Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-23 / 195. szám

1925. julius 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet A besszarábiai érettségi vizsgák eredményéről érdekes közöl statiszti­kát az Adeverul. Akárcsak Erdélyben Besszarábiában is megtörtént. például Tighiában. hogy a jelentkező tanulók kö­zül csak egyet nyilvánítottak felső tanul­mányokra érettnek. Kiscnevben. ahol az orosz kisebbség él, 25—30, Batiban 15— 20, Cetatea-Alba és Izmailban 20—28 százalék ment át a vizsgálaton. A érett­ségi-bizottságok kizárólag régi király­ságbeli tanárokból voltak összeállítva. Határtalan szigorral jártak el. jóindulat, bizonyos elnézés és annak tekintetbevé­tele, hogy a besszarábiai középiskolák­ban az oktatás menete nem igazodha­tott a bakkalauratusi törvény és végre­hajtási utasításhoz, sehol sem nyilvánult meg. Az érettségi vizsgák átlagos ered­ménye azonban mégis jobb volt Bessza­rábiában, mint Erdélyben. Az Adeverul szerint a tanulóknak csak hatvan száza­léka bukott meg a besszarábiai középis­kolákban. * A s'zlovenszkói Magyar Kalturegy­let a napokban tartotta alakuló ülését Komáromban. Az ülésen, amelyen kép­viseltette magát a pozsonyi Toldy-kör, a komáromi Jókai Egyesület, a kassai Kazinczy Társaság, a lévai Reviczky Társaság, egy bizottságot választottak az egyesület ideiglenes vezetésére, amelynek tagjai a következők lettek: Aranyossy László dr.. Fried Jenő, Qaál Gyula dr., Ivánfy Géza. Jankovich Mar­­cél (Pozsony), Schubert Tódor (Léva), Sziklay Ferenc dr. (Kassa) és Szijj Fe­renc dr. A Magyar Kultur Egylet prog­ramja felöleli a kissebbségi sorsban élő magyarság kulturális életének legfonto­sabb feladatait: gyermekvédelem, ma­gyar diákok támogatása tanszerekkel, tankönyvekkel, továbbképző tanfolya­mok, és analfabéta-kurzusok rendezése, vándoroktatás, könyvtárak felállítása és egyébb kulturális munka, amelyet eddig egyetlen magyar kultuegyCsület sem végzett el. A fölbecsülhetetlen jelentősé­gű kulturszervezet alapszabályait az ideiglenes vezetőség már felterjesztette a prágai belügyminisztériumhoz, amely ha az alapszabályokat jóváhagyja, a Magyar Kultur Egylet megkezdi műkö­dését. Megintette Anghelescu a kclozsi re­formátus magyar iskolái. A megintést a kerületi tanfelügyelő a következő átirat­ban tudatta az iskola igazgatóságával: »Van szerencsém tudomására adni, hogy a közoktatásügyi minisztérium 67.574— 1925. számú rendeletével a kolozsi refor­mátus felekezeti iskolát megintésben ré­szesíti, alább kimutatott indok miatt: a) az iskola helyisége rossz állapotban van és nem felel meg az egészségügyi kö­vetelményeknek: b) a bútorzat nem megfelelő; c) a tanfelszerelés jórésze teljesen hiányzik: d) a román nyelvet nem tanítják a minisztérium által meg­állapított óraszámban«. Minthogy Anghe­lescu legújabb iskolatörvénye úgy intéz­kedik, hogy ha egy iskola, amely eltér a szabályzatoktól és miniszteri rendek: - tektöl, kétszeri megintés után sem javul meg, a közoktatásügyi kormány minden indokolás nélkül bezárathatja az illető felekezeti iskolát, az erdélyi magyarok attól félnek, hogy a kolozsi iskola fölött Anghelescu hamarosan meghúzza a lé­lekharangot. * pozsonyi Slovak cimti lap, amely a klerikális Hlinka-párt szócsöve, a Mar­­naggi-afférral kapcsolatban több Ízben élesen állástfoglalt a »cseh husziták bar­barizmusa« ellen. A lap ellen emiatt a légionáriusok részéről fenyegető felzú­dulás támadt, akik, mint a Slovak várat­lanul maga bejelentette, elhatározták, hogy szétrombolják a lap szerkesztősé­gét és kiadóhivatalát. Bár a légionáriu­sok vezetője e bejelentésre nyilatkozatot tett közzé, hogy a Slovák hire kohol­mány, a rendőrség erős készültséggel felvonult a lap szerkesztőségébe és ki­adóhivatalába, hogy az eseteges bekö­vetkező támadásokkal szemben megvé­delmezze. De a lap munkatársai maguk is megtettek minden előkészületet a védelemre: eltorlaszolták az ajtókat székekkel és íróasztalokkal. A várt ost­rom azonban elmaradt, a légionáriusok Budapestről jelentik : Magyar politi­kai körökben nagy várakozással tekin­tenek a fo’yamatban lévő jugoszláv­­magyar tárgyalások elé. A tárgya'ások eddigi eredményei azt a reményt kel­tik, hogy nemcsak a gazdasági együtt­működés, de a politikai harmónia