Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)

1925-07-11 / 183. szám

1925. julius 11 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet Az erdélyi vizsgák katasztrófád eredményének hatása alatt az erdélyi kisebbségek nagyszabású akcióra ké­szülnek az oktatás értékét teljesen de­valváló buktatási-rcndszerrel szemben. Az iskolafentartó kisebbségi egyházak közül a római katholikus status igazga­tósága már foglalkozott is a kérdéssel, határozatot azonban nem hozott, mert a hivatalos számszerű adatok a vizsgák eredményről rnég nem állnak rendelke­zésére. A legközelebbi napokban a re­formátus egyház is állást foglal az érett­ségi uj rendszerével szemben, mely kü­lönösen Erdélyben mondott csődött és dúlta fel a felekezeti oktatásügyet. Az eidélyi magyar párt szintén akcióra ké­szül: a jövő hét végére az elnöki tanácsot ülésre hívták össze, amelyen Gyárfás Elemér dr. tesz javaslatot a párt állás­pontjának leszögésére. Az a terv, hogy a kisebbségi egyházak és a magyar párt közösen indítanak mozgalmat, melynek során memorandumot intéznek magához a román királyhoz is, hogy az érettségi törvény reformjára adjon utasítást a Bratianu-kormánynak. A mozgalom si­kerében bíznak, Erdélyben, főleg azért, mert az érettségi rendszer ellen nem csupán a kisebbségek részéről hallatsza­nak hangok, hanem mert Románia egész intellektuális közvéleménye elitéli Ang­­helescu törvényét. * A választói névjegyzéket most állít­ják össze a szlovenszkói hatóságok, amelyek ez alkalommal vandal módon pusztítják ki a lajstromból a kisebbségi szavazókat. A kassai járási jegyző pél­dául kihagyta a névjegyzékből Idráuyi Barna református esperest, a keresz­tényszocialista földmivesszövetség el­nökét, aki több mint harminc éve lakik Szlovenszkóban és évtizedek óta veze­tője a református egyházkerületnek. Ha­sonló körülmények miatt törölték a név­jegyzékből Szobonya István Györke községbeli református lelkészt, aki négy­ven éven át és Oláh Péter magyarbödi református lelkészt, aki több mint negy­ven év óta lelkésze a községnek. A rek­lamációs bizottság a magyar bizottsági tagok erélyes tiltakozása ellenére leg­utóbb tartott ülésén mind a három rek­lamációt elutasította. * A román kormány megbízásából, mint az erdélyi lapok írják, egy speciá­lis bizottság — amelynek elnöke Petres­­cu Commen svájci követ, tagjai pedig a közoktatásügyi, kultusz és földmivelés­­iigyi minisztériumok főbb tisztviselői, — dolgozik a pénzügyminisztériumban a Népszövetségnél függőben tartott ismert ügyek anyagának előkészítésén. A bi­zottság emlékiratokat, brosúrákat és statisztikai összeállításokat készít, úgy a magyar telepesek, mint nemállami ok­tatás kérdésének megvilágítására. A kormány négy előkészületeket tesz a Népszövetség szeptemberi ülésszakára. Dúca, Titulescu, Petrescu Commen és Vakarescu Helena fogják képviselni az oiszágot és, hir szerint, Benes külügy­miniszter is erőteljesen támogatni fogja a román álláspontot. & A békeszerződés értelmében a ro­mán államnak jogában áll mindazon ide­gen állampolgárok vagyonát elkobozni, akiknek az elkobzás alá kerülő vagyon már 1914 előtt is birtokban volt. Az ara­di pénzügyigazgatóság a rendelkezésé­re álló adatok alapján most rendelte el a szekvesztrálásokat, amelyeket a tör­vényszék hajt végre, ötven év óta Ara­don lakik Lazarov Miklós bolgár ker­tész, aki hatvan éves korára körülbelül hatvanezer lej értékű vagyont gyűjtött össze. A vagyon házból és élőállatokból áll, azonkívül egy kevéske földből, ame­lyeket Lazarov Miklós négy gyermeké­nek gyűjtött. Lazarov azonban nem szá­molt a versaillesi békeszerződéssel, nem számolt Trianonnal és Saint-Germainnal és elfelejtette, hogy különböző okmá­nyokkal felszerelve román állampolgár­ságát kérje. Lehet talán, arra számított, hogy pár év múlva Bulgáriába köl­tözik vissza és eredeti állampolgárságát ezért nem akarta feladni. A hatóságok azonban megállapították, hogy Lazarov Miklós háza, azonkívül összes ingó és ingatlan .vagyona az állam javára kisa­játítható, ezért Simionescu Constantáin törvényszéki elnök rendelkezést adott ki, hogy a bolgár kertésztől a békeszer­ződés értelmében a vagyont szekveszt­­rálni keik Hiába minden kérés és hiába minden felebbezés, a