Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-21 / 193. szám

12 OLDAL * ARA 11, DINAR Poštarina plaćena! XXVI. évfolyam Sziiboíica, KEDĐ- 1925 július 21. 193. szám fll cgjelenik minden recgei, ünnep után él hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rassia-i onciére-paloia) Kiadóhivatal': Snbotica, Aleksandrova ul. í. (Lilbsch-paloia) jöjjenek a fiatalok — mondotta uj minisztertársaihoz intézett beszédében Pasics. A fiatalokra vár az a feladat, hogy az ország sorsát irányítsák — vallja a nyolcadfél évtized terhé­vel vállán is dolgozó, alkotó, te­remtő aggastyán. Nem az elérzékenyült pillanat, a megható összetalálkozás adta ezeket a szavakat Pasics szájába. A pátriárkák korában még a legtökéletesebben megőrzött agi­litás sem lehet többé impresszio­nista. Az öregek akaratét talán könnyebb formálni, rábeszélés, érv, kérő szó talán jobban hat rájuk, mint a fiatalokra, akiknek meggyőződését az eleven vitalitás jobban megvédi minden befolyás ellen. Az öregeket csak egyről nem lehet meggyőzni, arról, hogy: pótolhatók. Minden aggastyán azt hiszi, a világ kifordul sarkából, ha ő lehunyja szemét. Ez a hit köti őket oda az íróasztalhoz, munkapadhoz, miniszteri székhez. Négyén, ötven év szakadatlan munkája, sikerei és átgázolt, ki­hevert kudarcai érlelik ki minden öregben a saját személyük pótol­­hatatlanságának illúzióját. Amikor Pasics arról beszél, hogy ő már fáradt és öreg s most már jöjjenek a fiatalok — csodá­latos és kivételes emberi bölcse­­ségröl tesz tanúságot ez a csodá­latos és kivételes képességű po­litikus. Jöjjenek a fiatalok, invitálta a következő generáció képviselőit a pihenésre gondoló örök alkotás­­vágy, jöjjenek a fiatalok, de ne csak a korban fiatal harcosok, hanem a fiatal gondolatok, ez uj eszmék, az uj idők uj követelései. A hét éves fiatal országot nem szabad avult eszmékkel, megha­ladóit politikai rendszerrel, élő anakronizmussal kormányozni. A fiatalságban több a hajlékonyság, több a lendület, több a bátorság s frissebb az apercipiáló képesség az uj követelések befogadásához. Csak meg kell nézni azokat az ausztráliai és amerikai uj állam­alakulásokat, melyeket a közép­kori politikai rendszerhez való ragaszkodás babonája helyett a tudomány tanításai s a fölvilágo­­sultság követelései szerint rendez­tek be. A múlttal nem szakítani kell, a múltra rá kell építeni a jövendőt. A szerb demokrácia tradíciója nem lett múzeumi tárgy s nem kerülhet még a lomtárba. A szerb demokrácia hagyománya legyen az az alap, amire a fiata­lok fölépítik a fiatal állam kon­strukcióját. A politika — mondotta tegnap Radies — az ideáloknak és a szükségességeknek megalkuvását kényszeríti ki. Az a politikai meg­egyezés is, mely végre meghozza az országnak a belső nyugalmat, Pasicsnak a pihenőt s Radicsnak a szabadságot, az ideáloknak és a szükségességnek megalkuvása volt. Ennél az alkunál Pasics a szükségesség oldalán állott. A fiatalságot nem az ideálok zabolát­lan feliengzőssége irritálja alkotó munkára, hanem a szükségesség kikerüihetetlensége, a kényszer belátása. Jöjjenek hát a fiatalok, a fiatal harcosok és a fiatal gondolatok. Minden fiatal forradalmárból re­akciós öreg lesz, mert a forradalmi követelésekhez való ragaszkodás merevvé teszi meggyőződését s e <or sokkal gyorsabban alakul át, mint az egyéni meggyőződés. Pa­sics belátja azt, hogy a félszázad előtti fiatalság nem elég erős, endületes a kezdeményezésben és elhatározásban, nem elegendő bátorságot tud már nyújtani a hét­­esztendfs királyság számára. Jöjje­nek hát, mondja ő maga, a fiatalok s ezzel a követelésével Pasics fiatalabb, belátóbb, megértőLb és korszerűbb lett minden kortársá­nál. Jöjjenek hát a fiatal gondolatok s jöjjön a régiek közül minden, ami érték maradt. Jöjjön a szerb demokrácia reneszánsza, a türe­lem, a belátás, a testvériesség, a megértés. Jöjjön a törvény előtti egyenlőség, a szerbek államának csak szabad polgárai legyenek s az állam konstrukcióját ékesítsék a legtündöklőbb transparensek : a politikai szervezkedésnek, a sajtó­nak, a gyülekezésnek és egyesü­lésnek szabadságjogai. Radics István a királynál Kedden délután ül össze a netnze*gyülés — A kormány­­deklaráció szövegét a keddi minisztertanácson állapítják meg Radics beszéde kedvező hatást keltett Beogradból jelentik: A hétfői napon a legfontosabb politikai esemény nem Beogradban, hanem Blédben játszódott le, ahol Alexan­­dar király előtt első ízben jelent meg kihallgatáson Radics István. Az audencia lefolyásáról az esti órákig még semmi értesítés sem érkezett Beogradba, bér az egész politikai közvélemény nagy ér­deklődéssel varja a részletes tu­dósításokat. Beogradban csaknem teljesen eredménytelenül folyt le a hétfői nap. A politikusok legnagyobb része