Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-02 / 174. szám
4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. július 2. A dühöngő vádlott Pödör bűntársa őrjöngve fogadta az ítélet kihirdetését » Budapestről jelentik: Leirer Amália gyilkosainak bűntársai. Bolla József. Saguly Ferenc és Kelik József bűnügyében, akiket az ügyészség biciklilopás miatt állított a büntetőtörvényszék elé. szerdán hirdették ki az Ítéletet. Az ítélet kihirdetése a tárgyalóteremben olyan hangos botrányok között történt, amilyenekre még nem volt példa a budapesti büntetőtörvényszéken. Bolla József. Sagulv Ferenc és Kelik József — kezdte meg az Ítélethirdetést Valentin tanácselnök — bűnösök lopás bűntettében, ezért Bolla Józsefet két évi és nvolc hónapi f egy házra, Sasuüv Ferencet két évi és négy hónapi fegyházra... Tovább azonban nem folytathatta, mert Sagnly Ferenc két kezével felcsapott a levegőbe, ordítva káromkodott' egyet, azután hörögni kezdett. maid a mellette álló fesyört ellökte magától, lábaival felrúgott a levegőbe, az ügyészi pódium felé ugrott, megtántorodott és állati hörgéssel végigvágódott a padlón. Ott dobálta magát, a fegyőrök nem bírtak vele. vonaglott. bele-belerugott a tanácselnöki emelvénybe, két kezével csomókban tépte ki a haját, felvérezíe egész testét, karjaiból csak úgy csurgóit a vér. A fegyőrök hozzá se tudtak érni. Állati ordítása végigzugott a törvényszék folyosóján. Felugrott a tanácselnöki, emelvényre. szétdobálta az iratokat. A fegyőrök most már telies erejükből vetették magukat Sagulvra. Irtózatos küzdelem fejlődött ki Saguly és a. fegyőrök között, akik végre lefeszítették a karjait.' Saguiv mozdulni sem tudott, de őrjöngve kiáltozott:-- Jaj. a családom, a gyermekem. Egyebet nem lehetett érteni szavaiból. hörögni, fulladozni kezdett. Azután kissé lecsendesedve, vádlottársaihoz szólott ordítva: — Te tudod legjobban, hogy nem csináltam semmit. Helik József, akihez e szavakat intézte. mosolyogva. nyugodtan szemléli a vonagló. őriöngő embert, aki lassanként lecsittul. Jelentik a tanácselnöknek, hogy Saguly lecsen'desedett. Valentin elnök kinyitja az ajtót, hogy belépjen a terembe. Ebben a pillanatban Saguly uira felugrik, elvágódik a padlón, uira hörgő állati ordításba kezd. felugrik a tanácselnöki emelvény felé. az ügyészi asztalt rugdossa. A fegyőrök rávetik magukat, azonban nem bírnak vele. Rohannak le a fogházba, ahonnan néhány perc múlva egy fogházőrmester három hatalmas fegyőrrel vonul be a tárgyalóterembe. Amikor Saguly a hatalmas f egy őröket meglátja. hirtelen megnyugszik, leül a vádlottak padjára, fejét az ügyvédek asztalára hajtja s többé nem mozdul. A tanácselnök ezután folytathatta az ítélet kihirdetését. Á magyar kormány biztatására szervezkedtek meg Vágiék A rendőrség; tárgyalt a disszidens szocialistákkal Ä magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén a napirend előtt felszólalt Farkas István szociáldemokrata és szóvátefte Vági István és társai letartóztatását. — A fővárosi választással kapcsolatban — mondotta Farkas István— amikor Bethlen kiadta a jelszót, hogy egységes frontot kell alkotni a szociáldemokraták ellen, a Vági-csoport, amely a szociáldemokrata-pártból kizárt munkásokból rekrutálődoít, megerősödött és megtalálta kapcsolatát a kormánnyal Birtokunkban van egy neves politikus nyilatkozata, akinek azt mondotta Bethlen, hogy a fővárosi választások során ne menjen a szociáldemokrata-párttal, mert ez a párt alá van aknázva, Yágiék annyi listát állítanak fel, hogy végercd ményben nem a szocialisták választja! meg a polgári jelölteket, hanem a polgárok a szocialista jelölteket. Tudomása vau arról, hogy a rendőrség tárgyalt Vágtákkal, Benárd rendortanácsos telefonon üzentetett Vágiéknak a régi kép- Ž viselőházban tartott alakuló ülésükkel kapcsolatban. Az üzenet, amely az ügyeletes rendőrtisztviselönek szólott, a következő volt: »— A méltóságos urnák az az óhaja, hogy a szónokokat akkor se zavard meg, ha eltérnek a tárgytól és támadják a szociáldemokrata-pártot.