Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-21 / 193. szám

6. oldal ßACSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 21. ortodoxok erélyes intézkedést követel­tek, inig a liberálisabb elem a passziv rezisztenciát hangoztatta. — Nem vagyunk kötelesek tovább tűrni ezt a disznóságot! — ordítottak a véresszáj uak vasárnap délután a piac­tér előtt. A hangulat forró és nyomott uccából és a regőst hangászaival sultak a muzikális hölgy szőke bubifri­zurája fölött. Az ominózus szombat este. alig hogy felzendült a sötétben a magyar nóta, több ismeretlen alak rontott elő a közeli volt és úgynevezett vészfelhők tornyo­­együtt irgalmatlanul elpáholták. Másnap este a felelőtlen elemek hasonlóképp jár­tak el a guzlicással is, aki azonban el­­lentállt és csakhamar vad csatazaj verte fel az alvó várost. De a túlerő elől a guzlicás kénytelen volt, zeneszerszáma hátrahagyásával, futásban keresni me­nedéket. Ám az éjjeli zenék elmaradtak.- Most se udvarfó. se muzsika és a kislány, aki magánkívül van a felháborodástól, kártérítési pert szándékozik indítani a gaz Köteles-ucca ellen, mert szerinte az egész összeomlásnak a szomszédnői az okai, akik irigységből dúlták fel az ö kis boldogságát. A beszámíthatatlan merényi© A felmentett cigányok — Véres karácsony Czrepaján Tárgyalások a noviszádi íelebhezési bíróságnál Giosev Vasza opovói (Kovacsica-i ke­rület) földműves régóta üldözési mámá­ban szenvedett. Állandóan attól rette­gett» hogy felesége és a béreslány az életére törnek. 1922 január 17-én felesége eltávozott hazulról, azalatt a béreslánnyal a lakás­ban egyedülmaradt Giosev Vasza dü­­höngeni kezdett s revolveréből négy lövést tett Mihajlovics Szóka béres­lányra, akit életveszélyesen megsebe­sített. A leány hosszú ideig kórházban fe­küdt és csak hónapok múltán gyógyult fel. A pancsevói törvényszék 1922 októ­ber 6-án vonta felelősségre. Giosev Vásza beismerte tettét s még sajnál­kozott azon, hogy a lányt meg nem ölte, mert az a feleségével együtt az életére tört. A kihallgatott orvosszakértők véle­ménye alapján a törvényszék felmen­tette a vádlottat, mert a cselekmény elkövetésekor beszámíthatatlan volt. Az ügyész megfelebbezte az ítéletet. A beogradi egészségügyi tanács véle­ménye alapján, amely ugyancsak beszá­­raithatatlannak jelentette ki a vádlot­tat, a noviszádi felebbviteli bíróság hétfőn fel is mentett. Dr. Jóczics Milo­­rád főügyész az ítéletben megnyugodott. * Dimitru Aure, Stan Maria, Stan Tó­dor, Stan Salome, Stan Pál, Petrescu Trifun, Petrescu Dusán, Petrescu Flórián és Boe Katica torontáli kóbor cigányok 1920 szeptember 17-én Velikakikindán a vásáron több vásárostól a legkülön­félébb tárgyakat lopták össze. A kikindai csendőrség előtt beismer­ték a tettüket, de az 1922. január 17-én a velikibecskereki törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson mindent tagad­tak és a csendőrségnél tett beismerő vallomásukat azzal indokolták, hogy a csendőrség bántalmazással kényszeritette őket vallomástételre. A becskereki törvényszék felmen­tette a cigányokat és a novisadi felebb­viteli bíróság helybenhagyta a felmentő ítéletet. # Erski Torna crpajai (bánáti) kocsmá­­ros 1920 január 6-án feljelentette Crnaj­­lov Sava és Visnicski Stanko falubeli legényeket, hogy azok pravoszláv kará­csony szent estéjén kövekkel beverték az ablakait. A csendőrség még az éjjel letartóztatta a két legényt, de másnap, karácsony elsőnapján szabadon bocsátot­ták őket. A két legény nyomban kiszabadulása után Erski Torna házához ment és szi­dalmazták a kocsmárost A kocsmáros ki­jött az uccára, mire verekedés kelet­kezett, amelybe másik három legény : Atanackov Veiyko, Atanackov Dusán és Visuicski Ljubimir is beleavatkozott. Verekedésközben valaki Cranjlovot hat késszurással megölte, úgyhogy még a helyszínén meghalt. A pancsevói törvényszék Erskil és Atanackov Velykót 1—1 évi, Atanac­kov Dusánt 6 havi és Visnicski Ljubo­­mirt IV» évi börtönre Ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság