Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-21 / 193. szám
1925. julius 21 BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élet mm» A román határszolgálat korrupciójáról rántja le a leplet az a történet, amelyet egy pozsonyi lap beszél el A történet szenvedő hőse Técső magyar község, amely Cehszlovákiához tartozik, határának egyrésze azonban román területen fekszik. A técsöi magyarokat, akik eddig határátlépési engedéllyel mentek át »külföldi« birtokaikra, a legutóbb furcsa meglepetés érte: a román határőrök tudomásukra adták, hogy csak azt engedik át a határon, aki báli jegyeket vesz tőlük. Az önkényesen kivetett báli jegyadót, amely fejenkint öt csehszlovák koronát tett ki. a técsőiek kénytelenek voltak megfizetni, de elhatározták, hogy a csehszlovák kormányt felkérik, járjon közbe, hogy a román határőrök a jövőben ne nehezítsék meg hasonló manipulációval a román területen levő földjeik megművelését. # egységesítés« s amely a! tradícióban megbántva érzi magát. Ha tehát szilárd kisebbségi front felállításáról akarunk beszélni, akkor az nem jöhet létre azoknak a nagy és jó erőknek a mellőzésével, amelyek ma nemzetiségi, nyelvi és felekezeti különbségek nélkül maradandó értékét és megőrzésre érdemes voltát a történelmi fejlődés igazolja. Ugyanazok a szenvedések és örömök, ugyanazok a gondok és balok egyre több szervezetet és egyént vetnek a közös védelmi frontba. Meg vagyunk győződve, hogy ez a front lassanként úgy meg fog erősödni, hogy az még oly brutális támadássokat is sikerrel fog állam, amelyek a legutóbbi időben irányultak ellene«. A szász lap igy fejezi be cikkét: »A szászok nem tíznek magyar vagy román, hanem mindig csak szász-német politikát. Ha ma .az érdekközösség a szászokat és a magyarokat egy táborba vezeti, úgy ez nem a rokon, vagy ellenszenvnek, nanem az egyre jobban tisztuló politikai helyzetnek a következménye. Hogy azonban ez a helyzet már ma megérett-e oly messzemenő reményekre, mint azt a Keleti Újság véli, kénytelenek vagyunk kétségbevonni. Már csak azért is. mert politikai akciókhoz zárt, munkaképes politikai szervezetek szükségesek, amikkel, véleményünk szerint, az erdélyi magyarok még nem rendelkeznek«. A baloldali blokk döntő győzelme a francia megyeválasztásokon Ezerötszáz kerületben pótválasztás lesz A kolozsvári magyar színház igazgatója, Janovics Jenő, elkészítette jelentését az 1924—25-iki színi évadról. A jelentés, amely igen érdekes adatokat csoportosít, igy kezdődik: »Nehéz küzdelmekben, elismert sikerekben és szomorú elcsüggedésekben gazdag volt a kolozsvári Magyar Színház most végétért évadja. A küzdelmek részben az uj államkeretek közé került kisebbségi intézmények közös sorsából fakadtak. Egyre súlyosodnak a terhek, amelyek bénítják a Magyar Szinház amúgy is nehéz munkáját s egyre szirtesebbek s örvénylőbbek az akadályok, amelyekkel meg kell küzdenie. A kotesvári magyar nemzeti szinház százhuszonnyolc éven át az állam és a városi hatóságok bőséges anyagi és erkölcsi támogatásával, minden kényelemmel és gazdasággal berendezett épületben szolgálta céljait, az impériumváStozás óta pedig — mint kisebbségi intézménynek — csak a tradíciókból fakadó súlyos kötelességei maradtak meg. Minden támogatástól megfosztottam pusztán a maga lelkesedéséből fakadó erőfeszítésére utáltán kell állania a áorsot, amely neki kijelöltetett«. A jelentésben Janovics bejelenti, hogy a kolozsvári magyar szinház a jövő évben szélesebb mederben igyekszik szolgálatára lenni az erdélyi magyar drámairás vajúdó sorsának. # A szász magyar viszonyról! irt nemrégiben egy feltűnést keltő cikket az erdélyi magyarság legtekintélyesebb lapja a kolozsvári Keleti Újság. A cikknek a szászok körében is visszhangja támadt és a szászok hivatalos lapja a Deutsche Tagespost a napokban érdekes közleményben reflektált a magyar lap cikkére. »Mi szászok — irta a Deutsche Tagespost — abban az időben is, mikor a magyarság még nem tudta megérteni, hogy az ő végzete is a kisebbségi sorsban vaíó osztozás, egységesen