Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-02 / 174. szám
2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLö 1925 julius 2. vaslat 48-ik szakasza egyenes! alkotmánysértés, mert .ennek az alapján be lehet lapokat tiltani’. A törvény szerint szét lehet dobatni a nyomdában a lap egész szedését. Ez a nyomdának olyan kárt okoz, hogy lehetetlenné fogja tenni, hogy a lapok nyomdához jussanak. A javaslat szerint véglegesen is be lehet tiltani lapokat. A törvény azt a célt szolgálja, hagy . csak a kormánynak lehessen sajtója. Figyelmezteti a kormányt és a többséget, hogy ezen az utón nem lehet tovább haladni. Követeli a teljes sajtószabadságot. Polics (Zajednica) kijelenti, hogy a hatóságok az alkotmánynak az ellenzéki sajtó elfojtását szolgáló szakaszai nélkül is mindent elkövetnének a szabad gondolatnyilvánitás meghiúsítására. Rámutat Macsek és társainak esetére annak jellemzéséül. hogy a rendőrség hogyan fogja fel á szabadságjogokat. Elcsen bírálja a sajtótörvényjavaslat egyes szakaszait. Sumcnkovics (demokrata) tüzetesen kritizálja a javaslat reakciós intézkedéseit és különösen azzal a szakasszal foglalkozik, amely a sajtó utján magánszemélyek ellen elkövetett bűncselekményeket sorolja fel. Az elnök ezután háromnegyeáegykor berekesztette a gyűlést és folytatását délután négy órára tűzte ki. Á délutáni ülés első szónoka Goszár szlovén néppárti, aki hosszú beszédben bírálja a javaslatot, amely szerint alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz. Elismeri; hogy van ol'yía.11 sajtó is, amely káros az államra, de nehéz eldönteni, hogy melyik az. Az a véleménye, hogy a javaslat sok visszaélésre ad alkalmat. Hohnyec (szlovén néppárt) ezután azt javasolja, hogy szakítsák félbe a tanácskozást a pénzügyi bizottság párhuzamos ülése miatt. Jovanovics Ljuba elnök azonban megállapítja, hogy a bizottság mindenképpen határozatképes és ezért az ülés továbbfolytatására tesz indítványt, a melyet a bizottság elfogad. Rankovics Dragutin demokrata a következő szónok. Rámutat arra, hogy az ellenzéki szónokok egész sora bizonyította már be, hogy a javaslat reakciós. Szerinte, ha a javaslatból ’törvény lesz, a kiadók nehezen kapnak majd hírlapírókat, akik merik vállalni á kockázatot. Kormánypárti bírálat a javaslatról Ezután nagy figyelem közben dr. Mctrkovics Lázár radikális szólal fel. Kijelenti, hogy nem a ra« dikális párt, hanem a saját nevében beszél. Az ellenzék minden rosszat elmondott, mondhatott. A vita során többen a politika területére terelték e kérdést és túlságos szubjektív módon fejtették ki véleményüket, amelyek minden objektív alapot nélkülöztek. Véleménye szerint a törvénynek elsősorban minél világosabban kell megszerkesztve lennie. Az albizottság, amelynek elnöke volt, arra törekedett, hogy minél jobb törvényt készítsen el. Visszautasítja azt az állítást, mintha az albizottság a sajtó lelövésére összefogott volna. (Grol Milán közbeszól : Az albizottságban a miniszter liberálisabb volt önnél I) Ó is tudatában van annak, hogy milyen fontos, hogy a sajtótörvény jó legyen. Ez a törvény az eddigi sajtótörvényekkel szemben haladást jelent és a modern sajtóviszonyok figyelembevételével készült. A modern törvényhozás mindenütt a minél gyorsabb eljárást ttja elő és a fiktiv felelős szerkesztői állások megszüntetésére törekszik. Az államnak ellenőrzést kell gyakorolnia a sajtó felett. Az ellenzék is egyetértett az albizottságban a többséggel abban a kérdésben, hogy a Strohmann felelős szerkesztői inlézntényt meg kel! szüntetni. A lapok elkobzását és betiltását a törvény az alkotmányban előirt esetekre korlátozza. (Közbekiáltások az ellenzék részéről: Ez csak elmélet, a gyakorlatban másképpen van.) A javaslat nem kreál kollektiv felelősséget. Azon az állásponton van, hogy az igazi bűntettest ki kell kutatni, mert a törvény szerint minden cikkért annak szerzője felelős. A nyomdász csak akkor felelős, ha annak szerzőjét nem lehet kikutatni. Fontos, hogy a törvény a bíróságokra bízza a döntést a lapok elkobzása tekintetében. A büntetéseket ő maga is túlságosan szigorúaknak