« A rendőrségen tanácskozás volt arról, hogy Vágiék alakítsák meg pártjukat, állítsanak fel külön listát. De nemcsak ez történt, hanem az is, hogy a miniszterelnökség szociálpolitikai osztályán Bencs Zoltán miniszteri tanácsos magához kérette az uj párt vezetőit. A miniszteri tanácsos ur egy barátjának ezt mondotta: *Ezek a Vcigi-csoporthoz tartoznak és a Conduce a azt mondja róluk, hogy kommunisták. De én engedném őket szervezkedni.« A kormánynak tehát nincs joga letartóztatni Yágiékat, mert ő bátorította őket. Rakovszky Iván válaszol Farkas István beszédére. A kormány nevében — mondotta — tiltakozom az ellen a beállítás ellen, mintha a kormány ugrasztottá volna be a Vági-csoportot. A magam részéről az első pillanattól fogva aggályosnak tartottam a Vági-féle mozgalmat. Soha egy pillanatra eszembe nem jutott, hogy Vágiékat ki lehet játszani a szociáldemokrata-párt ellen. Tudtam, hogy veszedelmes, meg nem engedhető külföldi összeköttetésekkel rendelkeznek és békés jelszavaik ellenére is törvénybeütköző módon akarnak ténykedni. A letartóztatottak egy része a rendőrségen beismerő vallomást tett, nyíltan kommunistának vallotta magát és kijelentette, hogy hajlandó kommunista elveit törvénybeütköző eszközökkel is érvényesíteni. (Óriási, percekig tartó zaj a jobboldalon.) Peidl Gyula: A reakció termelte ki ezt az irányzatot! A belügyminiszter után az úgynevezett emigráns-szakasz tárgyalására tériek át, amely a; képviselőjelölés, módjáról intézkedik. A szakasz többek közt kimondja, hogy a választási biztos nem fogadhatja az olyan személy jelölését, aki a törvény kihirdetését megelőzően egy évnél hosszabb idő óta Magyarország területén kívül él. Ezt, mint ismeretes, különösen a szociáldemokrata tűk s annak a fertőzött levegőiében olyan brutálisak lettünk, a haladás villamos fénye teszi még feltűnőbbé. Ennél a pazar világításnál csak annál jobban látjuk s csak annál fájóbban érezzük, hogy mi hiányzik a régi jóból, a régi szépből. 11a úgy régi emlékiratokat olvas például az ember, mindegyikben talál egyegy fejezetet (s néha az egész könyv se szól egyébről), amely valamely müveit családi- vagy társaskörről beszél, ahol irodalomról és művészetről csevegtek, sőt társadalmi és bölcseleti kérdéseket vitattak meg. Aki — közéleti ember — ma ir.ia a memoárjait, aligha lesz ábban a helyzetben, hogy iiy összejövetelekről, barátságos házakról és úri szalonokról tehessen jelentést az olvasóinak. Talán azért tárgyaltak régente mondjuk száz év előtt — olv kedvvel e témákról, mért még nem volt igazándi irodalom és művészet? S most azért nincs szó róluk, mert hiszen már van, minek hát beszélni róla? Aligha így áll a dolog. Mert a lakosság arányaihoz. az intellectuei-ek számához s a gazdasági viszonyokhoz kénest voltaképpen virágzóbb volt akkoriban a szellemi élet mint mostanában. Aki »rendes ember« vagy »valamirevaló asszony« volt. az mind érdeklődött a művelődésért. a magáért és a másokért, s rája nézve egv ió könyv megjelenése esemény volt. amelyet megbeszélni, szóvá tenni kellett abban a társas miliőben, ahol e rendes emberek s e jóravaló asszonyok éltek. Igaz. akkor még nem volt akadémia (éppen most száz esztendeje. hogy