a parlamenti szünet miatt vidéken van és a parlamenti klubokban is csak nagyon kevés képviselő tartózkodott. Keddre azonban annál élénkebb lesz Beogradban a politikai élet. A kor­mány elhatározására ugyanis a parlament elnöksége kedd délután öt órakor üld re hívta össze a nem­zetgyűlést, amiről a vidéken tar­tózkodó képviselőket táviratilag értesítették. Ennek az ülésnek a napirend­jén a hadi kárpótlási törvény mó­dosítása szerepel, amely magában nem sok érdekességet nyújt, an­nál nagyobb azonban az érdeklő­dés a kormány deklarációja iránt, amit a napirend letárgyalása után a parlament keddi ülésén fel fog­nak olvasni. A deklaráció még nincs ké­szen, a kormány tagjai közül Uzunovics, Gyurisics és Nincsics radikálispárti, valamint Superina és Krajacs Radics-párti miniszte­rek hétfőn délelőtt és délután is tanácskoztak a deklaráció meg szövegezéséről. A délelőtti tanácskozások után ia radikális-párti miniszterek hosz­szasan tanácskoztak Trifkovics ház­elnökkel. A tanácskozás után Gyurisics igazságügyminiszter re­ferált Pasics miniszterelnöknek. A miniszterek a tanácskozást délután folytatták a miniszterelnökségen, a deklaráció megszövegezésével azonban ekkor sem készültek el. A deklaráció végleges megszöve­gezése végett Gyurisics kedd dél­előtt tiz órára összehívta a mi­nisztertanácsot, amely a kormány­­nyilatkozaton az utolsó szöveg­­simitásokat elvégzi. A radikális klub kedd délután négy órakor ülést tart, amelyen bemutatják a deklaráció szövegét. A parlament öt órai ülése előtt a pártvezérek kollégiuma is ülést tart, amelyen megállapítják, hogy a deklaráció fölötti vitát, vagy a költ­ségvetési tizenketted javaslat vi­táját kezdi-e meg a parlament. Ha az ellenzék garanciát ad arra, hogy a deklarációs vita után csak rövid költségvetési vitát rendez, úgy hogy juüus 31-ig a költség­­vetést megszavazhatják, akkor a parlament előbb a kormánynyilat­kozat fölötti vitát kezdi meg. El­lenkező esetben azonban a parla­ment a költségvetést fogja először letárgyalni és csak aztán tér át a deklarációra. A demokraták készülődése a deklarációs vitára Kedden délelőtt ülést tart a demokrata párt is, amelyen ki fogják jelölni a párt szónokait a kormánydeklarácio és költségve­tési tizenkettedek vitájára. A dek­laráció vitájának a demokratapárt részéről előreláthatólag Davidovics Ljuba lesz a vezérszónoka, aki­nek beszédét nagy érdeklődéssel váriák, tekintettel arra, hogy a demokrata párt eddig még nem nyilvánított véleményt az uj hely­zetről. A deklarációs vitában egyébként a többi pártvezér is részt fog venni. Radics beszédének hatása Élénk megbeszélés tárgya Beo­gradban Radics vasárnapi beszéde. Radikáiispárti körökben a beszéd rendkívül kedvező hatást keltett. Általában az a vélemény, hogy Radicsnak ez a kiszabadulása óta tartott beszéde igen szerencsés s, a pártvezér mindent elmondott, amit az adott körülmények között el kellett mondania. Ezzel szem­ben Pribicsevicsék azt hiresztelik, hogy a radikális partnak a meg­egyezéssel elégedetlen elemei Radics beszédében újabb bizo­nyítékát látják annak, hogy nem lett volna szabad Radiccsai meg­egyezést kötni. Sokat beszéltek politikai körökben Pribicsevics vasárnapi beszédéről is és álta­lában megállapítható, hogy Pribi­csevics leleplezésnek szánt köz­lései a Pasics—Pribicsevics-féle megegyezés tartalmáról nem kel­tették azt a nagy hatást, amit Pribicsevics várt. A történelmi audiencia Zagrebből jelentik : Radics Ist­ván hétfőn reggel nyolc órakor unokaöccsének, Radics Pavle ag­­rárreformminiszternek a társasá­gában a ljubljanai vonathoz csa­tolt szalónkocsiba Bledbe uta­zott. A vonat tizenegy órakor érkezett Ljubljanában, ahol Pucelj képviselő, a szlovén Kmet-párt vezére csatlakozott Radicsékhoz. A vonatnál a ljubljanai újságírók nagy számban fordultak nyilatko­zatért Radics Istvánhoz, aki azon­ban fáradságára hivatkozva nem nyilatkozott, hanem Radics Pavle agrárreformminiszter adott interjút a sajtó számára. Délután két órakor érkezett a vonat Bledbe. Radics István és Radics Pavle autón a Sukobor­­kastélyba mentek, ahol Alekszan­­dar király délután négy órakot audiencián fogadta Radics Istvánt. A nagyjelentőségű kihallgatás részleteiről, amely az első audien­ciája a horvát parasztpért vezéré­nek az uralkodónál, — az esti órákig semmi sem került nyilvá­nosságra. Éppen igy nem lehe­tett még megtudni azt sem, hogy Bledből Radics István Beogradba megy, vagy pedig először hosz­­szabb üdülésre a dalmáciai Baska­­fürdőbe utazik. Lukinics visszatért Beogradba Lukinics Edo volt igazságügy­miniszter hétfőn visszaérkezett Beogradba, hogy rendelkezésére álljon annak a parlamenti vizs­gálóbizottságnak, amely a Thurn- Taxis ügyben folytatja a vizsgá­latot.

Next

/
Thumbnails
Contents