tartja és erröh még szó fog esni a radikális klub ülésén is. Az alkotmány 138-ik szakasza ugyan valóban átmeneti jellegű, mégis most törvény-ereje van és jogosult volt, hogy azt a javaslatban alapul vették. Az a kérdés hogy véglegesen, vagy teljesen keli-e ezt a szakaszt megszüntetni. Azok az okok, amelyek ennek meghozatalát szükségessé tették, még ma is fennállónak. Az a kérdés is felmerült, hogy jogot ad-e ez a szakasz a lapok végleges betiltáséra, vagy pedig csak egyes lapszámok betiltására vonatkozik. Véleménye szerint ez sem jogosít fel a végleges betiltásra. Ezt az álláspontot fogja képviselni ott is, ahol majd a végleges döntés fog ebben a kérdésben történni. Ha az ellenzék reálisabban kezelte volna a javaslatot, ő is jobban belemélyedne annak birálatába. Miután azonban az ellenzéken olyan hangok hallatszottak, hogy a javaslatot teljes egészében vissza keli utasítani, amjvel őt és a vele egy véleményen levőket arra kényszerítik, hogy a javaslatot en bloc el kell fogadni, ami szerinte nem vezethet jóra és közös egyetértéssel kel! a hibákat kiküszöbölni. Popovics Velja többségi előadó válaszol ezután hosszasan az ellenzéki szónokoknak. Az elnök az ülést nyolc órakor félbeszakítja és annak folytatását csütörtök délelőttre tűzte ki. A pénzügyi bizottság ülése Szerdán délután illést tartott a parlament pénzügyi bizottsága, a mely megkezdte a költségvetési tizeuketted-javaslat részletes vitáját. Az első szakaszhoz az ellenzék részéről dr. Lorkovics. Kumamidl és Joiics Ri.szta szólaltak fel és különböző módosításokat ajánlottak, amelyeket a többség visszautasított. A kormány részéről Pribicsevics közoktatásügyi. Trifunovics hadügyminiszter. Sztojadinovics pénzügyminiszter ' és Radoievics közlekedésügyi miniszter szólalt fel. akiknek beszéde után a bizottság a kiadásokról és megtakarításokról szóló szakaszt elfogadta. A 23.. 24. és 25-ik fejezeteket, amelyek a szolgálatba visszatért nyugdíjasok helyzetével foglalkozik, átdolgozás vésett külön bizottsághoz utalták. A pénzügyminiszter ezenkívül jelentette, hogy ehhez a fejezethez még külön függeléket fog beterjeszteni. Módosítják a kiviteli vámokat Szerdán délelőtt ülést tartott a miniszterek gazdasági és pénzügyi bizottsága. amelyen kizárólag a kiviteli vámokkal foglalkoztak és elhatározták. hogy bizonyos változtatásokat fognak az ni vámtarifában eszközölni. Végleges dqntést nem hoztak, mert az a minisztertanács hatáskörébe tartozik. „Az igazságot keresem “ A volt német trónörökös uj könyve — Vitairat a háborús felelősség kérdéséről — Vilmos császár és tanácsadói a „végzetesen hibás utakon“ Az extrónorökös védekezik, és vádol Berlinből jelentik: A volt német trónörökös, aki a múlt év elején visszatért Németországba, oelsi kastélyában uj könyvet irt ezzel a címmel: Az igazságot keresem. A könyv, amely második müve Vilmos extrónörökösnek, — az első, Visszaemlékezéseim cimmel, két évvel ezelőtt jelent meg, — egész terjedelmében a háborús felelősség kérdésével foglalkozik és, cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint Németország bűnös a világháború felidézésében. Müve előszavában a volt trónörökös erről a következőket mondja: — Öt hossza évig éltem Wieringben. Egyedül a ködös, északtengeri szigeten, távol hazámtól, családomtól. De sem ezek a körülmények, sem bukásunk mélységének megérése nem hatottak annyira nyomasztóan rám. mint a tudat, hogy minden utat elzártak előlem. Utakat, amelyek a hazámért való hasznos munkához vezethettek volna. Az otthonból érkező hióbhirek sokkal inkább lesújtottak, mint a többieket, a millió és miliió németet. Hiszen a legkisebb szolgálatot sem ajánlhattam fel letiport hazámnak. Tépelődtem, hogy nem volna-e meg a lehetősége, hogy ebből az elviselhetetlen, az aléltsághoz hasonló helyzetből kikerüljek? Mint az ötödik hadsereg és a német trónörökös hadosztálya parancsnokának már a háború alatt módomban volt felismerni, hogy a fegyverletételig csak atyámat és felelős tanácsadóit érintő rágalmak és a gyűlölet más nyilvánulásai később az egész német népre kiterjednek. Ezek a jelszavak előbb