és zárt sorokban tartottunk ki a kisebbségi politika mellett. Mert midőn mi a saját jogainkért porondra léptünk, azokért a jogokért, amelyek többé-kevésbé megegyeznek a kisebbségi jogokkal általában, önkénytelenül harcoltunk egyidejűleg az ország összes másodrangu állampolgárokká degredált kisebbségeiért. Mi egy valóban dicsőséges erdélyi múlton csüggünk, melyben a türelem nem frázis volt, hanem valóság, ha ez a türelem akkor felekezeti területen nyilatkozott is meg, ne felejtsük el ma, hogy a múltban a válási küzdelmek bizonyára nem voltak kevésbé szenvedélyesek, mint ma a nemzetiségi harcok. E pontnál azonban megvan a lehetőség arra, hogy a megszokottól eltérő értelemben vett kisebbségi frontot készítsünk elő s úgy hisszük, éppen a magyarságnak lenne elsőrendű érdeke, hogy a látkört ne szűkítse egyoldalulag és ne csak a szászokra és magyarokra korlátozza ezt. Tudjuk, hogy magában Erdélyben százezernyi, kifejezetten népi jellegű faji kisebbségek élnek s mindenekelőtt azt is tudjuk, hogy maga az erdélyi románság is eszmei kisebbséget alkot ebben az országban, amely szellemi kisebbséget sérti a »vasvillával történt Parisból jelentik: Franciaországban vasárnap folytak le a megyeválasztások, amelyek újabb győzelmet hoztálc a kormánytámogató baloldali pártoknak. A választások végleges eredménye még nem ismeretes, hétfő délig összesen 1256 mandátum sorsáról jött jelentés. A beérkezett hírek szerint az 1256 mandátum többségét a baloldali karlel szerezte meg, amely több helyütt jelentős tért hódított, szemben Poincarékkal, akik több mandátua nemzeti blokk 298 mandátumot szerzett (a veszteség 46 mandátum), baloldali köztársaságiak 190 (veszteség 22 mandátum), a radikális köztársaságiak 116 (nyereség 8), a radikális szocialisták 374 (nyereség 46), köztársasági szocialisták 40, szocialisták 82 (nyereség 19), kommunisták 3 (veszteség 4). A kormány által kiadott jelentés szerint 1564 kerületben pólválasztás mot vesztettek. A jelentés szerint lesz. Katonai államcsíny Portugáliában A felkelők megadták magukat Parisból jelentik: A Havas-ügynökség lisszaboni jelentése szerint katonai felkelés tört ki Lisszabonban, amelyben több csapattest vett részt. A csapatokat tisztek vezették, akiket az április 8-iki felkelés után elfogtak, később azonban San Giuliano börtönéből megszöktek és elmenekültek. A Vasco de Gama cirkáló a felkelőkhöz pártolt. A kormány csapatokat vezényelt a felkelők ellen, akik vasárnap délben Battista kapitánnyal az élükön megadták magukat. Rövidesen várják a Vasco de Gama cirkáló kapitulációját is. A lefegyverzett forradalmárokat fogságba vetették. A párisi lapok a forradalom okául azt tartják, hogy a kamara 9 szótöbbséggel bizalmatlanságot szavazott a kormánynak, a szenátusban azonban 28 szavazattal 10 ellenében bizalmat kapott a kormány. A miniszterelnök erre a köztársaság elnökének a parlament feloszlatását javasolta, noha a törvényhozás mandátuma októberben jár le, az elnök azonban megtagadta a kamara feloszlatását. Lisszabonban még mindig nagy a nyugtalanság. Augusztus elsején kezdődik a világ legnagyobb bérharca Két millió munkás sztrájkja fenyegeti Angliát Londonból jelentik: Az angol bányamunkások bérmozgalma a legsúlyosabb gazdasági válsággal fenyegeti Angliát. A kormány annak ellenére, hogy a bányászkongreszszus visszautasította közvetítését, igyekszik nyomást gyakorolni a bányatulajdonosokra, hogy a munkások követeléseinek! egy részét legalább teljesítsék. A bányatulajdonosok azonban egyáltalán nem hajlandók a bányászok memorandumáról tárgyalni, főkép azt nem hajlandó elfogadni, hogy a munkaidő továbbra is hét óra maradjon. A szembenálló két ellenfél: a bányászok és bányatulajdonosok makacssága előreláthatólag a sztrájk kitöréséhez fog vezetni, amely minden jel szerint a világ legnagyobb és legelkeseredettebb sztrájkja lesz. A bányamunkások ugyanis, hogy a két évvel ezelőtti1 kudarcot elkerüljék, már megegyeztek a többi nagy angol szakszervezettel, nevezetesen a szállítómunkásokkal, a hajósok