Vis­nicski büntetését egy évre szállította le, egyébként pedig helybenhagyta az Ítélet. Görögország a jugoszláv kereskedelem utolsó mentsvára Á vajdaság Szalanikibe, Athénbe importál (Szaloniki levél.) Egész Középeurópá­­ban a legnagyobb stagnáció és gazda­sági krízis uralkodik. A megélhetési vi­szonyok olyanok, hogy a középosztály­hoz tartozó fixfizctésii alkalmazottak, a legnagyobb gondokkal küzdenek. Ezzel szemben Görögországban szinte hihetet­len gazdasági élénkség uralkodik, a munkanélküliség az igen nagy számú menekültek ellenére is alig érezhető és a középosztály határozottan jó viszonyok között él. A fehér kenyér okija (1 oka j 1.28 kg.) 8, a barnakenyéré 6.50 drach­ma. A marhahús okája 27—28 drachma, a birka 25, a bárány pedig 32 drachma. Ezeket a húsokat majdnem kizárólag importálják, a birkát Odessza felől, a marhát Romániából. A főzelékféléket Törökországból hoz­zák és a szigetekről. A szállítás drágít­ja meg őket rendkívüli módon; az ubor­ka 3—4—5 drachma, a paradicsom 10, az tij burgonya 5. Tojás (török) 1.10— 1.20 drachmába kerül. Gyümölcsfélékkel jól van ellátva a Piac:a barack 14, a cseresnye 10—14 a közönségesebb fajta, mig a válogatott 20 drachmába kerül. Kávé 56, cukor 11.20—11.60, rizs 7.60—8.80 drachma. Az élelmiszerek árait a hatóság álla­pítja meg; a nfaximális árakat hétről­­hétre szabják meg és azokat a kereske­dők be is tartják. Különben Pangalosz programjában szerepel az »uzsora és spekuláció letörése«, az élelmiszerek árának a leszállítása. Görögország tehát ha riem is tökéletes Eldorado, de viszonylag az. S minthogy pénz bőven van, a vajdasági kereskedelem is kezdi kihasználni, hogy Görögország vásárlóképes. Állandóan sok vajdasági kereskedő tartózkodik Szalonikiben. At­hénben, akik főleg gabonanemüeket szál­lítanak. A jobb athéni kávéházakban, a korzón mind sűrűbben hangzik a ma­gyar szó. A vajdasági kereskedők, akik­kel a görögök szívesen lépnek üzleti Összeköttetésbe mindjnyájan magyarul beszélnek. A görög kereskedők szuboticai láto­gatása azzal az eredménnyel járt, hogy néhány kereskedő, aki az itteni üzleti pangás miatt uj piacokat keresett, szert tett kereseti lehetőségekre. Kovács Jenő T^aKggSBKBBWi --------------­Ki a hamis tanú? Az idegenek ünnepelték 1925-ben Párisban julius 14-ét (A Bdcsmegyei Napló kiküldött tudó­sítójától) A háború után az idén először tartották meg régi fényében és pompá­jában a francia tradíció legszentebb ün­nepét, a Bastille lerombolásának évfor­dulóját. Teljes négy napon keresztül* szombattól keddig folyt a dáridó és tel­jes négy napra változott át táncterem­mé a párisi ucca. Szombat este kezdő­dött el a tánc és kedd éjjelig tartott. Minden nagyobb áruház és más üzem három napra becsukott: szombat este bezárultak a redőnyök és csak szerdán reggel nyíltak meg újra.-És erre a há­rom napos ünnepre a francia kispolgár­ság jelentékeny része lerándult a vi­dékre, átengedve Parist az idege­neknek, akik valósággal előzőn-. lőtték erre a napra a francia fővárost, A Cook-iroda, amely majdnem irányítja az idegenforgalmat Európában, az ango­lok és amerikaiak tízezreit szántotta ezekre a napokra Párlsba. Az ünnep­ségek napjain száz és száz autósor jár­ta be a várost kiváncsi idegenekkel. A hivatalos ünnepség hétfőn este kez­dődött a szokásos pazar kiállítással. Á középületeket és a nagyobb palotákat csillogó villanyfénybe öltöztették. Egész este szólt a zene és az uccai tánchelyek egymást érték. Kedden kezdődött csak aztán az igazi muri. A délelőtti hivatalos ünnepségek után kora délben megkez­dődtek a népmulatságok és az ingye­nes szinliázelöadások. Féikettökor kez­dődött az Opera, a Comedie Francaise és a többi szubvencionált színház ingye­nes előadása, de már tizenegy órakot A Már/fy-pör ügyésze a rendőrség vezetőinek kihallgatását kéri Budapestről jelentik: Izgalmasan kez­dődött a Márffy-per hétfői tárgyalása. A főügyészhelyettes szólásra emelkedett és szóvátette a szombati tárgyaláson tör­ténteket. — Egy rovottmultu tanú, Németh József