külföldön, azután otthon és végül a fronton fejtették ki veszedelmes hatásukat. A versalllesi békeszerződés igazolta megismerésemet és a kísérőjegyzék már kifejezetten bűnösnek nyilvánítja az egész német népet a háború felidézésében. A kisérőirat, amely példátlanul áll a békeszerződések történetében, olyan hatással volt rám. hogy elhatároztam: minden erőmmel segíteni fogom a hazugság megdöntésére irányuló munkát, hiszen a bűnösségre vonatkozó hazugság már nem csupán a dinasztia becsületébe gázol, hanem egyúttal az egész német népében és hazáméban is. Időközben nyilvánosságra hozták a német külügyminisztérium aktáinak első négy sorozatát, Izvolszkii párisi orosz követ levélváltását és más egyéb dokumentumokat orosz és osztrák levéltáradból. Végre elérkezettnek látom a pillanatot, hogy elhatározásomat megvalósítsam. Az előttünk fekvő anyag elegendő ahhoz, hogy már ma bebizonyítsuk, amit bebizonyítanunk kell. Elegendő az anyag, hogy megdöntsük a versaillesi szerződés erkölcsi igazolását, amelyre ellenfeleink a szerződéssel kapcsolatban egyedül hivatkoznak. Módunkban ál! bebizonyítani, hogy az 1919 iunius 16-iki kísérőjegyzék állításai valótlanságok. A könyv nem akar más célt szolgálni. Mikor a munkát -a világélé viszem, tisztában vagvmk azzak hogy egynéhányan oratio pro domo-nak fogják fel — a szónak legigazabb értelmében. Biztosítani szeretném ezeket, hogy öt évi elzárkózottságom a világtól kínzó gondolatokat termeit az clzárkózottságot előidéző okok felől és objektivitásra kényszeritétt. Senki sem érezhei át mélyebben &í atyám ellen irányuló gyűlölet igazságtalanságát, mint én. E gyűlöletnek alapja az a rágalom, az a vád, hogy atyára kívánta és előidézte a háborút, ez a hit elterjedt az egész világon. Holott majdnem naponként tanúja voltam. hogy egyetlen gond sem nehezedett annyira szivére, mint a béke biztosítása. De a tudat, hogy atyám elleni gyűlölet igaztalan, sohasem tett vakká. Felismertem, hogy emberi tévedések. gyakran túlzott lelkiismeretességből eredő akarások atyámat nem ritkán helytelen utakra vezették és tanácsadói végzetes hibákat követtek el. Már Visszaenilékczéseinu-bcn sem titkoltam e nézetemet. Különböző nyelveken hatalmas, alig áttekinthető irodalma van a bűnösség kérdésének és Németországban legkiválóbb tudósok, hivatott és hívatlan tollak foglalkoztak e. problémával. Tehát nem szabad e könyvtől várni, hogy pár személyes tapasztalaitól eltekintve a céhbeli történészeknek — akik az idevonatkozó irodalmat ismerik — újat mondhat. Mégis hiszem, hogy nemzetemnek szolgálatokat teszek e könyvvel, hiszen a háborús bűnösség kérdése azokhoz a problémákhoz tartozik, amelyeknek megoldása csak előkészíthető tudományos kutatással. Maga a megoldás azonban nem érhető el ilyen ‘munkával, mert a kérdés legszélesebb értelmében vett politikai probléma, még hozzá elsőrendű fontossággal biró. És mint politikai kérdés praktikusan csak akkor van megoldva, ha az igazság nem csupán tudományosan kialakult és igazolt, hanem egyúttal elterjedt az egész világon. A sors a német császári trón lépcsőire helyezte bölcsőmet. Ma köztársaság Németország, de éppen úgy, mint minden más német embernek, nemcsak jogom, de kötelességem, hogy felemeljem szavamat és segitsem diadalmaskodni az igazságot. Egyedül ezt keresem és a. könyv szándéka, hogy hozzájáruljon a megtalált igazság terjesztéséhez. Nevem zászlaja alatt akarom a világ elé vinni, mert talán így meszszebbre ér el, mint a német tudományosság zászlaja alatt. Szeretném, ha e könyv lapjai az igazság tényét széthintepék országokban, városokban és házakban, ahol a kapuk zárva maradnak a tudomány nehéz harci szekere előtt. Ha igy történik: a munka elérte célját. A német extrónorökös uj könyve julius első felében fog megjelenni. A német politikai körökben nagy érdeklődéssel várják Vilmos volt trónörökös munkáját, de arról természetesen mindenki már előre is meg van győződve, hogy a háborús felelősség problémáját ez a könyv nem fogja megoldani. ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a neve, kérje mindenütt DEPOT „S0A“ DROGERIJA NOVISAO