Széchényi egv nemes gesztussal az alapiát megvetette), de min! denki sóvárogta, hogy leaven s min-S ® denki beszélt róla. Most hogy van, a kutya se emlegeti. Akkor, ha társaság verődött össze. Társalgás Irta: Baedeker Ily cimü cikkemre panaszos levelet kaptam egyik olvasómtól, aki szememre veti, hogy dicsérem a régi ió időket, és azt kérdezi naivul: mért teszem ezt? A kérdésre kénytelen vagyok én is naivul felelni: azért, mert jobbak voltak. Higyje meg az én nyálas levélíróm, nem hiába dicsérik a régi ió időket. Azok — legalább szubiektive — azokra nézve, akik sóhaitva emlegetik, valóban jobbak voltak mint a mostaniak, amelyek csak a jóljártak csoportiának szépek. csak azoknak, akiknek a jólléte és boldogsága másoknak a kárán, pusztulásán épült föl. Sőt bizonyos szemszögből nézve nemcsak azoknak az emlékezetében szebbek az elmúlt évek, akik időközben az ifjúságukat s a vagyonukat vesztették el. de mindazokéban, akiknek hiányzik egv s más a letűnt korszak erényeiből. Nem gondolok az olcsóságra, amely elmúlt. Arra sem. hogy a nők. bár nem kevésbbé kacérak, de őszintébbek voltak. Arra se. hogy bár kevesebb volt az orvos, beteg is kevesebb volt. mert a tiitiővész meg a verbal nem követeit anynyi áldozatot — a kultúra szent nevében. Arra se. hogy a politikusok becsületesebbek voltak, mert — nem voltak sokkal becsületesebbek . . . Mindez oly természetes. A tudomány haladását s a világítás fényességét szívesen ismerjük el. de ezekért az értékekért, amelyekkel gazdagodtunk, nagy árat fizetünk. A: erkölcsünkből a kedélyünkből s a szellemünkből keil adóznunk a vívmányokért. amelyeknek részeséi lettünk. J színház és a kávéház. amelybe járunk igaz. nagyon tündöklő, s a szégyenün két hogy a rettenetes nagvháborut viv nemcsak politikáról és pletykáról volt szó. de a nap egyéb kérdéseiről is. Talán kissé sznobjai is voltak egynémelyek a műveltségnek, de mindenesetre érezték, mire kötelez a vagyon és. mit követel a műveltség. Vidéki kúriákon, városi polgárok szerény szalonjában csakúgy mint a főváros szellemi arisztokráciájának a köreiben tanácskozások voltak, szellemes társalgást folytattak s formális előadásokat tartottak a közműveltség napirendre került témáról. Ha volt iró a társaságban, az fölofvasta az írásait, s a publikum érdekkel hallgatta, — ha pedig ilyen foglalkozású ember nem akadt a jelenlevők közt. akkor valamelyik lelkes fiatal lány olvasott föl verset a kedvenc költőiéről, vagy egy iőhangu fiatalember elbeszélést egyik divatos novellistától, akit akkoron beszéiyirónak hívtak. Ma lemosolyognák azt az ifiu szüzet s kinevetnék azt a fiatal urat. aki hasonlóra vállalkozna. De hát erre nem kerülhet a sor. mert a társaság fiataljaöregje olyan blazirt — s talán cinikus is —. hogy efféle merénylettel senki Se hozakodhat elő. A társalgás mintha a szónak nemes és irodalmi értelmében — megszűnt volna ... A rési konverzáció helyét kávéházi viccelődés foglalta el. (Éppen úgy mint ahogy az újságokban a régi finom név elles á la main s az elmés anekdoták és tréfák helyébe groteszkek és vaskos humorú viccek jöttek. Vidéken is hasonló a hanyatlás. A politika egyrészről s a kár tva másrészről lehetetlenné tette a társalgást Az emberek még beszélgetnek, de már nem társalognak, s viccelnek, de nem szellemeskednek. Nálunk is volt idő, amikor az u. n. vig társaságban az udvarlás keretében is könyvekről, zenéről s az egyetemes kultúra eevéb témáiról volt szó. s ha valaki nagyobb útról jött párt sérelmezi, mert a szakasz elsősor-, ban az emigránsok ellen irányul. Puky Endre előadó a szakaszhoz több módosítást jelent be. így azt