Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-11 / 183. szám
1925. julius 11. ßACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Gumzhot, hikacsök ... Véresre vertek egy rokkant tűzoltót a sentai rendőrségen Szántáról jelentik: Nagy felháborodást keltett egész Szentán egyik rendőrkapitánynak vallató módszere, amelynek legutóbbi áldozata Matykó Péter rokkant tűzoltó. Matykó, aki ellen eljárás indult, szerdán, a kihallgatás alkalmával Lukovác Sztanoje rendőralkapitány súlyosan összeverte. Matykó ellen az a gyanú merült fel, hogy államellenes kijelentéseket tett, Szlavnics Vécó egy iszákos koldus ugyanis feljelentette a rendőrségen, mire letartóztatták. Lukovác Sztanoje rendőralkapitány, a bűnügyi osztály vezetője, nyomban megkezdte kihallgatását, majd mikor Matykó tagadta a terhére rótt bűncselekményt, Lukovác lovitette a fogdába és ott órákon keresztül ütötte bikacsökkcl, korbáccsal a szerencsétlen embert. Matykó Pétert több oldalról érkéző intervencióra szerdán szabadon engedték. A súlyosan sérült ember dr. Beleszlin Bránkó és dr. Szegedi Imre orvosokkal látleletet vétetett föl sérüléseiről. A látlelet alapján,, — amely súlyos sérüléseket állapit meg — Matykó Péter, ügyvédje dr. Aradszki Iván utján bűnvádi feljelentést tett a rendőrtisztviselő ellen súlyos testi sértés és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. A város közönsége a felháborító eset miatt küldöttség utján fog tiltakozni a belügyminiszternél és Alekszijevics Mita kerületi főispánnál. Az ügyben rendkívüli közgyűlés összehívását is tervezik, amelyen követelni fogják a szentai rendőrség átszervezését. CIRKUSZ m ® a Találkozás a boldog emberrel A boldog emberrel a Cafe de la Paixban találkoztam. Ez az a kávéház, amelyikben minden párisi utas megfordul legalább egyszer. Az én emberem Délamerikából jött, ahova vagy húsz esztendővel ezelőtt vándorolt ki. Szegéhy ügynök volt itthon, most mozis odalenn. Azt mondja, hogy van neki 70 mozija. Eljött haza egy kis pénzt szétosztani a szegény rokonság között. Teljesen elamerikaiasodott, úgy fest, mint ahogy Amerikát, mint »Oncle Sam«-ot ábrázolják a vicclapokban. Beszélgetésünk közben csakhamar a színházra terelődött a diskurzus. — Mi újság Budapesten színházi körökben? — kérdezte. — Semmi különös, ügy látszik, hogy a kinő kiegyezik a hitelezőivel és elkerüli a csődöt. A Magyar Színházat és a Belvárosit talán megmentik. Csodálkozott. — Mit nem mond? Hát már Beöthy Lacinak sincs pénze? — Pardon — mondtam. — az Unió már nem a Beöthyé, hanem a Faludyé. — Faludyé? Hát nem a Vígszínház a Faludyé? — Nem. Azt eladták. Bizonyos Blumenthal vette meg. Földije magának. — Miskolci? — Majdnem. Amerikai. A boldog embernek ez sehogyse ment a fejébe. — Faludiék eladták a Vígszínházát? — El bizony. — De miért? — A gazdasági helyzet miatt. — Hiszen az mindig jól ment! — Jól ment, jól ment, de a viszonyok változásával más atmoszféra keletkezett. A háború folytán keletkezett uj gazdasági helyzet... A délamerikai összerántotta a homlokát. — Pardon, hogy közbevágok. Milyen háborúról tetszik beszélni? — A világháborúról. — Világháborúról? — Igen, egy kis világháború volt közben. Nem nagy dolog, pár ezer méter hosszú... De azért nagy érdeklődést keltett... — Mit nem beszél! Persze mi ott Délamerikában úgy élünk, mint a barmok, háború nélkül, minden nélkül... Nagyon szomorúan mondotta ezeket. Majd igy folytatta: — Igazgatom a hetven mozimat és slussz! Rettenetes! És mondja csak, Londonból jelentik : Moszkvai jelentés szerint az egész orosz sajtót nagy mértékben foglalkoztatja az orosz-angol konfliktus. A moszkvai lapok azon a véleményen vannak, hogy a konfliktus békésen aligh t le z megoldh ató. Angiiét azzal vádoljál: most meg, hogy hosszú idő óm kereste az okot arra, hogy Oroszországgal szakíthasson es Nagybritannia