Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-15 / 187. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 julius 15. a parlamentnek eddig beterjesz­tett és ezután beterjesztendő tör­vényjavaslatokat, igy többek közt az elemi iskolákról, az agrórre­­formról és a sajtótörvényről szóló javaslatokat, vagyis a jelenlegi kormány egész programmját elfo­gadták. t Radicséknalc az volt a fel­­téletük, hogy szakítsunk a függet­len demokratákkal, mert a két párt közt fennállott ellentétek miatt lehetetlen volt, hogy egy kor­mányban együttműködjenek ve­lünk. A horvát delegátusok Radios István és fogva levő társainak ügyét nem ■ is hozták szóba; erről majd később fognak a kormányban dönteni. Ezután megkezdődött a vita a megegyezésről szóló jelentés fö­lött. Vliicsics Milorád volt belügymi­niszter hosszú beszédben a meg­egyezés politikája mellett szólal fel, a klub többségének állandó helyeslése mellett. Dragovics Milutin szintén örö­mét fejezi ki a megegyezés felett, kijelenti azonban, hogy nem bízik Radicsék őszinteségében és az a véleménye, hogy nem lett volna szabad Pribicsevicsékkel szakítani. Tiltakozik az ellen, hogy egy rövid klubülésen döntsenek e kérdés fölött. Egyébként kijelenti, hogy aláveti magát a pártfegyelemnek és a megegyezés miatt nem fog kiválni a pártból. Zsujevics Alexa a megegyezés melletti és elleni érveket csopor­tosítja, Jankovics Veüzór a , meg­egyezés mellett foglal állást és követeli, hogy a megegyezés szö­vegét hozzák nyilvánosságra, Grgin Dusán a megegyezés mel­lett van és minthogy bizalommal viseltetik a direktórium iránt, fö­löslegesnek tartja a megegyezés szövegének publikálását. Pavlo­­vies Stojadin visszautasítja Drago­­vicsnak a megegyezés ellen fel­hozott kifogásait. Ivancsevics (bosz­niai) a megegyezés ellen beszél. Délután egy órakor az elnök félbeszakítja a vitát és iolytatását délután négy órára tűzi ki. A délutáni ülésen Kojics Dra* gutin, Kobasica Stévo és dr. Mar­­kovics Lázár a megegyezés mellett szólaltak fel. Suvakovics (bánáti) valamennyi vajdasági képviselő, sói választó nevében is helyesli a meg­egyezés politikáját. A Vajdaság népe — mondja Suvakovics — ellene van Pribicsevics politikájának, amelyet nemcsak a Vajdaság, ha­nem az egész ország szempontjából károsnak tart. Jovanovics Ljuba éles táma­dása Pribicsevics ellen likovics Momcsjlló, Tomics Milu­­tin, Petkovics, Komnenovics és Mi­lov ánovics Bóra után Jovanovics Ljuba szólal fel, aki több mint egy­órás beszédben foglalkozik a meg­egyezés problémájával. Történelmi visszapillantást vet a radikális-párt múltjára és adatokkal bizonyítja, hogy döntő pillanatok­ban a radikális-párt mindig vállalt kockázatokat. Kockázatok nélkül nincs politika — mondotta. — Ami­kor 1912-ben belementek a bolgár háborúba, azután a görögökkel való szövetségbe, majd a görögökkel háborúba, akkor is kockázatokat (vállaltak. .Kockázatokat kell vállalni. Jelenleg azonban nem is olyan nagy kockázatról van szó. Meggyőződé­se, hogy a horvdtok őszintén szol­gálják a békés együttműködést, en­nek számos bizonyítékát adták. Éle­sen támadja ezután Pribicsevicset, aki szerinte nem folytat őszinte po­litikát. Pribicsevics már sok eset­ben akarta hátbatámadni a radiká­lis-pártot, szerencsére azonban óva­tos és körültekintő politikusokkal volt dolga és igy nem sikerültek a machinációi. Radios István személyével foglal­kozik ezután és megállapítja, hogy Radics kacskaringós politikai utat futott be, de nem kell elfelejteni, hogy azoknak a horvát politikusok­nak élén állott, akik a szerb politi­kusokkal, köztük vele, Jovanovics­­csal is érintkezést kerestek és tar­tottak fenn. Beszéde végén ismét hangsúlyoz­za Jovanovics, hogy teljesen meg­bízik a Radics-párt őszinteségében. A parlament két legerősebb pártjá­nak a kormányban való egyesülé­séből csak haszna lehet az ország­nak, nemcsak külföldön, hanem a belső konszolidáció tekintetében is. Azok után, hogy a Radics-párt nem­csak a vidovdáni alkotmányt, ha­nem az eddig meghozott összes tör­vények érvényét is elismerte, el kell hallgatni a kételkedésnek. Jovanovics