békeszerződés ren-Bees közvetít Prága Marmaggi pápai mrneias Prágából jelentik : A csehszlovák kor­mány és a Vatikán között a Husz-em­­lékünnepi elhangzott beszédek miatt ki­tört konfliktus mindinkább kiélesedik. A kormányban résztvevő pártok közül a szociáldemokraták és a nemzeti szo­cialisták teljes szakítást követelnek a Szentszékkel, mely szerintük mélyen megsértette a csehszlovák köztársaságot, amikor visszahívta Marmaggi prágai nunciust. A nemzeti szocialisták a Ver­­cel-téren tüntető gyűlést tartottak, ame­lyen több szónok kifejtette, hogy a kormánynak ezekután nincs más válasz­tása, mint diplomáciai szakítás a Vati­kánnal. A gyűlés után tüntetőmenetben végighaladt a tömleg Prága fő útvona­lain, miközben éltette Huszt és abeu­­go 'ta a pápát. Az elterjedt hirek szerint Bcnes hajlandó a szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták kívánságát telje­síteni és szó van arról, hogy a vatikáni csehszlovák követ, akit a kormány Prágába rendelt, már nem is tér vissza Rómába. A tervezett intézkedésekről Benes a külügyi bizottság legközelebbi ülésén fog beszámolni és ez alkalommal dől el, hogy a szakadás valóban bekö­­vetkezik-e. delkezései megfelebbezhetetlenek, és Lazarov Miklós ötve.n éves bolgár ker­tész, akinek ma még százezer lejt kitevő vagyona volt, holnapra már szegény em­berré vált. Az elkobzást a törvény ren­­re'lkezései alapján most hajtják végre. Ugyanez a rendelkezés különben kiter­jed több Aradmegyében lakó idegen ál­lampolgárra is, akikről az illetékes adó­hivatalok, illetve járásbíróságok utján át az állam javára azokat a vagyonokat, amelyeket még 1914 előtt szereztek. és a Vatikán között nem tér vissza Prágába A lapok szerint bizonyos körök min­dent elkövetnek, hogy Csehszlovákia és a Vatikán közt a szakítást megakadá­lyozzák. A békítési akciók ezirányban már megindultak, bár nyilvánvaló lett, hogy a szakításra a Husz-emlékünnep csak alkalmat adott, de nem az volt a nuncius távozásának voltaképpeni oka. A Vatikán és a csehszlovák kormány közötti ellentétek már a szekularizáció első idejében megkezdődtek és teljes szakításra vezettek a püspökök kineve­zésének kérdésénél. A Vatikán ugyanis tagadta az állam főkegyúri jogát ér, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a főkegyúri jog csak a Habsburgokat illette meg. Ez az ellentét azonban csak az utóbbi időben mélyült el, mert a püspököket mindeddig közös megegye­zés alapján nevezték ki Csehszlo­vákiában. A bécsi katolikus népszövetség kez­deményezésére osztrák akció ndul meg az ellentétek elsimítására. A közvetítő szerepét minden valószínűség szerint egy katolikus főár fogja betölteni. Bécsben máris emlegetnek egyes neveket, akik a közvélemény szerint a legjobban tudnák ez a feladatot megoldani. Befejezéshez közelednek a szerii-horvát megegyezési tárgyalások Négy miniszteri tárcát követei a Radics-párt A pénteki nap sem hozta meg a radikális—Radics-párti tárgyalá­sok befejezését. A szociálpolitikai minisztériumban délelőtt nyolc órakor Trifkovics Marko találko­zott Radics Pavieval és Superina Benjáminnal és folytatták az ed­digi tanácskozások jegyzőköny­veinek megszövegezését. Tiz óra­kor megérkeztek a delegáció többi tagjai is, akik féltizenket­­(őig tanácskoztak a már jelenlevő delegátusokkal. A tanácskozások után Trifko­vics Markó az újságírók előtt rö­viden ennyit mondott: — A szerb-horvát megegyezés hajója közeledik célja felé. Az egyik beogradi lap munka­társa megkérdezte a parlament elnökét, nem fenyegeti-e a hajót az a veszély, hogy zátonyra fut. — Nem hiszem — válaszolta Trifkovics — hogy a megegyezés hajója megfeneklik. Az újságírók Pribicsevics nyi­latkozatai és a „Politika" leg­utóbbi számában megjelent ve­zércikk felöl kérdezték meg ez­után n házelnököt, aki igy felelt : — Én a vidovdáni alkotmány alapján állok, ennek az alkot­mánynak felépítésében közremű­ködtem. Bárkivel tárgyalok is megegyezésről, mindig az alkot­mány alapján maradok. A délelőtti tanácskozásokról a radikális párt delegátusai beszá­moltak Pasics miniszterelnöknek, akit délelőtt folyamán felkeresett még Makszimovics Bózsó belügy­miniszter és Stanojevics Aca is. A két párt megbízottai délután folytatták a tanácskozásokat és jegyzőkönyvbe