is helyreáll a két állam közt. A most folyó beogradi tárgyalások során nem­csak vasúti és tarifáüs kérdésekben jött létre megegyezés, hanem olyan ügyekre nézve is, amelyeknek politikai jelentő­ségük is van. A tárgyalások tovább folynak és mindkét részről a kölcsönös engedékenység s az a törekvés jellemzi, hogy baráti viszony jöjjön létre a két ország közt. Kilátás van arra, hogy megegyezés jön léire az útlevél és vizűm kérdésben, a bűnösök kölcsönös kiada­tására vonatkozólag, a bírói Ítéletek köl­csönös végrehajtására, a nyugdíjügyek jóindulatú elintézésére és a határállomá­sok közötti barátságosabb együttműkö­désre. Már ezek a részben létrejött, részben a közeli napokban létrejövő megegye-Zagrebból jelentik: A Radics-párt egyik szombaton szabadlábra-helye­­zett tagja a következő nyilatkozatot tette az aktuális politikai kérdések­ről a Brícsmegyei Napló számára: — Az uj rezsim egyik legfonto­sabb teendője az lesz, hogy Pribi­­csevicsék hétéves horvátországi rémuralmának nyomait eltüntesse. Szinte elképzelhetetlen, hogy milyen káros hatása volt a független demo­kraták basáskodásának az állam nem-szerb vidékein. Ausztria ési Ma­gyarország tiz év alatt sem halmo­zott föl annyi biint, mint Pribicse­­vics és Vilder emberei a múlt év óta. Káros működésűk jóvátétele sok időt és fáradságot fog igénybe ven­ni és egyelőre ez képezi a legfőbb teendőjét az uj kormánynak. A párt­­szempontok szerint dolgozó és kor­rupt tisztviselők kicserélése már megkezdődött, ezt pedig követni fogja az üldözött horváíok javára ki­adandó általános és teljes am­nesztia. Ezután sor kerül a régi rezsim gaz­dasági vétkeinek szanálására, mert ilyen is számtalan van. Horvátor­szágban éveken keresztül nem javí­tották a vasúti vonalakat és a köz­utakat, újabb útépítések pedig szóba sem kerültek. Gyárakat nem lehetett alapítani: Beogradba küldték a vál­lalkozókat, mert féltek Zagreb fejlő­désétől. Horvátországban egy év alatt háromszor annyi adót fizettek, mint Beogradban három év alatt. Az adóvégrehajtásoknál oly kíméletle­nül jártak el, hogy az sok ember exisztenciájába került. Az építkezés megállt nálunk, mert a kíméletlen terror minden vállalkozási kedvet megbénított. Kikötőink tönkremen­tek. hajózási vállalataink ma­gukra utalva a tönk szélére jutottak. egyáltalán nem mutatkoztak, mire a rendőrség a barrikádekat eltávolította és elhagyta az épületet. A furcsa eset nagy feltütést 'keltett Pozsonyban, ahol eddig nem igen zavarták hasonló incidensek a város polgárságának békéjét és nyugal­mát. zések is arra vallanak, hogy a két állam, amely a múltban zavartalan baráti har­móniában élt, a normális szomszédi jó­viszonyt igyekszik helyreállítani. A jugoszláv politikai élet egyik szá­mottevő tényezője legutóbb több napon át tárgyalt Budapesten egy nagyfontos­­ságu közeledési akció megindításáról. A magyar politika minden faktora a leg­nagyobb örömmel iátná, ha a természe­tes és a gazdasági élet törvényei által is parancsolt kölcsönös jóviszony a két ország közt helyreállna, ha a gazdasági kibékülést a lelkek megbékülése is kö­vetné s ha a háború és a háború utáni idők maradványai eltakaríthatok len­nének. A jugoszláv politikus a magyar poli­­lika vezetőitől szerzett legkedvezőbb impressziókkal utazott Karlsbadba, ahol Pasics miniszterelnökkel fog a magyar kérdésben tárgyalni. A Magyarországgal való jóviszony helyreállításának tervét az SHS. politikai és gazdasági körökben is osztatlan szimpátia fogadja. Amint látható, annyi a szanálni való, annyi munka kell Pribicsevics bű­neinek likvidálására, hogy az m-ga hónapokig, évekig tartó dolgot ad a kormánynak. Éppen ezért nem is forszírozzuk egyelőre a közjogi kérdéseket, elég, ha közigazgatási téren előbbre jutunk. A kormány deklarációjának az a pontja, hogy az uj kormány töre­kedni fog a vidovdáni alkotmány in­tegrális végrehajtására, nem jelenti azt, hogy meg va­gyunk elégedve a centralizmus­sal és az alkotmány régebben kifogásolt intézkedéseivel. Ez az alkotmány még sok vonatko­zásában nem valósult meg. Kita­pasztaljuk, hogy milyen ez az alkot­mány. ha igazságosan és pontosan hajtják végre. Ha azután néhány éven (belül a gyakorlati tapasztala­tok alapján kiderül, hogy valamelyik intézkedés rossz, akkor meg