Ljuba beszédét nagy taps és lelkes zsiviózás kisérte. A beszéd olyan mély hatást keltett, iogy Dragovics Milutin. aki eddig a megegyezés ellen agitált,. felállott s kijelentette, hogy elfogadja a meg­egyezést s kérte a pártot, hogy egyhangú határozatot hozzon. Ä Radics-párt üléséről kivonultak a Zajednica tagjai A Radics-párt is ugyanebben az időben tartotta meg Radics PavJc elnöklete alatt ülését. Radics Pavle ismertette a tárgya­lások lefolyását s beszéde elején bi­zalmi szavazatot kért Radics István javára. A Zajednica jelenlevő tagjai tiltakoztak az ellen, hogy Radics Istvánnak bizalmat szavazzanak s kivonultak a teremből. Velük megy Jagatics Máté parasztpárti képviselő is. A kivonuláskor ezt kiáltják: — Éljen az igazi horvát önállóság és szabadság! — Éljen a horvát néo becsülete! Radics Pavle a Zajednica tagjai­nak kivonulása után folytatja be­szédét s a bent maradottak egyhan­gúlag elfogadják a megegyezést, amiről értesítik a még ülésező radi­kális-pártot. A Radics-pártban számítanak né­hány kilépésre. Úgy tudiák, hogy dr. Bites. Uroics István. Miklansics, Sztojano\ics Ivó és Lovrekovics ki­lépnek a pártból. Ennek azonban nem tulajdonítanak nagy ielentősé­­get. mert a kilépések a párt kompakt egységét nem lazítják meg. Radics Pavle nyilatkozata a megegyezésről Radics Pavle a horvát paaraszt­­klub ülése után nyilatkozott arról a kérdésről, hogy miért hagyták el a Zajednica tagjai az ülést? — A horvát-egy ségpárt tagjainak — mondotta — tulajdonképpen le kellene most mondaniok a mandá­tumukról, erre ugyanis Írásbeli kö­telezettséget vállaltak. Most ezt az irást nem hozzuk nyilvánosságra, mert túlságosan kényes kérdéseket érintenénk. A kérdéssel a horvát pa­rasztklub később majd foglalkozni fog és akkor dönt is majd róla. A disszidensek úgy tolmácsolják meg­állapodásunkat hogy nekik nem kell lemondani a képviselőségről és sze­münkre vetik, hogy nem vagyunk következetesek, amikor ezt a meg­egyezést elfogadtuk. Erre csak azt válaszolom, hogy a pártunk meg­alakulása óta mindig a szerb-horváf megegyezés politikáját folytatta. A háború előtt is és most i’s. Szemünk­re vetik azt is, hogy köztársasági elveinket szegre akasztottuk. Ez de­magógia. Mi sohasem agitáltunk az­zal, hogy ne fizessünk adót és ne katonáskodjunk. Egy törekvésünk volt, az, hogy a horvát népet egy politikai pártba egyesítsük. Ez si­kerrel is járt. Azt akartuk elérni, hogy az államban az emberiesség, az egyenjogúság, az igazságosság elve érvényesüljön.. Ezt a megegye­­éssel el is értük. A lelki megegye­zést kell keresztülvinni és pedig nem puskatussal és harci szerveze­tekkel, ahogyan azt bizonyos körök szeretnék, hanem barátságos utón. Senki sem kételkedhetik a meg­­egvezés értékében, amikor azt olyan kiváló államférfiak kötötték, mint Pastes Nikola és Radics István. Végül kijelentette Radics Pavle, hogy a megegyezés teljes szövegét közzé fogják tenni. Sikkasztással vádolják a Népszövetséget A Pangaiosz-kormány sulyos szabálytalanságokkal vádolja a Népszövetség görögországi ellenőrző-bizottságát Athénből jelentik: A görög kor­mány és a Népszövetség között sú­lyos konfliktus tört ki. Az athéni sajtó egyrésze már a forradalom előtt azzal vádolta meg a menekül­tek felsegélyezésére megszavazott népszövetségi kölcsön ellenőrzése céljából kiküldött népszövetségi bi­zottságot, hogy sulyos szabályta­lanságokat követ el. A forradalmi kormány azonosította magát ezek­kel a vádakkal, most pedig vizsgá­latot indított a népszövetségi bizott­ság tagjai ellen. A Népszövetség tiltakozott ez el­len az eljárás elleti, hangoztatva, hogy a görög hatóság nem illeté­kes arra, hogy a népszövetségi bi­zottság tagjai fölött ítélkezzen. Pangalosz miniszterelnök a tiltako­zás ellenére is megmaradt állás­pontja mellett és ma is a leghatá­rozottabb formában hangoztatta, hogy döntő bizonyítékok vannak arranéz­­ve, hogy a népszövetségi bizottság kezén igen nagy összegek sikkad­tak el. A Pangalosz-kormány és a Nép­­szövetség afférjának további fejle­ményei elé nagy érdeklődéssel te­kintenek a görög politikai körök, mert a