foglalták az eddigi tanácskozások eredményét. A párt­­vezetők szombaton újból össze­ülnek, hogy a még hátralevő kérdéseket megvitassák. Beava­tott helyről származó hirek sze­rint a szombati ülésen a minisz­teri tárcák felosztása ügyében tör­ténik döntés. A Radics-párt azokat a tárcákat követeli az uj kormány­ban, amelyek most Pribicsevicsék kezében vannak, azonfelül az ag­­rárreformtárcát, amelynek kebe­lében a radikálisok részére két ál­lamtitkárt állást kreálnának, egyet a Vajdaság, egyet Bosznia részére. Ezek az államtitkárok teljesen ön­állóan intézkednének a maguk resz­­szortjábam és a miniszter csak Horvátország, D ílmácia, Szlovénia és Szerbia területén intézné az ag­rárügyeket. Politikai körökben élénken kom­mentálják a Lukinics ügyében lefolyt parlamenti szavazás ered­ményét. Lukinics mellett leadtak i03 szavazatot, ebből 19 a Pribi­­csevics-pérté, a többi a radikáli­soké. A szavazás eredményét so­kan úgy értelmezik, hogy a ra­dikális párt nagyrésze a Pribi­­cseviccsel való koalíció fentar­­tása és a Radics-párttal való megegyezés ellen foglal állást. Ez a beállítás azonban helytelen, mert Lukinics mellett szavazott több olyan radikális képviselő is, köztük Markovics Lázár, akik exponált hívei a Radicsékkal való megegyezésnek. Ugyancsak különbözőképen ommentálják a radikális képvi­selő-klub alelnökének Dragovics Milutinnak alelnöki tisztségéről való lemondását. A képviselő kommünikét adott ki, amelyben azzal indokolja lemondását, hogy egyes miniszterek munkájával nincs megelégedve. Mások sze­rint Dragovics lemondásával a norvétokka! való megegyezés el­len akar tüntetni. Köztudomású, hogy a képviselő Pasics bizal­masa és úgy hiszik, hogy a hor­­vát megegyezés kérdésében ezzel a lépésével akar Pasics minisz­­íereinölee befolyást gyakorolni. --------—,............. Nem internálják az albán emigránsokat A külügyminisztérium cáfol Beogradbói jelentik: Egyes lapok szerint az albán kormány tiltako­zást jelentett be a jugoszláv kor­mánynál amiatt, hogy az albán emigránsokat barátságosan fogad­ják Jugoszláviáiban. A tiltakozó jegyzék átnyujtása után a kormány elrendelte, hogy az albán emigránsokat Szarajevóban internálják. A kormány azzal indo­kolja rendeletét, hogy az albán emi­gránsok visszaéltek a vendégjoggal. A külügyminisztérium az esti órákban kommünikét adott ki, a melyben megcáfolja a lapok híradá­sait. A cáfolat közli, hogy a kor­mány nem adott ki olyan rendele­tét, hogy az albán emigránsokat in­ternálják. Rendeletre nem is volt szükség, mert a kormány már az első perctől fogva minden idegen intervenció nélkül intézkedett, hogy az emigránsokat távoiitsák el az al­bán határ közeléből és a mostani, valamint a szarajevói kerületben koncentrálják őket. Az uj lakástörvény a gyakorlatban A legtöbb keresetet a háziurak adják be Noviszadról jelentik: A noviszadi la­­kásbiróságnak városházi II. emeleti he­lyiségei naponta kora reggeltől déli ti­zenkét óráig, zsúfolva vannak jogkere­ső felekkel. Ezeknek túlnyomó része nem lakástkeresőkből, hanem háziurak-. ból áll, akik vagy saját házukba akar­nak beköltözni, vagy valamelyik lakó­val nem tudnak a házbér ügyében meg­egyezni. A háziurakon kívül elözönlik a lakás­­biróság hivatali helyiségeit állami hiva­talnokok, tisztek, nyugdíjasok, ezeknek özvegyei, hadi rokkantak, hadiözvegyek stb. A háziurak rendszerint a tisztviselők által bérelt lakásokra tartanak igényt, mert szabadulni akarnak keveset fizető bérlőiktől. A noviszadi lakásbirósághoz eddig már 438 keresetet adtak be, azonkívül a régi lakáshivataltól 211 akta maradt és ezeket heti négy: keddi, szerdai, pénteki és szombati délután négy óra­kor kezdődő tárgyalásokon intézik el. Hétfőn és csütörtökön a lakásbiróság helyszíni szemléket tart. A noviszadi lakásbiróság elnöke: Ma­ries Rafó felébbviteli bíró, helyettese: dr. Kirics Milivoj felebbviteli biró. A bíróság tagjai: (rendes) Obradovics Du­sán és Zorics Milán felebbviteli bírák, (póttagok) dr. Medakovics Dusán tör­vényszéki biró és Markovics Radoszláv járásbiró. A bíróság irodaigazgatója, a kihez minden félnek el kell menni, Ste­­íanovits Ljubomir és aki a szükséges felvilágosításokat és útbaigazításokat a feleknek megadja.

Next

/
Thumbnails
Contents