pincér, azt vallotta szombaton, — mondotta az ügyész — hogy Schwei­­nitzer kapitány, Szirmai István hírlapíró és Hetényi főkapitányhelyettes hamis tanúvallomásra akarták rábírni. Kérem Schweinitzer kapitány, Hetényi fökapi­­tányheíyettes és Szirmai hírlapíró kihall­gatását. Amennyiben ez a kiküldött bíróság őket nem hallgathatja ki, a tábla tanácsától kérem ezt. Zachár táblabiró jegyzőkönyvbe vé­tette az indítványt, amelynek sorsáról a tárgyalás végén fog határozni. Özvegy Karczag Józsefné, az Erzsébet­városi Kör elhunyt portásának a fele­sége az első tanú, aki arról tesz vallo­mást, hogy férjét ütőtték-verték. Zachár táblabiró: Vasárnap délelőtt is kártyáztak a kaszinóban ? A tanú: Igen. A védő: A férje mindig ott tartóz­kodott a kapuban ? A tanú: Nem, délelőtt sohasem volt ott. Most felemelkedik Márffy, akin ma uj ruha van, barna öltöny feszül rajta, nagyon jókedvű és pápaszemét törülgeti, miközben a tanút kérdezi: — Milyen az az előcsarnok, ahol Elek Hugó állítólag látott engem, sötét vagy világos ? A tanú nem felel, hanem zavartan nézeget körül. Dr. Zachár: Eleknek módjában volt önt 12 és 1 óra között megismerni. Erre különben Elek meg is esküdőlt. A tanú : Kérem, sötét volt a csarnok. Az ügyész : Igen, de mindig villany égett benne! A tanú nagyon zavartan hagyja rá az ügyészre: — Igen, ha emberek tartózkodtak e csarnokban, akkor mindig égett ott a villany. Fangela fogházőr a következő tanú. A Markó-uccai fogházban 1923 novem­berétől 1924 augusztusig teljesített szol­gálatot. A foglyok szerinte nem érint­kezhettek egymással, ez teljesen ki volt zárva. Nem tud róla, hogy a foglyok leveleztek volna. Dr. Zachár: Dehát Németh pincér, meg Molnár terménykereskedő azt val­lották, hogy nagy levelezés volt a fog­házban. A tanú : Én kérem nem tudok róla. Kötelességem lett volna megakadályozni. Dr. ZachárUgy-e, az ön mostani állását az egyik letartóztatott szerezte ? A tanú: Igen, egy Vadas Mihály nevű ember. — Vasek védőügyvédnél nem volt ön bent a fogházban ? — Egy irodája volt Vadasnak és Ifő­seknek. De én az állást Vadastól kap­tam. — De beszélgetett ön Vasekkel is. — A doktor ur mondta, hogy ha dr. Zachár most elmondja, hogy Kiss Ferencet nem sikerült előállítani, noha ki akarta őt hallgatni. Bejelenti, hogy kedden a robbantási szakértők kihallga­tására kerül a sor. ÜGYVÉDI is Bffllíl VIZSGÁRA szórakozva elkészülhet Dr. JESSENSZKY jogi szemináriumában Novisad, Vilsonovtrg7 r><>36 nagy tömeg állta körül a nagyobb szín­házakat. Az Operaház előtt négyesével álltak fel a várakozók. A rendőrök ol­vasták meg a sorokat és pont egy óra­kor a sor végére kitették a táblát: meg­telt. Több hely nincs az Operaházban és; nem akarják, hogy a tömeg, amelynek ősei lerombolták a BastiTlet. most hiába várakozzon. Délután uccai mutatványosok, alkalmi cirkuszok szórakoztatták a népet. Ki­­gyónyelő ember, tenyér-jósnő. gitáros, hastáncosnő, énekesnő, tüzevö, légtor­nász és a különböző szerencsejátékok légiói. Az uccai színház a legolcsóbb; csekély egy sou (öt centime) a belépő­díj, de azt se kötelező fizetni. Aki akar fizet, aki nem, az szabadjegyet élvez. Végig a boulevardokon az árusítók ezrei kínálják portékájukat. Napoleon arcké­pétől korcs daxlikutyáig mindent lehet vásárolni ezen a napon a párisi flaszte­ren. Az igazi haddel-hadd természetesen csak az éj beálltával kezdődik. A Rajna felett tüzérségi ágyúból lövik ki a tüzi­­rakétákat. Színes csokrok teremnek az égen, zöld, lila, piros minden a környé­ken, amig a szem ellát. És ebben a ká­bító szinpompában megkezdődnek az uccán a bohókás felvonulások százai. Uj ötleteik nincsenek, de a régi hagyomá­nyokat szeretettel ápofják. A Montpar­­nasson a festőnegyedben a régi Páris romantikája kelt életre egy éjszakára. A Sorbonne előtt a nagy téren csakúgy, mint a hatalmas place de la Boursen egymást tulvisitva versenyeznek a zene­karok és Páris elfelejtve politikát, ke­nyeret és Marokkót, kimulatja magát még egyszer amúgy istenigazában,..

Next

/
Thumbnails
Contents