fogjuk változtani az alkot­mányt, A Zajednica híveinek és más ult­ra-hazafiaknak nem kell aggódniok, mi! nem árultuk el a horvát ügyet, továbbra is jó, talán jobb horvátok leszünk. Az úgynevezett pálfordulás csupán a taktikai eszközök megvál­toztatását jelenti. Ezelőtt először a nagy problémákat akartuk megolda­ni és azután a kicsinyeket, most pe­dig fordítva csináljuk, ami azonban lényegében egyremegy. Először az egyes emberek, a parasztság és a polgárság helyzetét akarjuk megja­vítani. azután a társadalmi és állami problémákat megoldani. Politikánkat sohasem jellemezte a merevség és a politikában a reális érdpkek figye­lembevételével dolgozunk, nem pe­dig az ideális szempontokkal. Arra a kérdésre, hogy mit tari Urojics és képviselőtársainak ellen­zéki magatartásáról, a •’-Elátkozó a következőket mondotta: — Ezek jámbor falusiak, akik nem tudták magukat emancipálni a papos erkölcsi tanoktól. Ök azt hiszik, hogy borzasztó dolog, ha ma más­képp beszélünk, mint tegnap és hogy a fő dolog a nép érdeke, nem pedig ez, hogy milyen utón tudjuk a nép érdekét kielégíteni. A néo érdekei mindennél előbbrevaló. Halálos repiilőszeresicsét'eoság a repülők védszentjt nek ünnepén Kolozsvárról jelentik: A ig négy hete, hogy a Szamosfa vi repülőtéren Badcscu kapitány és Bányai repülőkatona repü­lés közben lezuhant és meghalt, máris újabb katasztrófa történt a repülőtéren ugyancsak két áldozatta'. A szamosfalvi repü'őtéren kedden Szent Illés emlékezetére, aki a repü ök védszentje, díszes ünnepélyt rendeztek. Hat repülőgép állott sorba, hogy föl­emelkedjék. A legszélsőn, egy uj Heroy Potcz-gyérimányu francia gépen, ült Jonescu Márius főhadnagy, aki maga mellé vetíe Szabados Emil katonai montört. A hat gép egyszerre emelkedett fel. Két perc múltán a többi gép már jó magasan cirkált, amikor Jonescu főhad­nagy alig ötven méter magasságban egy körforgás segítségével igyekezett na­gyobb lendületet venni. Ä kört nem fejezhette be, a gép elvesztve egyensú­lyát, hirtelen lezuhant. Kétszáz méternyire az ünnepély he­lyétől áll a roncsokra tört gép. Jcnescu főhadnagy véresen, betört koponyával feküdt alatta, Szabados Emil azonban már halóit volt. A főhadnagyot a se­bészeti klinikára szállították, de mire orvosi kezelés alá akarták venni, ö is kiszenvedeit. Jellemző, hogy ez a szerencsétlenség is ugyanolyan tipusu géppel történt, mint a múltkori. Még hat ilyen Potez­­gépe van á kolozsvári repülőezrednek, A repülőtisztek érthetp aggodalommal viseltetnek e gépek iránt. A vizsgálat megindult, hogy az újabb szerencsétlenségért kit terhel a felelős­ség, de ezt megállapítani nem lehetett, mert a gépet felszállás előtt megvizs­gálták és rendben találták. Ä fasiszták véresre verték az olasz ellenzék egyik vezérét A súlyosan sérült Amendola képviselőt a római kórházba szá ntották Rómából jelentik: Amendola ellenzéki demokrata képviselőt, akit a fasiszták 1923 decemberében megtámadtak, a Monte Cadini fürdőhelyen a fasiszták véresre verték. Amendola kedden este érkezett meg Cadinibe, de alig vett szobát a szálló­ban, mintegy ezerfönyi fasiszta tömeg jelent meg a szálló előtt, amely köve­telte Amendola azonnali elutazását. A kivonult rendőrség gyöngének bizonyult a fasiszta tömeggel szemben, amely kö­rülzárta az épületet. Amendola éjfélkor a szálló hátsó lépcsőjén kimenekült az épületből és autón el akaría hagyni a fürdőhelyet. A fasiszták azonban észre­vették a menekülő képviselőt, körülvet­ték az autóját és az autóvezetője mel­lett ülő titkárát véresre verték. A sof­­főrnek közben sikerült az , autót a tö­megből kivezetni és a képviselőt a tö­meg inzultusától megmenteni. De a pis’evai fasiszták, akiket a cadini tár­saik telefonon értesítettek, feltartóztat­ták az autót és Amendola képviselőt súlyosan megverték. A súlyosan sebesült képviselőt gyors­vonaton Rómába szállították, ahol a kórházban ápolják. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Közeledés az SMS királyság és Magyarország közt Pasics Karlsbadban intenzivebb kapcsolatról tárgyai Magyarországgal Amnesztia Horvátországban A Radics-párt egyik szabadlábra helyezett vezetőjének nyi­latkozata — A horvát parasztpárt egyelőre nem gondol az alkotmány megváltoztatására

Next

/
Thumbnails
Contents