ajánlja, hogy a. jelölésre . indokolt esetben az igazságügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács engedélyt adhat olyanoknak is, akik egy évnél hosszabb idő óta tartózkodnak külföldön. Szabó Imre szociáldemokrata az előadó beszéde után szünetet kér, hogy pártja a beterjesztett pótjavaslat fölött tanácskozhasson. Szünet után Szabó Imre kéri a szakasz törlését, mert az kifejezetten Garami, Buchinger és Lovászy Márton ellen irányul. Utána Meskó Zoltán, Rupert Rezső,. Csik József és Kiss Menyhért támadják a javaslatot. Vázsonyi Vilmos szerint előfordulhat, hogy valaki egészségi okokból kénytelen hosszabb ideig külföldön tartózkodni: Az ilyeneket semmi esetre sem szabad megfosztani a passzív választól jogtól. Szükségesnek tartja az emigráció likvidálását. A becsületes emigránsok hazatérését elő kell segíteni, hogy otthon folytathassanak' fel eláss égés politikát, fi orvát Zoltán szintén a szakasz törlését kéri, mert az kifejezetten Buchingerék és Lovászy ellen irányul. Nagy Vince: Ez a szakasz nagyon sok intelligens és értékes embert méltatlannak minősit arra, hogy Kuna P. Andrással együtt lehessen képviselő, a mi egy. kicsit mégis csak különös rendelkezés. E szavaiknál nagy felzúdulás támad a jobboldalon, mire Nagy Vince kijelenti, hogy nem az emigránsokat, hanem a külföldön tanuló főiskolai hallgatókat akarta igy szembeállítani Rúnával. Várnai Dániel szólal fel azután és röviden kifejti a szociáldemokrata párt álláspontját. A szakasz törlését kéri. Az elnök Várnai beszéde után berekeszti aj vitát és napirendi indítványt tesz. Szakács Andor az elnök napirendi indítványával szemben azt javasolja, a csütörtöki ülés napirendjére tűzze ki a tisztviselők fizetéséről szóló pénzügyi javaslatokat. A többség Szakács javaslatát elveti és elfogdjía az. elnök napirendi indítványát. Grieger Miklós, Kiss Menyhért és Fábián Béla interpellációja ütán az ülés fél nyolckor véget ért. haza. szinte követelték tőle: beszélje el az élményeit és számoljon be arról, amit látott. Ma. aki útról jön. arról beszél s azt kérdezik tőle. hogy miiv hotelben lakott. nyert-e a ruletten s hoev autózott-e sokat. Persze, egyebütt is más a világ mostan. A francia szalonok se olvanok mint a Mme Necker-é, a Geoffrinné-é s a Récamierné-é voltak. S az olasz conversazione se az ma. ami volt a Bvron idejében. aki a biondina in eondolette (Bezzolii grófnő) szellemes szalonjában ismerkedett meg azzal a hölggyel, akit egész életében a legjobban szeretett: Guiccioli Giuliettával. De hát Mussolini és conversazione, ez a kettő nem fér össze, s ahol az előbbi dominál, az utóbbi elpusztul. S azt hiszem, minden nemzetnek és minden társadalomnak van egy Mussolinija, aki annyira embere a cselekvésnek, hogy nem tűri meg a csöndes, és finom társalgást. Tempi passati... Nagyon érzem a hiányát e szép időknek s e szép intézményeknek, a szalonnak s a társalgásnak. S ha olvasom a régi emlékirásokat, kiváló férfiak és hölgyek intim levelezéseit. nem győzöm sajnálni, hogy nem éltem száz év előtt. Először is. már rég halott volnék s nem értem volna meg a nagy világkatasztrófát s a pusztítást, amelyet az az erkölcsökben, a jellemekben. a kedélyekben és az ízlésben véghezvitt. És másodszor, mert résztvehettem volna olyan összejöveteleken (amelyeket akkor még nem hivtak iour-nak), ahöl a legújabb könyv volt a legfontosabb beszédtárgv. s nem a legújabb divat s nem a legutolsó pletyka. Most hiába keresek ilyen társaságot, Ha mégis van ilyen, akkor, kérem, jelentsék azt nekem és hivianak meg oda. Nagyon vágyódom az ilyen helyre, s nagyon szivesen tanulnék ottan.