kormány, hir szerint, a leg­erélyesebb lépésekre el van szánva a Népszövetség megbízottjai ellen. A riff-kabilok vezérkari főnöke magyar tiszt A fronton kemény karcok folynak — javult a francia csapatok helyzete — A francia-spanyol békeajánlaí enyhe feltételeket szab Abd el Krímnek. Budapestről jelentik: Marokkóból ér­dekes levelet kapott egy székesfehérvári uricsalád messze idegenbe elszakadt tagjától. A levélen Ceuta, Fez és más marokkói helységek bélyegzője van. A fiatalember, aki a szülei háztól az észak-afrikai partvidékre került, azt Írja, hogy amikor a gazdasági viszonyok folytán, a világháború után kénytelen volt az országból eltávozni, először Berlinbe, majd Parisba ment, ahol be­lépett az idegen légióba. Azóta két év­­telt el, amely idő alatt azért nem irt, mert nem volt módja hozzá. Marokkóban hat hónappal ezelőtt a riff-kabilok fogságába esett, ott a főbe­­lövéstől csak úgy menekülhetett meg, hogy vállalkozott a kabil legénység ki­képzésére. Tizennégy magyarral, leg­inkább tartalékos tiszttel találkozott a kabil-fronton, akik valamennyien éppen úgy jutottak oda, mint ő. Ezek a ma­gyarok kivétel nélkül megszállt terület­ről valók. Egy Gyulai János nevű er­délyi fiú Abd el Krim vezérkari főnöke lett Az európai tiszteket a kabilok mű­szaki csapatok kiképzésére használják fel. Különösen sok orosz és olasz tiszt harcol közöttük, akiknek engedelmesen kell szolgálataikat teljesiteni, hacsak azt nem akarják, hogy éhcnlmljanak, vagy a kabilok agyonverjék. Őt legutóbb, amikor már megbíztak benne a kabilok, egy golyószóró és egy gépfegyverosztag élére állították és a frontra küldték. Itt minden gondolata az volt, hogy a fran­ciákhoz átszökhessen. Négyszer volt ütközetben, de nem sikerült, mig végre ötödizben erős harcok után megugrott csapata éléről és a franciák tábora felé futott. A kabilok utána lőttek és vállán megsebesítették. Sebesülése nem na­gyon sulyos és jelenleg egy francia kór­házban fekszik. , A francia-spanyol békeajánlat Madridból jelentik: Malvy francia belügyminiszter, aki most a spanyol fő' városban tartózkodik, annak a vélemé' nyének adott a lapok tudósítói előtt ki­fejezést, hogy a francia-spanyol béke­­feltételek teljesen elfogadhatók Abd cl Krim számára és nem kétli, hogy a riff­­kabil vezér béketárgyalásokba fog bo­csátkozni. Elsősorban arról van szó, hogy a marokkói zónákat újabb beosz­tásnak vetik alá, még pedig úgy, hogy a riff-kabilok számára biztosítják a szultán felségjoga alatt az önkormány­zatot. Mindkét pártnak — mondotta Malvy — meg kell barátkoznia avval, hogy bizonyos szükséges áldozatokat hozzon a béke érdekében. Ha Abd el Krim visszautasítaná a béketárgyaiáso­­kat, akkor a jövőben — atniht a? már most egészen bizonyos — egységes ka­tonai fronttal fogja magát szemben találni. Á Journal szerint a közös ak­ció a riff-kabilok zónájának központja, Sesuan ellen fog irányulni, még pedig olymódon, hogy mindegyik hadsereg a maga külön zónájában harcol. Megerősítik a francia állásokat Tangerből jelentik: Az uezzani fron­ton és a nyugati spanyol zónában a riff-kabilok részéről némj aktivitás ve­hető észre. Uiabb riff-offenziva lehető­ségére való tekintettel az állások erősí­téseket kaptak. Általában az egész fronton javult a helyzet. A francia csapatok gyorsan tá­madnak, megelőzik és meghiúsítják az ellenség szándékait. A riffek különösen az Uerga-szakasz egyes részein fejtettek ki nagyobb tevékenységet. Zituna kö­rül, az uezzani fronton a felkelők egyik csoportját a franciák az ellenség sulyos veszteségével szétszórták. Ä Harcban elismerésreméltó módon résztvettek a Zomur-törzs önkéntesei és az egyik se­rifi osztag. Tsu!-felkelők Taza mellett megtámadták Kaid Basirt. A francia csapatok ellentámadása szétszórta őket. A felkelők sulyos veszteséget szen­vedtek. Chamberlain nem küld csapatokat Tangerbe Londonból jelentik: Az alsóházban Chamberlain külügyminiszter bejelen­tette, hogy nincs szándékában angol csapatokat Tangerbe küldeni. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt DEPOT „SQA“ DR0SER1JA NOVISAD

Next

/
Thumbnails
Contents