Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-12 / 184. szám
1925. julius 12. BACSMEGYEI NAPLÖ Novisadi Hollók fürdője j Mára Ferenc meséiből Valahol a Hargita bércei közt van aj hollók fürdője. Patányi tengerszem az eget hasító bércek közt. Óriás fenyőszálak mosogatják benne a lábukat s nagyvirágu folyondárok nézegetik magukat tükrében. Nézegethetik is, mert nincs az a kristálytükör, amelyik szebben’ ragyogna. Mikor a nap csudálja magát benne, lelátni egész a fenekére. Tisztán ki lehet venni a viz alatt a szikla furcsa kis repedéseit; olyanok azok, mintha ezer meg ezer madárnak a lábanyomát őriznék. Néha azonban úgy elfeketedik a viz színe, mint a szurok. Ha az ember belemártja a tárnics vérvörös virágát, az se: látszik rajta keresztül. Ilyenkor azt mondja a székelv ember:' — Már megint a hollók íürödtek a tó- j ban. Ezt persze nem látja senki se, mert mostanában már csak éjszaka szoktak íüldeni a hollók. Valamikor azonban máskép volt. A mindentudó székely azt is tudja, hogy mikor. Akkor volt az, mikor az Isten a madarakat megteremtette. Fölruházta őket tollgunyával, de csupa színtelen volt az. Ahogy körülröpködték a Teremtőt, kedvetlenül csóválta meg a fejét: — Nem jól van ez igy, madárkáim, nem lehet meglátni benneteket, meg kell festenem a ruhátokat szép tarkára. Az angyalkák már akkor törték is a sok festéket s a jó’ Isten egymásután festegette be a madarakat szép tali-tarkára. Akik előbb kerültek sorra, azoknak bőven jutott a festékből; akik a végire értek oda, azoknak már kevesebb maradt. Legjobban járt a cinege, aki legutoljára ért oda. Minden festékes csészének csak a fenekén volt még egy kis maradék s a jó Isten azt mind rákente erre a kis madárra, azért ő a legtarkább minden madár közt. — No most már szabjatok le a földre — gyönyörködött a jó Isten a tarkabarka népben s kinyitotta a mennyország ablakát. Mikor aztán becsukta az ablakot, még mindig valami suhogást hallott a feje körül. Az ám, mert a hollók még ott maradtak. Elaludtak a festés idejét s most ijedten röpdösték körül az üres festékes csészéket. — Sebaj, no — vigasztalta őket a Teremtő —, rajtatok majd máskép segítek. Avval leröpültette őket a hargitai tengerszemhez és rájuk parancsolt: — Fürödjetek meg, boltocskák, ebben a szép tiszta vízben! A hollóseregben nagy mozgolódás támadt. Megriadtak a hideg víztől és egymást lökdösve húzódtak hátrafelé. — Fürödni, hollócskák, fürödni! — mosolygott a jó Isten. Erre aztán egynéhány holló beleugrott a vízbe s lebukott benne nagyhirtelen. Hát ahogy kiröppennekk a vízből: fehér a tollúk, mint a hó! Mikor meglátták a viz tükrében, hogy milyen szépek, örömükben nem tudtak hangot adni. A többi holló azonban még most se kapott kedvet a fürdéshez A jó Isten azonban fölemelte a kezét és feléjük suhintott: erre akarva, nem akarva, mindnyájuknak bele kellett ugrani a vízbe. Hát ebben a percben olyan fekete lett a viz, mint a szurok. Olyan is lett a hollók szilié is, mikor fölbuktak a vízből. Ók maguk is nagyon elszomorodtak, mikor a képüket meglátták a viz tükrében. Mind azt kiáltotta egyszerre: — Kár. kár. A hollók azóta mindig feketében járnak s egyebet se tudnak mondani, csak azt: kár, kár. S mivei kevesen voltak, akik a maguk jószántából ugrottak bele a vízbe: azért olyan ritka a fehér írolló. Éppen olyan ritka, mint az a gyerek, aki nem fél a viztől. Azt mondom pedig én, gyerekek, nem jó attól félni. Mért aki vonakodva lép bele a vizbe. egyszer csak azt veszi észre, hogy szerccsen gyerek gyanánt ion ki belőle. Bauer Gyula jégg-yáros és sörkereskedő: c*.__ Sörkereskedésemnek a Dungyerszky sörgyár — jegyáramnak a hideg nyár csinál konkurenciát. „Miien idők, miien idők Dr. Pavlasz Igáját ügyvéd, a Danubius evezősegyiet elnöke: Ha ezektől a Dnnubistáktól függene, ismét belügyminiszter lehetnék .... Stanojev Angjelko Georgijevics Fedor volt kereskedelmi és iparkamarai titkár; Ezek a ráncok az arcomon a kereskedők gondjaitól keletkeztek . . . fejek 17. oldal. Dr. Micsatek Lajos ügyvéd, a szlovák néppárt elnöke: Hova csatlakozzunk : a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez ? . . . • Dr. Hraskő József ügyvéd: Piros szegfű és fehér kamasni nélkül úgy érzem magam; mint a katona puska nélkül . . . Dr. Tapavica György ügyvéd: S=----~*w— A jő ügyvédi iroda minden politizálásnál többet ér
