi miniszter: Nagy része benne van a kormány deklarációjában. Davidovies: A megegyezésre az országnak feltétlenül szüksége van, ha az jó és őszinte, akkor az ország­nak csak haszna lesz belőle. Azon­ban mindabból Ítélve tudunk, azt mondhatom, hogy ez a meg­egyezés nem teljes;, mert ez a szer­­bek és horvátok közt jött létre, pé­pig a szerbek, horvátok és( sz!ovének közt kellene megegyezést'kötni. Uzunovics: Velük nkik födera­­listák és autonomisták? Davidovies: Nem tudom, hogy; nem csak egy közönséges egyez­ség-e ez a megelőzés, hogy nem pártegyezségről van-e szó? Igazi megegyezést kell kötni. A kormány és a hatóságok bűnei folytán a pol­gárok törvényen belüli és törvényen kívüli polgárokra oszlanak. Eev el­lenzéki pártvezérre ráíőttek egy nyilvános népgvülésen, jó! tudják, hogy ki használt fegyvert, de a ha­tóságok még ki sem hallgatták a tettest. Ugyanerre a politikusra bombát is dobtak az egyik város­ban, azt is tudjuk, ki dobta a bom­bát, de itt sem indult meg az eljá­rás. Beszél a fegyveres szervezetek terrorjáról és a tisztviselők lelkiis­meretlenségéről. Követeli az uj kormánytól, hogy végre állítsa hely­re a törvények uralmát. A megegye­zés. amelyet egyébként nem isme­rünk, nem lehet sem faji, sem tarto­mányi jellegű. A megegyezés formá­ja nar""m fontos, lehet az nagyon jó, de azért mégis csak tartományi és faji egyezség. Mi nem akarunk iaji csoportosulást, mert az meg­bontja a nép egységét. — Hát vallási csoportosulást? — szól közbe Pucelj, mire az ellenzék­ről közbekiáltanak: — Erre maga válaszdion! Davidovies: Amig a me"orryezés­ig eljutottak, addig lényeges prog­­rammváltozások történtek az egyes pártokban. Üdvözli ezt a fordulatot, mert az csiak használ a nemzeti egy­ségnek, de csodálkozik azon, hogy a változás ilyen gyorsan bekövetke­zett. Igen nagy. a különbség a szu­verén Horvátország és Jugoszlávia között, hosszú az ut a föderációtól a centralizmusig, a köztársaságtól a monarchizmusig, a három néptől az egységes nemzetig és attól a kí­vánságtól, hogy »a királyt szépen elkísérjük ai határig«, — a király loyális, bü szolgálatáig (Nagy taps

Next

/
Thumbnails
Contents