részéről máris észlelhető bizonyos Parisból jelentik: A kamara heves jelenetek között tárgyalta a marokkói operációkra kért újabb száznyolcvanh: rom millióról szóló javaslatot. A vitát Cachin kommunista képviselő kezde meg, aki a jobboldal á 11 ara dó lármája közben éles szavakkal támadta a kormányi, amiért minden emberi és erkölcsi jog nélkül útját állja a riff-kabilok önállóságának. Franciaország — mondotta — 1909-ben ígéretet tett arra, hogy Marokkót ki fogja üríteni, ezt az Ígéretét azonban nem váltotta be. Az utóbbi esztendőkben a francia kormány az önállóság legkisebb mértékét is elvette a marokkói szultántól, aki egyszerűen hűbére; rabszolgája a francia bankoknak. Jaures mondotta, hogy Franciaország a rablás, gyilkosság politikáját folytatja Marokkóban, amelynek népe, nem csoda, ha feilázad a barbár módszerekkel dolgozó imperializmus ellen. Nagyon téved Franciaország, ha azt hiszi, hogy a riff-kabilokat egykönnyen megadásra birja. A Matokkóban folyó harc a gyarmati háború előjátéka, amely hamarosan az egész világon ki fog törni nem csupán Franciaország, de Anglia és Amerika ellen is. A jobboldali Fabry képviselő követelte, hogy a kormány Őszintén tárja föl a marokkói helyzetet. A riff-kabilok ellen harcoló hadsereget bőven el kell látni legénységgel és hadianyaggal, hogy döntő csapást lehessen mérni Abd el Krímre. A háborúi folytatni kell a győzelemig és nem szabad a sikert veszélyeztetni békekisérletekkel. Faure disszidens szocialista vitába szállott Fabryval és a békekötés melleit foglalt állást. A hatalmon levők — mondotta — éppen olyan önkényesen idézik fői a marokkói háborúi, mint 1914 ben a világháborút. Ez ellen a kijelentés ellen a jobboldalról többen erélyesen tiltakoztak. Varenne képviselő ezt kiáltotta : — A világháború Németország hadüzenetével kezdődött. Faure igy felelt: hogy kezdődött az az... izé... — Micsoda kérem? — Ez a háború, amiről beszél. — Ja, ez kérem, úgy kezdődött, hogy az osztrák-magyar monarchia trónörökösét megölték... Az amerikai felsóhajtott. — Igen, erre még élénken emlékszem. Megtöröltc a szemét és részvéttel mondta: — Szegény Rudolf! Jó fiú volt... Stella nyomás gazdasági táron. Feltűnő, hogy Németország teljesen Anglia befolyása alá került, amit az is bizonyít, hogy a német kormány a halálraítélt Kindermannrügy gyei kapcsolatban beleavatkozott Oroszország belügyeibe. Az 1 - vesztija szerint a konfliktus oiynri következményekkel járhat, amelyet, hasonlóak lesznek az 1914. elő h világtörténelmi jelentőségű eseményekhez. — Vannak más verziók is a háború keletkezéséről. Herriot elnök szólalt fel ezután és kijelentette, hogy a franciás nép nevében, amely oly soka! szenvedett a világháborúban, tiltakozik Faure beállítása ellen. A jobboldalról még két szónok beszélt, követelve a háború győzelmes befejezését, mire az elnök a vita folytatását éjjelre halasztotta. Az éjszakai ülésen Renaudel szocialista felszólította a kormányt, hogy tegyen meg mindent, hogy a béke mielőbb létrejöjjön. Beszédét igy fejezte be : — Abban az esetben, ha Abd el Krim visszautasítja békeajánlatukat, akkor mi is természetesnek fogjuk találni, hogy a kamarában, a kommunisták kivételével, egyetlen képviselő sem fog akadni, aki ne volna hajlandó a kormányt minden erejével támogatni a hadműveletek folytatásában. Renaudel után Painlevé miniszterelnök szólalt fel és kijelentette, hogy a kormány a marokkói hadműveleteknél folytatott taktikát mindenben helyesli, kéri a kam - rát, hogy ne veszítse el a hidegvérét abban az esetben sen-., h a háborúval járó fordulatok ideig lenesen kedvezőtlenek is volnának. Taza a mai napig a különböző híresztelések ellenére még nem esett el. A várost ugyan a polgári lakosság elhagyta, a csapatok azonban szilárdan tartják vonalaikat. Taza és Fez között az összeköttetés nem szakadt meg. Ha