szindikátusával és a vasipari munkásokkal, hogy sztrájk esetén őket a legmesszebbmenőleg fogják támoj gatni. De nem csupán a belföldi munkástömegek támogatását biztosították maguknak, hanem felszólították az amsterdami szakszervezeti internacionálét is, hogy utasítsa a kebelébe tartozó francia és német bányászszervezeteket, hogy amenynyiben sztrájkra kerül Angliában a sor, ne termeljenek olyan üzemekben, ahonnét a szigetországba akarják számtani a szenet. Ha tehát julius 31-én, amikor a kollektiv szerződés lejár, az angol bányamunkások beszüntetik a munkát, a sztrájkhoz csatlakozni fognak az angol szállítómunkások, hajósok és vasmunkások, összesen két és fél millió munkás, akik a sztrájkkal teljesen megbénithatják az angol gazdasági élet vérkeringését. I Az angol trade unionok a Daily Herald szerint már gyűjtik a sztrájk- j alapot, amelyből a sztrájkban álló munkásokat fogják segíteni. A sztrájkolok pénzügyi támogatását az orosz szakszervezetek is beígérték, amelyek tudvalevőleg szövetséget kötöttek az angol trade unionokkal. A munkáspárt részéről az • alsóház legközelebbi ülésén felszólítják a kormányt, hogy az államhatalom egész súlyát vesse latba a bányatulajdonosoknál, mert az elkövetkezendő gazdasági habomért, nem vállalják a felelősséget. Kosztka Istvánt szabadonbocsátották Orvosi vélemény alapján kedvezően döntött a törvényszék Budapestről jelentik : A négyeszterv de.i fegyházra itéit Kosztka István védője, dr. Désy Géza, vasárnap sürgős kérvényt adott be a budapesti büntetőtörvényszék elnökéhez, amelyben kérte, hogy védencének egészségi állapotát törvényszéki orvosszakértők vizsgálják meg és amennyiben az orvosok megállapítják, hogy Kosztka István egészségét a börtön levegője tönkretenné, rendelje el a törvényszék azonnali szabadlábrahelyezését. A törvényszéki orvosok megejtették a vizsgálatot és megállapították, hogy a védő kérelmében felhozott adatok a valóságnak megfelelnek. Koszka István egészségi állapotára a börtön levegője súlyosan káros hatású. A törvényszéki orvosok szakvéleménye alapján a törvényszék megkérdezte az ügyészséget, hogy hozzájárul-e Kosztka István szabadonbocsájtásához. Az ügyészség az orvosi vélemény alapján a szabadonbocsájtáshoz hozzájárult, mire a törvényszék hétfőn délben félegy órakor elrendelte Kosztka István azonnali szabadonbocsátását. Kosztka hétfőn délben egy órakor elhagyta a Markó uccai fogházat és szabadlábon marad mindaddig, amig pőrében jogerős Ítélet nem lesz. ... .............................. Terrorista különítmények polgárháliorura készültek Németországban Pogromot és fosztogatást terveztek a horogkeresztesek Berlinből jelentik: Egész Németországot izgalomban tartja azi a négy halálos Ítélet, amelyet a Schwerin! törvényszék hozott Helmut Holtz gyilkosai fölött. A gyilkosságot tudvalévőén, mintegy vérbirósági Ítéletet, követték el azért, mert Holtz kilépett a Stahlhelm és Rossbach nevű »hazafias« különítményekből. A főtárgyalás német fajvédő vezérek kívánságára zárt ajtók mögött folyt le és csak az Ítéletet hirdették ki a nyilvánosság előtt. Most azonban a tárgyalásnak újabb és újabb részletei és adatai kerülnek napvilágra. Kiderült, hogy 1923-ban különböző mecklenburgi birtokokon nagyszerűen megszervezett különítmények alakultak, amelyek csak a jelre vártak, hogy akcióba lépjenek. A megtalált program szerint: »Az akcióbalépés a polgárháború megindulását jelenti, az üzleteknek és a polgárságnak kirablását és a zsidók kiirtását.« Mecklenburg fővárosát, Schwerünt ezek a horogkeresztes alakulatok, amelyek föl voltak szerelve karabélyokkal, rohamkésekkel, gépfegyverekkel, valósággal bekerítették. Az egész szervezet élén egy Lue nevű kapitány állott. A szociáldemokraták parlamenti frakciója most mindezeket a rérnsé- Igeket szóvá akarja tenni a birodalmi gyűlésen és interpellációt jegyzett be, amelyben azt kérdezik a kormánytól, mit tud ezekről a hazaáruló és közveszélyes alakulatokról, amelyek hir szerint Holtzon kívül még számtalan embert tettek el láb alól.