mégis megtörténnék, hogy Taza az ellenség kezére kerül, akkor sem szabad elveszteni a reményt. Taza elvesztése csak átmeneti eseménynek tekinthető és a várost a francia csapatok rövid időn belül ismét visszafoglalhatják. Painlevé beszéde további folyamán kijelentette, hogy Franciaország igazságos békét akar, a békének azonban tartósnak kell lennie és garantálni kell a franciákhoz hü benszülöttek biztonságát. Franciaország és Spanyolország közösen megállapították már a békefellételeket, most Abd el Krímen a sor, hogy azokat elfogadja. — Azt semmi körülmények közt sem tehetjük meg — folytatta beszédét Painlevé, — hogy ml magunk ajánljuk fel a békét Abd el Krímnek. A riff-kabilok ismerik feltételeink"', tehát bármely percben tárgyalásokba búcsúd.öthatnak velünk. More! képviselő közbevágott: — Ét mi lesz akkor, ha Abd el Krim nem fog útja el feltételeinket? — Erre a kérdésre — válaszolt u közbeszólásra Painlevé — csak fenyegető sznvikknl tudnék válaszolni. Ha Abd el Krim visszautasítja feltételeinket, a-kor Franciaország cselekedni fog és Abd cl Krim meg fogja érezni ok ön két. A miniszterelnök mái a szocialisták vezére, L on ßium szóalt föl, aki kijelentette, hogy nem fognak a kormány ellett szavaz >i, mert bizalommal viselt« t ek l’irá ta, a marokkói hadjáratot azonban elvből nem helyeslik. Blum beszéde után vz ivazásra került a sor. A 183 milliós hitelmeg'jánlás egyes szakaszait a kamara kézfe emeléssel egymásután elfogadja. A törvényjavaslatot végül nesz terjedelmiben 411 szavazattal 29 ellenében elfogadtak. A javaslat ellen csupán a kommunisták szavaztak. A szocialisták távoltarlották magukat a szavazástól. Kincs család' jelenet a Szent István-Akadémia felolvasó ülésén Egy válópór epilógusa Budapestről jelentik : Különös jelenet játszódott le a napokban a Szent István Akadémia dísztermében. Az Akadémia tagjai nyilvános felolvasó ülést tartottak és a tárgysorozat legkimagaslóbb pontja volt Szendrei/ Jánosnak, a Hadtörténelmi Muzeum elnökigazgatójának a székfoglaló előadása. Az ülésén, melyen a tagokon kívül kétszáz főnyi közönség volt jelen, dr. Concha Győző egyetemi tanár elnökölt. Mikor az elnök megnyitó beszéde után fölhívta Szendreyl székfoglaló értekezésének felolvasására s Szendrey az előadói széket elfoglalva kéziratát olvasni kezdte, a hallgatásaj soraiból egy elegánsan öltözött fiatal hölgy lépett elő. Határozott léptekkel az előadói szék felé sietett és a felolvasásából meglepetten föltekintö tudósra becsmérlő szavakat kiáltott. Szendrey nem zavartatta magát, folytatta előadását, amelynek befejezése után a fiatal hölgy megismételte sértegetéseit. Szendrey János detektivekért sietett, akik jegyzőkönyvet vettek föl a történtekről. Később kiderült, hogy az incidens hőse Szendrey e vált felesége és hogy a kínos jeleneteknek hosszú és érdekes előzménye van. Szendrey J mos hadügyminiszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1906-ban elvesztette első fe eségét, aki két kisgyermeket hagyott hátra. Szendrey özvegysége nem soká tartott, rövidesen feleségül vett egy nálánál huszonhét évvel fiatalabb szegény leányt, Somogyi Máriát. Szendrey Áttila-köruti lakásában, amely inkább beillett volna múzeumnak műkincseivel, a legboldogabb harmóniában teltek az évek egészen a háború utáni időkig. Az egyetértés megbomlott a házastársak között, aminek az lett a vége, hogy Szendrey tizenegy évi házasság után 1920-ban bontó keresetet adott be felesége ellen. 1922-ben, mikor az ítélet jogerőre emelkedett, Szendrey felszólította feleségét a kiköltözésre. Ez meg is történt, de az feljelentette Szendreyt jogtalan használat cimés, azzal az indokolással, hogy volt férje nem adta vissza hozo-Hábonií jósolnak az orosz Sápok Kiélesedett az ellentét Anglia és Oroszország közt A GYŐZELEMIG! A FRANCIA KAMARA MEGSZAVAZTA A MAROKKÓI HITELT
